Fej.

  1    1|             s talán már Árpád alatt, aki szintén buzgón űzte ezt
  2    1|        követik a zöld kabátos bírót, aki olyan komolysággal figyel
  3    1|             de az agár az sportsman, aki a széllel versenyez, akinek
  4    1|              nevét billikomba vésik, aki gazdájának örökké emlékezetes
  5    1|            különben húgát, Klárikát, aki, csodák csodájára, huszonkét
  6    1|     nemkülönben Kázmér nagyságos úr, aki mikor kikopott a nyeregből,
  7    1|           haragos, kardos menyecske, aki a nagyságos úrra még ma
  8    1|         fiatal leány foglalt helyet, aki szemmel láthatólag nem illett
  9    1|               egy rablóképű alaknak, aki vasárnaponként, de csak
 10    1|             amely, vagy helyesebben: aki Pityu mögött szakadt meg
 11    1|         szabad jönni! A Bogdány fiú, aki egyebekben javíthatatlan
 12    1|               nemkülönben a lovásza, aki a kocsiban eddig igen szép
 13    1|       muzsika egész éjjel; kutya az, aki aludni tud ilyen zenebonában!
 14    1|             odaüget a kisasszonyhoz, aki most tiszteli meg először
 15    1|       türelmet, mint a jó regényíró, aki mentől későbbre odázza az
 16    1|             orrcimpái megreszketnek. Aki nagyon tud gyűlölni, az
 17    1|          csak hápogtak, az egyetlen, aki még kiabálni tudott, az
 18    1|              oda­robogott a bíróhoz, aki már az új harcokra következő
 19    1|             őse, Balsai Tiborc vére, aki, mert egy lányos háznál
 20    1|             hogy végre akadt valaki, aki megdöntse ezt a hiú kártyavárat,
 21    1|             helyes, hogy akadt bíró, aki fölvette velük a kesztyűt,
 22    1|            hetykén az a fiatalember, aki délelőtt még elfogódva érdeklődött
 23    1|              a nevet). Balsai Péter, aki a leggyöngébb volt a marcona
 24    1|            Itt van például Kálmánka, aki sem nem Herkules, sem nem
 25    1|              úgy tud kártyázni, hogy aki vele összeakad, az eleve
 26    1|            sarokban Bogdány Balázst, aki néhány úrral beszélgetett
 27    1|         pillantást a fiatal leányra, aki nem merte viszonozni a tekintetét.
 28    1|         emellett csinos fiú is volt, aki a frakkban éppen olyan jól
 29    1|        Kázmér is helyeselte, a bíró, aki a Klárikával folytatott
 30    1|     hatástalanul veszett oda. Álmos, aki egyszer a „Két oroszlán”-
 31    1|             megnadrágolni. Az ifiúr, aki deres feje ellenére úgy
 32    1|       mankóján, nyomában Klárikával, aki adott volna érte valamit,
 33    1|        mondjuk el, ki az a Marianne, aki után Kázmér a leányánál
 34    1|          hogy kardos menyecske volt, aki ugyancsak bánni tudott a
 35    1|            dobogott, mint mindenkié, aki tudja, érzi, hogy nemhiába
 36    1|         veszedelem volt a megyére... Aki a szép özvegy közelébe került,
 37    1|    mulattatta a sok magyar gavallér, aki mind ott epedezett, sóhajtozott
 38    1|          hogy ez az asszony lesz az, aki megbosszulja a Balsaiakat,
 39    1|         találkoztak össze Balázzsal, aki ebben a szakmában is megállotta
 40    1|            mint ami.~Bogdány Balázs, aki Marianne fénykorában még
 41    1|        Balsai-kúrián egy lélek volt, aki tudta, mi célból hagyta
 42    1|             Mindenki szereti életét, aki fiatal és egészséges, ön
 43    1|            hogy de igen, van valaki, aki törődik azzal, hogy mit
 44    1|         barátkozott Balsai Péterrel, aki, mint mindig, újra szerelmes
