Fej.

  1    1|                 mivelhogy az ebédlőben már nem fértek el.~A Bárándiak
  2    1|              agárver­senyeken, s talán már Árpád alatt, aki szintén
  3    1|              megjelent, ott a küzdelem már eleve eldőlt. Amikor aztán
  4    1|               közöttük is bajnok volt. Már fiatal korában jól kitanították
  5    1|                agárverseny ezalatt tán már megkezdődött. Gyöpre, magyar!
  6    1|               után. Néhány pillanat, s már repül a bunda szőre, s nem
  7    1|               mint a suszter az árral, már beszámolt a nyúllal.~- Fönnmaradt
  8    1|                 Balsai Náci, voltaképp már öreg legény volt, sűrű hajjal
  9    1|             Ábrahám az ónodi gyűléskor már törődött ember volt, s nyeregben
 10    1|          időnek előtte keltek föl, ami már több óvásra adott alkalmat.~
 11    1|             felelet érkezett:~- Hiszen már a második sorban állok,
 12    1|         királyfit. Vagy talán láttatok már sasorrú parasztot?~Az emberek
 13    1|     istállóiban üvöltő ebek hadát. Ezt már kiskorában bebizonyította:
 14    1|               kezéből a vadászostor, s már akkor borús sejtelme támadott,
 15    1|             nagyasszony a harci láztól már nyugtalankodtak, ő csak
 16    1|           unatkozott.~Az ifiúr ezalatt már megérkezett a dombra, és
 17    1|             szintén mozgolódás támadt. Már messziről a kék-piros kocsira
 18    1|    Bodrogközzel. Így legalább az egyik már az első összevetésnél leesik,
 19    1|               menekülő bohóc, de ezzel már nem törődik senki, mindenki
 20    1|            derék vadászcsaládból, ahol már a csecsemők is agarászostorral
 21    1|             még nem ösmerték, de azzal már tisztában voltak, hogy mi
 22    1|            venni, hogy a fejükbe egyéb már nem fért, s amikor a matézis
 23    1|          doktor telepátia segítségével már negyvennyolc órával előbb
 24    1|            csomó agár a kemény talajon már el is rúgta a körmét, s
 25    1|         visszaléptettek északnak. Náci már kezdett türelmetlenkedni,
 26    1|                szemük láttára. Végtére már nem tudtak ordítani, torkuk
 27    1|                krákogtak valamit, mert már kiabálni nem tudtak, míg
 28    1|          szégyennek. A szegény párának már mindegy volt, a sok verés
 29    1|            sarkantyúzás elkeserítette, már se dühös nem volt, se ki
 30    1|          nyakát. Az urak, mint mondom, már csak hápogtak, az egyetlen,
 31    1|       szabolcsi szél. Amikor a többiek már csak suttogtak, ő még teljes
 32    1|             egyszerre a Balsai-csapat, már tudniillik amennyire a viszonyok
 33    1|                ő ment föl a nyúlhoz, s már úgy volt, hogy éri, amikor
 34    1|       elhajítódott, ki is merült, most már a fekete lesz az úr. Kormos
 35    1|              járhatott. Más agár talán már meg is unta volna a mulatságot,
 36    1|             szégyeníti meg a gazdáját. Már két körmét elrúgta, de azért
 37    1|                ez a makacsság leverte. Már éppen eleget szaladt, s
 38    1|          szegte. Balsai Náci egy ízben már egy gyanús mozdulatot látott
 39    1|               a nyulat.~De a harc most már keserves volt, a lovasok
 40    1|        tantaluszi kín miatt, de tüdeje már nem bírta, szájából hörögve
 41    1|                Ej, hogy előbb nem jött már rá erre!~Ekkor már csak
 42    1|                jött már rá erre!~Ekkor már csak a bíró volt közvetlenül
 43    1|            harag előjele volt, és most már türelmetlenül így szólott:~-
 44    1|               nemes, akinek a Balsaiak már régen a begyiben feküdtek,
 45    1|                robogott a bíróhoz, aki már az új harcokra következő
 46    1|              semmit. Az első hajtásnál már megunta a mulatságot, és
 47    1|               Alighogy a világra jött, már kutyákról hallott, az első
 48    1|           lovasok mögött haladó kocsik már messze bent jártak a réten,
 49    1|             bent jártak a réten, innét már felugrasztottak minden nyulat.
