Fej.

 1    4|      elbeszélésem hősével, egy Constant nevű úrral, aki tekintélyes
 2    4|    amit láttam, alább írom le.~Constant nem volt mindig selyemgyáros,
 3    4|      tetőpontján állott. Ekkor Constant hajói már keresztül-kasul
 4    4|     lépést iparkodott tartani. Constant szürke fejjel sokat olvasott,
 5    4|      szerencse feléje fordult, Constant, mint mondom, kipótolta
 6    4|    címe, rangja, társasága, de Constant többet akart, és megvásárolta
 7    4|       rejtvényekben. Trubezben Constant azzal szórakozott, hogy
 8    4|    mögött pedig kinevették. Ám Constant nem ütközött meg a csalfaságukon,
 9    4|   legnemesebb emlékek.~Mindezt Constant éppen olyan jól tudta, mint
10    4|      karcsú női alak, és ekkor Constant így szólt magához:~- Volt,
11    4|       kezemet finom vállára.~- Constant?~- Igen - felelte a lábával
12    4|        végig, mintha én lennék Constant hűtlen­ségének az oka. -
13    4|  Engedje meg reménylenem, hogy Constant úr mihamarabb jóváteszi
14    4| szemöldökével -, mert különben Constant úr olyan emléket kap tőlem,