 45    1|            Isten megáldja!~Marianne, aki szintén már biztosban volt,
 46    1|             közte Bogdány Balázs úr, aki az emlékezetes négyesfogat-korrektúra
 47    1|          bikacsökkel), Balsai Álmos, aki egyszer a „Két Oroszlán”-
 48    1|             Kálmánka foglalt helyet, aki amíg az előkészületek meg
 49    1|           hozzá egy olyan vendéglős, aki egykor markőr lévén, bretonul
 50    1|         osztóhoz kerülnek. Kálmánka, aki tudta, hogyan kell hamisjátékosokkal
 51    1|           Kocsin kell menni, s aztán aki fiákeren jár, a színházban
 52    1|             szerencsétlen családfőt, aki ha bele nem pusztul, máskor
 53    1|              és csapnivaló ember az, aki az igenlő feleletért egy-két
 54    1|            meg ezer szónál.~Klárika, aki Izidor oldalán meg-megközelítette
 55    1|      ráadásul elvitte Marianne-t is, aki eddig minden férfival el
 56    1|              portéka volt...~Izidor, aki megfordult a világon mindenütt,
 57    1|              gazdag, rác földesurat, aki anyai örökségét kikapva,
 58    1|             zsugori árvaszéki ülnök, aki a sarokasztalnál vacsorázott,
 59    1|         gondolta magában a közgazda, aki tudott hausse-ra is, baisse-re
 60    1|             megvárakoztatta Izidort, aki ezalatt a széles tornácról
 61    1|             félvállról a komornának, aki meghajolt, és a világ legnyugodtabb
 62    1|     Balázzsal a berényi plébánosnál, aki születésnapját ünnepelte.
 63    1|             őérte rezgett...~Izidor, aki mindenféle helyzetben föl
 64    1|          vagyonuk dacára van valaki, aki túl mer és túl tud tenni
 65    1|            képest, ő, Balsai Izidor, aki a hangya szorgalmával gyűjtött
 66    1|           párizsi blúzát. A komorna, aki inkább nyaklevesekhez volt
 67    1|            hivatalnoknak a felesége, aki annyira megtetszett neki,
 68    1|            is hazudott: a vőlegénye, aki a karaktert adta, összeveszett
 69    1|         Balázs gondolkodóvá lett. Ő, aki az élet országútját könnyű
 70    1|            az agárban összpontosult, aki az agarukat bántotta, a
 71    1|   megbosszulta magát azon a Balsain, aki ellene fordult.~Amikor a
 72    1|          gyöngéd lesz a kisleánnyal, aki szemmel láthatólag félt
 73    1|              szóval mondja, és lesz, aki megértse fájdalmát...~A
 74    1|           merített, mint a haldokló, aki még nem tette meg minden
 75    1|          Tudja meg, hogy van egy nő, aki mindig magára fog gondolni,
 76    1|        gyenge nő, amilyen én vagyok, aki a legszerencsétlenebb, a
 77    1|         halkan. - Én volnék az első, aki ezt nem engedném meg.~Balázs
 78    1|         hosszú szakállú, kucsmás úr, aki összecsavart pergament szorongatott
 79    1|           prédikálta a szószékről:~- Aki pedig krumplit lopott, annak
 80    1|             vele? Nos, Álmos?~Álmos, aki egyszer kétemeletnyit zuhant,
 81    1|           Töhötömnek adta át a szót, aki azonban éppen úgy nem tudta
 82    1|              atyámfiai, a női világ! Aki itt babérokat tud szerezni,
 83    1|             emléket gyűjtötte össze, aki itt szégyent vall, azt holta
 84    1| fiatalembernek, hogy van még Balsai, aki el tudja verni!~Általános
 85    1|           még a híres rablólovag is, aki olyan kényes volt a becsületére.~-
 86    1|         fejébe akar tolulni.~Kázmér, aki öreg róka volt, észrevette,
 87    1|        Bogdány odament Marianne-hoz, aki már megtalálta a legyezőjét,
 88    1|       megbosszulni azon a Bogdányon, aki meg­szégyenítette a Balsaiakat.
