Fej.

  1    1|             ónodi gyűléskor már törődött ember volt, s nyeregben csak úgy
  2    1|                rajtuk kitekinteni, ha az ember fölkelt. Különle­gessége
  3    1|                  és pincetokra esett, az ember azt hihette volna, egy kis
  4    1|                  a párducot juttatták az ember eszébe, de gondolkodás és
  5    1|              ugyanis, hogy a Balsaiaknak ember és történelem emlékezete
  6    1|               megtenni - mihaszna, ha az ember a Balsaiakkal meg a Bárándiakkal
  7    1|                  Balsaiak hörögtek, s az ember itt méltányolni tanulta
  8    1|             lesújtó hírt: amilyen szilaj ember, még agyoncsapja a Hiób-posta
  9    1|              összetömörülő házak fölött. Ember alig jár erre; néha bukkant
 10    1|                 hasonlítva őket, hogy az ember öccsével, a költővel téveszthette
 11    1|      Kormos-esetről... Mire nem képes az ember egy kutyáért!~A vacsora
 12    1|                  Balázs mégiscsak különb ember, az nem fitogtatja szomszédnője
 13    1|                 lehet mondani, de némely ember oly kedvesen tudja elmondani
 14    1|                nem érdemesek rá, hogy az ember szóba álljon velük. Különösen
 15    1|          ennek-annak, hogy a kilencesre „ember” vagyis figura jöjjön. Ha
 16    1|             pedig a kilencesre nem jött „ember”, hanem a szikár egyes,
 17    1|                fiút ver meg. Ilyenkor az ember az utcán meghúzza a nagy
 18    1|               meg. Így ez nem megy. Okos ember előbb bevárja a kártyahangulatot,
 19    1|                  csak minden százezredik ember tud. Bogdány pedig ezek
 20    1|                ezek közé tartozik. Ez az ember, én mondom, kártyalángész,
 21    1|                 mégis minden százezredik ember ha meg tudja cselekedni.
 22    1|           mulatságból. Ő okos és higgadt ember volt, és érezte, hogy mesterére
 23    1|             hiába próbálják kiirtani, az ember lelkének rejtett fiókjában.
 24    1|               mint a te idődben, hogy az ember rájuk mosolyog, és azzal
 25    1|                azt a közmondást, hogy az ember többnyire olyan szekér után
 26    1|                 volt igaz, de Balázs hiú ember volt és hihetetlenül érzékeny,
 27    1|                bakról. Hogy akarja ez az ember egy zsinórral kormányozni
 28    1|                 egy­szerűen kezdődik, az ember egy jókedvű pillanatában
 29    1|                rossz, a férj elég jómódú ember, és örömet akar szerezni
 30    1|         szerencséje benne, és csapnivaló ember az, aki az igenlő feleletért
 31    1|               márványarc nem mozdult, az ember azt hihette volna, hogy
 32    1|             ellen játszanak. Ha a peches ember a vöröset választja, ők
 33    1|            megtollasodott. Nem volt mohó ember, s jól tudta, hogy olykor
 34    1|                  nyíló orrcimpa. Az okos ember nem így mérgelődik, és ő
 35    1|                elmebeli erőt, amelyet az ember udvarlásra fordít, hasznosabban
 36    1|              Izidorra. Pár óra alatt más ember lett belőle, sasorra rózsaszínűvé
 37    1|             dörmögte:~- Eddig egy gazdag ember volt a megyében, s most
 38    1|         koronázta. Izidor nem volt az az ember, akit ilyesmi zavarba hozzon,
 39    1| patkócsattanással áll meg; nyilván ügyes ember ül a bakon.~- Balázs? -
 40    1|               megnéznék, használnák - az ember nem tudja kitalálni, vajon
 41    1|              járt, ma ő a legvagyonosabb ember az egész határban, az egész
 42    1|                   akárhogyan forgassa az ember a dolgot. Mert jó lovat,
 43    1|               lehet unni, ez érthető, az ember idővel betelik, tehát az
 44    1|         hallatára. Tehát mégse az utolsó ember a világon, csak udvariatlan...
