| IntraTextTable of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
3020 1| szólott Bogdány, önkéntelenül elkomorodva. - Kérlek, add át a kisasszonynak 3021 4| ír; néha a fényképét is elküldötte, és egy hegyi virágot préselt 3022 4| simogatta végig a takarót.~Elküldtünk az orvosért, jeget, gyertyákat, 3023 2| dörmögte Pető, és valami ellágyulásfélét érzett, amikor Bulcsu megalázkodó, 3024 4| és nem tudom a háztartást ellátni meg a pénzemet beosztani! 3025 4| lélekbe!~A szállodai ablakból ellátok a sivatag rőt homokjáig; 3026 2| hadd legyen a Nepomukkal ellátott ház még kopottabb, még düledezőbb: 3027 1| megint lábra kaptak, és ellenállhatatlanul robogtak el Izidor tajtéktól 3028 2| sem! Én nem tettem semmit ellened, hiszen örök hálára vagyok 3029 3| jóindulatúlag. - Ha nincs ellenedre, megeszünk a „Biká”-ban 3030 3| vele, akárhogy áskálódtok ellenem... A püspök meg a főispán 3031 2| hogy az őszintesége nincs ellenemre. Velem ezen a hangon nemigen 3032 2| nyilatkozataimba bele kell nyugodni, ellenesetben disputa következik, ami 3033 1| és egyszerűen kizsebelte ellenfeleit. Amikor László ezt meghallotta, 3034 1| izgatottsága mellett, elhúzott ellenfelétől, s dolgozni kezdett a nyúlon!~ 3035 1| leereszkedése a gyöngébb ellenfélhez. A leány finom érzékével 3036 1| kell tartani. A veszedelmes ellenfélt nem is itt kellett keresni, 3037 1| fenevadak semmin hagyják az ellenfelüket, s ezt a szégyent aztán 3038 2| a métermázsás pöriratok, elleniratok, föllebbezések, megint 3039 2| tiltakoztam, de pajtásom, ellenkezésem dacára megfogott, betuszkolt 3040 4| magamban, és nem volt kedvem ellenkezni.~- Minden szerdán meg szombaton 3041 3| Zsuzska lelke mindennek az ellenkezője volt: hiú, fölületes, gyorsan 3042 1| bebizonyítom az illetőnek az ellenkezőt!~Klárika nevetett, és továbbsuhant 3043 3| melyik a jobbik? Ő nem tud ellenni két percig anélkül, hogy 3044 3| legügyesebb detektívjeivel ellenőriztettem.~- Szeretnék egyszer egy 3045 2| lyukadnak. Maga Bauernebel úr ellenőrzi őket, ott ül egész nap a 3046 2| aludjon, a jogász buzgó ellenőrző szemléket tartott a különböző 3047 2| hazugságok indokait, az ellenpontot, amelynek csalhatatlanságában 3048 2| dicsőségről, G-kulcsról, ellenpontról, üdvösségről, míg egyszerre 3049 3| gyermek legrettenetesebb ellenségéé, de én akkor nem féltem 3050 2| Íme, előtte állanak hát ellenségei, és a béke olajágát lebbentik 3051 2| csúnya rágalom, amelyet ellenségeim találtak ki. Ha ifjú is 3052 4| mert okunk van rá, mert ellenségekkel kerültünk szembe, mert a 3053 4| nővérek közt, csupa titkos ellenséget kerestem, akiknek a gyűlölségemmel 3054 1| keresse a Balázs félszének az ellenszerét.~Mi volt a Petur Sári esete? 3055 4| el szívességüket, hanem ellenszolgálatképpen ki fogom javítani a templom 3056 1| lélekkel elmondani. Hogy az ellentét közte és a család többi 3057 2| szerelem így kezdődik, mert az ellentétek vonzzák egymást.~A jogász 3058 2| jutott valami. Tényleg, az ellentétekről beszélve egy terv magja 3059 4| látszott, hogy várja az ellentmondásomat. - Bizonyára én is 3060 1| újraaranyozója! Hiszen ha ennek ellentmondanak, az kijelenti, hogy: „Fütyülök 3061 2| a ravaszságon kívül: az ellentmondás. Ha én valamiről egy Bauernebelnek 3062 2| véleményen volt. Ő, csakhogy ellentmondhasson, meg tudta érteni, ha egy 3063 1| és égszínkék szemmel. Az ellentmondó vonások dacára az ábrázat 3064 1| nincsen baj, e tekintetben ellenvélemények nem fognak keletkezni. Álmos 3065 2| mosolygott, azonban volt egy ellenvetése.