Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
501 2| állani, kutatom az okokat, amik arra vezetnek, hogy a kegyed 502 1| ön néha azokra a napokra, amiket együtt töltöttünk itt el? 503 2| azoknak a rozoga hombároknak, amilyeneknek őket a század elején építették, 504 2| pedig takarékos ifjú is, amilyenhez hasonlót keveset lehet találni 505 1| keretes, nagy okulárét tett, amilyennel öregasszonyok a bibliát 506 3| kis pónifogatról beszélt, amilyenre már régen vágyott, és amely 507 1| szeme sok mindent észrevesz, amin a világ elsiklik.~Klárika 508 2| akkor van ilyen harangozás, aminő e percben végigviharzott 509 2| hozott érte, oly áldozatot, aminőre Quastl úr sohase lett volna 510 3| talán nem untattam azzal, amiről beszélgettünk.~Meghajlott 511 3| álmaim furcsa birodalmába, és amitől más kétségbeesetten menekül: 512 4| mondom, kipótolta mindazt, amivel az élet addig adósa maradt, 513 4| megpróbáltatások, szenvedések, Ámor furcsa játékai hozzátartoznak 514 2| vőlegénynek vagy éppenséggel amorozónak nem alkalmas.~- És miért?~- 515 3| cselekedtél, de nem ő, aki az anarchizmust szolgálta.~Egy pillanatig 516 2| Barnai-múzeum nem más, mint egy anatómiai kabinet (külön osztállyal 517 2| gúnyosan -, óriási! Önben egy Anaximenész veszett el, kedves Bauernebel 518 2| egykoron lesz belőlem valami. Anch’io sono pittore. Tessék 519 1| volt. Haj, ha ezt Recsky András láthatta volna!~De sajnos, 520 2| bele.~A fővárosban számos anekdota keringett a gazdag család 521 4| minden szőke bajuszú idegent angolnak, minden feketebajuszút orosznak 522 3| csomósebessége oly nagy, hogy még az angolok sem tudják utolérni, ezenkívül 523 1| búcsúzott tőlem annak idején, angolosabban, mint amennyire joga lett 524 4| tanult meg franciául és angolul, csakhogy Musset-t és Byront 525 4| kívánság, hogy visszaadjam Angyalkának a nyugalmát, serdülő 526 3| a griffmadarak, sisakos angyalkák, hamuszürke kővedrek, karcsú 527 4| volt, mint az anyja; őt is Angyalkának hítták, őneki is összeért 528 4| aprókat szökve vitte vissza Angyalkát a Tapoly apró fűzei közé, 529 3| végén kilök az utcára, mint Anita, Marianka, Valeszka, Susanne 530 3| körében ábrázolta. A szobában ánizs- és narancsszag lengett.~- 531 3| tejeskását, a csukamájolajat, az ánizsszagú nappalit, ahol türelmesen 532 2| Rozmanek Ottiliától örököltem, anno 56, als das Holz so rar, 533 3| halál volt. A halál, akitől annyian félnek, de aki az elhagyottaknak 534 2| amely adott esetekben mindannyiunkban a gyöngébb fél javára megmozdul, 535 1| közbevetőleg el kell mondanom.~Izidor apja László volt, 536 4| csodálatos Devrient-ról és a nagy Anschützről. Mindenáron azon volt, hogy 537 4| és ma már nem is járnak Antikrisztusok, Asmódik, egyéb rossz szellemek 538 4| hol a Fokföldről, hol az Antillákból, hol a nagy magyar Alföldről, 539 3| született ostróczi Ostróczy Antónia. Itt a nagyobb lányom: Malvin, 540 4| méltó Júliához, Tatjánához, Antóniához, Mary hercegnőhöz, hogy 541 2| őt valamiről lebeszélni, antul szilárdabbá fogja tenni 542 2| akinél fukarabb embert még anya nem szült? Házait a város 543 1| fiatal hölgy vagy te? Én az anyáddal egyszer beszéltem, akkor 544 1| derék, emberszerető, biztos anyaföldön, ő tehát azt gondolta, neki 545 4| szalmakalap, de mindez igen finom anyagból, amely messziről elárulta, 546 1| Pipogya fráterek vagytok, anyámasszony katonái, ezt már ismételten 547 3| súgta oda:~- Az anyám... az anyámnak kedvese van...~Azt hitte, 548 4| lehet pénzt váltani, majd az anyjáról beszélt, aki tavaly meghalt, 549 2| tisztelem, akár a Gracchusok anyját - felelte ünnepélyesen az 550 4| kórház, mért nem ápolnak itt apácák? Hadd lássak utoljára egy 551 4| megzavarta, semmint megtörte, az apácavonás nehezen helyezkedett el 552 3| apja kétségbeesve. - Szólj apádhoz, hiszen mindig szerettelek, 553 3| felbőszült férjek, zokogó apák, bősz hitelezők: ezek a 554 2| egyszerűen Pestre kéretem apámat, elviszem a szomorú négy 555 2| s ha találkozik odaát az apámmal (mert bizonyos, hogy ő kileste 556 2| az a körülmény, hogy ön apámtól havi húsz forintot kap azért, 557 2| családi ereklyeként szállt apáról fiúra. Soha őket élő lélek 558 3| szobát s az ügyefogyott apát, amint szomorú, beesett 559 1| társaság, élén Petur Pállal, az apával végre rátalált az elveszettekre.~ 560 2| fordultam. A közigazgatáshoz apelláltam. Fölszólítottam a hatóságot, 561 2| évszámra folytak, meg lettek apellálva, ki lettek bővítve, meg 562 2| nevette, és azt üzentette az apjának: hogy két vége van a botnak, 563 2| tartják?~- Bizonyára az apjától - szemtelenkedett a jogász.