Fej.

 1    1|         Bárándiakkal. Bár elébb sokat vesztett, nem hagyta magát,
 2    1|      inkább, mert a nesztor nem sokat teketóriázott, hanem ha
 3    1| vigyázott Kálmánkára, nehogy az sokat nézzen a pohár fenekére,
 4    1|      volt, az asszony pedig nem sokat tett, hogy erről a tulajdonságáról
 5    1|         többet is adott magára, sokat álldogált a tükör előtt,
 6    1| mindenható pénz glóriája...~Nem sokat habozott, kapta a kalapját,
 7    1|        Hiszen igaz, hogy Balázs sokat forgolódott Marianne körül,
 8    1|       szomszédos vármegyében is sokat beszél­tek. Régen elhatározta,
 9    1|      bemutatni, a te ítéletedre sokat tartok.~- Még dolgom van
10    1|    közelébe jussak, hiába volt. Sokat szenvedtem e pár hét alatt,
11    1|         a szeme kezd nehezedni; sokat járt, egész délután talpon
12    2|        ha már a bevezetés ilyen sokat ígérő! Dehogy szabad egy
13    2|  akarnának megtörni.~3~Pető nem sokat törődött a zajjal, és elrakta
14    2|    helyzettel. Elösme­rem, hogy sokat vétek a múzsa ellen, sokat
15    2|      sokat vétek a múzsa ellen, sokat hibáztam önmagammal szemben,
16    2|    magam is ragaszkodtam hozzá. Sokat köszönhetek neki.~A szót
17    2|      ideig a bálványa ugyan nem sokat gondolt dacból készült új
18    3|    kissé meg vannak hatva, mert sokat - és természetesen jókat -
19    3|         Az asszony maga szintén sokat tanul, olvas, fest, zongorázik,
20    3|         ramat sem kímélték!~Nem sokat gondolkodom.~- Nos, és ha
21    3| kendővel és a rézmozsárral? Nem sokat gondolkodtam rajta, jobbra
22    4|          Constant szürke fejjel sokat olvasott, tanult, anélkül
23    4|        kedvéért a tengerparton, sokat dohányzott és kártyázott,
24    4|  kellene látnunk a dolgokat, és sokat, sokat kellene nevetnünk,
25    4|   látnunk a dolgokat, és sokat, sokat kellene nevetnünk, lehetőleg
26    4|   Mindig mondtam, hogy nem érek sokat, hogy túlbecsült lélek vagyok;
27    4|        erdője volt, korán kelt, sokat lótott-futott, küszködött,
28    4|   idegeimre, a lelkemre feküdt. Sokat szenvedtem, félrevonultam
29    4|         a mindennapi kenyérért. Sokat tanultam, jó társaságban
30    4|   mondani: „Még mindig!”~Azután sokat szenvedtem, és mint történetem
31    4|    szálloda éttermében. Barátom sokat beszélt, és jókedvűnek látszott.