Fej.

 1    2|       az öreg Fabricziussal. Az ügyvéd, bár szokva volt kliense
 2    2|       sikerült elveszítenie.~Az ügyvéd fölemelte a kezét.~- Igen,
 3    2|  szilajabban járta át meg át az ügyvéd flaskózöld gérokkját.~-
 4    2|         dől össze. Elhívatom az ügyvéd urat. „Mit teszünk most?” -
 5    2| csinálunk?” - kérdeztem újra az ügyvéd urat. - „Pöröljük a hagyatékot” -
 6    2|         fölfogás - bólintott az ügyvéd.~- Igen, igen - bólintott
 7    2|     Quastl úr fiskális. Igenis, ügyvéd. De milyen ügyvéd, milyen
 8    2|       Igenis, ügyvéd. De milyen ügyvéd, milyen más fából faragva,
 9    2|         legalább közelebbről az ügyvéd urat?~A háziúr a szekrényből
10    2|    üzleti szellem, sőt lehet jó ügyvéd is, de vőlegénynek vagy
11    2| kérdését, jól érzem magamat.~Az ügyvéd letette ébenfa pálcáját
12    2|     Tőle Tilda beszélhetett, az ügyvéd úr komolyan - mint a halottaskocsik
13    2|        Quastl úr praxisában.~Az ügyvéd tehát kissé elkeseredve
14    2|       sört?~- Igen - felelte az ügyvéd szigorúan.~- Sört... sört -
15    2|           töprengett magában az ügyvéd. - Hátha egy nevezetes törvényszéki