Fej.

 1    1|             kitekinteni, ha az ember fölkelt. Különle­gessége is volt
 2    1|            távolságban volt, az mind fölkelt, és megrémülve szaladt a
 3    1|           több kártyát... Elég volt.~Fölkelt, és leült egy szomszéd asztalhoz
 4    1|              Marianne kacagott, majd fölkelt, és lekuporodott gavallérjával
 5    1|            nem szólott semmit, hanem fölkelt, és az ablakhoz ment. Egyik
 6    1|           megint csak ott ült, aztán fölkelt, és Marianne-hoz ment. Ügyetlennek,
 7    1|              Marianne.~A szépasszony fölkelt, elment lovagja mellett,
 8    1| provocateurnek szerződtetett.~Balázs fölkelt, Klárika is fölébredt, és
 9    1|         tekintett a leányra.~Klárika fölkelt, sápadtan, remegve, és így
10    2|             lehetett tenni, a jogász fölkelt, és ajtót nyitott.~A küszöbön
11    2|             nyitok a szobámban.~Pető fölkelt, s távozni készült.~A háziúr
12    2|              lesz talán odábbállani. Fölkelt, és búcsúzáshoz fogott.~-
13    2|      próbáljon ujjat húzni.~A háziúr fölkelt, és föl s alá sétált szobájában.~-
14    2|              szoknya legyen.~Jozefin fölkelt.~- Köszönöm, Bulcsu úr -
15    2|              egy biztosítótűt.~Tilda fölkelt, s átment a másik szobába
16    3|       hangulatban volt. Mikor reggel fölkelt, már megdörzsölte a kezét,
17    3|              az ördög történik itt?!~Fölkelt, és az ablakhoz ment. Akkor
18    3|             nyúlt.~Burián alázatosan fölkelt, és csodálkozva nézett rá.~-
19    3|          Isten áldja meg!~Garas Peti fölkelt, illemtudóan megcsókolta
20    3|            elmosolyodtak. Végre Ábel fölkelt, és megigazította az asszony
21    4|                felelte haragosan, és fölkelt a padról.~Szeretem a síró
22    4|            ült és dolgozott. Gyorsan fölkelt, és két kezével az asztalra
23    4|             szomorú, nagyon szomorú.~Fölkelt, mosolygott, és megsimogatta
24    4|         hátra a társához, aki közben fölkelt a hóról, és nagyokat és