Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
1 2| Napóleon Toulon bevételénél.~15~Történt, hogy egy napon 2 2| zordonan állt meg előtte.~16~A zenész szokása szerint 3 2| felel meg a valóságnak.~17~Akik még vissza tudnak emlékezni 4 2| diónagyságú daganat támadt.~18~A kulcs megvolt. Szinte 5 3| Tíz történet~(1899-1914)~ 6 2| Tévedni tetszik, Jozefin.~19~Quastl úr, a derék fiskális, 7 1| A kertelő agár~(1907)~1~Az ágotai gyöpökön a 8 2| Az aranypolgár~(1908)~1~Pető Péter, egy ifjú 9 3| Tíz történet~(1899-1914)~ 10 4| Regényes följegyzések)~(1915)~ 11 2| Lövöldé”-be, az álarcosbálba.~20~Egy barátságos téli estén - 12 2| neki a ritka csemegének.~21~Az alkotmányos éra helyreállítása 13 2| haragos alföldi komondorok.~22~Az oleandervirág és az álarcosbáli 14 2| Napóleon Saint-Cloud-ra.~23~Önök, kedves olvasóim, akik 15 2| Ottiliától örököltem, anno 56, als das Holz so rar, und 16 2| hogy ha kimondtuk az á-t, mondjuk ki a b-t, is. Ha 17 2| kezét.~- Igen, mert a pör ab ovo Ledae nem volt jogos - 18 1| kártyalángész, mert tudja abbahagyni a játékot. Ez nem ugrik 19 2| háziúr megpillantotta Petőt, abbahagyta a megrémült Lámpl korholását, 20 3| melléjük ültem, hirtelen abbahagyták a vitatkozást, közömbös 21 3| törődött tovább velem.~Végre is abbahagytam a dolgot, utamra akartam 22 3| csekélységemről, s újra az abbamaradt kérdésre tértek vissza.~- 23 3| tanította a pékmester fiát ábécére, hogy a Zsuzska névnapjára 24 1| kivitte őket agarászni. Az ábécét még nem ösmerték, de azzal 25 3| Amint meglátta a páholyban Ábelt, összecsapta a kezét, és 26 4| szobájában, amelynek széles ablakából tiszta napokon a sivatag 27 4| ákácok csapódnának a vonat ablakához!~Ilyennek láttam ezen a 28 4| a szállásomba, amelynek ablakai a fázós, fekete vizekre 29 3| kátránypapiros, kerítésük zsineg, ablakaik, ajtaik lebontott fővárosi 30 2| ragaszkodással nézem el a lakás ablakait, a paripáit, sőt még a veterán 31 3| töltöttem el, amely szivárványos ablakaival, durva kőfaragásaival és 32 2| benne lakom, Asztalnak vagy Ablaknak hívnak? Én azt írhatom ki 33 3| felsőruhában jártak, este az ablakokat pára lepte be, és a ház 34 3| téli estéken ballagva az ablakokban piros és zöld fénysugarakat 35 3| aztán a tükrökre, képekre és ablakokra került a sor. A kocsmáros 36 3| töprengett, és végre az ablakpárnára hajtva könnyáztatta arcát, 37 4| elhaladtam, fölnéztem az ablakra. Ott ült a vaskosárban; 38 3| fenyőgally feküdt az ivószoba ablakrácsában.~4~Csikorgó téli este volt, 39 2| templomokban vannak: mély szavúak, ablakrendítők, messzire repülők. Ha püspököt 40 4| míg az ura a homlokát az ablaktáblához szorítva így szól:~- Várjunk, 41 4| bemártottam a tollamat. Furcsa, ábrándos mezben és mégis biztos 42 3| lelkéhez alkalmazkodva, az ő ábrándjaihoz, törékeny világfölfogásához 43 4| és átadom Izabellának az ábrándjaimat, az álmaimat, a többi az 44 4| milyen balga voltam, mikor ábrándjaimban mohón kerestem a szomorúságot, 45 4| akarom bontani szerény falusi ábrándjait, amelyek mint az elkésett 46 4| visszaéltem a fiatalságával, az ábrándjaival, ahogy mások is megbocsátottak, 47 4| levelek, az esküdözések, az ábrándozások, a sikerek és csalódások 48 3| álmokat, és nem enged létet az ábrándoknak. Szeméből keserű könnyek 49 4| Nappal mosolygok ez érzelgős ábrándon, de éjjel, éjjel nem vagyok 50 4| amint tiszta homlokkal, ábrándosan nyújtja föl Krisztus Urunknak 51 4| ősz bánatába, a céltalan ábrándozásba, a csüggedésbe, amelyek 52 4| vajon alkalmas vagyok-e az ábrándozásra? - kérdeztem a gyeplőt kezembe 53 4| Theodóra~- Jöjjön velem ábrándozni, Miklós - szólt Theodóra 54 3| mindenféle: iszákos, verekedő, ábrándozó, fukar, pazarló, hóbortos, 55 4| álmaink hőse legyen!~Így ábrándoztunk el az éles téli napfényen, 56 1| lovagot, a haját, a piros ábrázatát, a sávos mellényét, a cipőjét, 57 1| és a világ legnyugodtabb ábrázatával távozott.~A jeles közgazda 58 1| vonta össze addig mosolygó ábrázatját, és így szólt a férfiakhoz:~- 59 3| két alapos csókot nyomott ábrázatomra, mialatt a csibukkal csaknem 60 1| nem piszkálták többé az ábrázatuk miatt, sőt voltak, akik 61 4| fordították keskeny, rózsaszínű ábrázatukat. Este tíz órakor már csönd 62 1| hogy hébe-hóba valamit az ábrázatukhoz emelnek. Úgy hiszem, egyszer 63 4| spanyol modorú kép a gyárait ábrázolja, egy másik a birtokot, ahol 64 4| színházakban az utazókat ábrázolják.~- Az uram mindent tud - 65 3| szokták az ijedt embert így ábrázolni, pedig talán csakugyan ilyen.