Fej.

 1    1|       napsugár tekintete terített asztalra, pipatóriumra és pincetokra
 2    1|   egyszerre leütött az öklével az asztalra, és így szólott:~- Semmiháziak
 3    2|      Szakállamra, nem! - ütött az asztalra a diák.~A Nero szerzője
 4    2|           mi? Hogy mi? - ütött az asztalra. - Jobb róla nem is beszélni.
 5    3|       bort és hat poharat tett az asztalra. A tisztek koccintottak,
 6    3|         utána, hogy az uzsonna az asztalra kerüljön. Kedves vendégünk -
 7    3|          a fejét, és úgy tette az asztalra a poharat, hogy az rögtön
 8    3|      cinkkandelábereket raktak az asztalra. Egy roppant sárgaréz vízforraló
 9    3|           Elég volt.~A signora az asztalra könyökölt.~- Tudja - szólt
10    3|       ezer lelket. Tüzet fújt, az asztalra ütött, ám azért tovább veszített,
11    4|           már mosolyogva rakta az asztalra a gyümölcsöt meg a süteményeket;
12    4|        fölkelt, és két kezével az asztalra támasz­kodott, ahogy serdülő,
13    4|            és fehér könyökével az asztalra támaszkodott. - Mondok magának
14    4| verejtékes arccal támaszkodott az asztalra, amely gyorsan táncolt izgatott
15    4|       halavány árnyékot húzott az asztalra.~- De most már csakugyan
16    4|         hajnalban fölébredtem, az asztalra könyökölve aludt. A szomszédban