~- Úgy gondolom, hogy a 3066 1| volt szerelve, az egyfejű ellenzék dühösen húzta meg magát 3067 3| közölnivalóm, hogy nem hagyom magam ellökni, mint egy használt kesztyűt.~ 3068 1| kacérság csillogó trófeusaival: ellökött férfiszívekkel fölékesítve! 3069 2| ezeket az ócskaságokat valaki ellopja? - kérdezte tehát az installációra 3070 2| maradt, azt pedig valaki ellopta. Nincs kin követelni jussunkat! 3071 1| neked mi bajod, Ancsa? Talán ellopták a pénzedet? - kérdezte kacagva.~ 3072 1| amikor az összes puskaport ellőtte?~- Én azt hiszem - szólalt 3073 3| fölkapott egy ócska csizmára, és ellovagolt vele a pokolba, hogy friss 3074 3| délelőtt az akácos mellett ellovagoltam, belekerültem a frissen 3075 2| Hiszen ezt egyszer már elmagyaráztam önnek. Nekem a szenvedélyem, 3076 1| ifiúr kezében ott virul az elmaradhatatlan bikacsök.~Balsai Náci, mi 3077 1| hogy azt az időt s azt az elmebeli erőt, amelyet az ember udvarlásra 3078 2| tenni kell - fejezte be elmefuttatását -, mégpedig sürgősen!~Másnapra 3079 1| botját és elbúcsúzott.~- Már elmégy? - sajnálkozott Kázmér, 3080 2| vészjóslóan -, akkor én holnap elmegyek Jozefinhez, beállok bérencének, 3081 2| a megsértett hölgytől.~- Elmehetsz! - intett Pető a szép aktus 3082 1| nézett a pater familiasra.~- Elmehettek - dörögte oda Kázmér nagy 3083 1| leány a „hajrá”-nál is csak elmélázott, s amikor a többiek lélegzetvesztve, 3084 3| könyveket, a magányos órákat, az elmélkedéseket, hitt a vallásban, a hivatásban 3085 1| kisbalsai fekete kastélyba, és elmélkedéssel töltötte az időt.~A különös 3086 3| tiszt fekszik, és csöndesen elmélkedik róla, milyen ostobaság az 3087 2| tréfálni.~- Akár éles az elmém - felelte hűvösen -, akár 3088 4| felelősség, a tél elől ügyesen elmenekedett, és inkább kész volt a tengerbe 3089 4| akikhez a ború óráiban elmenekülhet, akiknek verőfényénél megnyugvást 3090 2| haszonélvezete van, előle nem lehet elmenekülni.~A diák ki volt forgatva 3091 2| úr a ma esti álarcosbálba elmenjen?~- És ha elmegy, azzal már 3092 4| napig! Így nem engedlek elmenni!~Ám nekem nem volt maradásom, 3093 1| viselte a következményeket. Elmentek minden bálba, keresztelőre, 3094 2| szállottam volna fel. Sőt még egy élményemet közölhetem. A minap egy 3095 3| kapálták a jégtáblát, aztán elmerültek. Egy csomó paraszt, aki 3096 2| szent. Páratlan leány. És elmés, akár Heine. Kitalálja-e, 3097 2| fagotton játszotta el? - elméskedett a diák.~- Nem, zongorán. 3098 4| különös mesét a gyűlöletről elmondanám, néhány szót kell előrebocsátanom. 3099 3| hiszed-e mindazt, amit itt elmondasz? Hiszed-e?~Titusz fölháborodva 3100 4| szerelem kincsesházából is, és elmondhatom, hogy nem éltem hiába!~És 3101 1| már lángban ég, s végre elmondja szíve titkát, csak akkor 3102 1| börzére. Hogy pár szóval elmondjuk a dolgot, Izidor egy szép 3103 1| látni, ő, mint már föntebb elmondottuk, másnak képzelte a démonokat - 3104 2| neked, szóról szóra, ahogy elmondtad.