 89    1|           ember; ez az első halandó, aki szembe mert velünk szállni,
 90    1|            örülhet az a fiatalember, aki közeledbe kerül. Bogdány
 91    1|         kapna az a dölyfös fiatalúr, aki már azt hiszi, hogy övé
 92    1|          annak a Balsai Zsigmondnak, aki kardélre hányatta a fiát,
 93    1|             és nemzetes Balsaiakkal, aki szepeg, ha egy hölgy körül
 94    1|             közlekedés. Éppen azért, aki a Bolond-toronyba akar menni,
 95    1|              hogy a poggyászt legyen aki cipelje, azonfelül, mint
 96    1|           egy ravasz és ügyes ember, aki - mint beszélték - még a
 97    1|                 ijedt meg a szepesi, aki a rablókat se nagyon szerette.~
 98    1|             Abban csak akad fuvaros, aki vissza­szállít?~- Falu? -
 99    1|            kérdőleg nézett Kázmérra, aki gúnyosan folytatta:~- Szerencsére
100    1|                 mert olyan gazember, aki erővel eltéveszti az utat,
101    1|              összecsókolt mindenkit, aki útjába akadt, s miután Bog­
102    2|              következik, hogy engem, aki benne lakom, Asztalnak vagy
103    2|          Pest leggazdagabb háziurát, aki ötven beépített telket vallhatott
104    2|           őket. Mint az igazi fukar, aki nem adja takarékba pénzét,
105    2|              cipelte haza az öreget, aki már beszélni nem tudott,
106    2|        ügyvédje, az öreg Fabriczius, aki nem foglalkozott mással,
107    2|               úgyhogy Bauernebel úr, aki a szomszéd szobában lakik,
108    2|       kezdett élni, s ekkor az apja, aki élére állítja a garast,
109    2|              a bőréből.~A hordárnak, aki Pető holmiját hozta, éppen
110    2|         látszó örményt fogadtunk be, aki kanárikat, papagájokat,
111    2|                üvöltött vissza Pető, aki semmi hajlandóságot se érzett
112    2|              fordult aztán Lámplhoz, aki úgy fújt, mint egy motolla. -
113    2|              beállított a háziúrhoz, aki hosszú slafrokban ülve,
114    2|              és nem is lesz semmije, aki egy öröknek ígérkező nulla,
115    2|                Meg - felelte a diák, aki maga is szeretett kártyázni
116    2|              ezért sajnálnám, ha ön, aki tiszteletre méltó kivétel,
117    2|        csinos fiatal hölgy: ugyanaz, aki annak idején Petőt a lakatosműhelyhez
118    2|           szép, úgy a kedves leánya, aki az „ön leánya”, föl fogja
119    2|          olyan férfi tudna megférni, aki keményen fogná a gyeplőt.~
120    2|    találkozott, egy zord arcú úrral, aki nagy, fekete karbonáriköpenybe
121    2|      fagottművészhez van szerencsém, aki mellettem lakik?~A bársonykalapos
122    2|       kérdezte a jogász a zenésztől, aki még mindig gyilkos tekintetet
123    2|      hirtelen kigyúlt, úgyhogy Pető, aki pszichológiailag némileg
124    2|            szomszéd gyertyamártótól, aki a nagy zajra szintén kiszaladt
125    2|           egyszer megnézte Jozefint, aki bájos mosollyal búcsúzott
126    2|         lenni.~Az egyik suszterinas, aki mint látszott, a többi vezére
127    2|             a történelem barátjával, aki a múltakat fürkészi. Ha
128    2|   mesterséghez. De micsoda lovag az, aki nem tud paripákkal bánni?
