Fej.

  1    1|        agarásznak, s rókát fogatnak -, aztán megnyugodva tértek vissza
  2    1|               már eleve eldőlt. Amikor aztán egymásra akadtak, olyan
  3    1|         ellenfelei a közelébe érjenek, aztán csöndesen pattant föl, és
  4    1|           fiatal agarász elvörösödött, aztán zavartan mosolygott, de
  5    1|         élvezte a megtiszteltetést, de aztán gondolt egyet, lefeküdt
  6    1|               föl a sors kedvezéséből? Aztán a csutorát emelték arcukhoz,
  7    1|         ellenfelüket, s ezt a szégyent aztán senki se mossa le róluk,
  8    1|               harcsabajuszú pecérre, s aztán a Bárándiak után kémlel.~
  9    1|         leértek a kukoricás széléig, s aztán helyben fordulva, megint
 10    1|              Balsáig meg se állana. De aztán hátrapillantott gazdája
 11    1|               kiabált, eleintén vadul, aztán elnyújtva, majd szaporán,
 12    1|             szépen szökött egy-kettőt, aztán megadta magát gazdája kezének,
 13    1|                haladt a többiekkel, de aztán egyszerre megrántotta a
 14    1|          tekintetet vetett a síkságra, aztán - hajrá! - mint a villám
 15    1|             rámeresztette nagy szemét, aztán körbejártatta a többieken;
 16    1|                tétován nézett széjjel, aztán beledolgozott a torkába,
 17    1|         kifogyott. Egy ideig hápogott, aztán végre a dühtől fuldokolva
 18    1|       fiatalember nyugodtan nézett rá, aztán egy kis szünet után helybenhagyta.~-
 19    1|            kiügetett a málnási dombig, aztán vissza, a hulló levelek
 20    1|            elkiáltott egypár hajrát, s aztán úgy remegett, mint annak
 21    1|              egyszerűen üssék agyon, s aztán húzzanak sorsot, hogy ki
 22    1|             hogy csak verjék jól el, s aztán eresszék szélnek. Ezzel
 23    1|         korbácsütésekkel fölingerli, s aztán keréken ugráltatja át, mint
 24    1|               mögül nézte a jelenetet, aztán maga is odament Balázshoz,
 25    1|        fogassal, tartármártással, hogy aztán a pulyka ösvényére térjen,
 26    1|           Kálmánka egyet biccentett, s aztán tovább élt az üzletnek.
 27    1|         Kálmánka osztott és veszített, aztán továbbrobogott a vasút,
 28    1|              körülutazta az asztalt, s aztán Balázs újra lapot kért.~
 29    1|            elvesztette az első tételt, aztán megkettőzte az összeget,
 30    1|      elvesztette. Harmadik kísérletnél aztán három nagyobb bankót vett
 31    1|         elvesztette. Nem szólt semmit, aztán kivett a tárcájából egy
 32    1|          Kázmér eleintén jóindulatúan, aztán haragosan kezdte őket biztatgatni,
 33    1|            összegyűjti valamennyiüket, aztán lemegy a borospincébe, és
 34    1|                egy pillanatig tartott, aztán vonásai megint komorakká
 35    1|            leszerelt mordályok között, aztán kinyitotta a tornácra nyíló
 36    1|                egy kukkot: „Haj, haj.” Aztán újra semmi nesz. Kázmér
 37    1|           sóhajtozott az ablaka alatt, aztán, amikor már kezdett unalmas
 38    1|  rejtőzködött-e valaki a szekrénybe, s aztán megbeszélték a csatatervet:
 39    1|            tudjon a bőrére.~De egy nap aztán Balázs levelet kapott, amely
 40    1|               emberéletről van szó. De aztán megint lányos büszkesége
 41    1|               Sok mindenről beszéltek, aztán a leány hirtelen ezzel a
 42    1|           Klárika válaszolni akart, de aztán helyesebbnek tartotta, ha
 43    1|          nézegette a tajtékos lovakat, aztán így szólott:~- Megengedi,
 44    1|        megsebzett nyulat vagy foglyot, aztán mivel kötözné össze?~- Helyes -
 45    1|              biztatta a fiatalember. - Aztán, ha kivette őket, hát zabla
 46    1|                amelyiket akarjuk. Ezen aztán mindketten igen jól mulattak,
 47    1|     elpiszkolják. Kocsin kell menni, s aztán aki fiákeren jár, a színházban
 48    1|          akinek szeme villant egyet, s aztán tekintete ismét a lovakra
 49    1|             még egy percig hallgatott, aztán kitört belőle a keserűség.~-
 50    1|          rézkakas, csikorgott egyet... Aztán... aztán a fogat vad iramban
 51    1|           csikorgott egyet... Aztán... aztán a fogat vad iramban érte