~ 66 4| asztaltakarón egy triciklit ábrázoló dohánykészlet szomorkodott. 67 2| amelynek fogantyúja delfint ábrázolt. Fabriczius nem szégyellte 68 3| Barnabásról és a felfuvalkodott Ábrisról beszélgettek.~Két barátom 69 3| súlya alatt. Bár a hófehér abroszon kávéscsészék állottak, azért 70 3| kelni, magához húzta az abroszt; ő volt az, aki a gyanútlan 71 3| és ez a tót leány meg az acélgyűrűk az oka, ha ma is még jobban 72 1| színeitől, a kívánatos ajkaitól, acélos termetétől.~- Mondja, Marianne - 73 3| szakállát, amely mint a sötét acélpenge csillogott.~- Egyébként - 74 1| hiúságánál, minden férfi Achilles-sarkánál.~Lássuk csak.~Hátha még 75 1| fagyos hóban, zivatarban való ácsorgástól.~Három évig ment ez így, 76 1| darab ostyepkával együtt egy adag reményt is rakott maga elé. 77 1| keserű szavai kettőzött adaggal öntöttek olajat a tűzre, 78 1| lépésnyire döcögött egy Ádám és Éva idejéből való, irtózatos 79 3| egy ravaszkás arcú, nagy ádámcsutkás úr tolta be fejét.~- Hahó! - 80 2| aztán hűvösen. - Kétségtelen adataim vannak rá, hogy ön a főváros 81 2| közölhetek önnel: a föntebbi adatokat, hogy ön megbízhatatlan, 82 3| bizonyos járandóságokat adatott ki neki.~A naszályi nábob 83 1| önkéntelenül elkomorodva. - Kérlek, add át a kisasszonynak üdvözletemet.~ 84 4| mert köszvénye van. És addigra talán magának is köszvénye 85 1| hogy mindenkinek választ adhasson. Most tehát együtt a színjáték 86 2| kijelentik, hogy kérelmemnek nem adhatnak helyet, így és így, amúgy 87 1| méltók a Bogdányokhoz, hogy adhatnók nekik a lányunkat?~Izgatott 88 1| arra még az angol bank is adhatott volna.~- A pénz nekem nem 89 1| hosszal járt a sárgák előtt.~- Adieu! - kacagott föl kéjesen 90 2| a vágy pörlekedni. - Odaadjam az igazamat, a jogomat! 91 1| Kálmánkát kérjék föl a bosszú adminisztrálására. Ehhez mindnyájan hozzájárultak, 92 4| határozottan, mintha rendeletet adna át -, és reménylem, hogy 93 2| elveszett; ha ma a kezembe adnák Rothschild vagyonát, egy 94 1| hogy adjak egy csókot, hát adnék, hiszen a sógorasszonya 95 4| így elválnunk, vissza kell adnom az életét. Mialatt írtam, 96 3| fecsegő, római karakter, adóbérlő, hitoktató, hamispénzgyártó, 97 3| valami telekkönyv-vezető vagy adóhivatali írnok volt. A tisztek nem 98 4| galambnak neveztek, és aki adóhivatalnok volt (úgy, mint Burns, tette 99 4| újra, és most egy félórát adok önnek, legyen ügyes, és 100 1| alábbi inszurrekcióbeli adoma, amely még ma is minden 101 2| gyávaság a sors véletlen adománya, Bulcsu, csakúgy mint minden 102 1| látszik, megbecsülték az adományozott címert: ha lehetett volna, 103 1| szabónál maradt volna, Izidor adomázott, hangosan disputált, szaporán 104 2| azt mondta volna neki: „Adonis vagy!”, sőt esetleg azt: „ 105 4| mindazt, amivel az élet addig adósa maradt, megvásárolta a jólét 106 1| egyes szilvafára mennyi adósság esik... Kiderült, hogy fánként 107 4| életben! A fülemig vagyok tele adóssággal, úgyszólván ki sem merek 108 4| szépségnek.~- Csinálj sok adósságot - szólt gyakran, és ok nélkül 109 2| föladata. Ezért fizetünk adót, ezért tiszteljük a törvényt.~- 110 2| hallgatták végig, s figyelemmel adóztak egy hasított szoknyájú kövér 111 2| Bűnfenyítő följelentést adtunk be ismeretlen tettesek ellen, 112 2| mosolyogva -, ez a háború! Adunk is, kapunk is sebeket.~A 113 3| mondott rám, ama hő reményének adva kifejezést, hogy mihamar 114 1| agárra, mintha Attila és Aëtius harcában kellene döntenie. 115 1| kvaterkákat, s csakhamar afférja is támadt egy, a szomszéd 116 2| első ütem: vadászkürtök con affetto. És már az utolsó aktus 117 2| éppúgy napirendre tudna térni afölött, hogy lopott avagy gyilkolt. 118 1| kell ülni a vasútra, és Afrikába menni oroszlánra vadászni, 119 4| megsimogatta beretválatlan államat. Afrikából Nápolyba, onnét Rómába, 120 4| gyűlölni tudunk?~És mialatt az afrikai égbolt gyorsan és koromfeketén 121 4| egymáshoz. Egy erősen illatozó ág végigsimította homlokomat, 122 3| tölgyfák terpeszkednek, ágaik télen fekete keretbe foglalják 123 1| szét a fák áldólag széttárt ágairól. Így ültek jó darabig, aztán 124 3| volt, a szél tördelte az ágakat, s egy rézkakas szüntelenül 125 1| kertelni, azt tudsz!~- A te agaradtól tanultam - jegyezte meg 126 1| felnyúltak Rákóczi Fidibusz nevű agaráig; míg a másik vitéz apja, 127 1| dicsérték, az ellenségek az agaraikat irigyelték...~Klárika kiügetett 128 4| lon, hogy ügetőlovaim és agaraim legyenek, hogy a pénznek 129 1| földgolyón, és úgy elpáholtam az agaraimat, hogy azóta mérföldről elkerülnek... 