Fej.

 1    1| vélték, hogy ez az elkárhozás édes, mert ahelyett hogy menekültek
 2    1|     Ez volna a bosszú! Milyen édes csemege lenne ez az ágotai
 3    2|       a háziúr kifújta magát, édes hangján hozzátette:~- Még
 4    2|  szótlanul élvezte a győzelem édes mámorát, aztán kegyesen
 5    2|        aki nem ismeri az élet édes bűneit, fényűzéseit, a szegény
 6    3| gondot viselt reád,~Jaj, jaj, édes magzatom!~Akkor azt egyfolytában
 7    3|       ölelve zokogta:~- Fiam, édes, kicsi fiam... Nincsen már
 8    3|   mint a tűz.~- Mi bajod van, édes, kicsi fiam? - nyögte, és
 9    3|       el.~- Beszélj egy szót, édes kisfiam! - könyörgött az
10    3| ugyebár? Csak egy szót szólj, édes minden­ségem!~A kisfiú megmozdult,
11    3| malacpecsenyét kellett ennie, édes kávét és savanyú bort kellett
12    3|       szilvóriumon?~- Semmin, édes öregem, azaz: egy csekélységen -
13    3|   udvarias volt, szavai közé, édes cukorkákként, francia szavakat