 52    1|            akad - és melléjük ülnek, s aztán nem tesznek egyebet, mint
 53    1|          Haragosan járt föl és alá, de aztán a nagy tükörhöz ért, s el
 54    1|               szabott frakkjához... De aztán sok minden közbejött, Pál
 55    1|             lehetne vetni a nyeregből, aztán kikacagni, s az általános
 56    1|           csodálkozva nézett sógorára, aztán így szólott:~- Ha békén
 57    1|              Micsoda lefőzés! Ez volna aztán az igazi lecke, az igazi
 58    1|               elveszi feleségül, akkor aztán ásó-kapa választja csak
 59    1|                asszonyok megvesznek, s aztán évszámra a fiókjukban tartogatnak,
 60    1|          gyorsaságukat fejtették ki, s aztán hirtelen mozdulattal állottak
 61    1|               meg kutyákról beszéltek, aztán Balázs, ki nem mutatott
 62    1|                középbalsai birtokon, s aztán kiszámította, minden egyes
 63    1|                itt az időnek - mondott aztán valami egészen újat.~Marianne
 64    1|       bepólyálta és bekötözte a kezet, aztán megsimogatta, és szép kék
 65    1|              nem alszik egy órát. Most aztán egyszerre föllebbent Izidor
 66    1|            malomba forgatta az ujjait, aztán egy elefántcsontból készült
 67    1|             ideig megint csak ott ült, aztán fölkelt, és Marianne-hoz
 68    1|            Marianne összeborzongott, s aztán végigsimította a homlokát...
 69    1|              egymás leheletét érezték, aztán a zord őszi napokra, amikor
 70    1|                egy láthatatlan pontra, aztán egyszerre szomorúan, halkan
 71    1|             eszébe.~A leány sóhajtott, aztán összeszedte magát, és beszélni
 72    1|             Hallgatott egy pillanatig, aztán újból erőt merített, mint
 73    1|             harapta.~Klárika ránézett, aztán habozva vett ki egy szál
 74    1|             beszélgetés hallatszott, s aztán megjelentek a férfiak, vígan
 75    1|              egy kis szünetet tartott, aztán így szólott:~- Kedves atyámfiai,
 76    1|                egy kis szünetet adott, aztán egyszerre így folytatta:~-
 77    1|           felelte Marianne hűvösen, és aztán vőlegényéhez fordult: -
 78    1|               nézett ellenfele arcába, aztán kissé csodálkozva távozott
 79    1|               diskurált a Balsaiakkal, aztán odament Kázmérhoz is, és
 80    1|           vetett a fiatalember arcába, aztán elgondolkodott.~Bogdány
 81    1|                fölborítaná a kocsit, s aztán fékevesztetten rohannának
 82    1|               még egyet gondolkodni, s aztán fölsétált az emeletre, egyenesen
 83    1|        hallgatott.~- Klárika - szólott aztán -, komolyan akarok veled
 84    1|              alá lépkedett a szobában, aztán így folytatta:~- A dolog
 85    1|                lehet, Balázs - szólott aztán -, de nem tudom, nem rosszabb-e
 86    1|                a társaságomban... s ez aztán újabb reményt adott a Bogdányok
 87    1|            dühösen nézett maga elé, de aztán hangosan elkezdett kacagni,
 88    1|               az öreg lesipuskás!~- Ez aztán Balsai-logika!... - nevetett
 89    1|           habet vitam.~Körültáncoltak, aztán leültek a zsendülő lombok
 90    1|             helyszíni szemlét tartott, aztán így szólott:~- Bent a nagy
 91    1|                nem esett meg velem!~Ez aztán fatális helyzet! Sári már
 92    1|         ágairól. Így ültek jó darabig, aztán Klárika azt érezte, hogy
 93    1|        próbálta az álmot leküzdeni, de aztán feje Balázs vállára billent,
 94    2|                Karpfenbiller - felelte aztán.~- Bocsánat - szólt Pető -,
 95    2|               nézett a prémeskabátúra, aztán így szólt:~- Miként lehet
 96    2|             öreg egy ideig hallgatott, aztán röviden így szólt:~- Bauernebel
 97    2|              pohár vizet kért, amelybe aztán a magával hozott cukrot
 98    2|      Bauernebel egy percig hallgatott, aztán így szólt:~- Tehát ha a
 99    2|                aláírta a föltételeket, aztán így szólt:~- Rendben vagyunk?~-
100    2|             búsan bólingatott fejével, aztán meghajtotta magát és távozott.~
101    2|                rózsaszínű szalonnát, s aztán, késő este lévén, nyugovóra
102    2|               e szokatlan hangszer, de aztán a diák szép csendesen elszenderedett.