~- Elhitte? - esett le Bulcsu 3105 1| fordultak, s minden rosszat elmondtak magáról, én lehunytam a 3106 2| iránt?~- Érdeklődik.~- Tán elmondtál neki róla egyet-mást?~- 3107 1| töltött el egy napot.~Így elmondva talentumának e furcsa működését, 3108 4| napirendre térni, rajzuk elmosódik a lelkünkben, tekintetük 3109 4| vonású, a háttér semmiségén elmosódó női arcokat festeni.~Kiértek 3110 3| min jár az eszük, és ekkor elmosolyodtak. Végre Ábel fölkelt, és 3111 4| az életéből úgy, mint az elmúláséból.~- Ne sajnáljatok - szólt 3112 3| Gyorsan! Pótoljuk, amit elmulasztottunk a keresgéléssel. Ki hitte 3113 1| legyintett a kezével.~- Az elmúlik, ha megfürdesz a Tapolyban. 3114 1| arcvonásait vizsgálni: vajon elmúlt-e már a vihar?~- Mit bámultok 3115 3| közé? Talán ma ő is úgy élne, mint legtöbb társnője, 3116 4| kezdhetném? Ah, megint csak így élnék!~Az ilyen hangulatú embereket 3117 4| a vörös Ágnes? Ki tudja, élnek-e még? És kinek lesz kedve 3118 1| itt a világnak! Az emberek elnémultak a meglepetéstől, s csak 3119 3| tette? Elém idézem arcát, és elnézem a rajta veszteglő, tétován 3120 3| Akármit csinál, az ember elnézi neki.~Tekintetem véletlenül 3121 2| Mindenesetre. De hát legyünk elnézők, talán ő maga se tehet róla.~ 3122 1| magára maradt a tornácon, és elnézte a Tisza felé gomolygó szomorú, 3123 3| színt ád a vidéknek. Sokszor elnéztem őket, és sokszor láttam, 3124 1| bemutattam az agártörvényszék elnökét, ismét visszatérhetünk az 3125 1| Balsai Kázmér elfoglalta az elnöki széket, a hangulat fölötte 3126 1| találkozott.~Végre ismét az elnöklő Kázmér vette át a szót.~- 3127 1| játszani. Ez, ha megy neki, elnyerhette volna mindenemet, és végre 3128 4| csiszolás, odaadás után ők is elnyerik a nemesi oklevelet, ők is 3129 3| kártyázott, és mikor már elnyerte volna a pajtásai pénzét, 3130 3| gyújtson föl! - szóltam elnyújtózkodva egy derék öreg farkasbőr 3131 1| kiabált, eleintén vadul, aztán elnyújtva, majd szaporán, végül elkeseredvén, 3132 1| pattant föl, és hosszan elnyúló ugrásokkal, de mindig nyugodtan, 3133 3| kereket old, és hosszan elnyúlt felhőben tér haza, a budai 3134 1| megpillantván a nyulat, rétesként elnyúlva vetették magukat utána. 3135 2| apáról fiúra. Soha őket élő lélek omnibuszon kívül más 3136 3| felelte a tiszt. - Ismerem.~Az előadás barátságos lassúságban folyt 3137 2| változatosság egyébként az énekes előadásában nem volt: a dalnok folyton 3138 2| érti-e most már? - fejezte be előadását Bulcsu.~Pető még mindig 3139 1| kocsiban eddig igen szép előadásokat tartott az agárnak, de most 3140 4| hölggyel, és nem figyelt az előadásra, ahogy szerelmes emberek 3141 1| veletek, amit akarok!”, amikor előállott egy férfi is, talán ésszel, 3142 2| arról e nézet helyessége előbb-utóbb bebizonyosodik, ha pedig 3143 2| perlekedésre való hajlandóság. Az előbbit dédapjuk Németországból 3144 4| elgondolni, ha a lólábú ördög előbújna a kandallóból, bizonyára 3145 2| Tildával, és megindíthatja az előcsatározásokat. Törekvésének azonban ezúttal 3146 1| kifogást, hol ezt, hol azt, s elodázta a választ. Most Balázs éppen 3147 2| ostor nem az enyém. Ez az elődömtől, egy nyugdíjazott kapitánytól 3148 1| az alázatos ebet.