129    2|             ott találta Bauernebelt, aki slafrokban, tapló­sipkával
130    2|          távozást intve Lámpl úrnak, aki kész örömmel engedelmeskedett
131    2|        kérdezte meglepetve a jogász, aki elszokott az ilyen látványosságtól.~-
132    2|           itt áll Jozefin őnagysága, aki azért fizet, hogy az öreg
133    2|      igazította helyre szavait Pető, aki csak arra emlékezett, hogy
134    2|              Pető jó cimborája volt, aki rövid barátságuk dacára,
135    2|              türelmetlenül a jogász, aki úgy vélte, hogy a zenész
136    2|          kereskedő, részben uzsorás, aki nadrá­gokat, házakat, daxlikat,
137    2|         szoknyájú kövér hölgynek is, aki viszont snájdig hadnagyokról
138    2|            emlékszem - felelte Pető, aki sohasem tulajdonított szavainak
139    2|         válaszolta: „Ön az a zenész, aki szomszédunkban lakik?” - „
140    2|         lelkesedett a Nero szerzője, aki rövid barátságuk alatt megtanulta,
141    2|            jogi megvilágítást!~Pető, aki eddig csöndesen malmozott
142    2|          juthatok - fújt Bauernebel, aki pedig már egy órája egyebet
143    2|           csapott le reá Bauernebel, aki közben mély lélegzetet vett -
144    2|          ellen” - szólt a házmester, aki igen pontos, rendszerető
145    2|             Bauernebel az ügyvédhez, aki egyre csak a kecskeszakállát
146    2|         útszéli csavargónál. Rajtam, aki a mellényzsebemből ki tudom
147    2|                 kérdezte Bauernebel, aki, hogy ilyen szépen benne
148    2|              a folyosón. Fabriczius, aki végre körülcsavarta vég
149    2|          este Petőtől Bulcsu mester, aki, úgy látszik, azt hitte,
150    2|         bízott barátjában, de Petőt, aki oly nyugodt és körültekintő
151    2|   megkedvelte ezt a szegény ördögöt, aki a kivert kutyák félénkségével
152    2|              múlt a dolog. A jogász, aki nehezen fogott valamihez,
153    2|              ki a kacagás a diákból, aki kezdte érteni a dolgot.~
154    2|              piros képű fiatalember, aki a jól nevelt emberek udvariasságával
155    2|            és így tovább. Útitársam, aki magát mint doktor Quastl
156    2|            mosolygott gúnyosan Pető, aki a szalmakalap csodálatos
157    2|            Barnabás nevű kollégámat, aki még Quastl úron is túltett
158    2|          olcsóbb, mint itt, akkor ő, aki napjában nyolc-tíz litert
159    2|             egyenesen gondolkodik, s aki szavaiból le tudja vonni
160    2|     szerencsétlen fagottista alakja, aki e pillanatban még nem is
161    2|            egyetlenegyet sem talált, aki valamelyest atyafiúi összeköttetésben
162    2|             szó. Sok embert ösmerek, aki egész éven át falun él,
163    2|            múlva történt, hogy Pető, aki Bauernebellel az ügyek fordulása
164    2|                Az, hogy olyan ember, aki decemberben szalmakalapot
165    2|              házasodik, hogy legyen, aki rendben tartsa a házát,
166    2|         tartsa a házát, a konyháját, aki öreg napjaiban ápolja, aki
167    2|           aki öreg napjaiban ápolja, aki a fehérneműjét számon tartsa,
168    2|              egy fiatal kisasszonyt, aki regényeket olvas, a zongorát
169    2|              a jegyesünk nevetséges. Aki ezen túl tudja magát tenni,
170    2|        becsülöm Quastl urat is, mert aki iránt kegyed hajlandóságot
171    2|              a tyúkketrec kakasához, aki ünnepélyes, sőt szomorú
172    2|        nagyságában megérteni.~Tilda, aki eddig elgondolkodva ült,
173    2|            ment arra a polgármester, aki egy angol vendéget kalauzolt
174    2|          karcsú, lovaglóruhás hölgy, aki kecsesen nyújtja csókra
175    2|              már sok embert láttunk, aki vén napjaira veszti el a
176    2|              a kellemetlen szomszéd, aki egész nap egyebet se tesz,
177    2|            mester született korhely, aki egész életében cigány volt,
178    2|           nem elég? Egy fiatalember, aki pénzért bosszantja a háziurat?
179    2|          egykor jeles férfiú lészen, aki csak a művészetnek fogja
180    2|             érdeklődés Bulcsu iránt, aki mellett eleddig szótlanul,
181    2|        jogász összeakadt Jozefinnel, aki éppen a ligetbe ment sétálni.