 50    1|             miután a késő őszi délután már borulni kezdett, egyenesen
 51    1|                a találkozó kitűzve, de már jóval korábban megtelt a
 52    1|              Kormossal; a többi agarat már úgy verte, mint a macska
 53    1|       vitatkozó csoportokkal, ahogy az már ilyenkor szokás. Az igazsághoz
 54    1|               voltak, hiszen gőgjükben már azt hitték, hogy az agaraik
 55    1|         mellényére.~- Azt hiszem, hogy már összeszedték a sátorfájukat,
 56    1|               érette, hogy ott kelepel már a gólya a födélen. László
 57    1|             hogy a hír, amint ilyenkor már szokásos, még korai, s tényleg
 58    1|            következik. Az első alkalom már meg is volna például, s
 59    1|             körökben mondják.~A tervet már most általános helyeslés
 60    1|          katasztrófát? A kárörvendezők már a kezüket dörzsölték, de
 61    1|                csalódás érte: az ifiúr már messziről Balázs felé nyújtotta
 62    1|              ki merte fejezni azt, ami már rég a lelkemen fekszik,
 63    1|              Ha egyet tüsszentett, apa már kétségbe volt esve, és egész
 64    1|               csengett, amikor Bogdány már régen elment oldala mellől...~-
 65    1|            tökéletes. A játszóteremben már megkezdődött a mulatság,
 66    1|                tódult a bankba. Amikor már vagy nyolcszáz forint volt
 67    1|              Az ágotai agár esete most már nehezebbnek látszott, mint
 68    1|        lovagias eljárás, vélte, s most már haladéktalanul el kellene
 69    1|              Éppen azért össze is írta már apró cédulákra a jelen volt
 70    1|          eredmény nem volt. Minekutána már órák hosszat hiába tanácskoztak
 71    1|              papájától, mint a tűztől, már künn is volt a tornácon,
 72    1|               sem vetett rájuk. Kiment már Álmos is, Izidor is, Titusz
 73    1|           adott volna érte valamit, ha már a virágoskert fácskái között
 74    1|        tekintett ki az ablakon: a fiúk már szapora léptekkel siettek
 75    1|             várparancsnokok is, amikor már minden hitük, reményük,
 76    1|              vizsgálni: vajon elmúlt-e már a vihar?~- Mit bámultok
 77    1|                Egy-kettő, ott is ültek már a nagy asztal mellett, mint
 78    1|             hiszen ha inni kell, akkor már nincsen baj, e tekintetben
 79    1|              dolgot, meghalt, s azóta, már tíz éve, Fidibusszal agarászik
 80    1|            hónapja, hogy itt lakott, s már pörölni tudott a béresekkel,
 81    1|             fogatot hajtani pedig Pali már nemigen tudott, így hát
 82    1|              nem az öregúr, hanem most már neje, a mindenhez értő özvegy
 83    1|              hogy milyen szerzet. Most már szabadon kacérkodhatott,
 84    1|            ablaka alatt, aztán, amikor már kezdett unalmas lenni a
 85    1|            lejáró váltók és a párbajok már nem izgatták, egy szép napon
 86    1|               családdal szemben, amely már Árpád idején is agárral
 87    1|              után lassan beköszöntött: már csak a legbuzgóbb agarászok
 88    1|               s ha igen, eléggé benőtt már a feje lágya, hogy vigyázni
 89    1|                futólag érintkeztek, de már látszott rajtuk a vágy,
 90    1|           valami történt volna.~Kázmér már türelmetlenkedni kezdett,
 91    1|            nevetett, és így szólott:~- Már ezt én jobban értem, öregem.~
 92    1|           ahogy a cigányok szokták.~De már erre a szépasszony gyorsan
 93    1|        megáldja!~Marianne, aki szintén már biztosban volt, kíváncsian
 94    1|             egész alkotmányt. A kocsis már intett is egy ekhós szekérnek,
 95    1|       harisnyája lyukas.” A szép kalap már magától hoz egy szép selyemköpönyeget.
 96    1|              unokahúgával foglalkozni. Már jó darab ideig mentek így,
 97    1|                volt ijedve. A győzelem már biztosnak látszott; s íme,
 98    1|                most; a másik két fogat már le volt tárgyalva: Álmost
 99    1|    bikacsökével lovait, amelyek mintha már csak egy helyben ügettek
100    1|               amelyeket a fáradó lovak már eleresztettek.~A hó szilaj
101    1|             mellett, s a másik percben már elibük is tolakodott.~-
102    1|              egy olyan családra, amely már Árpáddal együtt agarászott,
103    1|           együtt agarászott, s nyilván már a pogánykorban minden elvált
104    1|               egy szép halotté.~Amikor már közel voltak a kalyibához,
105    1|     közgazdasági szaklap, a Hazai Styx már több ízben arcképét is közölte,
106    1|              mindent - s pár nap múlva már be is liferálta megbízójának
107    1|               ügyek lebonyolítása most már könnyű volt. Ha Vágóhidy
108    1|          kellemetlenségeken kívül most már egy betörött orrot is köszönhetett
109    1|               csak ő győz, és ráadásul már elviszi az asszonyainkat
110    1|        asztalhoz ültek, s félóra múlva már úgy összeboronálódtak, hogy
111    1|                amikor a jeles közgazda már szódásüvegeket röpített
112    1|                volt a megyében, s most már az is sárga bőrkabátban
113    1|           Kisbalsára, ahol az irodában már egész köteg távirat várta
114    1|           nyakára.~A következő percben már egy derék pofon csattant
115    1|          Kázmér bácsinak is.~Az öregúr már kezdett türelmetlenkedni.
116    1|          türelmetlenkedni. Mikor végez már a szépasszony Balázzsal?