 45    1|                  a régi életemmel, és új ember iparkodtam lenni, új célokat
 46    1|                 a kezemet, amikor gazdag ember, és azt a látszatot ébreszti
 47    1|          Őszintén válaszolok. Ha szegény ember volna, úgy talán habozás
 48    1|             szívhez juthatott, a legtöbb ember csak ilyenkor érzi, hogy
 49    1|             azzal lehet megnyerni, ha az ember mentől hidegebbnek mutatja
 50    1|                 bőréből nem bújhat ki az ember! És ha még egy másik Balsai
 51    1|                 mindenkivel összeakad az ember, réten, mezőn, országúton,
 52    1|              panaszkodik, és nem tud sok ember között lenni, mindjárt szédül.
 53    1|                senki sem, sem állat, sem ember; ez az első halandó, aki
 54    1|                 fordult... Az ilyen öreg ember szeme sok mindent észrevesz,
 55    1|       parancsolom is ezt!~Az előbbi kérő ember eltűnt, s ott állott a komor,
 56    1|                  úgysem tudok. Könnyelmű ember vagyok, de ezt a csapást,
 57    1|                már értem... Nézze meg az ember; már csak meg kell vallanom,
 58    1|                édesapja, hahaha!... okos ember, de a Bogdányoknak is van
 59    1|                udvarol! Pokoli! És ez az ember kezdett ki velök, a dicső,
 60    1|               kapacsináló, gazdag, derék ember, de gyáva, mint a nyúl,
 61    1|             kalauza, egy ravasz és ügyes ember, aki - mint beszélték -
 62    1|            egyébként ugyancsak takarékos ember volt.~Matejkó keresni kezdett,
 63    1|                  bátyám, én tisztességes ember vagyok, s azért igazolásra
 64    1|                 annyi kutyája, amely egy ember életét megérje!~Kázmér csak
 65    1|                   akin nem fogott még ki ember!~A családfő latolgatta magában
 66    2|                  minden percben, hogy az ember dühiben majd kibújik a bőréből.~
 67    2|               ott kúszik a kürtőkben: az ember sohase tudhatja, melyik
 68    2|                  ami olyat szól, hogy az ember még a ravatalról is leugrik.
 69    2|          továbbították az énekhangot: az ember azt hihette volna, hogy
 70    2|                Bulcsu név ahhoz, hogy az ember egész éjjel azt fújja: „
 71    2|              hogy kegyed, mint a legtöbb ember, nem barátja a fagottnak,
 72    2|                 szeretek, mint ahogy még ember a földön nem szeretett,
 73    2|                 módját, hogyan juthat az ember adott esetekben anyagi eszközökhöz?~
 74    2|               fájni a fogam. Mit tesz az ember ilyenkor? Nemde, elmegy
 75    2|              borzalmas volt. Egyrészt az ember szereti, ha legalább a halála
 76    2|                mind fölösleges dolog. Az ember sose törődjék a nagyvilággal,
 77    2|              sikerül, akkor talán boldog ember leszel. Tudnál bízni bennem?~-
 78    2|         Lehetetlenségnek tartom, hogy az ember ott, ahol igaza van, a rövidebbet
 79    2|                 igen pontos, rendszerető ember volt. „Hát mit csinálnak
 80    2|             Stámpfl, mint mondom, pontos ember volt, azért tűvé tette a
 81    2|               darabra rúgnak, úgyhogy az ember a kapun se járhat be tőlük,
 82    2|              hogy civilizált városban az ember négyezer galambot megtűrni
 83    2|                   az okos, hideg, gazdag ember e percben nevetségesebb
 84    2|                lehet a házba rohanni; az ember ott fogja meg a dolgot,
 85    2|                  mert ön okos és goromba ember. Gorombasága csupa őszinteség,
 86    2|         csapkodják a pörölyöket, hogy az ember úri szalonban képzeli magát!~
 87    2|           jóravaló és fölötte tehetséges ember.~- Az szép dolog - felelt
 88    2|                 dohányt. De ez, ez friss ember, okos, opportunus és circumspectus,
 89    2|             körültekintő, éles judiciumú ember. Ezenfelül pedig takarékos
 90    2|             kezelését, sőt ő az egyetlen ember, akit képesnek tartok, hogy
 91    2|               még csak terv, amilyent az ember egy nap tízet-húszat is
 92    2|           alapjában egyszerű volt. Ha az ember Bauernebellel jó viszonyba
 93    2|           gondolkodni. Hogy volna, ha az ember valami újat eszelne ki a
 94    2|            Maurer-örökösöket? Vagy ha az ember megtalálná a hagyatékot?
