Fej.

 1    1|         pontra, aztán egyszerre szomorúan, halkan elkezdett sírni...
 2    1|      közelében lehetek.~A leány szomorúan mosolygott.~- Igen, a közelemben
 3    1|         lélegzetet vett, azután szomorúan kezdte el.~- Tehát hallgasson
 4    1|        tudom, Balázs! - szólott szomorúan.~Bogdány meghajtotta a fejét.~-
 5    2|          Ott állt egy ideig, és szomorúan nézett ki az utcára, ahol
 6    2|     bizonyos űr van köztük, s ő szomorúan kénytelen megállapítani,
 7    2|  veszett ki a földről.~A zenész szomorúan intett jobbjával.~- Ha az
 8    2|         sok pénz?~Bulcsu mester szomorúan csüggesztette le fejét.~-
 9    2|      Nem értem a dolgot.~Bulcsu szomorúan mosolygott.~- Mindjárt meg
10    2|       Pető kíváncsian.~A zenész szomorúan pislogott.~- Sokáig haboztam.
11    2|        befejeződött?~Bauernebel szomorúan bólintott.~- Igen, ez már
12    2|      pereskedés nemtőjét, amely szomorúan fordítja lefelé fáklyáját.~
13    2|     rájött a dolog nyitjára, és szomorúan felelt önmagának:~- Ez a
14    2|     gondolni.~És a polgármester szomorúan ballagott tovább. Útja elvitte
15    2|       Van egy ember - folytatta szomorúan -, aki tudja, mily végtelenül
16    3|       menet haladt volna, olyan szomorúan zengett. A leány felugrott,
17    3|        elsápadt, és egy hajfürt szomorúan csüngött le a homlokáról
18    3|   Miklós fogott velem kezet, és szomorúan simította végig kopott kabátja
19    3| borították.~Mit tehettem volna? Szomorúan nyugodtam bele sorsomba,
20    4|       de az sem szánakozva vagy szomorúan, hanem gyűlölködve, dőre