Fej.

 1    3|    nagy ijedtséget árult el. A telekkönyvvezető fél kilencig maradt a kávéházban,
 2    3|      van. Legyen a vendégem!~A telekkönyvvezető ijedten nézett szét, kezével
 3    3|      társaságot megsérteni?!~A telekkönyvvezető fülig pirult: hogy ő a hadsereg
 4    3|      volt a mai est tréfája. A telekkönyvvezető bizonyosan nem veszi észre
 5    3|      átmentek az ebédlőbe.~2~A telekkönyvvezető lassan ballagott haza. Meg-megállt
 6    3|       utána, és nevettek, de a telekkönyvvezető nem vett észre semmit, szemével
 7    3| hörgött, s a tüdeje fütyölt.~A telekkönyvvezető odaszaladt az ágyhoz, és
 8    3|    sírnak.~A gyerek elbámult a telekkönyvvezető feje fölött.~- Ott áll a
 9    3|      nyíltan fogok beszélni.~A telekkönyvvezető térdei reszketni kezdettek.~-
10    3|        észrevétlenül kivette a telekkönyvvezető gallérjából a bóbitát, és
11    3|        meglátogatja Buriánt.~A telekkönyvvezető a szomorú, kopott vakolatú
12    3|     némán meghajtotta fejét.~A telekkönyvvezető összeszedte magát.~- Nincs