 95    2|               hagyatékot? Esetleg, ha az ember a városi statu­tumokból
 96    2|                  a valami, ami a legtöbb ember lelkében föltámad, ha már
 97    2|                redek hosszú során számos ember lelki egyensúlyát állította
 98    2|                     ébredt fel az óvatos ember az aranypolgárban.~- Nem
 99    2|               tragédiáiba való. Ön bölcs ember és hozzá még gazdag is.
100    2|                rettenetesen fukar. Ha az ember valami komoly ügybe bocsátkozik,
101    2|                haza. És más az is, ha az ember a szenvedélyének áldoz,
102    2|               döcög végig ön mellett. Az ember krákog, prüszköl, káromkodik,
103    2|            elismeréssel -, ön tehetséges ember. Fabricziusnak ilyesmi soha
104    2|             hozzájuk pajtásnak. Ön ügyes ember, kedves Pető, nagyon ügyes.~
105    2|                  igen.~Pető tényleg okos ember volt, s azért megállapította,
106    2|             általános benyomásokkal. Egy ember társadalmi megbírá­lását
107    2|              véleménye?~- Az, hogy olyan ember, aki decemberben szalmakalapot
108    2|              képpen gondolkodik. Az okos ember végeredményképp azért házasodik,
109    2|                 A legnehezebbet. Mert az ember a vőlegényének sok mindent
110    2|                feltétlenül derék, kitűnő ember kell, hogy legyen. Mondhatom,
111    2|             mondta komolyan -, amerre az ember jár-kel, mindenütt csak
112    2|                praxisban mennyit hall az ember Quastl úrról! Beadnak egy
113    2|           kezével.~- És ha úgy volna? Az ember legfeljebb valami újat talál
114    2|              jelentem ki erélyesen. A jó ember gondol egyet, aztán felcsap.
115    2|                 nem érdemli meg, hogy az ember ott vásároljon. És éppen
116    2|                  folytatta a leány. - Az ember jobb, ha otthon marad, a
117    2|              Van-e egyáltalában páratlan ember a világon?~- Ha valaki az,
118    2|              dalművét.~- Nem szép, ha az ember barátairól kedvezőtlen véleményeket
119    2|                 aztán -, hogy ön eredeti ember.~- Nem haragszik? - tudakolta
120    2|                  Milyen másként látja az ember a világot! Mennyivel különb
121    2|            győződve, hogy cinikus, hideg ember vagyok, és most, íme, azt
122    2|               Hát nem kár, hogy az ilyen ember elzüllik?~- Semmi ok sincs
123    2|               hogy kicsit kacér. Nála az ember sohase lehet biztos a dolgában.~-
124    2|               ijedek meg. Kitartással az ember sokra megy, azután meg,
125    2|                 jogász.~- Úgy? És miféle ember máskülönben? - tudakozódott
126    2|             szerelem kiváltott? És ez az ember akarja elhitetni vele, az
127    2|           ablakon, és megszámlálta, hány ember megy el alatta, végül azonban
128    2|                 a Bauernebel műve! Ez az ember még a penzióba visz mindnyájunkat!
129    2|               lelógatta fejét.~- Van egy ember - folytatta szomorúan -,
130    2|    fölbiggyesztette ajkát.~- És ki ez az ember? - kérdezte közömbösen.~-
131    2|             kérdezte közömbösen.~- Ez az ember Bulcsu! Hallgassa meg őt,
132    2|             tettél velem!? Szerencsétlen ember, mit tettél velem!?~A zenész
133    2|               összeszedni magát. Az okos ember még kétségbeesésében sem
134    2|                 és amilyen szerencsétlen ember, éppen a jóindulatával döntötte
135    3|                gömbölyű arcú, csókaszemű ember volt, aki pápaszemet viselt,
136    3|           fordult tanácsért. Kellemetlen ember volt örökös emésztési zavaraival,
137    3|             szája a füléig szaladt, s az ember bele­láthatott a nyeldeklőjéig.
