Fej.

 1    1|         izgatottság moraját néma csönd váltotta fel, s minden tekintet
 2    1|   zsivaját beléptükkor egyszerre csönd váltotta fel, és minden
 3    1|   professzor a terembe lép.~Néma csönd. Péter sóhajt egyet, azután
 4    1| páfrányra is. A hatalmas erdőben csönd honolt, s végtelen béke
 5    2|        adtak, de végre mégiscsak csönd lett.~Az ifjú most megfőzte
 6    2|      ideje, mikor újra megtört a csönd, s a dalnok fagotton kezdte
 7    2|          ellenkezőjét.~Egy ideig csönd uralkodott az ódon szobában,
 8    2|          mondani.~Egy pillanatig csönd támadt, és Bauernebel mohón
 9    2|     magától értetődik.~Egy ideig csönd volt, az omnibusz recsegve-nyikorogva
10    2|      Nero szerzőjére. Egy percig csönd volt a szobában, az a néma,
11    2|  szobában, az a néma, titokzatos csönd, amelyben hirtelen addig
12    3|   lecsüngtek a lábaim. Egy ideig csönd volt, de aztán a főnököm
13    3|      üveget vitt át. Aztán ismét csönd lett, amelyben a principálisom
14    3|        sirató keblét. Aztán mély csönd következett.~- Ez a papa
15    3|        futvást menekültek; aztán csönd lett és sötétség.~Principálisom
16    3|        szolgálta.~Egy pillanatig csönd volt, aztán Marjai vette
17    3|        befejezése után mélységes csönd borult a teremre.~Garas
18    3|       szólalt meg a tornácról.~- Csönd legyen, Duchesse! Te csúfság!
19    3|    legyen, Duchesse! Te csúfság! Csönd legyen!~De a páva tovább
20    3| meggyőzni a csökönyös madarat.~- Csönd legyen, Duchesse!~Aztán
21    3|        hála az Istennek, Bécsbe.~Csönd.~- Én is Bécsbe megyek -
22    3|    csodálkozva, aztán rettenetes csönd borult a nádra, és egy fekete
23    4| ábrázatukat. Este tíz órakor már csönd honolt mindenütt, csak messziről
24    4|       maga óbora.~Elhallgattunk. Csönd volt, künt néha egy fa álmosan