~- 564 1| akinek együtt kell érezni apjával és rokonaival. De remélem, 565 1| kölykök hétévesek voltak, az apjuk lóra ültette őket, és kivitte 566 3| inkább valamit! - nógatták az apjukat, és tarka kavicsokat kerestek 567 4| külvárosi szállodában, de hosszú ápolás, gondozás, csiszolás, odaadás 568 2| konyháját, aki öreg napjaiban ápolja, aki a fehérneműjét számon 569 4| rideg ez a kórház, mért nem ápolnak itt apácák? Hadd lássak 570 4| higgye el, rom vagyok, egy ápolónő a komornám, és egész nap 571 4| az előszobában pedig az ápolónőm köhécsel. Kezembe veszek 572 2| nap beállított hozzá az apósa - aki mióta megbékült a 573 1| részt vett rajtok a környék apraja-nagyja, s akár az ökörsütésnél, 574 1| és ambiciónkat? Egyszerre aprók lettek előtte az emberek, 575 4| fejemet; a vonat elindult, és aprókat szökve vitte vissza Angyalkát 576 3| tiszt ásított, a másik az aprópénzt csörgette zsebében. Már 577 2| val játszva, így szólt:~- Apropos, Bulcsu. Ismeri ön azt a 578 2| hogy Quastl úr nemcsak az apróságoknál, de minden más, komolyabb, 579 3| csekélységről volt szó. Most is apróságról beszéltek, a szép hölgy 580 1| csókolt volt minden Balsait, aprót, nagyot, férfit, lányt egyaránt, 581 2| tárgyak: a csirizestál és az ár! Nem, nem, elég volt belőlük!~- 582 2| barátságról lehet szó? Talán az Arabi pasáéról? Vagy a szerb püspökéről? 583 3| föltéve, hogy a Tisza nem árad ki. De mindig kiárad.~- 584 3| úszott a színek és képek áradatában. Azután a láz lassan csillapodni 585 4| a kezébe, érzelgőssé és áradozóvá lett, úgyhogy sokan e visszaemlékezéseknek 586 4| divatnak hódolva mindig arannyal fizetett, egy komoly ország 587 1| választja, ők a feketére teszik aranyaikat, ha a szerencsétlen flótás 588 2| mozdulattal zsebre tette Lux úr aranyait.~A harmincnégy fog, a koponya, 589 4| komoly ország nagy bajuszú aranyaival. A fizetőpincérek, portások, 590 4| meghajoltak e nagy bajuszú aranyak előtt, én azonban az akkori 591 4| állomásához, dobálóztunk a körmöci aranyakkal, a határon hamis útlevéllel 592 1| a vasúti tisztné helyett aranyasszony lett belőle!~Marianne ragyogó 593 4| a kikötéssel, hogy csak aranyban szabad játszani.~Mindig 594 1| voltak: kezdve az erdélyi aranybányáktól a zanzibári villamosvasúti 595 1| orrát is. Egy Balsai-orr aranyból testvérek között maga is 596 2| a diák nem tudja, mi az aranybulla?~- Ön nem ismeri őnagyságát? - 597 3| Pardon!~A katona előkotorta aranyceruzáját, amelyet annak idején Velencében, 598 3| látogatóknak. A padmalyról faragott aranycsillár lógott le, és lassan forgott 599 4| látom az államtanácsost aranycsiptetőjével, fehér pofaszakállával, 600 4| fehér pofaszakállával, aranycsiptetőjével a tizennyolcadik századbeli 601 2| pénz - fekszik, egy-két aranydarab és néhány ezüstforint, amelyek 602 1| leggazdagabb asszonyává, az aranyember aranyfeleségévé fogja tenni! ( 603 1| jó szóért, se szakajtónyi aranyért!~A derék cirmos általános 604 1| asszonyává, az aranyember aranyfeleségévé fogja tenni! (Mert - négyszemközött 605 4| egymásra, én arra a kék szemű aranygyűrűre, amelyet a kisujján hordott, 606 3| verébé. Szeme előtt a Zsuzska aranyhaja összekeveredett az uzsorások 607 4| egy hölggyel vacsorázik az Aranyházban, és nekem azt mondta, hogy 608 4| Üdvöske-arccal; a nyakában aranykereszt, az övében öt szál búzavirág. 609 4| egérszürke ruhában, mellén furcsa aranykereszttel. Tétován nézett körül, ahogy 610 1| főnöke, egy kecskeszakállas, aranykeretű pápaszemes úr, számlával 611 3| kezét: egy finom, karcsú aranykezet, amelynek fénye bevilágított 612 3| Fiuméba, és jelentkezem az Aranykéznél megbeszélés szerint pont 613 3| És hogy kerültél össze Aranykézzel? - kérdezte félénken, és 614 2| voltára hivatkozva, a vételár aránylagos leszállítására törekszik.~- 615 4| színére, hol a nyakán lógó aranyláncra tudtam visszaemlékezni - 616 4| aztán szórakozottan játszott aranylornyonjával.~Hónapokig nem láttam; ám 617 4| senkivel, csak velem meg az aranymetszésű verseskönyvekkel, az illatos 618 3| Eljátszotta a pénzét, az aranyóráját, gyémánttűit, szagos vizeit, 619 3| kemény végrehajtója jókedvű, aranyos kedélyű gavallér, aki a 620 4| szomorú.~Boldog volt, hogy ha aranyoszlopocskákba kártyáztam (az összes titkos 621 4| spanyol ifjú, aki az élet aranyparipáján ül, hanem megöregedett, 622 3| A lovak gőzölögtek, az aranypaszomántos legény minden ok nélkül 623 3| nyújtott a katona felé egy aranypecsétes levelet, amelyből kellemes 624 2| ébredt fel az óvatos ember az aranypolgárban.~- Nem fogják érte becsukni - 625 2| kalapja után nyúlva.