130 1| ágotai gémeskútnál történendő agárakasztáshoz... Maga az ifiúr, bár belülről 131 1| próbáltak egymással, a rokonok agarakért írtak, a vendégek az agarakat 132 1| nagyokat húzva az útjába tévedő agarakra, és elgondolta, hogy és 133 1| a tengerből, a Bodrogköz agáralakja domborodott ki, ezzel kapcsolatosan 134 1| Bogdányt, neked adom a legjobb agaramat.~- Köszönöm - mondotta Klárika 135 1| fordulatra olyat rikkantott agarára, hogy az rémülten húzta 136 1| Dehogyis beszélt volna az agaráról; a diszkrét milliomos is, 137 1| két vidéki, felette ifjú agarásszal „mulat”, akiknek szemmel 138 1| egyszerre így folytatta:~- Az agarászat kétségkívül nagy és szép 139 1| látogatott el a szomszédos agarászatokra.~A hintó hajdan fekete volt, 140 1| nyitott kocsin ment ki az agarászatra, és elcsevegett az urával, 141 1| dércsípte lankákon az ágotai agarászegyesület ma tartja meg versenyét. 142 1| leereszkedett a többi agarászhoz. A figyelem, mi tagadás, 143 1| humillimus - nevetett az agarászkirály a bíróra. - Fölajánlom az 144 1| ültette őket, és kivitte őket agarászni. Az ábécét még nem ösmerték, 145 1| vadászpuska, egy bőrkabát meg egy agarászostor. A kúriájukon nincs tégla, 146 1| és mégis kacagva kötötte agarászostora szíját Kormos nyakára, Náci 147 1| pipatóriumban ült, és az agarászostorát reperálgatta, mikor a kisfiú 148 1| ahol már a csecsemők is agarászostorral játszanak, talán ezzel együtt 149 1| amely már Árpáddal együtt agarászott, s nyilván már a pogánykorban 150 1| hiszi, hogy atyám és fivérem agarászszenvedélyét osztom. Sőt, ha nem hallja 151 1| kiáltott:~- Hajrá!~Ez az agarászszó Kázmér szíve közepébe röppent. 152 1| Marianne-nal, együtt vadásztak, agarásztak, kocsiztak, vigadtak és 153 1| folyamán lemondott, az ágotai agarásztestület új bírót választott, s a 154 1| kisujjukban volt az egész agarásztudomány. Miután pedig ez meglehetősen 155 1| Emígy fölnevelődve, Pityu az agarászversenyben teljes kondícióban pompázott, 156 1| Bárándi valahányszor az agarát éltették, fölállott, és 157 1| nem, őbelé is beleütött az agárbacilus, és így most Ágotára jőve, 158 1| ambíciójuk, tetterejük az agárban összpontosult, aki az agarukat 159 1| nagyszerű! Megdőlt hát az agárdicsőség, megadták a döfést a kutyaarisztokráciának, 160 1| az igazi bosszú az ágotai agárért! Mert hej, az az ágotai 161 1| az alom, a falakon csupa agárkép csüngött, az udvar tele 162 1| az udvar tele volt csúnya agárkölykökkel, amelyek még alig jöttek 163 1| Most, hogy bemutattam az agártörvényszék elnökét, ismét visszatérhetünk 164 1| amikor olyasmit fogott rá agarunkra, amit az soha életében, 165 1| óta küzdenek egymással az agárversenyeken, s talán már Árpád 166 1| ágotai gyöpre, hiszen az agárverseny ezalatt tán már megkezdődött. 167 1| haragosan. - Ragadnak és ágaskodnak, pedig a legkeményebb vas 168 1| lovaival. A négy táltos ágaskodott, rúgott, és akárhogy biztatták 169 1| Marianne volt, akit Kázmér agent provocateurnek szerződtetett.~ 170 2| ifjúságát, férfikorát és agg napjait.~Tilda egy ideig 171 2| mentek át a férfikorból az aggastyáni mezsgyékre. Az utcán messziről 172 1| megye, hölgyek, urak, ifjak, aggastyánok, sőt még a Bácskából is 173 3| nefelejccsel kivarrt futón aggasztóan nagy borosüvegek is sorakoztak.~ 174 3| betegeskedni, és télen az állapota aggasztóra fordult. Egy este behívta 175 4| világot, sohase kellett aggódnom a mindennapi kenyérért. 176 2| szeme fölcsillant, de aztán aggodalmai támadtak.~- De szabad-e 177 4| volt, ezért hívták a vörös Ágnesnek, a szeme pedig sötétkék 178 3| virágom,~Meghervadt arany ágom,~Jézus fényes csillagom!~ 179 4| zuhanni, semmint száraz ágon ülve szomorkodni. És ha 180 2| reggelen a házmesterem, Stámpfl Ágoston beállít, s azt jelenti, 181 1| önnek azt: „Ez a válasz Ágotáért!” Így kellene nekem az ágotai 182 3| madaram, aki jókedvűen ugrálsz ágról ágra.~Zsuzska szeme fölragyogott.~- 183 2| arckifejezéssel látta az ágya szélén ülni.~- Mi baj, Bulcsu 184 2| beszélve egy terv magja röppent agyába, egy röpke terv, amely azonban 185 2| rá, hogy kimásszon meleg ágyából.~- Bebocsáttatást - jelentette 186 1| szótlanul, sápadtan feküdt ágyacskájában, és megmerevedő szemét panaszosan 187 2| erélyesen. - Ilyesmi csak a te agyadban teremhet.