182    2|     kellemetlen fölfedezést tett. Ő, aki oly bőbeszédűen és vígan
183    2|              sőt Quastl úrral is, ő, aki Tildát észrevétlenül, csupán
184    2|        mutatott haragot, azért Pető, aki, ha benne volt valamiben,
185    2|          Meglehet - felelte Jozefin, aki végre maga is még ifjú volt.~-
186    2|         mondott ellen a fiatalúrnak, aki végre is elég csinos és
187    2|          országát Bulcsu képviselte, aki zordonan állt meg előtte.~
188    2|          hatás bekövetkezett. Tilda, aki eddig rád se nézett, védelmébe
189    2|             érzelegni barátja előtt, aki benne eddig a józan, hidegen
190    2|           ingű bolgár volt megbízva, aki, ha jókedve volt, kiállt
191    2|           összetalálkozott Tildával, aki szintén érdeklődött az ügyek
192    2|      szerelme. Állítólag az a hölgy, aki a „Kék Macská”-ban idomított
193    2|          érdeklődni Bulcsu iránt. Ő, aki azelőtt hideg gúnnyal nézte
194    2|        kezdett ehhez a kócos fiúhoz, aki ha nem is szólt róla, bizonyára
195    2|        Ismeri ön azt a fiatalembert, aki odaát lakik ön mellett?~
196    2|       felelte meggyőződéssel Bulcsu, aki amióta joga volt Tildát
197    2|               Bulcsu mester és Pető, aki rejtelmes női ruhában áll
198    2|       segítségére menve a jogásznak, aki a ruhakapcsokkal nehezen
199    2|       nyugodt vagyok - felelte Pető, aki közben a legyezőjét próbálgatta -,
200    2|         múlva ráakadtak Quastl úrra, aki bizonyos megilletődöttséggel
201    2|              vékony hangon a jogász, aki konyított egy kissé ehhez
202    2|          letette a sárga dominó elé, aki alapos étvággyal látott
203    2|             ingujjas bolgár követte, aki, kezében vasvillájával,
204    2|           nem! - kiáltotta a jogász, aki még mindig levegő után kapkodott. -
205    2|              vágni, én mondom, Pető, aki a vesékbe lát. Vedd a kalapodat,
206    2|         Bulcsu a legjobb üzletember, aki még a fogsorát is el tudta
207    2|          hogy a legjobb az olyan vő, aki nem ismeri az élet édes
208    2|               folytatta szomorúan -, aki tudja, mily végtelenül szeretem
209    2|          bólintott fejével a jogász, aki természetesen mit sem tudott
210    2|            hitt is neki, mert hiszen aki szeret, az úgyis szívesen
211    2|          beállított hozzá az apósa - aki mióta megbékült a várossal
212    3|               csókaszemű ember volt, aki pápaszemet viselt, és nyugtalanul
213    3|         birtokos s egy fiatal tiszt, aki a szomszéd városból rándult
214    3|           hogy a lány ezé az emberé, aki valahol Dalmáciában gazdaságot
215    3|          figyelmes gazdasszony volt, aki egyformán szíves minden
216    3|             lány mellett Fábián ült, aki nem evett semmit, s ahányszor
217    3|              Árván maradt édesanyád,~Aki gondot viselt reád,~Jaj,
218    3|       elmerültek. Egy csomó paraszt, aki munkára készült, szerencsére
219    3|           megpillantotta a gyereket, aki sírva állott előtte. Oda­
220    3|             tejfölösképű hadnagynak, aki a pénztárból egy hosszú,
221    3|           olyan volt mint egy bohóc, aki meghúzta a parókája zsinegét.
222    3|          gondterhelt arcú asszonyra, aki háttal állt feléje, s nem
223    3|           kezet csókolt volna annak, aki leszidja, mint egy hitvány
224    3|        gyerekeire, sőt olyan is van, aki a gazságával hivalkodik.