~Izidort elöntötte a méreg, a gazdag, mindent 3149 2| Tisztában vagyok a helyzettel. Elösmerem, hogy sokat vétek a 3150 4| mozdulatával vette tudomásul elösmerésemet. - És azt is tudja, hogy 3151 4| Mondjuk, hogy jómódú.~Elösmerően nézett rám.~- És jó a megjelenése 3152 2| azonban azt látom, hogy jogaim elösmertetnek, hogy az igazság győz, akkor 3153 1| hanem egy keserű fájdalom előhírnöke. Tudja-e, mint történt, 3154 2| belegabalyodott, s a csomót előhívott impresszáriója csak nagy 3155 3| tizenharmadik napján az előírt természetbeni járandóságot 3156 1| Neki volt hát bátorsága az előítéletet megdönteni, benne volt annyi 3157 1| orrát, ami nála a harag előjele volt, és most már türelmetlenül 3158 1| lenne!~A tanácskozáson az élők közül jelen voltak vagy 3159 3| amely mint a gazdagság és az előkelőség titokzatos jelképe lebegett 3160 1| Ment is azonnal a nappaliba előkeresni a kalamárist, azután meg 3161 3| fog, s a végén megint csak előkerül a tokból a mordály, és Ábel 3162 2| Megint a galambok! Ismét előkerülnek hát a métermázsás pöriratok, 3163 1| a terembe, az nem akart előkerülni, még akkor sem, amikor Bogdány 3164 1| a kitűnő hírű egyetemi előkészítő mesternek, minden erejét 3165 1| foglalt helyet, aki amíg az előkészületek meg a csata tartottak, a 3166 2| tanulni? Hát tudnál-e te itt előkészülni a vizsgára?”, és az öregúr, 3167 1| inkább afféle kardcsörtetés, előkészülődés a komolyabb harcra.~Amikor 3168 2| a folyosón volt. Az ifjú előkotort egy szivart.~- A dolog nem 3169 3| igen. Pardon!~A katona előkotorta aranyceruzáját, amelyet 3170 1| kocsival mintha az utolsó élőlény távozott volna el a földtekéről, 3171 2| rakták rá a tárgyakra és élőlényekre, sőt az elvont fogalmakra 3172 3| inkább árnyékhoz, mint élőlényhez hasonlított.~A gróf előbb 3173 4| csapott az arcunkba, és eloltotta az útmenti szerény petróleumlámpákat. 3174 3| Nyugodalmas jó éjt kívánok!~Eloltottam a lámpát. A principálisom 3175 4| alakja egyszerre eltűnik előlünk, elfelejtjük a szép órákat, 3176 4| irodalomban, minden verskötetet elolvasott, és emellett mégis férfias 3177 3| cukorkapapiros volt -, elolvasta a tartalmát, aztán intett 3178 2| ez? A Nero című nagyopera előmunkálatai, partitúrarészletek, megkezdett 3179 2| van feje, ha nincs, de egy élőnek kettőszáz (mindig így mondja: 3180 1| szorgalmasan dolgozott, s olyan előnybe került, amelyet a végén 3181 3| miért? Hogy a tiszt némelyes előnyben van, azt a bal szomszéd, 3182 1| nyúllal, s eszerint Kormos előnye legalább hat poén volt. 3183 3| gallérjába dugta. Amint előrebillent fejjel, üstöke felé emelkedő, 3184 4| elmondanám, néhány szót kell előrebocsátanom. E sorokat ötvennyolc éves 3185 3| a munka sehogy sem akart előrehaladni.~Másnap megint eljött az 3186 1| Miután az öreg Pataki bácsi előrehaladott kora miatt e tisztségéről 3187 1| agarászó idény meglehetősen előrehaladt, míg a hölgyek könnyű homokfutón 3188 4| szóltam fölényesen. - Ez csak előrelátható volt?~- Az mindegy - szólt, 3189 1| való legény; bár messzire előretolt lábszárral, angolosan lötyög 3190 3| után vacsorázni megyünk.