~De az aranypolgáron nem lehetett kifogni. Elállta 626 2| az ajtó, és Quastl úr, az aranypolgárral súlyosbítva, megjelent a 627 2| Tildáé is. Reájuk hatni egy aranyszájú János sem tudna, Démoszthenészről 628 1| megtörő napsugár sajátságos aranyszürkés fényt vetett: a mélyen fekvő 629 3| galambdúcot, az üveggömbös aranyvirág kört és a nyárfából készült 630 3| és kinéztem az útra, ahol arasznyi hóban egy pár sandlaufer 631 1| rombolt, és szerencsétlenséget árasztott, s ment-ment egyre jobban 632 4| hitte volna az ember vagy aratásról felszökött földesúrnak, 633 3| mondják, sok virágot is arattál ezen a réven?~- Bizonyos, 634 4| másodrangú álarcosbálokon arattam, házmesterleányok és külvárosi 635 1| se - jegyezte meg Balázs arcátlanul. - Csakhogy most nincs 636 4| ahol a kéz szép, ott az arcban sem fog csalódni. Egyébként, 637 3| belemarták volna magukat az arcbőrbe. - Azonban szükségesnek 638 3| mozdulatait és sajátságos arcbőrét, amely sima és fényes volt, 639 4| hosszú szakállával és kiálló arccsontjával. Ha önt mindenki elhagyta 640 4| karcsú, és milyen finom arcéle van, az öregedő Barabás 641 3| legény a csárdában, de az arcjáték nem sikerült, és rosszul 642 4| egy XIV. Lajos korabeli arckép. - Tehát figyeljen rám: 643 2| amilyet régi szepesi polgárok arcképein lehet látni. A Quastl családban, 644 3| íróasztalon, őfelsége tábornoki arcképén. Az igazgató asztalához 645 1| bankhivatalnokok józan arckifejezésével, amely azt jelenti, hogy 646 4| a Borbála csinos parasztarcocskáját. Már a kocsiban ültem, mikor 647 4| tizenhat éves volt, ijedt arcocskával, egérszürke ruhában, mellén 648 4| semmiségén elmosódó női arcokat festeni.~Kiértek a partra, 649 1| Valamit leolvasott a néma arcokról. Megvakarta az orrát, ami 650 3| pajtásaim, vigasztalóim, arcom csillogott az örömtől, ha 651 3| fejemet, s közben ujjai az arcomhoz értek. Soha ilyen fagyos 652 1| éles szilánkokban repült arcukba, a szél fütyölt körülöttük: 653 1| Aztán a csutorát emelték arcukhoz, és bátorságot merítettek 654 4| tört gallyakat csapott az arcunkba, és eloltotta az útmenti 655 4| benne.~Karácsonytájt volt; Argentínából tértem vissza a Mirrorral; 656 1| Klárikának már elfogyott minden argumentuma. Mivel védekezzen, amikor 657 2| azonban nem vette észre az argumentumok vérszegénységét. Sápadt 658 3| egy mesét tudott, a vitéz Árgyilus királyfiról, de annak is 659 1| jövevény orrát, hogy majdan arisztokrata vonás legyen az ábrázatán.~ 660 2| volt - emelt gátat a jelzők árjának a diák.~- De mennyire nem 661 4| meghívó, üzleti értesítések, árjegyzékek, sorsjegyek, idejüket múlt 662 1| olvastak egyebet, mint képes árjegyzéket és étlapokat.~Klárika egy 663 4| leláncolt felhő, a szfinx álmos árnya borong, az előszobában pedig 664 2| polgármester és a felső bíróság árnyai elől.~A dolog nehezen megy - 665 1| kezdett. A rétek barnás árnyakba bújtak, és pihenni tértek. 666 1| szintén oly művészies árnyalattal tudta fölruházni, hogy a 667 3| meglapulnak a ház örök árnyékában. Kik lehetnek? Nem 668 1| egy Izidor az ősi családfa árnyékába.~Tehát a jelzett Izidor, 669 4| árnyékban egy förtelmes bűn árnyékai táncolnak körülötte, hogy 670 4| legyezővel elűzik a sors árnyékait. Sajnos, ilyen ember oly 671 3| tervrajzaival, a magányos éjszakák árnyékjaival, a hajnali homályban úszó 672 4| sötétség, az ábrándozás árnyékképeibe, és végül is lámpát gyújtani, 673 4| üvegbúrás gyertya furcsa árnyékokat dobott a falra. Ránéztem 674 3| Pillanat alatt megtelt a szobám árnyékokkal, a szökött katona óvatosan 675 4| kirándulókat. Szerettem ezt az árnyékos, mohos helyet, amelynek 676 3| Árnyéktánc~Gyermekkoromat egy nagy, 677 3| égboltból.~Mindez a láz árnyéktánca volt, a gyermek legrettenetesebb 678 1| nagy események előrevetik árnyékukat. Úgy is van, a versenyzők 679 1| megrontóját, amely sötét árnyként üldözte még álmában is: 680 3| útja sem jobbra, sem balra, árok se jelöli, hol végződik 681 1| szép volna, ha a négy ló árokba menne, fölborítaná a kocsit, 682 1| majd hogy el nem bukott egy árokban. Tekintete aggódva figyelt 683 1| hogy viszik neki az első ároknak, és törik ízzé-porrá az 684 1| reményben, hogy valamelyik ároknál gazdájával együtt kitöri 685 1| olyan családra, amely már Árpáddal együtt agarászott, s nyilván 686 2| úr mohón hajtotta föl az árpalét, aztán a postája elintézéséhez 687 1| fogaival, mint a suszter az árral, már beszámolt a nyúllal.~- 688 4| hogy immár nem a gyermekkor ártalmatlan rémei, hanem az élet, a 689 2| diák úgy gondolta, hogy nem ártana egyet sétálni Jozefin ablaka 690 2| utcába? Ott pár éve egy ártatlannak látszó örményt fogadtunk 691 2| eladó ellen, s amelyben az áru hiányos voltára hivatkozva, 692 2| kocsmárost, hogy hamisított sört árul, és bizonyítékra volt szükség.