225    3|               s lenézett minden­kit, aki nem képes rá, hogy a feleségét
226    3|             Isten joga, az az ember, aki magához ragadja e hatalmat,
227    3|    Véleményem szerint csak az férfi, aki hasonló esetben hasonlóan
228    3|              munkát végez majdan az, aki eltörli a hegyeket és a
229    3|             gyilkos vagy például te, aki a becsületért cselekedtél,
230    3|   becsületért cselekedtél, de nem ő, aki az anarchizmust szolgálta.~
231    3|             nézegetve hátra.~A gróf, aki fiatal korában pompás atléta
232    3|            egy, a szánról leugró úr, aki sápadt volt, mint a fal.~-
233    3|             a hóban fekvő zsiványra, aki egyre lassabban mozgott,
234    3|      rizsporozott, kövérkés asszony, aki nem oly régen még nagyon
235    3|            szólt feddően az asszony, aki az urát mindig a vezetéknevén
236    3|            aranyos kedélyű gavallér, aki a legmulatságosabb emberek
237    3|        tréfákat csinálni, ő volt az, aki nagy ebédeken az összes
238    3|         húzta az abroszt; ő volt az, aki a gyanútlan idegen poharába
239    3|        padmalyig szökött; ő volt az, aki a vendégszoba ágyaiba a
240    3|              dunyha alól; ő volt az, aki... szóval, ő volt a jókedv
241    3|             engem, se Zelmánovicsot, aki most miatta csücsül csön­
242    3|            órakor a fegyházigazgató, aki meglehetősen elázott, így
243    3|             kendős cselédlány körül, aki vadul nézett széjjel, és
244    3|            egy harcsaszájú pandúrra, aki nagy léleknyugalommal pipázott
245    3|             is. Ez az a Zelmánovics, aki most a nyugalmazott pintyőke
246    3|              Íme, a fegyházigazgató, aki betör legrégibb barátja
247    3|            jár; a vakmerő Kálmán úr, aki férjes ember létére sötét
248    3|             szép állomás­főnöknének, aki egymás után bánt el Zelmánoviccsal,
249    3|             éppen a dőre postatiszt, aki rózsákat küldött szerelmesének,
250    3|            küldött szerelmesének, és aki négyévi nehéz raboskodás
251    3|      bolondul, makacsul szereti azt, aki róla rég megfeledkezett,
252    3|              el a legszebb vadludak. Aki rászán félórát, és kissé
253    3|             a hatvanéves kóbor diák, aki az ér szélén ül, vagy kavicsokkal
254    3|              acélkék szemű asszonyt, aki nyugodtan, határozottan,
255    3|               A férfi még mindig az, aki volt, csakhogy alig fér
256    3|              szeplős parasztasszony, aki untalan összehúzza állán
257    3|          pillantást cserél társával, aki helybenhagyólag bólint.~-
258    3|          jómagam. Neki is van anyja, aki imádkozik érte, neki is
259    3|             magamról? Mit csináltam? Aki dolgozószobám lámpájánál
260    3|           megérteni és megbocsátani, aki néha tollal, néha tettel
261    3|        lősége mellett szállok síkra, aki azt képzelem, hogy tanulásom,
262    3|              ütni. Ez volnék hát én, aki annyit tartottam a műveltségemre,
263    3|     műveltségemre, finom érzéseimre, aki sírni tudtam, ha egy szép
264    3|              hajú, nyomorult férget, aki agyagsárga arccal fekszik
265    3|             arccal fekszik a földön, aki kétségbeesett futásával,
266    3|              rohanjon rá a tolvajra, aki válla közé húzva gömbölyű
267    3|             és megbízható ifjú volt, aki később e három képességből
268    3|             és egy Titusz nevű diák, aki egy iskolába járt Rápoltyval.
269    3|             tízesztendős Zsuzskának, aki, jóllehet az idő hűvös volt,
270    3|       tizenkét éves Titusznak szólt, aki nagy lépésekkel haladt az
271    3|         minden nő ilyen; nagybátyja, aki, ifjúkorában tiszt volt
272    3|            mosolygónak teremtett, és aki az életből nem volt egyébre
273    3|       vizesnyolcasokat rajzolnia, és aki meg is változott utolsó
274    3|         tánccipőkről, és Zsuzskának, aki néha délig szeretett heverészni
275    3|        élettől már nincs mit várnia, aki elkészült az erejével, a
276    3|          mindig a régi Zsuzska volt, aki az életet csak a fölszínéről
277    3|              fölszínéről ismerte, és aki irgalmatlanul összetört
278    3|          maradj az én dalos madaram, aki jókedvűen ugrálsz ágról
279    3|             megosszuk a gondjainkat, aki nemcsak mosolyogni, de sírni
280    3|         fehérje is koromfekete volt. Aki ránézett, az elkezdett reszketni,