117    1|                 De mikor következik el már az ideje?... Éppen ezért
118    1|                hullani. Kázmér azonban már hosszúnak találta a kísérletezést,
119    1|         szeretett volna látni, ő, mint már föntebb elmondottuk, másnak
120    1|          középbalsai kúriának, a lovai már maguktól tudták a járást
121    1|              és Bogdány ügye, amelyről már nemcsak itt, hanem a szomszédos
122    1|   öltözködéssel. A haján végigsimítani már csak a küszöbön maradt ideje...~
123    1|           promesse emberbolondítás: ha már nyerek, nyerjek mindent
124    1|                fölült a kacérságnak.~- Már másokkal is megesett, leventém! -
125    1|             kapni...~- Nyugodtabb most már? - kérdezte Marianne a sebesülttől.~-
126    1|                lehetett a kúriában! Ma már másodszor érezte égető szükségét,
127    1|        nyomában föltámadtak az összes, már rég elhunyt agarak, cirmosok,
128    1|             Marianne ránézett. A szeme már nem volt könnyes, tekintete
129    1|             egy kicsi dzsentri, akinek már az apja is jócskán elherdált,
130    1|             évi termést a váradi zsidó már tavaly megvette. És mi ő
131    1|                kíváncsi lett volna rá, már régen megmondottam volna.~
132    1|               játékból.~Izidorban most már lángolt a gavallérság.~-
133    1|               szobaleánytól.~- Bizony, már két hete legalább van, hogy
134    1|            lehetett tehát megelégedve, már csak azért is, mert bebizonyítva
135    1|             egész élete szerencséjére, már akkor is hazudott: a vőlegénye,
136    1|              kedvű lett. Női szív nála már mindenféle volt raktáron:
137    1|                találkozott Klárikával, már mint győző viselkedett,
138    1|             magában.~A tavaszi délután már alkonyodni kezdett. A rétek
139    1|               hozó fajtából!~- Az most már hiábavaló, Balázs - rázta
140    1|              is menne oly simán... Itt már csak a lemondással lehet
141    1|               botját és elbúcsúzott.~- Már elmégy? - sajnálkozott Kázmér,
142    1|         koponyájában.~A tágas szobában már égett a lámpa. A csillár
143    1|              zöld posztót nézegetve -, már csak egyet meg kell jegyeznem
144    1|           magát karosszékében, és most már mérgesen nézegette a zöld
145    1|              anyámasszony katonái, ezt már ismételten volt szerencsém
146    1|             Zsigmond és Bulcsu. Kázmér már kékülni kezdett, amikor
147    1|            hogy veni, vidi, vici, s ha már mindenünket elszedi, hát
148    1|             előtt.~- Ő azt hitte, hogy már minden terve sikerül - folytatta
149    1|               elé, és várta, mikor üti már meg a körülötte settenkedő
150    1|                Meg kell bolondulni, ha már a bőréből nem bújhat ki
151    1|              Izgatott tervelgetéseiben már az az eszme is megpendült,
152    1|           teljesedett be. Megkísérelte már azt is, hogy az egyik cselédet
153    1|   Balsai-kúriát.~Végre egy nap, amikor már csordultig volt a pohár,
154    1|              akkor sem, amikor Bogdány már több mint egy órája, hogy
155    1|           képpel Bogdány. - Az ifiurat már rég nem láttam.~- Az ifiúr
156    1|              odament Marianne-hoz, aki már megtalálta a legyezőjét,
157    1|                perc múlva a négy sárga már lassan ügetett a balsai
158    1|                bakon ülő férfi alakja. Már csak gyufaskatulyának látszott
159    1|           látszott a könnyű homokfutó, már csak a színe villant meg
160    1|             villant meg a nap­fényben, már csak könnyű porfelhő lengett
161    1|             hópelyhek idézik föl, s ma már annyira exponáltam magamat
162    1|               tudja ítélni, mi a szép. Már régen nézem, hogy keresi
163    1|             neked, s amikor a fiatalúr már lángban ég, s végre elmondja
164    1|                a dölyfös fiatalúr, aki már azt hiszi, hogy övé az egész
165    1|          szemét, mint a galamb, amikor már minden veszve van: a vércse
166    1|             közön­ség bőven, s az erdő már hajnal óta hangos volt a
167    1|          koztatni tudta volna, mindezt már oly rég ösmerte, megunta,
168    1|                rég ösmerte, megunta, s már éppen haza akart menni,
169    1|             találta a majálist -, hogy már sohase láthatom. Mindent
170    1|          kacagni kellene rajta... Apám már régebben észrevette, hogy
171    1|              is ez volt a célzat, most már értem... Nézze meg az ember;
172    1|           értem... Nézze meg az ember; már csak meg kell vallanom,
173    1|             mindig nem következett el. Már aratni kezdtek, még mindig
174    1|              mindig nem volt eredmény. Már csépeltek is, és a gyümölcs
175    1|                 Sajnos azonban, amikor már a fogolyvadászok tisztogatni
176    1|                 Az ősz is ránk köszönt már - szólott rosszkedvűen a
177    1|                pattant föl Klárika, de már meg is bánta, hogy elszólta
178    1|            ördögre vár hát?~Klárikának már elfogyott minden argumentuma.