~Előreültek, és figyelemmel hallgatták 3191 4| az arcán; az álla kissé előreugrott; régi írók dacosnak nevezik 3192 1| fúvásban csak nehezen tudott előrevergődni, csizmája hol egy gyökérben, 3193 1| mondják: a nagy események előrevetik árnyékukat. Úgy is van, 3194 3| lazán kötik a fővároshoz. Az élősövény kerítések közt öreg tölgyfák 3195 2| amilyent annak idején nagy előszeretettel viseltek az álarcosbálokba 3196 4| ért, a gyülekezet gyorsan eloszlott, csak ketten maradtunk még 3197 2| Annyira nem volt, hogy mikor előterjesztésemet a tanácsban fölolvasták, 3198 4| lámpafényben a galamb állt előttünk. Első percben alig ösmertünk 3199 3| vett rajtuk erőt, az urak elővették a browningot, s a hölgyek 3200 3| emésztési zavaraival, gyáva elővigyázatosságával és receptgyűjteményével, 3201 3| bánt, de mosolygó ajkai, előzékeny modora mögül néha kivillant 3202 3| bort a gardróbba - szólt előzékenyen -, ott meleg van, és a nagyságos 3203 1| az érdeklődést fokozza, előzetesen egy kis szünetet tartott, 3204 2| így folytatta:~- A dolog előzménye röviden a következő. Nekem 3205 2| széljegyzeten Pető, ösmerve az előzményeket, nemigen csodálkozott, az 3206 3| elmosolyodott, mint a művész, ha előző esti sikeréről beszélnek, 3207 1| helyeztek el. A táncot vacsora előzte meg: patkó alakban állottak 3208 1| volna a földgolyón, és úgy elpáholtam az agaraimat, hogy azóta 3209 3| rajta észrevenni, jókedve elpalástolta őket, apró szeme mindig 3210 1| akadt volna össze. S ahogy elpártolt volna Klárikától, ha Marianne 3211 1| a villamosban, letépik, elpiszkolják. Kocsin kell menni, s aztán 3212 1| szólott Klárika csaknem elpityeredve -, még százszor nehezebbé 3213 1| visszaszerezze azt, amit az ősei elpocsékoltak? A munkája sikerrel járt, 3214 3| meg: ne hagyj a földben elporladni! Ah! Úgy félek a férgektől, 3215 2| hasonlóan Pető. - Tönkretettél, elpusztítottál, megcsaltál, a kétségbeesésbe 3216 2| őket, nehogy a pör tárgya elpusztuljon, mert akkor jogommal, igazságommal 3217 4| nélküled élni, ne hagyj elpusztulni! Miklós, én mindenről lemondok, 3218 1| olyan rossz-szívű, hogy elrabolja valakitől azt, ami annak 3219 4| félelmetes volt ez a szerelmi elragadtatása, ez az örök rajongása, amely 3220 2| jóságos arccal öntözve az elrajzolt lángokat. A Bauernebelek 3221 2| én öltem meg.~E többször elrecitált mondat második részénél 3222 2| volt. A Maurer-örökösök elrejtőztek, mint a mezei egér mennydörgéskor, 3223 3| megint kieveztünk a nádba. Elrémülök, ha visszagondolok gyermekkoromnak 3224 1| az egymásé, ahogy a sors elrendelte, mi meg nyújtsunk békejobbot 3225 2| tartottam, hogy azok részben elriasztották lakóimat, részben tönkretették 3226 1| dologra...)~Izidor kocsija elrobogott, a szépasszony pedig visszament 3227 1| hölgyek pillanat alatt elrobogtak, és az ifiúr hosszú orral, 3228 1| ahányszor Balázs szánkója elröpült az övék mellett, s a szépasszony 3229 2| hogy ön sértett önérzetében elrohan, és így kiált föl: „Most 3230 1| támadt.~A zöld vadászok elrohantak oldala mellől, s a hajsza 3231 2| rozsdás kályhacsöveket és elromlott díványrugókat gyűjtöttek; 3232 2| tűrnöm kell, hogy a madarak elrondítsák a drágán föstött falakat? 3233 3| bortól. Szegény ördög!~- Így elrontani a mulatságunkat... - vélte 3234 1| gazdáját. Már két körmét elrúgta, de azért messzire elnyújtott 3235 2| nevelésben is részesült! Elsajátította a matézist, a szintaxist, 3236 4| egy csomó lélek nélküli, elsárgult szó, amelyet a szél néha 3237 3| hajának nem volt fénye, fogai elsárgultak, s kipödört, fakó bajuszából 3238 2| Bauernebel-féle gazdaság mellett elsétáltak.