~- No mármost - 188 3| hajú, nyomorult férget, aki agyagsárga arccal fekszik a földön, 189 3| már nagyon beteg volt, az ágyához hívott engemet meg a papát, 190 3| volt az, aki a vendégszoba ágyaiba a lepedő alá keféket rakott, 191 4| láttam rendes fürdőszobát, az ágyak rosszak voltak, a fogadók 192 4| mosolyognom, hinnem, és az agyam semmire se kíváncsi. Mindezt 193 2| örökösével. Nem tudom, miért, az agyamba fészkelte magát a dolog, 194 4| gyors mozdulattal ültem föl ágyamban, és tépelődni kezdtem. Lehetséges-e, 195 2| szerencse. Az aranypolgár agyát az utolsó időkben kizárólag 196 2| neki, a fülébe kiabált, az ágyát döngette, vizet fröccsentett 197 1| hogy meg lehetett benne ágyazni is, teríteni is, sőt kuruc 198 1| bebocsáttatást kérjen az agyba, a Bogdány fiúk, hogy modern 199 3| szeretett heverészni az ágyban, korán kellett fölkelnie, 200 3| telekkönyvvezető odaszaladt az ágyhoz, és megfogta a kisfiú kezét. 201 1| hogy a szív előbbre való az agynál, és beállított a Balsai 202 1| amilyen szilaj ember, még agyoncsapja a Hiób-posta közlőjét. Végre 203 2| ábrázata messziről elárulta az agyonkínzott alkalmazottat. - Ennek más 204 2| vette át őket a város, és agyonlövette a pecérrel valamennyit. 205 2| város megveszi, kisajátítja, agyonlövi, ahogyan ön kívánja, s amikor 206 4| kártyabarlangok előtt szokták magukat agyonlőni. Íme, most hát mindent tud! 207 4| nem fogadtam, és estére agyonlőtte magát, bolondul, céltalanul, 208 2| megbízottaival tehetek, amit akarok, agyonszekírozhatom őket, azok minden ördög 209 3| kivétel a szabály alól. Marjai agyonszúrta a feleségét, ki őt megcsalta.~ 210 1| a lépcsőházban, ismét az agyonütés mellett szavazott, míg Töhötöm 211 3| kérdezte Rápolty, és az ágytakaróra hajtotta le fáradt fejét.~- 212 3| hajót tizenkét alumínium ágyú védi, és van egy titokzatos 213 4| szoktak írni, éjjel, lopva, az ágyukban, a biblia hátán. Ez 214 1| az igazak álmát aludta, ágyúval sem lehetett fölkelteni. 215 4| kellemes álomból ébred föl.~- Áh, hogy van? - szólt nagyot 216 4| ifjú spanyol lovag, amint áhítatos arccal nyújt föl egy darab 217 4| spanyol ifjú vagyok, aki áhítatosan imádkozik a feszület előtt, 218 3| hófehér lett, mint patyolat.~Aj! Ti szép idők! Hova lettetek?! 219 1| mondotta az asszony, ajakát felbiggyesztve, de azért 220 3| gyerekek karácsony éjjelén az ajándékaikat szokták. Valaki hegedült, 221 4| elfogadták az államtanácsos ajándékait, a háta mögött pedig kinevették. 222 1| volt benne, hogy Izidor nem ajándékozza oda vagyonát az eperjesi 223 2| elfogadni Jozefin őnagysága ajánlatát, és magamra venni ezt az 224 2| nevében kétszáz pengő forintot ajánlhat föl a koponyámért.~- A koponyájáért? - 225 3| fogtam a kalapomat, és ajánlottam magamat.~- A viszontlátásra! - 226 3| homlokáról a büszke vonás; az ajkába harapott, és elhallgatott. „ 227 3| figyelmesen bánt, de mosolygó ajkai, előzékeny modora mögül 228 1| a színeitől, a kívánatos ajkaitól, acélos termetétől.~- Mondja, 229 1| A lovag mohón tapadt rá ajkaival.~(Az a holnap messze van - 230 1| elhallgatott, de csakhamar az ajkak ismét megnyíltak, s egy 231 4| szégyenkezés nélkül csókolta meg az ajkamat, forrón, odaadóan; egy könnycseppje 232 4| összeborzongtam. Ismét az ajkamon éreztem az éjjeli láz nyomát, 233 1| szürke szeme villant, s ajkáról erélyesen szállott el a „ 234 2| a válasz elől - mondotta ajkbiggyesztve.~- Legkevésbé. Nekem megvan 235 3| kerítésük zsineg, ablakaik, ajtaik lebontott fővárosi házakból 236 2| látogatásával? - tette hozzá szobája ajtaja felé mutatva.~- Tartom szerencsémnek - 237 1| egy ízben az ő istállójuk ajtajába is bekopogtatott.~Klárikának 238 2| s magam szemével láttam ajtajára a nevét kiírva?~Az öreg 239 2| bakról, kinyitotta a fogat ajtaját, s egy kék selyembe öltözött 240 3| bugyellárisát. A postamester ájtatos mosollyal távozott.~- Mi 241 2| szobába tűt keresni. Mikor az ajtóhoz ért, a leány önkéntelenül 242 1| fegyverterembe, s jól bezárták az ajtókat, megnézték, nem rejtőzködött-e 243 3| Podraczky, erőteljesen megrázva ajtómat.~Gyorsan tűzbe dobtam a 244 3| dörömbözött fél óra múlva az ajtómon Podraczky.~Éppen a nyakkendőmet 245 2| hívnak? Én azt írhatom ki az ajtómra, amit akarok, azt, hogy 246 3| Zelmánovics, mikor egyszerre ajtónyílást hallottam, és a szoba félhomályában 247 1| tudakozódni, csak nem kívánt ajtóstól a házba rohanni.