Fej.

 1    1|            is művelteknek mondja, ha sohasem olvastak egyebet, mint képes
 2    2| Mindenekelőtt: ösmeri ön Jozefint?~- Sohasem hallottam ilyen hölgynek
 3    2|            megeskette az ifjút, hogy sohasem beszélt Jozefinnel, sem
 4    2|             óta tart, és úgy sejtem, sohasem fog véget érni.~- Ez a Jozefin
 5    2|      őnagyságát? - kérdezte aztán.~- Sohasem láttam; egyébként is, most
 6    2|        emlékszem - felelte Pető, aki sohasem tulajdonított szavainak
 7    2|           percre elhallgatott -, így sohasem értjük meg egymást. Lassan
 8    3|              sem sejtett, és Rápolty sohasem árulta el magát. Bár érezte,
 9    3|  királyfiakról, hófehér hercegnőkről sohasem mesélt, annál többször kegyetlen
10    4|            bókra büszke legyek -, és sohasem beszélt nekem nőkről. Ez
11    4|        tüzével éget, és úgy látszik, sohasem tudok tőle megszabadulni.~
12    4|            megbocsátás arany sugára. Sohasem panaszkodott a testi nyomorúságáról!~
13    4|            fülembe zúgta: „Nem! Nem! Sohasem szeretted!” És Olga alakja
14    4|           mosolygott - ezt a mosolyt sohasem fogom elfelejteni, irtózatosabb
15    4|      mulatságos?~- Nem; mert köztünk sohasem történt semmi.~Rám nézett,
16    4|        meglepő dolgokat reménylenem: sohasem tudott beleilleszkedni gondolatvilágomba.
17    4|         anyám, és azért mégse voltam sohasem szomorú, ej, jó is volna,
18    4|        utcára, talán ez az oka, hogy sohasem vagyok szomorú.~Boldog volt,
19    4|            kövérkés, érett szépségek sohasem tetszettek, és így a dologból
20    4|           tudom szeretni, higgye el, sohasem tudnám szeretni! Miért?