~A régi Pestnek az Úri utca 3239 2| ellen, hogy a hagyatékot elsikkasztották. Úgy bizony. A rendőrség 3240 1| észrevesz, amin a világ elsiklik.~Klárika semmit sem szólott, 3241 3| bemutatni.~Az asszonyok elsikoltották magukat, de amikor a gróf 3242 1| nevetett. A haragos ráncok elsimultak, s az üveglap mögül ismét 3243 2| amelyikben valami portékáért elsőbb egy forint és harminc krajcárt 3244 1| keletkezett lavina, és végül elsodrással fenyegeti a szerencsétlen 3245 3| virágokat, és a kezével elsöpörte a sárga leveleket a lépcsőről. - 3246 1| krumpli!~Náci arca hirtelen elsötétedett. Valamit leolvasott a néma 3247 3| pápaszemét törölgette, és elsorolta mindazokat, akik a családból 3248 3| hogy a beléje tévedő ló elsüllyed. Földmíves parasztok téli 3249 4| harmadik szónál az ellenfél elsütötte a fegyverét. Egy gally leesett 3250 1| Nem, az nem lehet, hogy elszakadjanak egymástól, hogy ne láthassa 3251 4| vállát. Miért kellett tőle is elszakadnom? Mire várok még? De - tettem 3252 4| egyszer ismernünk, hogy elszakadtunk egymástól, és hogy ezen 3253 1| szomorú kis virágot, és elszaladni vele messze, messze, egy 3254 4| magamat, hogy a rossz kedvem elszáll, és a tükörbe nézek, hogy 3255 3| legye!~De a légy nem akart elszállani.~- Hátha éppen úgy tetszik - 3256 1| a család beleavatkozik, elszállítják a könnyelmű ifjút egy külföldi 3257 3| hogy a társaság jókedve elszállott, és a nóta befejezése után 3258 4| fejek, az eskük? Mind, mind elszálltak, és soha többé nem térnek 3259 1| olyan verést a mindenre elszánt fakó nem kapott! Náci „hajrá!” 3260 4| megváltoztathatatlanba, és pontosan, elszántan, talán dacosan is teljesítette 3261 1| szánkó végkimerülésig, dacos elszántsággal küzdött egymással.~A sárgák 3262 2| valami paragrafust, amely az elszaporodott galambokról intézkedik?~ 3263 4| elragadtatással nézett: az elszáradt kerteket, a kopott oleándereket, 3264 1| vici, s ha már mindenünket elszedi, hát még az asszonyainkat 3265 1| mindennap a házamhoz?!~Klárika elszégyellte magát - tényleg az ilyen 3266 4| hová lettek? Mind, mind elszéledtek, és soha többé nem tértek 3267 2| aztán a diák szép csendesen elszenderedett. Különös álma volt: lehunyt 3268 4| egész! Néha kilép a sírból, elszí egy cigarettát, és megint 3269 2| hogy szerény felfogásom elszigetelten fog állani a többség nézetével 3270 1| konsternáció, a meglepetés és az elszörnyülködés moraja futott végig a társaságon! 3271 2| meglepetve a jogász, aki elszokott az ilyen látványosságtól.~- 3272 3| meggyógyultam, és nagyon elszomorodtam, mikor az orvos azt mondta, 3273 1| lett, fogta a kalapját, és elszontyolodva távozott. Értem én az effélét, 3274 4| meg, hogy néhány percig elszórakoztassam: ez emberbaráti 3275 1| Az ifiúr az éjjel kissé elszórakozott, s miután lakótársa egy 3276 3| idősebb nagynéném csendesen elszundikált.~Mikor már annyira 3277 4| esténként a tűz mellé ültem és elszundítottam, kirakta őket a szőnyegre, 3278 4| nézett volna rám! Igen, eltaláltam, ez volt az, amire szükségem 3279 1| gördítsenek eléje, ő képes azt eltávolítani az útból.~Délután óta állandóan 3280 1| beretva. A kínzó szerszám eltávolítása után a lovak boldogan fogadták 3281 2| sőt a szúnyogok hivatalos eltávolítását is követelhetnék.