~- A többiek 248 4| félénken hűvös, mint egy ákác lombja kora ősszel. Nem 249 3| itt is, ott is lebírja egy akácerdő, egy-egy napon sütkérező 250 1| várt. Elmúlt a tavasz, az akácfák is elvirágoztak, a cserebogarak 251 3| értem, amely néhány fiatal ákáchoz támaszkodik, balra fordultam 252 1| agarak után, ő megállott egy akácnál, és a messzi Tisza csöndes 253 3| mikor egy őszi délelőtt az akácos mellett ellovagoltam, belekerültem 254 3| és csak átrándulnak az akácsorokba ékelt zöld vetésekre, közben 255 2| szerencsésebben; nem látom tehát az akadályát, a leányom miért ne lehetne 256 2| csodálatos történet nem akadályoz meg abban, hogy Quastl urat 257 2| se volt, hogy Bulcsu az akadémiára jár.~Pető - ha szabad ezt 258 3| selyemcipő s hasonló dőreségek akadnak a keze ügyébe. Ilyen az 259 4| selyemkabátos, síró hölgyre akadtam, összegörbülve ült a padon, 260 2| diák beállított hozzá.~- Akar-e a város felett győzni? - 261 4| félve, nehogy megmásítsam akaratomat.~Korán reggel becsöngettem 262 1| gondot, szorgalmat, erőt, akaratot. Ó, be szép is az, ha vala 263 1| életüket betölteni képes. Akaratuk, ambíciójuk, tetterejük 264 4| önkéntelenül, önmagától, szinte akaratunk ellenére keletkezik a 265 4| magában:~Szent Isten, mit akarhat? Talán megbánta, hogy visszaadta 266 3| nézegetett szét mögüle. Akárhol járt, akármit csinált, mindig 267 1| a gavallérbecsület, mint akárki mással szemben.~De hát mit 268 1| öreg enyhébben. - Kérni akarlak... Remélem, hogy teljesíted 269 4| miser tunc dicturus!”, és akármennyire kerültem életemben az érzelgősséget, 270 1| téren fölvegye a versenyt, s akármi akadályt gördítsenek eléje, 271 1| kiolthatatlan bosszú, amely akármikor új lángra kaphatott.~De 272 3| ideges volt, mint rendesen, akármily csekélységről volt szó. 273 1| Klárikával találkozzék, de akármint iparkodott, nem volt rá 274 1| mintha Tróját másodszor akarnók bevenni? Végre is egyik 275 2| cselekedett a meglepetést csinálni akaró zenész a háta mögött.~Jozefin 276 2| Vagy csak vigasztalni akartál?~- Semmi lehetetlent se 277 2| és terméketlen embernek akartalak odaállítani. És így lassan 278 1| üljetek le, azt mondom, ha jót akartok!~Egy-kettő, ott is ültek 279 1| testével, mintegy segíteni akarva a mének járásán, s aggódva 280 1| fekete az első gémeskútra akasztatik fel, ha talán leállni merészelne. 281 3| csöndesen tilinkózik az akasztófa alatt. Mialatt suttogva 282 3| lenni, pandúrral harcolni, akasztófán meghalni!~- No, öreg!... - 283 4| megberetválkozott, és egy kis keresztet akasztott a nyakába. Átadta az írásait, 284 1| gyertyatartók körül organtint akasztottak, és a zenekar dobogója mellé 285 4| tartogat a lelki fiókjaiban, akikhez a ború óráiban elmenekülhet, 286 1| híres-nevezetes agarászó család, akiknél még a padláson meg a pincében 287 1| mondom, én, Bogdány Balázs, akin nem fogott még ki ember!~ 288 2| szerzemény volt, jele az akklimatizálódásnak. A garasoskodásban ezek 289 1| szót sem tud szólani, csak akkorákat nyel, hogy az ádámcsutkája 290 3| verseket írni; a katonák akkoriban sok verset írtak.~- Hátaslovam - 291 4| fogom mutatni a lányomnak. Akkorra talán már őszülni fogok, 292 4| képződtek, finom, alig látható ákombákomok, amilyeneket csak régi porcelánokon 293 2| híres galambpör, amelynek aktái mai napig megtalálhatók 294 2| mellett ült, és a galambpör aktáit lapozgatta, amikor a diák 295 2| elutasította, és ezzel az összes aktákat eladhatom a sajtosnak.~Bauernebel 296 3| szekretárius böngészni kezdett az aktákban, a végrendeletben, a birtokleírásban, 297 2| ment, s kocsiderékra való aktát, kétrét összehajlított pöriratot 298 2| házmester hálósapkában, alabárddal, istállólámpával a kezében, 299 4| szállodás, aki középkori alabárdosnak volt öltözve. - És mondhatom, 300 2| félvállról -, ha minden éjszaka alabárdosok kíséretében tesz nálam 301 4| mellényén, és amit láttam, alább írom le.~Constant nem volt 302 4| mindig selyemgyáros, sőt igen alacsonyan, mint hajósinas kezdte pályáját. 303 2| most tessék a szerződést aláírni.~Rendes kontraktus volt, 304 2| fogja használni. A diák aláírta a föltételeket, aztán így 305 1| vett, amelyet kastélynak alakított át. Hiszen ha számos keményítőgyár 306 2| nem építettek újra, nem alakították át ócskaságaikat, a világért 307 4| csak ritkán tudott régi alakjában megelevenedni előttem. 308 1| magához, s mint az író az alakjaiban, úgy gyönyörködött a kacérsága 309 3| ültették őket, karcsú, könnyű alakjaikat - amelyek ódon karos gyertyatartókhoz 310 4| érzés fűződött össze az ön alakjával - folytatta. - Higgye el, 311 1| kocsisának - egy rablóképű alaknak, aki vasárnaponként, de 312 4| róla álmodtam. Vannak női alakok, amelyek éjjelente könnyű 313 3| békét ezekkel a novellai alakokkal! Marjai főhadnagy... ez 314 4| Szeme lassan körülölelte az alakomat, mintha magához akarná emelni, 315 4| Lehet, hogy mindez csak alakoskodás, ó, ösmertem egy férfit, 316 2| A Tilda szónál a zenész alakoskodáshoz nem szokott muzsikus arca 317 3| szamárszürke darócruhájukban, alaktalan sapkájukban, nagy lépésekkel 318 4| barátsággá vagy szerelemmé alakul át. Mibennünk nem; mi végig 319 1| keményítőgyárak kastélyokká alakuljanak át.