Fej.

 1    1|        ami a legnagyobb munka a földön. Szakítottam a régi életemmel,
 2    1|        öreg!... - kiáltott rá a földön fekvőre - egy darab kenyér
 3    2|          mindez csak véletlen a földön. Semmi se függ tőlünk, sem
 4    2|          mint ahogy még ember a földön nem szeretett, másrészről
 5    2|        óhajtottam egyenlíteni a földön levő becsületbeli kötelezettségeimet,
 6    2| forinton, amire nem volt eset a földön. Azonkívül, ha a zenésszel
 7    2|      önérzetét összeszedve. - E földön ön az egyetlen lény, akit
 8    2|         éli, hogy nem törődik a földön senkivel, semmivel, és hogy
 9    3|     bele. Azután néhány préda a földön, a mozsár, az üst, a gyúródeszka;
10    3|     agyagsárga arccal fekszik a földön, aki kétségbeesett futásával,
11    3|         tudja, mit csináljon: a földön maradjon-e, vagy fölkeljen,
12    4|         egyéb rossz szellemek a földön. Éppen ezért a következő
13    4|       gonoszabb és oktalanabb a földön. Csodálkozva nézett rám,
14    4|     kacérság nem utolsó dolog a földön: az élet, a sors, a szerencse,
15    4|          Csak az öregség szép e földön. Ugyan mit ért az eddigi
16    4|      volna. Minden egyéb, ami a földön még élt: kötelességek, hivatások,
17    4|        rideg, félelmetes, olasz földön szerinte még az elmúlás
18    4|          Van-e ridegebb dolog e földön, mint egy szállodai szoba,