Fej.

 1    1|            és a szepesi lovagnak egy Matejkó nevű szomszéd falubeli harangozó
 2    1|         tették az utat, úgy látszik, Matejkó megint be volt csípve...
 3    1|                 Így is volt. Tényleg Matejkó elvétette az irányt, de
 4    1| Varjas-dombnál jobbra fordult volna, Matejkó balra ment, s jó háromórai
 5    1|         rablókat se nagyon szerette.~Matejkó helyszíni szemlét tartott,
 6    1|         magára, nemhogy emberéletet.~Matejkó behúzta a fejét, és hallgatott.~-
 7    1|              kisasszony nemkülönben.~Matejkó gondolkodni kezdett.~- Ha
 8    1|      ugyancsak takarékos ember volt.~Matejkó keresni kezdett, s végre
 9    1|       Próbálták rázni, csípni, ütni, Matejkó érzéketlen maradt, mint
10    1|              fáradtságá­ban elaludt, Matejkó pedig hortyogott, mint a
11    1|        Sáriból kapacsinálóné, így, a Matejkó meg az öreg Petur ravaszsága
12    1|           Klárikával ment, kísérőjük Matejkó volt. A vén róka egész úton
13    1|          fogta meg a vezető kezét.~- Matejkó!... Ültesd fel a nagyapádat.
14    1|            hogy felültetsz! Gyerünk!~Matejkó megvakarta a füle tövét,
15    1|               Itt vagyunk! - szólott Matejkó, akinek sehogy sem ment
16    1|          Szedd a nyakadba a lábadat!~Matejkó vállat vont, és elment.
17    1|              adhat okot. Az egésznek Matejkó az oka - tette hozzá bosszúságot
18    1|                 Szerencsére itt volt Matejkó mint gardedám. Annyi eszem