~- És ezzel 3282 2| fölszaporodott galambokat eltávolítsa. Egyrészt, úgymond, a galambok 3283 2| azt válaszolja: „Szívesen eltávolíttatnám őket, uram, de nem tudom, 3284 4| a fejemet, fizettünk és eltávoztunk a pincérek ünnepélyes sorfala 3285 1| volt semmi kifogása, vígan élték a szerelmesek világát, nem 3286 2| éppen elcsípett, diadalmasan eltépte a dróthálókat.~Pető is odalépett 3287 1| kesztyűjét, és felkérte az éltesebb hölgyet...~A két ifjú agarász 3288 1| mert hiszen nem lesz mit eltestálnia: Kálmánka mind elnyeri. 3289 3| bicska. Leugrom a lóról, és elteszem a bűnjelet, aztán tovább 3290 1| az értekezlet „az elnök éltetésével véget ért”.~Az idő nyolcra 3291 2| vagyok a napsugárra, az Isten éltető levegőjére!~- Hagyjuk a 3292 1| Bárándi valahányszor az agarát éltették, fölállott, és elvörösödve 3293 1| vezetőjük. Ezek nyilván eltévesztették az utat, úgy látszik, 3294 1| kapacsinálónak:~- Tekintetes úr, eltévesztettük ám az utat!~- Hát hol vagyunk? - 3295 1| olyan gazember, aki erővel eltéveszti az utat, más gazságra is 3296 2| előttem, a jó barát előtt eltitkolni a módját, hogyan juthat 3297 1| kártyaszobákban vígan lehetett eltölteni az időt. Volt is közönség 3298 1| igen jól mulattak, s szépen eltöltötték az időt a szánkók megérkezéséig.~ 3299 3| munkát végez majdan az, aki eltörli a hegyeket és a tengereket. 3300 3| pillanat alatt határozott, eltörülhetetlen képpé jegeceződik. Ha csak 3301 4| volt: gyűlöletre, amely eltorzítja vonásait, megfehéríti ajkait; 3302 3| fokosa éles nyoma. Azután eltűnnek a nyírott fajú parkok, a 3303 3| valamit, hogy ez a rágalom elüljön. Jó volna, ha felelősségre 3304 3| siklik le, fejfának valaki elültet egy sovány papsajtbokrot.~ 3305 3| észrevették, mit csinálok, elültettek, mert féltették a szememet 3306 4| pedig kimegyünk a dombra, és elültetünk négy ákácfát, azok közt 3307 1| volna a karcsú Marianne-t elütni Bogdány Balázs kezéről. 3308 1| végre az asszonyoknál... Elütötte a Kormost, leverte a sárgákat, 3309 1| megcselekedte: amint az agarak elugrottak, ő is elkiáltott egypár 3310 2| elveszett, a legfelsőbb fórum elutasította, és ezzel az összes aktákat 3311 4| ilyen rossz kedvvel akarsz elutazni? Maradj hát legalább még 3312 4| megesküdtem, hogy másnap reggel elutazom. Úgy éltünk, mint azelőtt; 3313 4| iszap.~A délutáni vonattal elutazott, kikísértem a pályaudvarra; 3314 4| virágból font legyezővel elűzik a sors árnyékait. Sajnos, 3315 4| a kandallóból, bizonyára elűznéd, és ma már nem is járnak 3316 3| mely ezt a szörnyű álmot elűzze. Teljes egészében érezte 3317 3| hagyta abba - udvariasan elvágta a vitatkozást, s kezébe 3318 4| személyzet beszaladt és elválasztott. A galamb kimerülten, verejtékes 3319 3| nem tudott megélni, ezért elvállalta a dohánygyári igazgató két 3320 1| magát, a muzsikát pedig elvből gyűlölte. És most tizenkét 3321 2| okarinán kínos keservek között elvégezte föladatát, újra töprengeni 3322 1| kevesebbet, mint hogy Balázs elvegye az özvegyet. Mert mit ér, 3323 1| képesek rá, hogy egy éjjelen elvegyék tőle azt, amit fáradságos 3324 1| pirospozsgás úr ugrik le, s elvegyül a bácskaiak közé. Látszik, 3325 1| Klárika el-elodázta a munka elvégzését. Sajnos azonban, amikor 3326 3| föl a manókról, akik éjjel elvégzik a röstek munkáját. De nekem 3327 2| az asszony - a juszt is elvénél fogva - a diák pártjára 3328 1| a kezével.