138    3|            szállt. Már meglehetősen öreg ember volt, mi több: kopott, deresedő
139    3|             hegyoldalban! Ezer pokol, az ember megfiatalodik! Megfiatalodik,
140    3|                  hosszú szakállú, fekete ember. - Tessék csak itt lerakodni -
141    3|                 kocsira. Egy erős, zömök ember félrelökte a kocsist, a
142    3|                egy alacsony, vászonruhás ember lépett be rajta. A hosszú
143    3|                  felültettek az urak.~Az ember szinte azt hihette, hogy
144    3|               fejére esett. Az összetört ember széles fülei mögött ott
145    3|                  eszébe.~- Szerencsétlen ember... Fejbe szeretném magamat
146    3|          ellenben őszinték. Hiú az egyik ember a szépségére, a másik a
147    3|                ajtót kinyitni.~- Érdekes ember - szólt az asszony. - Ez,
148    3|              történt, az előbbi udvarias ember követelőző lett, fürdött
149    3|               halál az Isten joga, az az ember, aki magához ragadja e hatalmat,
150    3|          elkövetésében kifejt. A legtöbb ember gyáva, és e gyávák többsége
151    3|              amelyben nagyon sok előkelő ember volt, az olasz királygyilkosról
152    3|              mondták, hogy valóban bátor ember volt.~- Az egy közönséges
153    3|          elmosolyodott.~- Valóban, ez az ember vérrel kendőzi az arcát,
154    3|           átfutva -, akkor én is érdekes ember leszek. Majd elválik, hogyan
155    3|              foglalkozását illeti, ez az ember szegénylegény, s nehogy
156    3|              Csakugyan, galambősz, sánta ember ballagott a havon. Alakja
157    3|                  bekecs borult. Az egész ember inkább árnyék­hoz, mint
158    3|            keféket rakott, hogy mikor az ember lefeküdt, rögtön nagy ijedten
159    3|          Podraczky. - Akármit csinál, az ember elnézi neki.~Tekintetem
160    3|             lovag pajtását -, én is csak ember vagyok. Gyönge ember, és
161    3|                csak ember vagyok. Gyönge ember, és hiába... szeretem Valerie-t.
162    3|            ügyelt reájuk. Vidéken minden ember betéve ösmeri a másik kalapját,
163    3|                 füstösek voltak, hogy az ember két lépésre se tudott látni,
164    3|                ablaktáblákat.~- Ki ez az ember? - kérdeztem Beczkótól.~
165    3|                 magát.~- Nem beteg ez az ember? - kérdeztem tovább barátomat.~-
166    3|                 összeférhetetlen, önfejű ember volt. Mindenesetre sajnálatos
167    3|         egyébként igen pontos és szerény ember volt. De menjünk talán borot­
168    3|            vakmerő Kálmán úr, aki férjes ember létére sötét szobában fiatal
169    3|               Felsőpénteken egy jóravaló ember van, és az is börtönben
170    3|                    Az igazságról~1~Ha az ember az István-kórháznál felül
171    3|                 el - akad egy-két különc ember, akinek az a vágya van,
172    3|               veheted, hogy az sem egész ember, hanem szegény félkegyelmű:
173    3|                mint az édesanyjáé. Ha az ember szemben áll vele, mintha
174    3|                  Lassan - milyen dőre az ember! - annyira izgatott lettem,
175    3|              hanem a legnemesebb vad: az ember. Valóságos ember, ugyanabból
176    3|                 vad: az ember. Valóságos ember, ugyanabból a húsból és
177    3|           keskeny mezsgyén sáros, tépett ember vánszorog kávé­barna felöltőben,
178    3|             gyerekkorunkban tudunk a más ember bensőjébe belepillantani.
179    3|                 alig volt elég, hogy egy ember szerényen megélhessen belőle.
