Fej.

 1    1|      kapás, no meg a behúzás, s mire tizenöt esztendősek lettek,
 2    1|         a mai nap emlékéül. No, mire volna szükséged?~Ancsa arca
 3    1|         meg a Kormos-esetről... Mire nem képes az ember egy kutyáért!~
 4    2|  eszembe jut, hogy tulajdonképp mire is szerződtem: semmi másra,
 5    2|      értetődőnek jelentette ki, mire az aranypolgár hirtelen
 6    3|      fölhajtott egy pohár bort.~Mire a vacsora véget ért, a társaság
 7    3|        megcsúszott, elbukott, s mire föl akart tápászkodni, üldözője
 8    3|       vágtatott végig a termen, mire a zenekar pléhtányérokkal,
 9    4|         és morogva tért vissza. Mire célhoz értünk, csuromvizesek
10    4| karomból, és fölfutott a házba. Mire a tornácon utolértem, már
11    4|    kellett tőle is elszakadnom? Mire várok még? De - tettem hozzá