~ 693 1| hogy amit elbeszéltem, nem árulja el senkinek, és... ha talán 694 1| zordonan. - És egy szót el nem árulsz senkinek. Jól megértettél?~ 695 3| be is rekedt. Ez a falu - Árvakő - olyan volt, mint a rendes 696 3| járt, a kalapja mellett árvalányhaj; munkáról hazatérő, jómódú 697 3| Jézus fényes csillagom!~Árván maradt édesanyád,~Aki gondot 698 1| csak egy öreg, zsugori árvaszéki ülnök, aki a sarokasztalnál 699 2| falán kőtábla jelezte a nagy árvíz egykori állását.~A diák 700 1| amelynek jobb párnáján egy ásítozó agár foglalt helyet, míg 701 4| szóltam magamban nagyot ásítva, és a fal felé fordultam -, 702 3| boldog vagyok vele, akárhogy áskálódtok ellenem... A püspök meg 703 4| is járnak Antikrisztusok, Asmódik, egyéb rossz szellemek a 704 1| félórába került, míg ki tudták ásni.~Marianne mint egy szép 705 1| elveszi feleségül, akkor aztán ásó-kapa választja csak el őket egymástól, 706 3| belekerültem a frissen ásott szőlőbe. A ló elejével elsüllyedt, 707 3| anyád a világ legderekabb asszonya... esküszöm rá... és én 708 1| ráadásul már elviszi az asszonyainkat is, s nem is egyet, hanem 709 1| hálásan csókolt kezet az asszonyának, s oda volt a boldogságtól.~- 710 1| a Felvidék leggazdagabb asszonyává, az aranyember aranyfeleségévé 711 2| embert, akinek kártyában, asszonyban telik öröme, s megérti ön 712 2| képét szívemben!~A szép asszonyból kitört a gyilkos kacagás.~- 713 3| gömbölyű volt, mint egy asszonyé.~- A maga falujában is vannak 714 1| lehet pénzen kapni, de az asszonyért meg kell küzdeni, mint az 715 3| küldték nyugdíjba. Miért? Asszonyhistória miatt. Ez már a tizedik 716 4| a magáról megfeledkezett asszonynál, aki megátkoz bennünket, 717 4| törékenyebbé tette karcsú alakját, asszonyos hajviselete kiemelte finom 718 3| csattant el, aztán a lány asszonyosan, mélyen fölsóhajtott. Egy 719 3| vonítanak a kutyák?... Áldott jó asszonyság volt.~Elhallgatott, és maga 720 3| illemtudóan megcsókolta az asszonyságok kezét, s aztán érzelgős 721 3| legfőbb céljáért, a hitoktató ásványgyűjteményéért rajongott, most virágokat 722 2| micsoda összefüggésben van az aszfalt a Maurer galambjaival? - 723 2| Igenis, kátránygyárat, aszfaltgyárral összekapcsolva.~- De hát 724 2| Egyszerre megjelenik a sarkon az aszfaltoskocsi, és pokoli bűzt, füstöt 725 1| szeretjük látni. Az úgynevezett aszpáziai karakter rég lejárta magát, 726 4| francia borok álljanak az asztalon, hogy ügetőlovaim és 727 3| kocsonyákat meg halakat enni. Az asztalfőn az asszony ült, mellette 728 1| meg gyufákból rakta ki az asztalkán, hogy: „Szeretlek”... Pál 729 2| engem, aki benne lakom, Asztalnak vagy Ablaknak hívnak? Én 730 1| pincérek széjjelszedték az asztalokat.~Balázs helyénvalónak találta, 731 3| tényleg meleg volt. A hosszú asztalokon békén sorakoztak a bundák, 732 4| tek. Megvonta a vállát, az asztalomhoz ült, és írni kezdett; világosan 733 4| forgácsszaga volt, mint egy asztalosmester műhelyének. Egy üvegbúrás 734 4| szerint férjhez ment egy asztalosmesterhez; az igazság az volt, hogy 735 4| rózsa hervadozott; a horgolt asztaltakarón egy triciklit ábrázoló dohánykészlet 736 4| köszönöm - szólt fölkelve az asztaltól -, és térjünk rögtön a tárgyra. 737 4| hányszor csalódtam! A kacagása át- és átjárt, mint az első 738 3| lerakták a küszöbre, s azzal az átadás be volt fejezve. Reggelre 739 4| talán már őszülni fogok, és átadom Izabellának az ábrándjaimat, 740 4| keresztet akasztott a nyakába. Átadta az írásait, majd megölelt, 741 3| III. osztályú váróteremből átalakított büféből pedig víg pohárcsengés 742 3| lebírta és megszelídítette, átalakította, a tulajdon jelleme erejévé 743 4| pillangóvá vagy tulipánná fog átalakulni. Színe a régi porcelánok 744 1| ez az Achilles!” Az agár átalakult bosszuló hatalommá, sorsharaggá, 745 2| ezzel szemben jómagam az átellenes épületben havi húsz pengő 746 4| kell a külvilág eseményeit átértenem, ha nem kell reménykednem, 747 4| meg fogok nyugodni, újra átérzem és átkínlódom ez áldatlan 748 3| lesz szíves az ebédlőbe átfáradni.~Udvariasan karomat nyújtottam 749 4| mindennap megáztunk, és átfázva, betegen érkeztünk haza. 750 4| szedem a gondolataimat; átfutom az elmúlt nap eseményeit, 751 3| Illenczi az első sorokat átfutva -, akkor én is érdekes ember 752 1| lovak nem tudtak a sarkon áthatolni, a szán az erős ív következtében 753 3| mellőzések, gorombaságok, áthelyezések, felbőszült férjek, zokogó 754 4| így vetődtünk el a kopott Athénbe, az Ottó királyhoz címzett 755 4| A rajongó Adél~Athénben voltunk, egy rossz szállodában, 756 4| köszönhettem, hogy most egy rossz athéni szállóban a világ legrosszabb 757 2| Winter war. Ez az épület átjáróház, egyéb általános megjegyzésem 758 4| csalódtam! A kacagása át- és átjárt, mint az első tavaszi napsuga 759 1| ablakhoz ültem, és a lelkemet átjárta az a tudat, hogy nincs senkim 760 3| lehetségesnek, megtörtént. A zsivány átjutott a mocsáron, bár nehéz küz 761 3| rá visszafordulni. Vajon átjutott-e a gádoron? Nem veszett-e 762 3| se kőtől, se ostortól.