Fej.

 1    1|             de Klárika egyszerű, gyönge női lelke azt érezte, hogy
 2    1|          nekem semmi bajom, csak gyönge vagyok.~Kázmér legyintett
 3    1| föllázadni, amikor a teste olyan gyönge és törékeny, hogy alig áll
 4    2|       füstölgő lámpa terjesztett gyönge fényt. A sarokban, rozoga
 5    2|          a lélek. A test azonban gyönge, s nem meri a tervet végrehajtani.~-
 6    2| törekvése - rekesztette be kissé gyönge érvei sorozatát az ifjú.~
 7    3|      apró ablakokkal, amelyekből gyönge fény szivárgott széjjel.
 8    3|       ragyogott a verőfényben, a gyönge keleti szél végigfodrozta
 9    3|         én is csak ember vagyok. Gyönge ember, és hiába... szeretem
10    3|      öreg kisasszony nevelt föl. Gyönge gyermek voltam, családomban
11    4|  dermesztő, kegyetlen, és én még gyönge vagyok rá, hiszen én még