Fej.

 1    1|      aznap vette a süveget Budán, kár lett volna érette. Álmos
 2    1|       talán emberéletben is esett kár.~- Győztünk! - lihegte a
 3    1|         volt az asszony, nem volt kár érte plezúrát kapni...~-
 4    1|    mindent meg tudok bocsátani.~- Kár, hogy nincs mit - elmélkedett
 5    1|   végigsimította a homlokát... De kár volt mindezt eldobni, mint
 6    1|      hallania és látnia semmit.~- Kár - szólott Bogdány, önkéntelenül
 7    2|       elmaradt haszon és erkölcsi kár miatt -, ha a kitűzött időnél
 8    2|          mondta szemét lesütve.~- Kár - biggyesztette föl ajkát
 9    2|            aztán így folytatta:~- Kár, hogy nem ösmeri. Mert Quastl
10    2| Bauernebel sajnálkozott.~- Igazin kár. Milyen szépen meg lehetett
11    2|          játszanak. Pokoli ötlet. Kár, hogy a leendő mester még
12    2|        pizzicatóval csatlakoznak. Kár - tettem hozzá -, hogy csak
13    2|         egy pillanatra.~- Hát nem kár, hogy az ilyen ember elzüllik?~-
14    3|             bólintott Illenczi. - Kár, hogy a katonai pályád ez
15    3|          sok tarka holmit, hiszen kár lenne értök, de nem sikerült,
16    3|      ostobaság az élet, és milyen kár volt nem falura menni, verseket
17    4|         köszönhette a vesztét is. Kár érette, mert az élet iskolájában
18    4|           kezet csókoltam neki.~- Kár; olyan regényes lett volna!
19    4|            szegény Miklós! Milyen kár, hogy ez így van! Mit feleljek?
20    4|   postakocsi Lyonba vinné. Milyen kár, hogy ezek a regényes idők
21    4|            de végre is, talán nem kár érettem!~Estefelé meggyónt,