Fej.

 1    1|   sólyomszeme várakozással tekint szét a laposon, vajon hol ugrik
 2    1|   várakozás, hogy, no most pattan szét a gránát.~De az eseményszomjas
 3    1|         öreget, hogyan pukkasztja szét a méreg, ha meghallja, miképpen
 4    1|     honolt, s végtelen béke áradt szét a fák áldólag széttárt ágairól.
 5    1|          kicsi híja, hogy szintén szét nem pukkadt! Még ilyen nem
 6    3|         és nyugtalanul nézegetett szét mögüle. Akárhol járt, akármit
 7    3|           mély barázdák szaladtak szét, s ádámcsutkája föl és alá
 8    3| pillanatra bántó fénykéve szaladt szét a bútorokon, s aztán megint
 9    3|          nyitott szemmel bámultam szét a sötét szobában, amelybe
10    3|   telekkönyvvezető ijedten nézett szét, kezével nyugtalanul keresgélt
11    3|   utálatos folyadék szaladt volna szét az ereiben. A szembejövők
12    3|         folyékony tűzként szaladt szét ereiben.~Ó, micsoda ital
13    3|           magányos nyírfa mellett szét­nyomott földet, mintha valaki
14    3|          nyári ködként foszlottak szét, és egy nap már csak a hold
15    4| kimerülten és rosszkedvűen tépünk szét, tudta, mi az, ha az ember
16    4|        ázott rakéta puffant volna szét. Rögtön rá, ijedt arccal,
17    4|         Gray, Etelke így olvadnak szét békés, együgyű, érték­telen