~Ha átjutottál ezen a furcsa falun, hat 763 1| kellemesnek fogom tartani, ha átkarolhatom a szép derekát.~Marianne 764 1| fölpattant a földről, és átkarolta a szépasszonyt.~Marianne, 765 4| és egy hideg, esős estén átkeltem a magyar határon, nyomorultan, 766 4| nyugodni, újra átérzem és átkínlódom ez áldatlan emlék minden 767 4| szebb hazába, vagy talán átköltöztek egy ifjabb lélekbe!~ 768 2| csomagokat, vasútra ül, és átköltözik Pilsenbe. Hogy miért? - 769 2| dolga van, mint galambokat átköltöztetni.~Az aranypolgárnak egy pillanatra 770 3| is van menyasszonya, aki átkozódni fog, s a végén megint csak 771 3| becsmérlő búcsúlevelek, átkozódó, elhagyott menyasszonyok; 772 2| Pető udvariasan.~- Csíp. Átkozottul csíp - szítta a fogát az 773 2| lehorgasztotta fejét, és átkozta sorsát, amiért nem tud lovagolni. 774 4| elhomályosul: de akik soha meg nem átkoztak bennünket, akik tétován 775 4| könyörögtem, hogy gyűlöljön, átkozzon meg; hogy ez a halálos gyűlölet 776 3| gató asztalához ült, és átlapozta a jelentéseket, én pedig 777 4| Leültem az íróasztalomhoz, átlapoztam a honn rekedt postát. Néhány 778 1| az apa, kezét nyújtva. - Átlátod, hogy igazam van?~Klárika 779 3| nyújtottam őnagyságának, és átlebegtünk az ebédlőbe. Itt már terítve 780 3| lábujjhegyen távozott. Amint átlépték a küszöböt, a külső terem 781 3| aki fiatal korában pompás atléta volt, hirtelen lelökte bundáját, 782 3| paripa irányát követve az átlós vonalat választhatták. Csillogó 783 3| rajta, jobbra fordultam, átlovagoltam a mélyre lehajló deszkapallón, 784 3| kavicsos vasúti töltésen kell átmásznod. A fövénytenger végén falu 785 1| három versenyzőt. A tót még átmászott a vízen, s a túlsó parton 786 2| ez?” - mondok nyomban, és átmegyek a műhelybe. Hát mit látok 787 1| bókot.~- Itt maradunk, vagy átmegyünk a csukott erkélyre?~Ez kitüntetés 788 4| szerelmet látta, mindent átmelegített a bohó szívével, és boldog 789 4| egyik oldalról a másikra átmenni. Azt hiszem, az idegzetem 790 3| a maradék bort, s aztán átmentek az ebédlőbe.~2~A telekkönyvvezető 791 3| tűzbe dobtam a cédulát, és átmentem a szalonba.~A társaság - 792 4| mint azelőtt; mindennap átmentünk a kis gőzössel a Nyilvános 793 3| falkát, s nagy, kilométeres átmérőjű kört ír le velök ama pont 794 1| Vagyis: egy rövidre vágó átmetszési vonalon elébe kanyarodik, 795 3| megszakadt. Valahol csak átmetszi a róka útja az ívet, s akkor 796 4| kalapjain, tarka selyemruháin átmosolygott a fiatalság üdesége.~Valahányszor 797 3| voltak, s reggelenként, átmulatott éjszakák után oly kedvesen 798 1| agarászbál, jó, ha még egyszer átnézi, együtt van-e minden holmija?~ 799 2| lesz a házbérszámadásokat átnézni, majd hogy talán inkább 800 1| a nyúlra, hogy a derekát átnyalábolja. Ritka az ilyen agár, s 801 1| Marianne karcsú derekát átölelje, de próbálkozását ismét 802 1| akarja a karcsú derekát átölelni és a nyakát megcsókolni? 803 4| Megreggeliztünk; Miklós átöltözködött, megberetválkozott, és egy 804 4| Nem várta be a választ, átöltözött, megvacsorázott, és elaludt 805 1| versenyről, hazamentek, és átöltöztek vacsorára. Nyolc órakor 806 4| Éppen vacsorához csöngettek; átöltöztem volt, és átsiettem a sötét 807 3| járt, elhatároztuk, hogy átöltözünk a mulatságra. Kezet csókoltam 808 1| teremben repkedő szégyennek és átoknak, csak Kálmánka méltatlankodott, 809 1| hogy egyelőre mindenesetre átpártol Klárikához, miután Marianne-nak 810 1| lányos háznál kikosarazták, átpártolt a törökökhöz, és rabláncra 811 3| hegyekben laknak, és csak átrándulnak az akácsorokba ékelt zöld 812 2| kedve volt egyet sétálni, s átröpült a palánkon, amit a komondorok 813 1| érettségin meg az alapvizsgákon átsegíteni, és Közteleki doktornak, 814 4| csöngettek; átöltöztem volt, és átsiettem a sötét biliárdszobán, mikor 815 1| történik, és a lovak nem tudnak átsiklani az éles fordulón. - Megállj! - 816 1| Repülj délig, s ami földeken átsuhansz, azt mind megveszem”, hát 817 4| vasúttal mentünk, tízszer is átszálltunk, hogy üldözőinket félrevezessük - 818 4| annyi álmatlan éjszakát átszenvedni? Hova lett a spanyol ifjú?~ 819 2| a fölmondást.