179    1|         komédia, amelyet Balsa vidékén már ismételten sikerrel kipróbáltak.~
180    1|            aztán fatális helyzet! Sári már alig tudott járni, a lovag
181    1|          tagjai is fájtak, a nap pedig már leáldozni készült, hogy
182    1|                a lengyel határhoz, itt már csak fák vannak, nem pedig
183    1|        megszeppent lovag Matejkótól. - Már alig bírom a csontjaimat,
184    1|          válasz nem érkezett. A vezető már az igazak álmát aludta,
185    1|            volt. A vén róka egész úton már ravaszul billegett előttük,
186    1|            Balra tessék fordulni! - és már ment is előre a hamis pályán.~
187    1|               az urak egymás között. Ő már ki lett fizetve, szerepe
188    1|          Balázst! - ismételte a leány, már most dacosabban, bátran.~
189    1|               a földről, és harmadszor már úgy vágta földhöz, hogy
190    1|             Kázmérnak leesett az álla. Már megint igaza van ennek a
191    1|        szemekkel bámulta ellenfelét, s már csak arra volt reménye,
192    1|          szólott:~- Kedves bátyámuram! Már csak bele kell nyugodnod
193    1|       elfogyott a puskapor. Neki pedig már nincs egy szem se, kilőtte
194    2|                mélyen tisztelt hatóság már ezt a jogot is el akarja
195    2|               vonásuk volt: az egyik a már jelzett fukarság, a másik
196    2|            cipelte haza az öreget, aki már beszélni nem tudott, csak
197    2|           dolgokra van itt kilátás, ha már a bevezetés ilyen sokat
198    2|               Íme például, uram, látta már a lakatosműhelyt odaát a
199    2|              puha és kényelmes, s Pető már azon jártatta eszét, milyen
200    2|             elhagyod.~Mikor a szomszéd már vagy hússzor eldalolta érdekes
201    2|         pillanatra elhall­gatott. Pető már remélni kezdte, hogy immár
202    2|             ütötték a taktust, és Pető már táncra is kelt, mikor egyszerre
203    2|            Krőzus kiegyenesedett. Most már ő volt dühös.~- Ön azt tartja,
204    2|           jogász?! Egy senki?!~De Pető már nem válaszolt.~Nyugodtan
205    2|                egyet kérdek. Látott ön már embert, akinek kártyában,
206    2|       reservatio, másképp a fiskálisok már rég éhen vesztek volna.
207    2|                meg fejét Pető, s azzal már bent is volt a fagottművész
208    2|      elkeseredés -, csak téged ragadna már el a zord enyészet, amely
209    2|                hiszem, ez a pörlekedés már évszázadok óta tart, és
210    2|                csomó suszterinas, akik már pár nap óta ellenséges magatartást
211    2|               indulni a csiszliknek, s már ugrott is egyet, mikor egy
212    2|          ismeri.~Jozefin karcsú alakja már eltűnt a lépcsőházban, és
213    2|         cselekedtem is, és tényleg, ön már meg is komponálta a históriát.
214    2|              egyszerűen kineveti, mint már annyi más ifjút. Kineveti,
215    2|                és így kiált föl: „Most már ellenségek vagyunk mindhalálig!”
216    2|        elcsábítani. A jogász figyelmét már hetek óta felköltötte volt
217    2|             ment. Ma persze az ilyesmi már nem kelt föltűnést.~Mikor
218    2|             Pető vállat vont.~- A sors már nagyobb különbségeket is
219    2|              fejét Bulcsu. - Nem, nem, már csak azért sem, mert mindentől
220    2|              nyúlok, amire ránézek, az már az ördögé, az már elveszett;
221    2|          ránézek, az már az ördögé, az már elveszett; ha ma a kezembe
222    2|           bólintott a fagottista -, ez már egyszer így van. Sőt biztos,
223    2|             amelyeknek rendezetlensége már eddig is sok gondot okozott
224    2|               sem lelik meg. Érti most már?~- Nem - felelte Pető, s
225    2|           orvosi körbe. Ott a doktorok már a puszta hírre fölugráltak
226    2|          működhetett. Nos, érti-e most már? - fejezte be előadását
227    2|              forintot fizetnek.~- Most már értem! - kiáltott föl Pető
228    2|           hajóra van szüksége. De most már csak érti?~- Szakállamra,
229    2|                tőlük. Rövid időn belül már ott is ültek a kormos teremben,
230    2|               a tervhez, a két korhely már bent is ült a „Két Huszár”-
231    2|               A fojtó szagú kávéházban már csak egy-két elkésett vendég
232    2|            lebeg, így szóltál: „A sors már nagyobb különbségeket is
233    2|              hazaindultak.~Az égbolton már rózsaszínű felhők lógtak.~
234    2|               idő alatt a sárga házban már különb dolgokat látott -,
235    2|               Az ön jogi megvilágítása már jó néhány ezresembe került! -
236    2|             fújt Bauernebel, aki pedig már egy órája egyebet se csinált,
237    2|     megállapítani.~- A galambpör, mint már neve is mutatja - vette
238    2|           csizmadiáé voltak. De Maurer már régebb idő óta kihurcolkodott.” „
239    2|           megragadta az alkalmat.~- Én már akkor azt tanácsoltam Bauernebel
240    2|             jussunkat! Fékomadta, most már én is kezdtem dühös lenni.
