Fej.

 1    1|           volt, s ugyancsak ráncban tartotta őkelmét. A nagy­asszony
 2    1|       könnyűvérű, csélcsap embernek tartotta, pedig ez a fiatalember
 3    1|           végig, Kázmér célszerűnek tartotta, hogy az értekezletet megnyissa.
 4    1|        akart, de aztán helyesebbnek tartotta, ha nem szól semmit, hiszen
 5    1|          maga a legnagyobb titokban tartotta eredményeinek kulcsát, jóllehet
 6    1|     családja érdekeit is szem előtt tartotta. Ez a szempont őt, a különben
 7    1|      mérgelődik, és ő okos embernek tartotta magát... Végig­húzta kezét
 8    1|           fiatalnak és kívánatosnak tartotta, mint általában az emberek
 9    1| siralomházban vannak. Bezzeg számon tartotta az órákat Kázmér, a porkoláb,
10    2|          nevet, s azért célszerűnek tartotta megkérdezni, ki tulajdonképpen
11    2|         ujjaival, most szükségesnek tartotta, hogy ő is megnyilatkozzék.~-
12    2|        akadályt nem ismerő férfinak tartotta, akinek barátságát nagyra
13    2|       komoly és tehetséges embernek tartotta, bár kissé könnyen gondolkozik,
14    2|        jogász ezt megígérte, meg is tartotta, s két év múlva már cifra
15    3|          emberek ugyanis mind hiúk, tartotta, az állatok ellenben őszinték.
16    4|           borul, ehelyett nyugodtan tartotta kezében a kezemet, és kissé
17    4|     Megvonta a vállát, aztán csókra tartotta a kezét, majd megint rám
18    4|        nadrágos, piros kabátos inas tartotta a kandelábereket. Föntről