Fej.

 1    1|       ment: a hintó tehát még messze van a kétszáz esztendős
 2    1|     széles ábrázata. A cirmos messze elhajítódott, ki is merült,
 3    1|      mögött haladó kocsik már messze bent jártak a réten, innét
 4    1|     rá ajkaival.~(Az a holnap messze van - gondolta magában Izidor. -
 5    1|   virágot, és elszaladni vele messze, messze, egy új világba,
 6    1|       elszaladni vele messze, messze, egy új világba, ahol nincsenek
 7    2|      sör és a szalmakalap oly messze állanak egymástól, mint
 8    3|   köhögés hallatszott, mintha messze valami koporsót szögez­nének,
 9    3|       a nyomot, nem lehet már messze az a gazfickó. Ha nem terhelnők -
10    3|  katona. - De ő már nem él.~- Messze van az ön hazája?~- Nyolcnapi
11    3| bársonygallérját. A sárga ház messze elmaradt, és gyermeklelkem
12    4| kirándulásra viszi magával.~- Messze vagyunk még, Olga? - kérdezte
13    4| estére sűrű eső kezdett esni. Messze voltam hazulról, a kocsinak
14    4|     tudjuk meg, hogy vala­hol messze tél van, a háztetőkön, gémeskutakon,
15    4|    hogy talán vadászni volt a messze Délen, avagy elvált a feleségétől,
16    4|    alázkodottan, de mikor már messze bent jártunk a régi temetőben,
17    4|   betegségből lábadozva írom, messze szülőhazámtól, egy délszaki
18    4|      a sivatag rőt homokjáig; messze balra, mint egy leláncolt
19    4|   fiatal vagyok, hogy a halál messze van; ma fáradt vagyok, megöregedtem!