241    2|        szaporodtak, gyarapodtak, és ma már, hál’isten, vagy négyezer
242    2|        szomorúan bólintott.~- Igen, ez már a vég kezdete volt. Még
243    2|              jártuk a fórumokat, de ez már csak haldoklás volt. A láng
244    2|            Fabriczius, akinek szakálla már fénylett a sok simo­gatástól. -
245    2|            esethez?~A jogász véleménye már régebben kialakult, forma
246    2|      elsősorban önmagára gondolt. Ebbe már bele kell nyugodni, kedves
247    2|              is szakad a Lánchíd!~Pető már kint volt a folyosón. Fabriczius,
248    2|                surranni, de öreg lábai már nem voltak elég gyorsak:
249    2|           betakart díványon, az öregúr már kedvenc tárgyára terelte
250    2|             lerakom a sós kendőt, mert már épp elég volt belőle.~Bauernebel
251    2|          Kitalálja-e, hogy mit csinált már megint?~- Nem én.~- Nem
252    2|             Helyes. De mi történik ma? Már a reggelinél föltűnt nekem,
253    2|                a pörölyök zenéjét!” De már erre megjött Jäger mester
254    2|           kalapálásért, mikor apám ezt már megcselekedte? Ez tiszta
255    2|           megfordult és távozott.~Lent már vártak rá a borravalóra
256    2|                 de a következő percben már megjött az eszük, és így
257    2|           zenéjéről szóló mesét?~- Azt már nem tudom - szólt dühösen
258    2|             meg csöndesen -, láttam én már karón varjút. Lesz az még
259    2|         Fabriczius! Az öreg Fabriczius már nem ér egy pipa dohányt.
260    2|              útitársat. Pár perc múlva már beszél­gettünk, hogy honnét
261    2|         szalmakalapot, mert októberben már senki se vesz szalmakalapot,
262    2|              gúnyosan a háziúr -, erre már magam is kíváncsi vagyok.~-
263    2|            tekintélyes összeg, amelyen már földet lehet venni Szentmihályon.~-
264    2|            ember lelkében föltámad, ha már minden kötél elszakadt.
265    2|      kártyázhasson. Hiszen ezt egyszer már elmagyaráztam önnek. Nekem
266    2|            nyúljak az eseményeknek, és már most szerencsekívánataimat
267    2|                visszanyerte nyugalmát. Már gyermekkorában uralkodni
268    2|               szónoklatot, és - miután már megszokta - nagyot húzott
269    2|             csaló ez a város, maholnap már egy jóravaló üzletet se
270    2|            Lehetetlenség! Ennyi pénzen már ékszert is lehetne venni.
271    2|          kerestem semmit se - és azzal már be is akarja csomagolni
272    2|                kisasszony?~- Úgy, hogy már sok embert láttunk, aki
273    2|        elmenjen?~- És ha elmegy, azzal már bebizonyította, hogy hajlandósága
274    2|          operája. A nyitány első üteme már meg is van. Az üstök szólnak,
275    2| műérzékenységgel, és tovább folytatta. Már benne volt az ellent­mondásban!~-
276    2|              kötve, szegény fiú, talán már megírta volna művét. Igazán
277    2|          harmadik gimnazista. Jóllehet már egy negyed óráig sétáltak
278    2|              jó gondolatokkal.~Mindezt már elmondták százezerszer Pető
279    2|      magasztalom. Aminthogy az részben már meg is történt. Ha helyesen
280    2|                bizonyára megírta volna már korszakalkotó zenekari művét,
281    2|           vadászkürtök con affetto. És már az utolsó aktus is megvan.~-
282    2|               hogy éppen eleget sétált már ma.~- Te szerelmes vagy? -
283    2|             ócska ház meredezett, azon már a terézvárosi Krőzus nem
284    2|         polgármester! A másik telken a már említett és részletesen
285    2|                egyáltalán szóba se áll már vele, az anyja pedig minden
286    2|                uram! Gyakran hallottam már, hogy ön Magyarhon legjelesebb
287    2|              perc múlva a két jó barát már a „Régi Lövölde” fenyőgallyakkal
288    2|             múlva a magyar Justinianus már ünnepélyes komolysággal
289    2|                nem lenne táplálóbb!~De már késő volt. A pincér előkelő
290    2|              fogadta, s az egész város már hetekkel előbb nekilátott,
291    2|            sürgősen!~Másnapra a tanács már össze is volt híva, és a
292    2|          Koronaherceg utca sétálóit ma már nem veszik űzőbe haragos
293    2|             arra ösztönözte, hogy most már Ulm ellen induljon. Ami
294    2|                 Sőt, többet mondok, én már beszéltem Bulcsuval, és
295    2|            özvegy utolsó szava. De azt már Pető nem hallotta. A jogász
296    2|               tartotta, s két év múlva már cifra címtábla fityegett
297    2|          galambjai? A galambok azonban már nem voltak meg, épp egy
298    3|               javasolta. Megkísérlette már a hideg vizet, a villámot,
299    3|        ádámcsutkája föl és alá szállt. Már meglehetősen öreg ember
300    3|            volt. Mikor reggel fölkelt, már megdörzsölte a kezét, s
301    3|                s néha sóhajtott egyet. Már ösmerték ezt a gyöngéjét,
302    3|          vacsora véget ért, a társaság már igen zajos volt: lármásan
303    3|              perc múlva a sóhajtó inas már ki is hordta az asztalt,
304    3|                A következő pillanatban már megszólalt a férfi. Nyersen
305    3|           megmond neki.~Simon nem volt már a kvaterkázók között. Nem
306    3|                   Hehehe - kacagott -, már teneked is elmondták? És
307    3|            mindig attól félt, és mikor már nagyon beteg volt, az ágyához
308    3|              tanította őket.~Nyugodjál már virágom,~Meghervadt arany
309    3|              meg új borért, a cigányok már holtrészegek lehettek: vadul
310    3|        romboltak, míg végre nem maradt már semmi épen, csak a lámpa.
