Fej.

 1    1|          kérdezte a szépasszony rosszkedvűen.~A fiatalember nem vesztette
 2    1|      ránk köszönt már - szólott rosszkedvűen a lányához -, és te még
 3    2|     barát­ság, megvan?~A jogász rosszkedvűen nézett az aranypolgárra.~-
 4    3|      elköltözött.~Az ezredorvos rosszkedvűen, összehúzott szemöldökkel
 5    3|      fönt ült a galambdúcon, és rosszkedvűen perelt a mélyen járó felhőkkel.~
 6    3|   földben fog pihenni, mint én.~Rosszkedvűen állítom meg lovamat. Egyszerre
 7    3|    csend­őrökkel.~Amint lassan, rosszkedvűen haladok befelé, egyszerre
 8    3|      megadni magadat! - szóltam rosszkedvűen a tolvajhoz.~A kapcabetyár
 9    4|  amelyeket reggel kimerülten és rosszkedvűen tépünk szét, tudta, mi az,
10    4|     néztem; a ház előtti eperfa rosszkedvűen susogott; egyszer félálomban
11    4|   Meghökkent, rám nézett, aztán rosszkedvűen így szólt:~- De hát miért
12    4|      engem szeretni? - kérdezte rosszkedvűen, és a tekintete kíváncsian
13    4| csipkekendők szaga töltötte be.~Rosszkedvűen sétáltam föl és alá a tarka
14    4|         az utolsó estén, amikor rosszkedvűen búcsúztam el tőle a pályaudvaron;
15    4|     Nagybeteg?~- Nem - feleltem rosszkedvűen. - Miért lettem volna az?
16    4|    kihozta a sodrából; végül is rosszkedvűen szólította föl a feleket,