~Bauernebel átszólt a másik szobába.~- Tilda! 820 2| hogy itt találom. Rögtön áttérhetünk a galambokra.~A galambokra! 821 1| vezetett két agárra, mintha Attila és Aëtius harcában kellene 822 3| régi kastélyokon, míg az áttört függönyök, a sárga faredőnyök, 823 3| vezet át rajta. Az árkon átugrani nem lehet, két oldala oly 824 4| óvatosan tette zsebre a pénzt.~Átutaztam a furcsa nevű morva városkába, 825 3| kezve a 13-i dátumról. Az átvétel jeléül nyáron egy szál rozmaring, 826 3| emberek, akiket a birtok átvétele után hosszabb ideig a főváros 827 4| ember leghűségesebb társa. Átvette a pénzemet, és mondhatom, 828 2| általános megjegyzésem nincs rá. Átvettem tehát örökségemet, s jó 829 4| leoltotta a lámpákat, és átvezetett az úriházba. - Most pedig 830 1| megköszönte a kegyet, s azzal átvonultak a másik erkélyre.~Marianne 831 3| tisztes Faludi Ferenc jezsuita atya műveiből lopta ki.~Így telt 832 1| Remélem, hogy nem tagadod meg atyád kérését? Az egész család 833 2| talált, aki valamelyest atyafiúi összeköttetésben állott 834 1| az orrával.~- Olyan az, atyámfia - úgymond -, mint a Habsburgok 835 1| mutatni, hogy ki vagyok.~- Az atyámnak, a testvéreimnek?... Ó, 836 3| ragadták meg figyelmét:~~~~aug. 13. ~~~~Garas Petinek ~~~~ 837 2| giai eseményekből csak az Augiász istállóját ismeri.~Jozefin 838 1| agárral nekiindult volna az avarnak, a község irányában könnyű 839 4| maguktól hullanak alá az avarra.~Nem - szóltam magamban 840 4| megkerestük Pindarosz házát Thébai avatag maradványai között. És Delphosz! 841 3| amelyeket óvatosan, nehogy avatatlan megtudja, suttogtak a fülembe. 842 4| kié ez a legyező?~- Ah, azé, akit akar! Talán nem is 843 4| adnak neki varázst, színt, azokból fakadnak a legnemesebb emlékek.~ 844 3| volt valami követelő, mint azokéban, akik tudják, hogy valakik, 845 1| a Balsaiakhoz tartozik, azokkal élt évszázadokon át, azokon 846 1| azokkal élt évszázadokon át, azokon szerezte a dicsőséget, a 847 1| poggyászt legyen aki cipelje, azonfelül, mint mondom, az utat se 848 1| jelent, a chemin de fer pedig azonos a baccarat-val, vagy ha 849 1| kutya, másik eb, csak nem azonosítjuk magunkat egy kuvasszal?~ 850 4| kocsinak nem volt födele, bőrig áztam. Eszembe jutott a vörös 851 2| tisztelője: Bellaria. N. B. Biztossan eljöjjön.”~Quastl 852 2| kimondtuk az á-t, mondjuk ki a b-t, is. Ha konzekvensek akarunk 853 3| a gyerekszoba szegényes babái és háromlábú állatai között.~ 854 1| gyerekük született, megkérték a bábát, ugyan húzgálná ki egy kissé 855 1| tartozik tireátok. Sokkal ostobábbak vagytok. A dolgot egyedül 856 4| hosszú lugasok és folyosók babér- és narancsfákból, amelyek 857 4| lennének...~Megállt egy díszes babérlugasban, amely első osztályú ravatalra 858 1| atyámfiai, a női világ! Aki itt babérokat tud szerezni, egész életén 859 1| gazdájának örökké emlékezetes babért, dicsőséget szerez.~Mielőtt 860 4| feleltem kissé fáradtan -, a babona így tartja, de ki hisz a 861 4| így tartja, de ki hisz a babonában?~- És ha így lenne - folytatta 862 4| thermopülai meleg forrást, és babonásan borult térdre Püthia egykori 863 3| rémülten nézett rá, amikor kék babos kötényében cukrot és kocsikenőcsöt 864 4| eljátszott velök, mint a gyerek a bábuival.~Ilyen volt a rajongó Adél! 865 1| völgybe fordult. Mint a bábuk, úgy gördültek ki a bent 866 1| lehet a szép őszi délutánon bábukra dobálni!... Soha életében 867 1| chemin de fer pedig azonos a baccarat-val, vagy ha jobban tetszik, 868 1| Szemben a csibukozó Kázmér bácsival fiatal leány foglalt helyet, 869 3| hol is, mikor is? Talán a Bácskában, a Vojnicsok birtokán, vagy 870 1| aggastyánok, sőt még a Bácskából is eljött egy-két harcsabajuszú 871 1| kellene döntenie. A kényelmes bácskai urak cifra bundáikban a 872 1| oldalt egy-egy apró falu bádogtornya pásztorként őrködött a juhokhoz 873 4| minden jót kívántam, megszabadult egy céltalan szenvedéstől, 874 4| világítótorony, amely mint egy nagy bagoly kémlelt végig a hullámokon. 875 3| meséket, és ha énekelt, bagolyszemében piros láng gyúlt ki. De 876 3| Néha rám nézett kerek, okos bagolyszemével, és én visszamosolyogtam 877 4| Alkonyodni kezdett, a téli nap bágyadtan, boldogan, mint egy gyermekágyas 878 3| foglalva jelentek meg. Kellemes bágyadtság nehezedett rá, ha nem lett 879 1| fölfogni a hausse-t és a baisse t, örökké még egyik se tartott.~ 880 1| Filippovics hausse-ra ment, Izidor baisse-be bocsátkozott. Szóval mindig 881 1| aki tudott hausse-ra is, baisse-re is spekulálni.