103    2|             különösen az utóbbihoz, de aztán meggondolta, hogy ha mérgelődik,
104    2|                még folytatta a harcot, aztán kimerülten fordult a háziúr
105    2|             diákra. - Előre! - fordult aztán Lámplhoz, aki úgy fújt,
106    2|              be a tejeskifli csücskét, aztán fölállt, és Pető vállára
107    2|              háziúr kezet fogott vele, aztán mintha nagy kegyet osztana,
108    2|          ismeri őnagyságát? - kérdezte aztán.~- Sohasem láttam; egyébként
109    2|       pocsolyáiban.~A diák nevetett, s aztán megkérdezte a szomszéd gyertyamártótól,
110    2|       harangöntők fulgura frangóját, s aztán azt mondom neki: „Hát lehet
111    2|         kegyesen megbiccentette fejét, aztán még egyszer megszólításával
112    2|          csattan, servus humillimus.~- Aztán hogy, kedves Bauernebel
113    2|            dolgot. - Nagyot sóhajtott, aztán folytatta: - Az eset az,
114    2|              egy kis szünetet tartott, aztán bűnbánóan bökte ki a tényt.~-
115    2|              jogász szivarra gyújtott, aztán egy ideig hallgatott, úgy
116    2|           fonalát. Pár perc múlva Pető aztán megszólalt.~- Bulcsu! -
117    2|             sosem került meg.~- És itt aztán bevégződött a pör? - kérdezte
118    2|               tehát a fiskust. Ez volt aztán a pör! Elhúzódott évekig,
119    2|                egyre jobban pislákolt, aztán sötét lett. Ma végre Fabriczius
120    2|              volt az ügyvédje számára, aztán újra Petőhöz fordult.~-
121    2|               szünetet tartott, s csak aztán felelt.~- Nézetem az - mondta
122    2|            volna a galambok nyakát, és aztán eladtam volna őket a Rókusnak.~-
123    2|            földhöz vágta a sós kendőt, aztán valamivel vidámabb ábrázattal
124    2|  tubákosszelencéjét, a tetejére ütött, aztán megkínálta vendégét, majd
125    2|        mosollyal ajkán járt föl s alá, aztán megállt Pető előtt.~- Ösmer
126    2|           egyszer körüljárta a szobát, aztán így folytatta:~- Kár, hogy
127    2|         Bauernebel szünetet tartott, s aztán hozzátette:~- Egyébként
128    2|              kitisztítja a pipáit, míg aztán a legokosabb gondolatnál
129    2|       Bauernebeleket megfogni?~Egy nap aztán Petőnek elfogadható ötlete
130    2|            Csak egy baj van - mondotta aztán megfontoltan. - Az, hogy
131    2|                eke szarvát nyomogatja, aztán egy szép nap berándul Pestre,
132    2|                a szeme fölcsillant, de aztán aggodalmai támadtak.~- De
133    2|                egy kissé elvörösödött, aztán nyugodtan nézett a fiatalemberre.~-
134    2|           uralkodott az ódon szobában, aztán Tilda szólalt meg:~- Ha
135    2|              egy kis szünetet tartott, aztán szembenézett Tildával.~-
136    2|             mondja!~- De mondom. Végre aztán a hatodikban nagy nehezen
137    2|               A jó ember gondol egyet, aztán felcsap. Isten neki, mondja,
138    2|               harminc krajcárt kérnek, aztán öt perc múlva ezt a portékát
139    2|               részben. Hiszen lehet őt aztán egyéb feladatok elé is állítani.~
140    2|            Tilda egy ideig hallgatott, aztán így szólt:~- Azt hittem,
141    2|                egy ideig ötölt-hatolt, aztán úgy vélte, hogy az egyenes
142    2|               kell ösmernem - mondotta aztán -, hogy ön eredeti ember.~-
143    2|                 szivart vásároltam, és aztán szivar helyett az esernyőmre
144    2|              le.~Egy ideig hallgattak, aztán újra a lendületbe jött jogász
145    2|               ajkát a puha kesztyűkre, aztán emelkedett hangulatban tért
146    2|           kezdte el titokzatosan -, és aztán ítéld meg, helyes nyomon
147    2|                egy ideig gondolkodott, aztán hirtelen a homlokára csapott.