281    3|            az olasz balett csillaga, aki Innsbruckból jött, ahol
282    3|            mosolygott. A másik utas, aki most cihelődött le a délről
283    3|             gyártó, de ilyen katona, aki hazautazik verseket faragni,
284    3|         hazautazik verseket faragni, aki a kályha mellett a kotillonordókat
285    3|        táncosnő intett a komornának, aki könnyen sóhajtva kereste
286    3|            neki is van menyasszonya, aki átkozódni fog, s a végén
287    3|  megverekednem, vagy egy chevaliert, aki fáraón elnyeri a pénzemet,
288    3|           kabátos, harisnyás szolga, aki kopott és szomorú volt,
289    3|         ezüstpénzt adott a lakájnak, aki boszorkányos ügyességgel
290    3|             egy csúf, szeplős leány, aki, ha a filagória elé ültünk,
291    3|             a kovácsmester miatt, és aki esténként, lefekvés előtt,
292    3|            és egy szökött katonáról, aki csöndesen tilinkózik az
293    3|        kaptam, egy kövér tót leányt, aki mindig szuszogott, és csak
294    3|               Egy délután a kertész, aki a kövér tót leánynak udvarolt,
295    3|       vadorzót és a szökött katonát, aki óvatosan szorongatta hóna
296    3|         magyar ember volt az utolsó, aki eltávozott mellőlem, udvariasan
297    3|           tarisznyás magyar emberét, aki a vállán nyargaltatott körül
298    3|   nyargaltatott körül a szobában, és aki éjjel a félrecsúszott paplanomat
299    3|            akitől annyian félnek, de aki az elhagyottaknak és szomorúaknak
300    3|        köszönhetjük, a magyar halál, aki idő előtt megment a meddő
301    3|             a meddő küzdelmektől, és aki barátságosan néz ránk a
302    4|  felhasználni, mert, mint sok ember, aki beszéd közben kételkedő,
303    4|              ó, ösmertem egy férfit, aki éppen ilyen csöndes és figyelmes
304    4|           esteli imádság. Egy férfi, aki megjelenjen álmaiban, s
305    4|            egy férfi, akitől féljen, aki a végzetet jelentse a szemében,
306    4|      végzetet jelentse a szemében, s aki képzeletben mégis gyöngéden
307    4|          hogy is mondjam? Egy férfi, aki minden gazságra képes legyen
308    4|            el, ej, szóval egy férfi, aki az álmaink hőse legyen!~
309    4|            majd az anyjáról beszélt, aki tavaly meghalt, és végig
310    4|              felszökött földesúrnak, aki ösmeretséget kötött egy
311    4|       megszeppenve néztem a férfira, aki mozdulatlanul, a világtalan
312    4|          fölvilágosodott ember volt, aki még ebben a szomorú helyzetben
313    4|          beszélni - szólt a kertész, aki már a tengerparti mentőcsapat
314    4|              jutott egy német orvos, aki pár száz lépésre a teleptől,
315    4|             kisleányéra hasonlított, aki az iskolába készül, és az
316    4|               Lehetséges-e, hogy én, aki mindig tisztességesen gondolkodtam,
317    4|          leánytestvéremmel álmodtam, aki nyolcadik születése napján,
318    4|       ünneplő ruhában a tóba fúlt, s aki azóta, fabábuval karján,
319    4|           megfeledkezett asszonynál, aki megátkoz bennünket, aki
320    4|              aki megátkoz bennünket, aki össze­görbíti az ujjait,
321    4|             egy Constant nevű úrral, aki tekintélyes külsejével,
322    4|        szorgalmas kereskedő is volt, aki mindig hatkor kelt, este
323    4|             valakire egy utcasarkon, aki sohase fog eljönni; tudta,
324    4|              egy elbocsátott cseléd, aki legalább utoljára még meg
325    4| pofaszakállas úr rohan el mellettem, aki a nyakára tartja a zsebkendőjét,
326    4|            amely fölérjen egy nővel, aki holdvilágos éjszakákon a
327    4|              egy gyönyörű nagynéném, aki egész életét a tengerparton
328    4|              titkát, hogy ő volt az, aki zöld színűre festette be
329    4|          találkozott, az első ember, aki egy kicsit hasonlított a
330    4|      elárulta nekem, hogy ő volt az, aki a kutyát zöldre festette.
331    4|      kérdeztem egy fürge kisinastól, aki a kocsikelepelésre elém
332    4|             Én parasztnak születtem, aki a goromba szót, a verést
333    4|           dolog ez, higgye el nekem, aki az orránál vezettem a fél
334    4|              főváros gavallérait, és aki, mikor magamban voltam,
335    4|             kicsit művész is vagyok, aki a hangulatokat túlbecsüli.
336    4|           gondolat, de magának való, aki mindig szerette a furcsaságokat.
