Fej.

 1    1|          s aztán végigsimította a homlokát... De kár volt mindezt eldobni,
 2    1|      leányfej jelent meg, és izzó homlokát az üvegtáblákhoz szorítva
 3    2|         tette hozzá, végigsimítva homlokát, mintha a gondokat akarná
 4    2|           karcsú alakját, a nemes homlokát, bájos vonásait becsülöm
 5    2|       önkéntelenül végigsimogatta homlokát.~- Te Bulcsu - szólt a jogász
 6    3| harapdálta, azután végigsimította homlokát, és tovasietett. Úgy érezte,
 7    3|         élek, nemde?~Megsimogatta homlokát.~- Voltaképp itt tenni kellene
 8    3|            és megsimogatta az ura homlokát. - Boldog voltam veled,
 9    3|            Rápolty megsimogatta a homlokát, amely még most is olyan
10    4|       kezemet, és kissé fölemelte homlokát.~- Theodóra - szóltam végre,
11    4|             szólt fölemelve fehér homlokát. - Bűnös voltam, de, istenem,
12    4|         nézett, és odanyújtotta a homlokát is. Megcsókoltam, és csak
13    4|           a nevemet, míg az ura a homlokát az ablaktáblához szorítva
14    4|       négylevelű lóherével, magas homlokát, tartózkodó mosolyát és
15    4|          megsimogatni valakinek a homlokát, és sietnek vele, nehogy
16    4|           fátylat.~Megcsókoltam a homlokát, és elgondolkodtam rajta,