~Amint ez utóbbi vonásból 320 1| hogyha a lába hirtelen kézzé alakulna át, ő visszanyúlna vele, 321 1| akivel legföljebb csak alakulni kezdett egy lelki kapcsa, 322 2| hölgyének a római perjog alapelveit.~- Tudja-e ön, kisasszony, 323 1| híres bajtársa, a család alapítója, hanem Balsai Ábrahám készíttette 324 4| harcias német lovagrend alapított. Szívesen beleegyeztek, 325 3| kölcsön a pénzt; és hogy alapja legyen erre a kölcsönre, 326 1| házasodott, s a pátkai kastély alapjai is meginogtak ama három 327 4| szerző költötte alakját. Alapot rá néhány levél adott, amelyet 328 1| metódus józan számításon alapszik, azon az egy tételen, hogy 329 2| tévedésben van, és mily alaptalanul kételkedett bennem!~Jozefin 330 2| értetődő esetet, hogy az alapvizsgáimon megbukom. Mit teszek akkor? 331 2| tanulást illeti, az utolsó alapvizsgáján egyik professzor találóan 332 1| őket az érettségin meg az alapvizsgákon átsegíteni, és Közteleki 333 3| rosszul sült kenyér, az alapzat belecsúszott a homokba. 334 4| nélkül nem tudnak igazi álarcosbált elképzelni. A pincér ünnepélyes 335 4| lehet?~Elkezdtem keresni az álarcosok között, benéztem az étterembe, 336 2| a próbát, s azt mondta: „Alászolgája!” Ennek következtében 337 1| jelenvoltak föltétlenül alávetették magukat Kázmér vezetésének. 338 1| s bár nem akarom magam alávetni az úgynevezett társadalmi 339 4| pillantott rám, félénken, megalázkodottan, de mikor már messze bent 340 1| mondotta halkan -, maga kétszer alázott meg életében. Először, amikor 341 1| életében, akkor kacagjam ki, alázzam meg, kosarazzam ki, szégyenítsem 342 2| mint talán sejti, csak albérlő vagyok. A lakás tulajdonképp 343 1| majd lapozni kezdett egy albumban, végül pedig a ruhája gombjait 344 2| az igényei is gazdagok.~- Áldásom reájuk - dörmögte tehát 345 3| békességgel haza. Isten áldja meg!~Garas Peti fölkelt, 346 3| meghalok, és elbúcsúzom tőled! Áldjon meg az Isten, és ne felejtsd 347 1| végtelen béke áradt szét a fák áldólag széttárt ágairól. Így ültek 348 1| asztalt, et fecerunt magnum áldomás.~5~Két hét múlva, egy szép 349 1| Kázmér ma nem vett részt az áldomásban (szerinte: torban), hanem 350 4| vagy amint a csapszék előtt áldomást ivott a disznókereskedőkkel.~- 351 1| hogy ilyen rokonsággal áldotta meg a világ, képesek rá, 352 2| az ember a szenvedélyének áldoz, mintha a napi szükségletek 353 1| vetnek rá, s azzal a szegény áldozat rohan a pusztulásba. Marianne 354 1| vágott rajta, hogy szegény áldozata egyet nyikkanva fordult 355 2| remélte, hogy a diákban újabb áldozatra lel, akivel disputálni lehet -, 356 1| vonalban kezdett futni az áldozattal.~Micsoda izgatottság támadt 357 2| nem veszik űzőbe haragos alföldi komondorok.~22~Az oleandervirág 358 3| hetvenes években látták az Alföldön, s azóta innen-onnan negyven 359 4| Antillákból, hol a nagy magyar Alföldről, hol a világ más részéből. 360 3| signora.~- Klagenfurtból, alhadnagy koromból. Jó leány, de inni 361 2| kedvező benyomást. A kapu alja rengeteg nagy volt, fölötte 362 4| selyemgyárhoz, amelyben minden alkalmazottja félt a szigorúságától 363 1| arcképét is közölte, s ily alkalmakkor a kitűnő orgánum kiadóhivatali 364 2| nem zavarnak minduntalan alkalmatlan látogatók, kéregetők és 365 3| és bocsánatot kértem az alkalmatlanságért és a kiáltozásért. A férfi 366 1| Izidor föl nem borítja alkalmatosságát, s hölgyestül együtt bele 367 1| ménkő nagy trapper húzta az alkalmatosságot, amelynek minden porcikáján 368 2| rossz néven öntől, hogy alkalmazkodik a lét rideg törvényéhez?~- 369 1| Klárika intett fejével.~- Alkalmazkodom kívánságához, atyám. Úgy 370 3| könnyű és fölületes lelkéhez alkalmazkodva, az ő ábrándjaihoz, törékeny 371 2| elárulta az agyonkínzott alkalmazottat. - Ennek más oka van!~- 372 4| bejáratát juttatták az eszébe, alkalmi perzsa függönyökkel és alpakkából 373 2| Pető örömmel kapott az alkalmon, azonban mihamar kellemetlen 374 1| Balsaiak csak arra várnak, hogy alkalmuk legyen megszégyeníteni, 375 3| szegények vagyunk.” A falon az alkonyati fényben hirtelen megjelent 376 2| a sors önt bátornak is alkothatta volna.