148    2|         készült új barátságával, utóbb aztán egyre melegebben érezte
149    2|            Bulcsu gondolkodni kezdett, aztán többet nem szólt az esetről.
150    2|              bűnnel szerzett összeget, aztán a lornyonjá­val játszva,
151    2|                Jozefin elgondolkodott, aztán tovább folytatta a kérdéseket:~-
152    2|             metsző gúnnyal mosolygott, aztán úgynevezett műszünet után
153    2|               Jozefin szeme káprázott, aztán haragos pír futotta el szép
154    2|           megszólítással tüntetett ki, aztán kinézett az ablakon, és
155    2|          dadogta még mindig Lizi néni, aztán sűrű fejcsóválások között
156    2|               hajtotta föl az árpalét, aztán a postája elintézéséhez
157    2|             biztosan, egy s-sel írják, aztán elgondolkodott az eseten.
158    2|             ezt könnyű mondani - szólt aztán -, mert önnek nincs kecskeszakálla.
159    2|          őrülve? - kérdezte nyugodtan, aztán újra a kapcsokhoz tért vissza.~
160    2|               sarjadnak ki a lélekből, aztán Pető fordult Tildához:~-
161    2|               a biztosítótűvel, és így aztán Pető végre elkészült az
162    2|               Bellaria kis­asszony, és aztán könnyedén felsóhajtott.~
163    2|               a győzelem édes mámorát, aztán kegyesen intett kezével.~-
164    2|                alapján - jelentette ki aztán hűvösen. - Kétségtelen adataim
165    3|                megnézni a teheneket, s aztán megreggelizni a hárs alatt.
166    3|              csizmáit, így szólt:~- Ez aztán eső! Tíz év óta nem volt
167    3|                nézve elmosolyodott, és aztán összeborzongott: ki tudná,
168    3|            szaladt szét a bútorokon, s aztán megint sötétség lett.~A
169    3|              testében remegni kezdett, aztán olyan heves sírás fogta
170    3|              egykor az esküvőre menni, aztán kiértek az ebédlőbe, és
171    3|                itt lerakodni - fordult aztán hozzánk.~- Csak ez az egy
172    3|   betegeskedett, ó, nagyon régen. Most aztán meghűlt, és meghalt. A nagyságos
173    3|               Egy ideig csönd volt, de aztán a főnököm olyan erősen kezdett
174    3|             vörösboros üveget vitt át. Aztán ismét csönd lett, amelyben
175    3|       fölnyalábolta a borospalackokat, aztán gondolkozva állott meg.~-
176    3|              Tétován állt meg előttem, aztán csöndesen ült le a pamlag
177    3|                rövid beszédet mondott, aztán a falhoz vágott poharak
178    3|          akarná vetni a sirató keblét. Aztán mély csönd következett.~-
179    3|              ne vegyen nekem mostohát. Aztán megígérte, hogy ha jó leszek,
180    3|            vágódtak földhöz a poharak. Aztán megint az a mély férfihang
181    3|           süvöltve vágódtak a földhöz, aztán a tükrökre, képekre és ablakokra
182    3|          korhelyek futvást menekültek; aztán csönd lett és sötétség.~
183    3|            vadul kapálták a jégtáblát, aztán elmerültek. Egy csomó paraszt,
184    3|         pillanatig tétován állott ott, aztán megpillantotta a gyereket,
185    3|        kilencig maradt a kávéházban, s aztán előkereste zöld, kopott
186    3|          torkát, s égette a mellét, de aztán egyszerre igen kellemesen
187    3|             megitták a maradék bort, s aztán átmentek az ebédlőbe.~2~
188    3|               pillanatig csodálkozott, aztán egyszerre nagy ijedtség
189    3|               a kisfiú szájába nézett.~Aztán összeharapta az ajkát, és
190    3|            doktor megvonta a vállát, s aztán így szólt:~- Szegény gyerek,
191    3|              el tárcájába a virágot, s aztán kezet szorított a telekkönyvvezetővel.~-
192    3|              összetör minden szívet, s aztán lelövi az asszony férjét.
193    3|             Egy pillanatig csönd volt, aztán Marjai vette föl a szót.~-
194    3| birtokleírásban, az inven­táriumban, s aztán így válaszolt:~- Garas Peti
195    3|             látszottak a homályban, de aztán egy­szerre kibújt a hold,
196    3|                előbb bosszankodott, de aztán nevetett.~- Persze hogy
197    3|               felé fordította a fejét, aztán meghökkenve állott meg.
