Fej.

 1    4|                                Angyalka~A Dél csillaga alól tértem
 2    4|        ban, a biblia hátán. Ez Angyalka volt! Tizenhat esztendő
 3    4|  Minden jóra fog még fordulni, Angyalka! - Mikor találom meg a nyugalmamat?
 4    4| frissen gyújtott tűzbe dobtam. Angyalka! Időbe telt, míg a névhez
 5    4|       egy járatlan zugában, és Angyalka maga is csak ritkán tudott
 6    4| imádkozik a feszület előtt, és Angyalka minden éjjel az imájába
 7    4|  szorítva így szól:~- Várjunk, Angyalka, még minden jóra fog fordulni,
 8    4|    lovagból, és emiatt szenved Angyalka - szóltam magamhoz mosolyogva -,
 9    4|        uradhoz és a lányodhoz, Angyalka, az, akit szeretsz, immár
10    4|    óvatosan szöknek meg előle, Angyalka!”~Pár nap múlva válasz jött
11    4|     nézett reánk, aztán megint Angyalka vette föl a szót.~- És én
12    4|    Megráztam a fejemet.~- Nem, Angyalka; ma is olyan, mint tizenhat
13    4|   volna az? Csak megöregedtem, Angyalka.~Bólintott, gondolkodva
14    4|    évvel öregített meg.~- Nos, Angyalka - szóltam, és végigsimogattam
15    4|        ne gondoljon rám többé, Angyalka, önnek békességre van szüksége,