180    3|             szelíd dolognak. Mondjuk, az ember valahol, az isten háta mögött
181    3|         simogatja a véres haját. Vagy az ember a karosszékben ül, és az
182    3|          rajta-rajta, aztán egyszerre az ember mégiscsak kint van az utcán,
183    3|                  tilinkóját. Csak egy új ember volt köztük; magyar gubában
184    3|        körültáncolták a szobát, a magyar ember az ágyam mellé ült, és buzgón
185    3|   visszamosolyogtam rá.~- Te, ugye, erős ember vagy? - kérdeztem tőle,
186    3|               piszkos hóna alá. A magyar ember pedig türelmesen bólintott
187    3|                 hallatszott be. A magyar ember volt az utolsó, aki eltávozott
188    3|                  az örömtől, ha a magyar ember fölkapott a vállára, és
189    3|               volt apám, a furcsa magyar ember tanított meg a térdén nyargalni,
190    4|             felhasználni, mert, mint sok ember, aki beszéd közben kételkedő,
191    4|           figyelmét előre fölhívom A vak ember felesége című elbeszélésre,
192    4|                 mosolygott.~- Ön érdekes ember - szólt fölényesen, úgyhogy
193    4|     kiegyenesedtem, mint ahogy a legtöbb ember szokta, ha valami kellemetlen
194    4|          összeborzongott, mint amikor az ember valami kellemes álomból
195    4|               hová, miért?~- A férjem jó ember és rendkívül lelkiismeretes -
196    4|                                    A vak ember felesége~Kedves olvasóm -
197    4|            katonatisztnek hitte volna az ember vagy aratásról felszökött
198    4|                  művelt, fölvilágosodott ember volt, aki még ebben a szomorú
199    4|              megőrizte a jó társaságbeli ember minden jellemző tulajdonságát.
200    4|             pengetett a parton; ábrándos ember lehetett, bizonyára Daudet-nak
201    4|                szét, tudta, mi az, ha az ember beburkolózik a köpö­nye­
202    4|               tettem a kezemet, ahogy az ember a gyerekekére szokta tenni
203    4|              mint egy gyermeket, akit az ember magához akar fölemelni,
204    4|             életben találkozott, az első ember, aki egy kicsit hasonlított
205    4|                az asztalon. Mily bohó az ember! És Miklós, az álmatlan
206    4|             ragadozó állat a körmeit, az ember önkénytelenül összeborzongott,
207    4|          játszottuk; de mi haszna, ha az ember egy szegény falusi jegyzőt
208    4|             volna öregnek lenni, hogy az ember ne törődjék mással, mint
209    4|             pályatársnőivel, és nem volt ember, akinek a tekintélyében
210    4|       fiatalságához menekültem. Ahogy az ember a könyvtára mélyében titokzatos,
211    4|                 árnyékait. Sajnos, ilyen ember oly kevés akad a világban!
212    4|                mert a kutya mégiscsak az ember leghűségesebb társa. Átvette
213    4|                  a legjobb szer, hogy az ember minden mást elfeledjen az
214    4|          ajándéka az Úristennek az olyan ember, aki könnyű hajón evez át
215    4|                     az uram nagyon derék ember, de az ilyesmibe mégse megy
216    4|           kétségbeesetten érzem, hogy az ember csak egyszer szeret igazán
217    4|         gazdatisztünk, egy jelentéktelen ember, akiről tudom, hogy csak
218    4|             boltba tévedt kócsagtoll. Az ember könnyen el tudta képzelni
219    4|                 ön, a legjobb, a leghűbb ember, akit a világon megösmerhettem,
220    4|                   italnak fenyőszaga: az ember csak húszéves korában vágyjon
221    4|                fölfegyverkezve, ahogy az ember régi színdarabokban látja.
222    4|               egy szállodai szoba, ha az ember szíve szomorú? A nyitva
223    4|           kisgyereké, ön nem lehet rossz ember. De hát akkor mért hagyta
224    4|                 egy kisgyerekét, akit az ember megdicsér a szorgalmáért -,
225    4|             higgye el, ön nem az a rossz ember, akinek magát tartja, az
226    4|         társaságban forogtam; lassan más ember lett belőlem, az első csalódások
227    4|               volt meg odáig.~- Ön derék ember - mondták, de sietve faképnél
228    4|             fölhúztam vitorláimat. Rossz ember voltam? Bizonyára; én is
229    4|                  ki lesz az? Talán a vak ember felesége? Vagy Netti? Vagy