198    3|       gondolkodna rajta, mit daloljon, aztán lehunyta szürke szemét,
199    3|        csöndesen állt a terem közepén, aztán kinyitotta szemét, lassan
200    3|         magasra emelte föl a serleget, aztán egy hajtásra itta ki a nehéz
201    3|               az asszonyságok kezét, s aztán érzelgős lélekkel vágott
202    3|            szánkóban valaki sikoltott, aztán egy pisztoly dördült el.~
203    3|             egyre lassabban mozgott, s aztán káromkodott egyet.~A lövés
204    3|         gyógyítottuk. Egy karácsonykor aztán Felsőpéntekről sürgönyt
205    3|             Kedves vendégünk - fordult aztán hozzám - lesz szíves az
206    3|        járásbíró. - Itt van Beczkó! Ez aztán derék dolog!~- Nem zavarok? -
207    3|         harsogta a háziúr jókedvűen, s aztán megmagyarázta nekem, ki
208    3|                szeme és fehér homloka. Aztán egyszerre érezni kezdtem
209    3|                meghőkölt, elsápadt, de aztán kitört rajta a részegség,
210    3|         haragosan ült vele szemben, de aztán ő is meggondolta a dolgot,
211    3|                forró csók csattant el, aztán a lány asszonyosan, mélyen
212    3|             esztendő. Pontban éjfélkor aztán az összes lámpák hirtelen
213    3|     megborotvál­kozunk, megmosakszunk, aztán visszajövünk; helyes?~Az
214    3|              visszhangozta lépteinket, aztán az igazgató szobájába értünk.
215    3|            rátelepedik a szőlőkarókra, aztán egyszerre kereket old, és
216    3|                Csönd legyen, Duchesse!~Aztán hallatszott, amint valaki
217    3|          nézett, meghempergette magát, aztán megint leült, kiöltötte
218    3|           könyörgött végre a madárnak, aztán egyszerre elkezdett sírni,
219    3|                egy kicsit gondolkodik, aztán óvatosan átveszi a szót.~-
220    3|     keréknyomok után. Eleintén lassan, aztán, hogy szemem megszokta a
221    3|               helyen vargabetűt látok, aztán egy magányos nyírfa mellett
222    3|                és elteszem a bűnjelet, aztán tovább haladok. A homok
223    3|              kopókat látná maga előtt, aztán rátámaszkodott a szárra,
224    3|              homlokomról a verejtéket, aztán fölemeltem a fejemet! Vége!
225    3|           verejtékcseppek gyöngyöznek, aztán szeme egyszerre rémülten
226    3|             kapcabetyár keresztet vet, aztán leül a földre, és nyugodtan
227    3|         kocsikenőcsöt hozott nekik, de aztán mosolyogva vont vállat,
228    3|                okuláréját, becsületét. Aztán a signora próbált helyette
229    3|                 hol kifosztották, most aztán betelt a mérték, mehetett
230    3|               hétig bolondulnak értem, aztán egyszerre, minden ok nélkül
231    3|            háta mögött van állomásban, aztán egy este levelet kap messziről,
232    3|           levelet a frakkja alá teszi, aztán a csatába megy, és a levél
233    3|              forog, hideg ispotályban, aztán egy reggel arra ébred, hogy
234    3|                a roham, a rajta-rajta, aztán egyszerre az ember mégiscsak
235    3|             körmeivel, féltékeny lesz, aztán kacér és megint féltékeny,
236    3|                 elolvasta a tartalmát, aztán intett a lakájnak.~- Válasz? -
237    3|         függöny nyikorogva gördült le, aztán nagyot koppanva hallgatott
238    3|               szólt magában a signora, aztán mentegetőzve sóhajtott egyet,
239    3|          lélegzett.~- Dőreség - szólt, aztán megrázta magát, mint a vízből
240    3|          Johanna, mélyen, csodálkozva, aztán rettenetes csönd borult
241    4|             hazudik - szólt haragosan, aztán kivette a kezemből a gyeplőt,
242    4|               bal arcát.~- Ej - szólt, aztán megfogta a kezemet.~Közömbösen,
243    4|                 a vigasztalanságba, de aztán kiegyenesedett, és tovább
244    4|             megkísérelte a menekülést, aztán finom izmai puhábbá és puhábbá
245    4|              ült.~A lakásáig kísértem, aztán elbúcsúztam. Mikor magamra