~A zenész nem mondott 377 2| ritka csemegének.~21~Az alkotmányos éra helyreállítása után 378 2| tényező, amely a törvényt alkotva elsősorban önmagára gondolt. 379 1| röpülés helyett egy levélre alkudhatott meg a sorssal. Ment is azonnal 380 4| megsimogatta beretválatlan államat. Afrikából Nápolyba, onnét 381 4| tizennyolcadik századbeli államtanácsosokra hasonlított; még az elefántcsontgomb 382 4| újra magam előtt látom az államtanácsost aranycsiptetőjével, fehér 383 1| Mivelhogy pedig a malheur állandóbb és könnyebben kifürkészhető 384 2| elkezdek haragudni, meg nem állanék másnap délig, és úgy pörlök, 385 2| bátor leszek. Meg fogom állapítani elfogódottságom okát, de 386 1| és Kázmér megelégedéssel állapíthatta meg, hogy a csapda fölötte 387 2| igényt, s ezt olyan módon állapítja meg, hogy az aranypolgár 388 1| teljesebb legyen a kép, állapítsuk meg, hogy annak idején Izidor 389 3| gazdatiszteknél. Évtizedes megállapodás volt, hogy minden hónap 390 1| megvesztegetésével, jó szóval, a borközi állapot ügyes felhasználásával rajta 391 1| kishúga nagybeteg volt, állapotát az orvosok reménytelennek 392 3| viszonyai és társadalmi állása iránt, nekik elég volt, 393 2| jelezte a nagy árvíz egykori állását.~A diák bevégezvén szemléjét, 394 2| én helyezkedem rá arra az álláspontra, hogy Bulcsu közönséges 395 3| természetesen melletted foglaltam állást, és azt mondtam: „Felelek 396 1| hinni, hogy ön az ilyen állású gavallérokkal barátkozni 397 3| nyes babái és háromlábú állatai között.~A gyerek nem felelt. 398 3| haladtak egymás mögött, inkább állatokhoz, mint emberekhez hasonlítottak. 399 3| fekélyekkel és csúszómászó állatokkal. Simon folytatta:~- Az anyád 400 1| négyesfogaton küldött az állatorvosért. Ő volt az első személy 401 3| Gyűlölte ezt a fontoskodó állatot, amely mint a tulajdon sorsa 402 1| gondolatukat egy pontra, egy állatra irányozza, és azzal egész 403 1| cirkuszi oroszlán, amikor az állatszelídítő előbb korbácsütésekkel fölingerli, 404 4| vadrózsa, amely ok nélkül álldogál a téli mezbe boruló kertben.~- 405 2| fejéből sem hiányzott - hogy állhatott volna tehát ellent neki 406 1| így most Ágotára jőve, nem állhatta meg, hogy ki ne lopóddzék 407 4| ablaka előtt elmentem, nem állhattam meg, hogy ne nézzek be még 408 3| korhelylevest. Az rögtön talpra állít, jótállok érte!~ ~ 409 2| Ha pedig az ellenkezőjét állítanám, összeütközésbe kerülnék 410 1| Ekkorra Marianne is elkészült állítólagos toalettjével - a kereveten 411 3| pihenni, mint én.~Rosszkedvűen állítom meg lovamat. Egyszerre látom, 412 3| arrafelé húzódtak. Némelyek azt állították, hogy a lány ezé az emberé, 413 3| múlva szepesi kereskedőket állítottunk meg a keresztúton, majd 414 2| karviniki sört.~A jó öregasszony állkapcája leesett ijedtében.~- Sört? - 415 2| hogy ezen a csodálatos állkapcán működhetett. Nos, érti-e 416 2| pillanatban, bevallom, leesett az állkapcsom. „Szalmakalapot - kérdem, 417 1| földtekéről, s ő most egyedül állna a nagy világon, egyedül, 418 2| hegy és völgy közelebb állnak egymáshoz, mint én és tisztelt 419 1| krajcárom, vagy iparkodom talpra állni, s embert faragok magamból. 420 2| Bauernebelnek a sarkára kell állnia, és meg kell magát bosszulnia 421 3| vacsoránál lépek újra tényleges állományba.~- Hozza ide a bort, de 422 3| az isten háta mögött van állomásban, aztán egy este levelet 423 3| pénzeken rózsákat vett az állomásfőnöknének.~Zelmánovics... Igen, ezt 424 3| szilveszteri mulatság az állomási vendéglőben lesz - szólt 425 4| a fej nélküli dákók, az állóóra között. Megértette, hogy 426 1| jutott, hogy egykor közel állottunk egymáshoz, én se voltam 427 1| vonalon csak a jegenyék álltak őrt, Klárika visszatámolygott 428 1| képviselték, itt egy pelyhes állú gimnazista írta a Barnabás-gimnázium 429 1| Töhötöm, akinek lovagias allürjei voltak, pisztolypárbajt 430 2| Nerotonnak a fejére esett alma adott indítóerőt a nehézkedés 431 2| éjjel él?! - bömbölte a téli álmából fölriasztott medve hangjával.~ 432 4| Izabellának az ábrándjaimat, az álmaimat, a többi az életből úgysem 433 4| túl az első fiatalság dőre álmain, de a nyaka, a válla üde, 434 4| szóval egy férfi, aki az álmaink hőse legyen!~Így ábrándoztunk 435 2| csirkefogók Edwardsot rothadt almákkal dobálták meg? Még ma is 436 1| valamennyiüket, mint az almalopó parasztkölyköket. Kénytelen-kelletlen 437 3| hozta át, és rakta föl az almáriomra.~- Itt, kérem, biztosabban 438 3| egypár üveget vegyek ki az almáriumból?