337    4|          keresek valamit és valakit, aki pedig már régen egy kereszt
338    4|               és tapsolt az inasnak, aki álmos arccal, de fürgén
339    4|  körszakállas férfival találkoztunk, aki puskával a vállán várt valamire.
340    4|              mindenkori útmesternek, aki a négy ákácfát a sírom fölött
341    4|             felebarátomnak az Úrban, aki a vörös hajamat a temetésem
342    4|              mi baj? Bátran ki vele!~Aki ezt a pár szót szelesen,
343    4|       fölragyogott, ha egy művésznő, aki elvesztette a pénzét, igénybe
344    4|           Úristennek az olyan ember, aki könnyű hajón evez át az
345    4|             az élet nehézkes vizein, aki sem a tér, sem az idő nagyképű
346    4|       nagyképű fogalmait nem ismeri, aki előtt nagy és kicsi, jó
347    4|            Megösmertetett az urával, aki diákpipával a szájában most
348    4|         kezet szorítottam az urával, aki mosolyogva fújta rám a kapadohány
349    4|              mint egy fiatal sólyom, aki az életről addig csak annyit
350    4|      találkoztam. Nem ösmertem mást, aki így föl tudott volna olvadni
351    4|            szerelem regényességében, aki ennyire a szerelemért élt
352    4|              Adél! Egy nagy gyermek, aki mindenben a szerelmet látta,
353    4|             a galambnak neveztek, és aki adóhivatalnok volt (úgy,
354    4|            megfontoltan a szállodás, aki középkori alabárdosnak volt
355    4|       megöregedett műlovarnő vagyok, aki már csak az idegenforgalomból
356    4|  meg-meglöktek, egyszer a szállodás, aki erősen izzadt a sok keringőzéstől,
357    4|            mint egy intézeti leányé, aki a hajnali órákban hideg
358    4|           egy szerencsétlen asszony, aki sohase fog megvigasztalódni
359    4|            egész; azóta nem élek, és aki itt, önnel szemben ül, csak
360    4|              és bocsásson meg annak, aki ön ellen vétkezett, mert
361    4|         betegen, mint egy bélpoklos, aki már minden kórházból kikopott.~
362    4|             a szegény, derék embert, aki tudja, hogy a lelkem sohase
363    4|        lelkem sohase volt az övé, és aki azért mégis törhetetlenül
364    4|         rajongó spanyol ifjú vagyok, aki áhítatosan imádkozik a feszület
365    4|            nem rajongó spanyol ifjú, aki az élet aranyparipáján ül,
366    4|               kiszáradt, kóbor lovag aki sohase szeretett senkit,
367    4|    továbbmentünk, egy özvegyasszony, aki föltűrve kabátja ujját,
368    4|          másban nincsen igazatok, de aki a szívére teszi a kezét,
369    4|          beárult, hogy én voltam az, aki a tisztelendő úrnak szöget
370    4|      meghaltak, csak egy-kettő volt, aki megszeppenve nézett rám,
371    4|           vagyok a szerecsen király, aki ott született, ahol legforróbban
372    4|               Eliz lesz az egyetlen, aki meg fog látogatni, ő az
373    4|            látogatni, ő az egyetlen, aki még akkor is gondolni fog
374    4|        bejött a nyugalmazott őrnagy, aki erre az alkalomra fölvette
375    4|            én is csak fecske voltam, aki mindig a napsugarat kereste,
376    4|         mindig a napsugarat kereste, aki a gondok, a felelősség,
377    4|            se. Vajon lesz-e asszony, aki eljön a temetésemre? És
378    4|            egy hosszú, sovány férfi, aki bajuszt növesztett színészhez
379    4|              szólt hátra a társához, aki közben fölkelt a hóról,
380    4|              mint egy iskolás leány, aki vizsgázni készül. Nem volt
381    4|             fordult a tót cselédhez, aki tátott szájjal nézte a liftet.~
382    4|               a borbély, a fiákeros, aki olyan keservesen sírt, mintha
383    4|              azután a portás leánya, aki igen melegen öltözködött
384    4|           történet Vadkerty Elizről, aki egy egész életen át céltalanul,
385    4|       csókolt neki, az utolsó nőnek, aki még emlékezett rá, aki eljött
386    4|               aki még emlékezett rá, aki eljött a temetésére, aki
387    4|             aki eljött a temetésére, aki nem tagadta meg: mert nincs