246    4|             Egy hétig nem jött válasz, aztán egy hosszabb levél érkezett
247    4|             kalapján a fekete csokrot, aztán a német doktor szobájának
248    4|                Csodálkozva nézett rám, aztán így szólt:~- Miért tegyem
249    4|             Miklós!~Megvonta a vállát, aztán csókra tartotta a kezét,
250    4|                megösmerkedett vele, és aztán mindig nála vásárolt illatszereket,
251    4|                Mérgesen nézett rám, de aztán egyszerre, hogy, hogy nem,
252    4|             Köszönöm - felelte kurtán, aztán félig csodálkozva, félig
253    4|               rám, kurtán fölkacagott, aztán megfogta a kabátom gombját,
254    4|                 egy kicsit tántorgott, aztán befogta a két fülét, és
255    4|            Megállt, megvonta a vállát, aztán egy csodálkozó pillantást
256    4|          félrecsúszott vászonkalapját, aztán hozzám simult, és megcsókolt. -
257    4|               húzta a kendőt a vállán, aztán így szólt:~- Igaza van,
258    4|        helyében.~Gondolkozni látszott, aztán szórakozottan vett föl egy
259    4|          kegyetlen!~Rekedten nevetett, aztán karon fogott; az ebédlőbe
260    4|                és teltebbé vált volna, aztán megtaláltam a magyarázatot.
261    4|        tizedrangú szerepeket játszott, aztán eltűnt, senki se tudta,
262    4|             Még hallottam egypár szót, aztán elaludtam, békén, mélyen,
263    4|               el előttem Tamásy, Eőry, aztán a kis kalapos Niniche, a
264    4|               végre is a kocsishoz, de aztán még egyszer megállíttattam
265    4|          gondolkozott, ellenkezett, de aztán fölment a hamisított hermelinkabátért,
266    4|               ideig ő se szólt semmit, aztán karon fogott, és bevezetett
267    4|                megsimogatta a fejemet, aztán így szólt:~- Azt gondoltam,
268    4|              nyílt szemmel nézett rám, aztán szórakozottan játszott aranylornyonjával.~
269    4|         bogárnak tépem ki a hat lábát, aztán a fejét, aztán a szárnyait
270    4|              hat lábát, aztán a fejét, aztán a szárnyait és végül a törzsét.
271    4|                Meghökkent, rám nézett, aztán rosszkedvűen így szólt:~-
272    4|               arany csecsebecsék -, ez aztán az öröm! Honnét jött? Istenem!
273    4|        megölelt, könnyen, felületesen, aztán a karomba kapaszkodott,
274    4|              hanem fáradtan, idegenül, aztán mások kerültek a helyébe,
275    4|           táncolt izgatott keze alatt, aztán elhagyta az ereje, le kellett
276    4|               Egy kicsit elhallgatott, aztán rajongó szemét megint felém
277    4|       sajnáljatok - szólt még egyszer, aztán megvonta a vállát, és a
278    4|   szórakozottan.~Megcsókoltam a kezét, aztán koccintottunk, ünnepélyesen,
279    4|            emlék.~- Köszönöm! - szólt, aztán mohón hajtotta föl a poharát. -
280    4|           szemébe nézve.~Visszanézett, aztán hirtelen megvonta a vállát.~-
281    4|                megsimogatta a fejemet, aztán kezet nyújtott, és a lépcső
282    4|            eszembe. Megráztam fejemet, aztán újra bemártottam a tollat,
283    4|                amely az utunkba akadt, aztán újra beültünk a vasúti fiákerbe,
284    4|              gyűlölködve nézett reánk, aztán megint Angyalka vette föl
285    4|              csak ezért!~Gondolkodott, aztán rám vetette tiszta tekintetét,
286    4|                fölírásait olvasgattuk, aztán - bizonytalan hangon, amelyben
287    4|            ellenséges penge ért össze, aztán kezet fogtunk és elváltunk.
288    4|              írásai, kik a rokonai, és aztán egyszerre így szólt:~- Az
289    4|            utazni?~Még sokáig beszélt, aztán az éttermet bezárták, fölmentünk
290    4|              kezdte idézni Puskint, de aztán belezavarodott, vállat vont
291    4|              fáról, a zúzmara porzott, aztán Miklós lőtt, és kíváncsian
292    4|            lépések élesen csikorogtak, aztán megint számoltam, az ellenfél
293    4|               megszeppenve, félszegen, aztán megint Miklósra, és sírni