~Leguggolt a földre, és 439 1| kérdezte a szakácsnő?~- Almás rétest - mondotta a szépasszony, 440 3| asztal, amely megroskadt az almáskosarak, kerék nagyságú torták és 441 4| friss tűz égett, és erős almaszag áradt. Az olcsó bársonypamlag 442 1| A vezető már az igazak álmát aludta, ágyúval sem lehetett 443 2| formában. A zenész egész éjjel álmatlanul hánykolódott ágyában, reggel 444 2| készült, s egy túlérett almával célba vette Edwards kokárdás 445 2| muzsikus - jelentette ki a Nero álmélkodó szerzőjének. - A helyzet 446 2| leányomról van szó.~- Ugyan? - álmélkodott Pető, mintha most hallana 447 1| készül? - kérdezte tőle álmélkodva.~Izidor legyintett a kezével.~- 448 2| tudniillik azt hitte, hogy álmodik, s azért óvatosságból megcsörgette 449 2| e pillanatban még nem is álmodja, milyen katasztrófa előtt 450 2| megcsörgette a pénzt. Nem álmodott, az arany vígan csilingelt 451 2| okarinázik, éjjel pedig arról álmodoz, hogy egykor jeles férfiú 452 1| sajtópörről, esküdtszékről álmodozott... Még egy csomó más terv 453 1| amely Balsai Kázmérból, Álmosból, Izidorból és Péterből állott, 454 1| fogat már le volt tárgyalva: Álmost még a hóból hámozták ki, 455 4| fölcifrázva szöktünk ide: álnév alatt, váltott lovakkal, 456 1| milyen rossz ez meg az az alom, a falakon csupa agárkép 457 4| keskeny, könnyű ívű, mint egy álombéli ezüsthidacska, amely mindjárt 458 4| az ember valami kellemes álomból ébred föl.~- Áh, hogy van? - 459 4| vonást látok belőle, a régi álomképből szürke árnyék lett, amely 460 4| vannak olyanok, akiknek álomképe tisztább, erősebb, mint 461 2| minden bíró legrémesebb álomképei, évszámra folytak, meg lettek 462 2| vagyok olyan dőre, hogy álomképek után futkossak. Ha férjhez 463 4| igazi alakjuk, akiket az álomvilágban ösmerünk meg igazán, akik 464 4| alkalmi perzsa függönyökkel és alpakkából készült dísztárgyakkal, 465 4| titkos esküvők vagy éppen álruhák, Lajos-aranyak, szerelmi 466 2| emlékeztetett; ruházata, amely az Alt Wient jutatta észbe, egy 467 1| még nem volt besorozva, s általa Balázs egy új hangulatot 468 1| fiúkat a jogi nehézségeken általsegítse. De hát Közteleki doktor 469 4| feledje el a mai éjszakát, aludja ki magát, örüljön a fiatalságának, 470 3| betakartak, és meghagyták, hogy aludjak. Egyedül maradtam. A hold 471 2| megindított mozgalom el ne aludjon, a jogász buzgó ellenőrző 472 3| Hogy volna, ha egy félórát aludnék? A vasút úgyis irgalmatlanul 473 1| vezető már az igazak álmát aludta, ágyúval sem lehetett fölkelteni. 474 4| még egy hétig Pierrot-k aludtak a pamlagaimon; a legrosszabb 475 3| ezenkívül a hajót tizenkét alumínium ágyú védi, és van egy titokzatos 476 3| zöldség, sok séta és kevés alvás, kedves Simon. Ez önnek 477 3| szememből. Lemondtam az alvásról, és nyitott szemmel bámultam 478 1| Balsai-tenyésztés szívósságával tűnt ki. Amazok szilajak voltak, mint a 479 2| gúnyos szavakkal illették az amazont.~- Kisasszony! Hosszabb 480 1| betölteni képes. Akaratuk, ambíciójuk, tetterejük az agárban összpontosult, 481 2| tévednek. Bennem is léteznek ambíciók, én is tudom, mi az ideális 482 2| kísérletek. Ez az én életcélom, ambícióm. De amint belemelegszem 483 1| kiadjuk mind az erőnket és ambiciónkat? Egyszerre aprók lettek 484 1| mint hogy tollat fosszon az ámbituson, inkább ül a négyesfogat 485 4| kerestem minden nőben, és ameddig nevetni tudtak, addig a 486 1| kezdetleges deszkaalkotmányaival, amelyeket nehéz hó borított el. 487 3| fűzfasövényekkel és apró ablakokkal, amelyekből gyönge fény szivárgott széjjel. 488 2| a gyalázatos sértéseket, amelyekkel szemben védtelen volt, 489 4| szemügyre vettem a páholyokat, amelyekre félelmetes címerek voltak 490 2| nagy, sárga kaszárnyákat, amelyekről lerítt gazdájuk rideg pénzszomja, 491 2| eszembe, hogy az olyan üzlet, amelyikben valami portékáért elsőbb 492 1| nyomással, s az jön fölülre, amelyiket akarjuk. Ezen aztán mindketten 493 1| tetszik, akár a makaóval, amelytől csak formalitások választják 494 3| neki a föld!~- Mindörökké, ámen! - dörmögte Burián, keresztet 495 2| ugrani örömében. Hogyisne: amennyi rosszat ő most hirtelen 496 1| kockáztatni Európában, sőt Amerikában is, ott kisebb-nagyobb üzletekben 497 4| dől el; ennyi az egész, amiből később annyi szomorúság 498 1| állott el.~- Tehát fél az amice! - nevetett a bajusza alá. - 499 1| lépésnyire oldalt fut, s amidőn bekövetkezettnek látja az 500 2| vagyok a fordított Midás. Amihez nyúlok, amire ránézek, az