311    3|                az ablakhoz ment. Akkor már kint volt az egész társaság,
312    3|            édes, kicsi fiam... Nincsen már édesanyád!~ ~
313    3|          aprópénzt csörgette zsebében. Már két hete voltak az állomáson,
314    3|           gyomrában, s a második pohár már gyorsabban sietett le a
315    3|            szegezi, s kisfiát, ki most már ágyában fekszik, s nem sejti,
316    3|               Uraim...~- Csak nem akar már menni? - förmedt rá az egyik
317    3|          megivott még egy pohárral.~Ez már sok volt a jóból, érezte,
318    3|              hímez, és felkelt.~- Most már igazán mennem kell! - szólt
319    3|                 Marjai főhadnagy... ez már előre úgy hangzik, mint
320    3|                eset után megvált, s ma már alig valami sejtette az
321    3|                asszony megmondta, hogy már hallotta a hírét, elmosolyodott,
322    3|          táncoltak, s amikor egy napon már belefáradtak a mulatságba,
323    3|                várták a fejleményeket.~Már kilencre járhatott az idő,
324    3|             vágva browningját. - Nekem már Bécsben gyanús volt a dolog.
325    3|            akart tápászkodni, üldözője már a vállára tette kezét.~-
326    3|               róla, hogy a pandúrok ma már csak a vármegyeház padjain
327    3|              az ajtót leste, mikor lép már be rajta a pitykés nadrágú
328    3|                elgondolkodott. Ivott ő már egyszer ilyen bort. De hol
329    3|           következő percben Garas Peti már az útszéli százados tölgy
330    3|              jött. Amikor az alkotmány már csak húsz lépésnyire volt
331    3|           papramorgóra.~Egy perc múlva már fent is ültünk az állomásfőnök
332    3|              álmatag kék szemét. Mikor már kime­rítettük mindama eszméket,
333    3|             nagy báránybőrös bundában, már a tornácon várt reám. Mikor
334    3|           átlebegtünk az ebédlőbe. Itt már terítve volt az asztal,
335    3|             bizonyára mindenkinek volt már szerencséje hasonló mulatsághoz,
336    3|           Fölkeltünk, és miután az idő már nyolc órára járt, elhatároztuk,
337    3|           rózsát.~- Nos, készen vagy-e már? - dörömbözött fél óra múlva
338    3|                a következő pillanatban már meg is kaptam a választ.~
339    3|              azt a...~- Nos, megvagy-e már? - kérdezte újra Podraczky,
340    3|         bundában, kendőben, botosban - már együtt volt. Beczkó úgy
341    3|              vasúti vendéglői teremben már vígan húzta a cigány. Az
342    3|           ajtóban olykor megjelent egy már kapatos úriember, és így
343    3|           Valerie?! Ezt a nevet mintha már hallottam volt aznap valahol.
344    3|              hogy teljesen kapatos, és már nem tudja, mit beszél és
345    3|        illatában pompás fek­vés esett. Már éppen el akartam aludni,
346    3|               kocsin. - Eredj, és vidd már a pokolba azt a némbert.~
347    3|             igazgató szobájába értünk. Már világos reggel volt, a januári
348    3|           Zelmánovicsot tulajdonképpen már föltételes szabadságra lehetne
349    3|               a Határ-csár­dá­val. Itt már szántóföldek, libalegelők
350    3|              vadászok úgy mondják, itt már túzokra lesnek.~Szentlőrinc
351    3|                volt, csakhogy alig fér már bele a tolókocsiba. Az asszony
352    3|          meggyőződés ül, hogy nem kell már semmitől tartania, leküzdte
353    3|             gyermek hajadonná serdült, már gim­ná­ziumba jár, és beszéde
354    3|           háznak, amelynek lakóiról ma már nem lesz többet szó.~2~Egy
355    3|                ezt a nyomot, nem lehet már messze az a gazfickó. Ha
356    3|               kocsit mozgató kéz tehát már fárad. Annál jobb. Egy helyen
357    3|               közé, mint a róka, mikor már megmerevedett a futástól.
