Fej.

 1    1| meggondolatlanságot mondott volna, és megszeppenve nézett gavallér­jára. Izidor
 2    1|              semmit sem szólott, csak megszeppenve nézett maga elé. Az apa
 3    1|          édesapám? - kérdezte Klárika megszeppenve a pokoli kacagástól.~- Hogy
 4    2|                hadd mehessek - mondta megszeppenve.~- No, ez kedélyes - jegyezte
 5    3|               Aranykéz!~A két kislány megszeppenve és boldogan húzódott Rápoltyhoz.~-
 6    4|         féltem a megvakulástól, azért megszeppenve néztem a férfira, aki mozdulatlanul,
 7    4|              kissé -, ez nem te vagy!~Megszeppenve nézett reám.~- Nem én vagyok? -
 8    4|              ha így lenne - folytatta megszeppenve -, akkor az talán azt jelentené,
 9    4|              csak egy-kettő volt, aki megszeppenve nézett rám, mintha attól
10    4|            egész!~A leány ránk nézett megszeppenve, félszegen, aztán megint