~A gavallér 882 1| most a fiatal leány csöndes bája, szembeállítva a szép özvegy 883 3| komornája segítette ki a bajból. A táncosnő arca ragyogott, 884 1| átkozott Kormos, minden bajnak az okozója. És ráadásul 885 4| hogy a hit, a meggyőződés bajnokai legyenek, ő az érzelgős 886 1| beszédeket intézett a fekete bajnokhoz, amelyben fölhívta figyelmét 887 1| életében voltak e tekintetben bajok. Az öreg férj eredendőleg 888 2| barátomat, s elpanaszoltam neki bajomat. Barátom azonnal munkához 889 3| förtelmes madarat választották bajtársnak?~Egy délután ólmos eső esett, 890 1| volt, sűrű hajjal és fakó bajusszal, de azért biz’ ifiúr maradt 891 1| fél az amice! - nevetett a bajusza alá. - Nem rossz... Fél!... 892 1| ezüst huszasokat pödört a bajuszába -, leereszkedett a többi 893 3| elsárgultak, s kipödört, fakó bajuszából egy-két szál sehogy sem 894 3| nem ilyennek képzeltem!~Bajuszáról leolvadt a zúzmara, arcáról 895 4| odaadóan; egy könnycseppje a bajuszom fölé hullott, és erősen 896 2| mindent megkaphat nála, ha bajuszpedrőre, ha északsarki hajóra van 897 3| függne tőle, hogy egy szegény bakahadnagy kinél hogy boldogul. Rettenetes 898 1| inkább ül a négyesfogat bakján, mint a rokka mellett. Csárdást 899 3| táncot akarta eljárni, a bakonyi kopogóst, amelyet nála különben 900 3| után ismerte meg a félfülű bakót, a piros hajú vadorzót és 901 1| hogy a lelke vonzódik a Balázséhoz, ama nevezetes perc óta, 902 1| egy pillanatra összeért Balázséval, akinek szeme villant egyet, 903 1| kártyában tapasztalatlanabb Balázson. Az ifjúság tehát tisztelettel 904 1| következményeket. Elmentek minden bálba, keresztelőre, szüretre, 905 1| kisasszony a legszebb a bálban.~Künt ezalatt bealkonyodott, 906 3| selyempapírból kivágva, mosolygó arcú balerina csüngött. A falon a díszhelyet 907 3| Bibiani úrnő volt, az olasz balett csillaga, aki Innsbruckból 908 4| portások, ékszerkereskedők, balettpatkányok mélyen meghajoltak e nagy 909 4| folytatta:~- Lássa, milyen balga voltam, mikor ábrándjaimban 910 1| akadtak egyesek, szegény balgák, akik örvendtek, hogy Bogdány 911 4| Megvonta a vállát.~- Milyen balgaság! - szólt rosszallólag, de 912 1| tót meg egy ekhós szekér ballag... Lentről kacagás, pohárcsengés 913 1| agaraik is az ő lova után ballagnak!~Haragosan járt föl és alá, 914 3| figyelemmel kísérve a barázdákban ballagó rókákat, amelyeknek útja 915 2| városatyák is szégyenkezve ballagtak keresztül az utcán, egyéb 916 4| tudja, hova költözött. Végigballagtam a rossz kövezetű utcákon, 917 3| nyaralók, havas, téli estéken ballagva az ablakokban piros és zöld 918 1| van-e bátorságuk eljönni a bálra? - kérdezte hetykén az a 919 4| segíteni!~Nevetett; jobbról, balról megcsókolta az arcomat, 920 1| vidéki komédia, amelyet Balsa vidékén már ismételten sikerrel 921 1| kiváló agaraknak, s ahol Balsai- vagy Bárándi-agár megjelent, 922 1| pofon csattant el a széles Balsai-ábrázaton, közvetlenül a históriai 923 1| élénk lett most egyszerre a Balsai-csapat, már tudniillik amennyire 924 1| az ostort.~- Ezek olyan Balsai-dögök! - szólt haragosan. - Ragadnak 925 1| szín a pirossal. Ez tehát Balsai-fogat, mert az az ő színük. Kék 926 1| idő nyolcra járt, amikor a Balsai-gárda bevonult a gyertyafényben 927 1| és hetekig nem ment a Balsai-házba. De ha nem is köszöntött 928 1| felhígítani a téntát, mert a Balsai-házban vajmi keveset használták 929 1| ostoba, mint az éj, de a Balsai-háznál, ha akarta, ha nem, őbelé 930 1| ráakadtak Izidor nevére. A Balsai-kastély egy csomó irodával, raktárral 931 1| vadászat után begördült a Balsai-kúria udvarába, Kázmér mindig 932 1| Klárika elvitte a kisfiát a Balsai-kúriába. A nagyapa éppen a pipatóriumban 933 1| öreg lesipuskás!~- Ez aztán Balsai-logika!... - nevetett a fiatalember. - 934 1| Nácira, odább pedig egy Balsai-lovász igen hangosan káromkodott.~ 935 1| vármegye első családja az ősi Balsai-nemzetség, hogy ő, a négyősös nemes 936 1| Balsaiakra, elsősorban a híres Balsai-orra. Tudni kell ugyanis, hogy 937 1| hosszú, fehér asztal körül Balsai-orrok virítottak, és széles Balsai-szájak 938 1| Balsai-orrok virítottak, és széles Balsai-szájak várták a pecsenyéket. Zajos 939 1| milyen pukkadás van most a Balsai-táborban, s ez talán jobban esett 940 1| rendesen ők adták, míg a Balsai-tenyésztés szívósságával tűnt ki. Amazok 941 1| Azt mondotta: Hajrá! Ez a Balsai-vér, amely nem tagadja meg magát 942 1| tudok én fogni még egyszer a Balsaiakon. De ahhoz persze az szükséges, 943 1| dolgában alaposan rácáfolt a Balsaiakra, elsősorban a híres Balsai-orra. 944 1| éppen elkocsizott innét.~Balsaiban még jobban forrott a harag, 945 1| olyant lódítana rajta, hogy Balsáig meg se állana. De aztán 946 1| szavát venni, nem tudott egy Balsaira sem ránézni.