Fej.

 1    1|         Pálnak volt az özvegye. Pál hatvanéves volt, amikor
 2    1|      Végre is az okosabb enged, Pál beadta a derekát, belátta,
 3    1|         erdő bánta, hogy Balsai Pál Bécsből házasodott, s a
 4    1|         három év alatt, amelyet Pál a feleségével együtt töltött.
 5    1|     azután egy békés őszi napon Pál elköltözött az ősökhöz,
 6    1|         karosszékben nem Balsai Pál, hanem egy öreg francia
 7    1|      ablak alatt húzta. Az öreg Pál eleget is féltékenykedett
 8    1|     aztán sok minden közbejött, Pál is meghalt, Marianne Bécsbe
 9    1|        úgy, mint annak idején a Pál középbalsai földje, erdője,
10    1| asztalkán, hogy: „Szeretlek”... Pál ilyenkor a kandallónál ült
11    1|     egyet. Annak idején, amikor Pál még élt, s én eljárogattam
12    1|         hagyja őket, mint Szent Pál az oláhokat. Ah! Ez túlhaladja
13    3|        lesz - szólt Süveggyártó Pál, megkínálva a papramorgóval
14    3|  postatiszt, a neve Zelmánovics Pál Péter, ötévi fegyházat kapott,
15    3|      Miután azonban Zelmánovics Pál Péter nem mutat megbánást,