358    3|                    Az Aranykéz~Rápolty már tizenkét éves korában szerelmes
359    3|               fekete kalózkirály, akit már huszonnégy esztendő óta
360    3|              könyörtelen volt, Rápolty már gyerekkorában tudta, hogy
361    3|             asszony, akinek az élettől már nincs mit várnia, aki elkészült
362    3|                első szélviharban, nem: már az első zord szellőben.~
363    3|            fájdalmat érzett -, és most már minden megint rendben van:
364    3|           tervrajzokra.~Rápolty ezután már nem nyitotta meg a felesége
365    3|        pónifogatról beszélt, amilyenre már régen vágyott, és amely
366    3|              Asszonyhistória miatt. Ez már a tizedik kalandja volt,
367    3|             bólintott a katona. - De ő már nem él.~- Messze van az
368    3|                   És csakugyan próbált már verset írni?~- Eddig még
369    3|           föltűrte a kabátját, és mint már annyi nőnek, megmutatta
370    3|            amely a nagy szakálla alatt már verejtékező Pandarus, továbbá
371    3|                szigorúan nézett reá, ő már az első percben tudta, hogy
372    3|               ódon falitükörben mintha már látta volna magát, amint
373    3|                 A könyveket, amelyeket már kora gyermekségemben szí­
374    3|      nagypénteken kártyázott, és mikor már elnyerte volna a pajtásai
375    3|             így szólt:~- Johanna, most már tudom, miért ilyen sápadt
376    3|              lelkemre nehezedett. Most már nem volt senkim sem, és
377    3|           vékony levegőben.~Nagynénéim már hetek óta meleg felsőruhában
378    3|              megmérték, nincs-e lázam, már négy órakor bevittek a szobába,
379    3|         csendesen elszun­dikált.~Mikor már annyira talpra állottam,
380    3|            foszlottak szét, és egy nap már csak a hold nézett be rám,
381    3|                tekintettől, pedig most már tudom, hogy gyermekkorom
382    4|             lakoznának, mint az ajkán. Már magára is kapta prémes köpönyegét.
383    4|             tudakozódott, elkövettem-e már ilyesmit, vagy megígértem-e
384    4|            ajkamba haraptam. A faluban már lámpafény csillogott.~-
385    4|           történik vele, és elutaztam, már magam se tudom, hogy hova.~
386    4|               Igen, egy kislányom van, már nyolcesztendős és szőke!
387    4|            állomáshoz mentünk. A vonat már készen állott; Theodóra
388    4|               lányomnak. Akkorra talán már őszülni fogok, és átadom
389    4|               bizonyára elűznéd, és ma már nem is járnak Antikrisztusok,
390    4|               kérdezte a férfi.~- Nem, már itt a part.~- Mondd, felhős
391    4|           ábrázatukat. Este tíz órakor már csönd honolt mindenütt,
392    4|        beszélni - szólt a kertész, aki már a tengerparti mentőcsapat
393    4|                 kedves olvasó! De most már rövidre fogom szabni mondanivalómat;
394    4|               és szemén látszott, hogy már máskor is talált ilyen hajótörötteket
395    4|          szíves hozzájuk, és nemsokára már ők is a városba mennek,
396    4|            érkeztem. A legtöbb nyaraló már be volt deszkázva, a vendéglőben
397    4|                tértem magamhoz, amikor már egyedül álltam egy kis fácska
398    4|           állott. Ekkor Constant hajói már keresztül-kasul szántották
399    4|               visszaszerezhesse. De ha már huszonnégy esztendő lelkét
400    4|           szólt:~- Hallott ilyet? Most már bizonyos, hogy faképnél
401    4|               következő éjjel Marianne már megint egyedül sétált a
402    4|             szól talán magában -, most már mindenem megvan, amit az
403    4|               tizenhat esztendős, most már nagylány vagyok, és nem
404    4|             tekintett körül; íme, most már ő is kiveheti ebből a titkos
405    4|            vissza a házhoz; a tornácon már a gyertyatartók üvegburái
406    4|             Mire a tornácon utolértem, már mosolyogva rakta az asztalra
407    4|              jó családanyák lettek: ma már legföljebb rossz álmaikban,
408    4|              az ebédlőbe mentünk, ahol már türelmetlenül vártak ránk.~
409    4|                szikes földeken. Vágyát már öt év múlva teljesítette
410    4|               a Madame Favar-t?~- Nem, már senki se emlékszik rájuk.~-
411    4|                 ha nem is hiszi el: én már nagyon szeretnék öreg lenni,
412    4|         tükörbe nézek, nem fehéredik-e már a hajam; de eddig csak szerencseszálakat
413    4|               fiókomban, az igaz, hogy már egy kicsit sárgulni kezd.~
414    4|                a sikerek és csalódások már nem érnek el hozzánk. Karácsonykor
415    4|          valamit és valakit, aki pedig már régen egy kereszt alatt
416    4|                készül; mosolyogtam, de már csak nehezen tudtam az elalvás