~Úgy érezte, 947 1| megnyerő és őszinte, amit kevés Balsairól lehetett nyugodt lélekkel 948 1| pusztulására kérette apja Balsára az özvegyet, s jól tudta 949 1| azonban Ónod messzire feküdt Balsától, és a más kárán mulató, 950 3| feléje nézett, leejtette a baltát, és egyszerre keservesen 951 3| konyhában találta: egy kis baltával jeget tört. Burián bizonytalanul 952 2| is tekintett. Egy ideig a bálványa ugyan nem sokat gondolt 953 1| értéktelen cserép között, amelyet bálványként imádtak.~Eszébe jutott Bogdány 954 1| várták a történendőket. Szép, balzsamos nyárutói est volt, a hold 955 1| így szólt rája a bambán bámészkodó agárhoz:~- Adta beste! Eredj 956 2| a partra húzott harcsa, bámul maga elé. Ekkor a lányom 957 1| érvekből. Tágra nyílt szemekkel bámulta ellenfelét, s már csak arra 958 1| elmúlt-e már a vihar?~- Mit bámultok úgy rám, mintha becirker 959 4| belenyugszunk, mint az ősz bánatába, a céltalan ábrándozásba, 960 1| titkolózásé, a lányos, szűzi bánaté még nem volt besorozva, 961 4| nevetett.~- Ah, ennyit ér hát a bánatod? - szólt, és magasra húzta 962 4| fekete selyemruhákból és bánatos liliomokból; az ilyen szerelemnek 963 4| tele van finom árnyakkal, bánattal, lemondással, érzelmességekkel; 964 1| disznóból négyet csinált, két bandával akadt össze, és egyszerűen 965 3| legjobb cimboráját, Fekete Bandit akasztotta föl, és itt, 966 1| szép, kacér asszony hogyan bánhat el a gőgös Bogdánnyal?~A 967 1| vállat vont, és elment. Mit bánja ő, hogy mi történik, intézzék 968 1| illetők keservesen meg ne bánják?!~Az öreg arcát őszinte 969 1| Pelsőcön, amikor éjjelente a Banka boszorkány változtatta véresre 970 1| Mennyit tartasz? - kérdezte a bankár.~- Nem kérek több kártyát... 971 1| röpültek ki, s a pénz tódult a bankba. Amikor már vagy nyolcszáz 972 1| ékszereit őrizte. Kivett egy bankjegyet, és odaadta a cselédnek.~- 973 2| bizalmasan simulnak egy zöld hasú bankjegyhez.~- Mi ez? - kérdezte meglepetve 974 1| kísérletnél aztán három nagyobb bankót vett ki és föltette.~- Nyolc - 975 2| ijedek meg egypár zöld hasú bankótól.~Pető helybenhagyólag bólintott, 976 1| a rajta történő bűnöket bánná, hamvat hint magára...~Egy 977 4| legnemesebben és a legcsúfosabban bánnak el a szerelmes emberekkel.~- 978 4| most nagyon csínján kell bánnom a pénzzel, és tudod, hogy 979 1| kezdte -, amiért szigorúan bántam a Kormossal... Be kell vallanom, 980 2| első polgárán nem lehet bántatlanul végigsétálni.~Mégiscsak 981 1| becsületüket, úgy meg nem bánthatta volna e családot, mint amikor 982 1| gavallérság.~- Ha csak ez bántja - mondotta büszkén -, hogy 983 3| Szavamat rá, hogy nem lesz bántódásod - jelentette ki a naszályi 984 1| meg nem értené, sőt csak bántódásom lenne miatta, de ön talán 985 2| Tudtam, hogy igazam van, és bántott, hogy a hatóság ezt nem 986 3| és azt mondta neki: „Ne bánts.”~- Félrebeszélt?~Az orvos 987 3| házigazda. - Megállj! Nem bántunk!~Garas Peti azonban nem 988 4| topogtak a téglapadozaton; a bánya felől vonatérkezést jeleztek. 989 3| kibányászta, amit belőlük ki lehet bányászni; szerette a könyveket, a 990 4| férfi egyenes tartással, napbarnított arccal, mellette 991 4| finom arcéle van, az öregedő Barabás szeretett ilyen óvatos vonású, 992 1| agaraknak, s ahol Balsai- vagy Bárándi-agár megjelent, ott a küzdelem 993 1| a harmadikat is.~Vége a Bárándi-agárnak - gondolták a Balsai fiúk 994 1| élénk érdeklődéssel várta a Bárándi-Balsai-harc végét. Amikor a bíró lova 995 1| hogy úgy elbánik azzal a Bárándi-féle inzselléreskedő kutyával, 996 1| a dédunokájukról sem.~A Bárándi-fogat most szintén elérte a dombot, 997 1| szerencsésen fölfedezi a Bárándi-kocsit is - ott üget a túlsó parton, 998 1| darabra megint elhajítódott.~A Bárándi-orrok a nagy remények után egyszerre 999 1| vegyenek a csatában. A cirmos a Bárándiaké volt, a fekete a Balsaiaké; 1000 1| rattler, dakszli meg pudli. A Bárándiaknak ellenben van valamelyes 1001 1| különböző irányába. Ha a Bárándiék ordítottak, a Balsaiak bőgtek, 1002 4| Görögországba, és ezért barangoltuk be a kietlen hegyeket, a 1003 3| az égbolton rózsaszínű bárányfelhők, ez nem is csúnya dolog. 1004 3| Bárányfelhõk~Podraczky Nepomuk János 1005 4| gyermekszerelmen át kell esni, mint a bárányhimlőn, később mindenki nevet rajta. 1006 2| láncos komondorokkal, bégető báránykákkal?...~Bauernebelnek a szeme 1007 3| a mennyországból egy kis báránykát. Vajon mikor küldi?~A kocsmáros 1008 3| sas a nyulat, a tigris a bárányt, a vidra a halat, a pók 1009 2| s azzal, hogy e célra a báránytermészetű Fabricziusnál jobb áldozatot