417    4|                megmondja nekem, amikor már öreg leszek, talán egy év
418    4|                 mint az öregurak, akik már csak karosszékben tudnak
419    4|                lehorgasztva -, és most már talán te se tudsz rajtam
420    4|              gömbölyű fajtába, amelyet már csak az öregebb urak neveznek
421    4|                úgyszólván ki sem merek már menni az utcára, talán ez
422    4|         hajótörések után, hogy az élet már csak árnyékot tarto­gat
423    4|            szólott:~- Netti kisasszony már nem lakik itt! Netti kisasszony
424    4|                időt látott puskaműves, már ki is bérelte a régi szállásomat
425    4|                állomásfőnök.~- De most már nem segíthetek rajtad -
426    4|            csinos paraszt­arcocskáját. Már a kocsiban ültem, mikor
427    4|                 és érezni kezdem, hogy már megettem a kenyerem javát,
428    4|            gyönyörű korona megfogyott, már csak kevés fürt maradt meg,
429    4|        magammal sétálni.~- Ah! De most már csak elfelejtett? - szólt
430    4|         megcsúnyult. A régi szépségből már csak ajkának furcsa vonása
431    4|           föl-fölbukkant álmaimban, de már nem a régi alakban, hanem
432    4|                ezt a furcsa női fejet, már csak egy-két vonást látok
433    4|       félrevezessük - és nekem a hajam már szürkülni kezdett!~Így történt
434    4|               fejem fölött.~- Nos, jer már - szólt duzzogva -, kész
435    4|               Gyakran elmondotta, hogy már gyerekkorában folyton csak
436    4|          menjenek férjhez, pedig akkor már rég meg­szűntek a chevau-léger-k,
437    4|             öngyilkosságok akadtak, ez már elég volt, hogy a tetszését
438    4|          elhagyhatsz, nem fogok sírni!~Már másnap el kellett mennem
439    4|              az idő, hat hete időztünk már Görögországban, folyton
440    4|                mondani, hogy íme, most már ő is méltó Júliához, Tatjánához,
441    4|     megöregedett műlovarnő vagyok, aki már csak az idegenforgalomból
442    4|            tudja, mit hoz a holnap? És már csak egy negyedóránk van.~-
443    4|                Mi célja lenne? Hallott már álarcosbáli ismeretségről,
444    4|              Nagyon csinos volt, bárha már túl az első fiatalság dőre
445    4|      mosolygott rám diákosan -, de ezt már önnek kell fizetnie, nincs
446    4|          húzott az asztalra.~- De most már csakugyan távoznom kell! -
447    4|                mint egy bélpoklos, aki már minden kórházból kikopott.~
448    4|             óta nem láttuk egymást, én már régen meg is feledkeztem
449    4|            Tapoly törpe fűzfái mellett már csak haloványan húzódott
450    4|              rajta, mért nem jutott ez már régen az eszembe. Megráztam
451    4|        vetekedett, egy érzés, amellyel már rég nem talál­koztam, tavaszi
452    4|             meg­alázkodottan, de mikor már messze bent jártunk a régi
453    4|           kenyeret, míg titokban talán már egy szép spanyol asszony
454    4|                 és, és a lépéseit most már nem tudnám messziről megismerni,
455    4|              Ez csak káprázat, és lám, már meg is szoktam, csak az
456    4|          sohase szerettem igazán, hogy már régen megfelejtkeztem volna
457    4|        kedvetlen, a színek, hangulatok már nem emelnek magukhoz, hanem
458    4|             egész gyermekkorunkon, sőt már húszévesek voltunk, amikor
459    4|          folyamán erősen meg­csappant. Már csak egy-kettő lézengett
460    4|            álmaim hősnői? A legtöbbnek már nagy leánya volt, sőt unokája,
461    4|           éltem Rómában, ahol mint azt már másutt is megírtam, egy
462    4|             múlva megint hazavetődtem, már csak a főispán élt iskolatársaim
463    4|      iskolatársaim közül, de ő se volt már főispán, hanem egy ócska
464    4|             még mindig gyűlölöm, pedig már mind a ketten megöregedtünk,
465    4|              békességre gondolni. Most már bizonyos, hogy mindig is
466    4|                 az utolsó táncosnőm is már meghalt, avagy ki tudja,
467    4|          megszűnt. Rágyújtok: a szivar már nem ízlik. Nemsokára lent
468    4|               fog játszani, de hangjai már nem népesítik be a lelkemet,
469    4|                a szeplők, a nyaka most már olyan, mint egy öreg saskeselyűé,
470    4|               nem láttam, a halán­téka már ezüstszürke volt, és az
471    4|         életemben minden nagy esemény, már gyerekkorom óta, regényes,
472    4|        könyökölve aludt. A szomszédban már hallatszott az őrnagy köhögése.
473    4|            béküljenek ki. Mind a kettő már a helyén állt, és elgondolkodva
474    4|        összehúzta a szemét.~Számoltam. Már a harmadik szónál az ellenfél
475    4|          számoltam, az ellenfél megint már a harmadik szónál lőtt,
476    4|               hajtattunk. Miklós ekkor már eszméletlen volt, de délután