~- Ha valakit elvennék, az csak maga volna, húgom - 3329 2| két szoba az övé, azt tőle elvenni nem lehet, s így akár tigriseket 3330 1| megpróbáljuk az erősebben a port elverni. Éppen ezért a mester nem 3331 1| hangosabban kezdett kacagni.~- Elverték, úgy kell neki! Bizonyosan 3332 1| hozzá Balázs, hogy kiássa az elveszetteket, és egyúttal Klárika egy 3333 1| apával végre rátalált az elveszettekre.~Sári ott ült a padon, és 3334 1| cselekedni. De ez a Balázs érti: elveszít ezer forintot, fölkel, egy 3335 2| ezt a pört is sikerült elveszítenie.~Az ügyvéd fölemelte a kezét.~- 3336 2| csirizestálat, ha egyszer elvesztek, még Lecocq úr sem tudna 3337 1| iparkodtak utánuk, de az elvesztett területet csak nehezen tudták 3338 4| egy világító folt, korán elvesztettem a szüleimet, és a zárdában, 3339 2| balra, s végre is alaposan elvesztettük az egész históriát, mert 3340 2| eleve nem lehetett bízni, elvesztettünk, és Bauernebel úr ezért 3341 2| a lelki érzelem mihamar elveszti egyik támaszát.~Pető nevetett.~- 3342 3| túlnyargalva a helyes nyomon - elvesztik a szimatot. Megállítja a 3343 4| rettenetesen föl van indulva. Elvesztünk, soha többé nem láthatjuk 3344 1| is volt. Tényleg Matejkó elvétette az irányt, de nem ám mert 3345 3| gyermekségemben szívesen forgattam, elvették tőlem, és ehelyett rugókra 3346 2| pénzembe, a mulatság kétszeres élvezet. Ezennel tehát beszüntetem 3347 1| söröspoharáról... Ezért az élvezetért szívesen adta volna oda 3348 1| megvédi mindenki ellen, és elvezeti egy más országba, ahol lombosak 3349 2| kedvelője az ilyen zenei élvezetnek, legkevésbé sem. De hajh! 3350 2| azt mondja, hogy ingyen is élvezheti az erő, a munka, a férfiasság 3351 2| így szóltak: „Ingyen fogja élvezni? Hehehe! Majd, ha fagy! 3352 2| fölszólítanom, hogy őket elvigye.” „Hát a tulajdonosukat.” „ 3353 1| a tavasz, az akácfák is elvirágoztak, a cserebogarak is eltűntek, 3354 2| egyszerűen Pestre kéretem apámat, elviszem a szomorú négy fal közé, 3355 2| mérséklettel -, de maga az igazság elvitathatatlan benne.~- Az bizonyos - felelte 3356 2| konfortáblisba, és menten elvitt az orvosi körbe. Ott a doktorok 3357 1| Legalább ezer forintot elvittél tőle... Ez is valamelyes 3358 4| kérdeztem magamtól, és elvörösödtem, mert senki se szereti, 3359 2| tárgyakra és élőlényekre, sőt az elvont fogalmakra is, ugyanazok 3360 1| Fidibusszal agarászik az Elyseumban. Az asszony bécsi lány volt, 3361 1| néző, széles ablaktáblákkal elzárt erkélyen csak ritkán fogadta 3362 4| gúnyosan, azzal gondosan elzárta az írásait, leoltotta a 3363 2| kár, hogy az ilyen ember elzüllik?~- Semmi ok sincs rá, hogy 3364 2| aranypolgár, Pest leggazdagabb embere, bolond? Lehetséges ez? 3365 4| percig elszórakoztassam: ez emberbaráti kötelesség. Egyébként meglehet, 3366 3| Bár a főúri társaság tíz emberből állott, mégis bizonyos izgatottság 3367 1| ígérvényeket. A promesse emberbolondítás: ha már nyerek, nyerjek 3368 3| állították, hogy a lány ezé az emberé, aki valahol Dalmáciában 3369 2| Tehát Quastl úrnak vannak jó emberei is?~- Hogy vannak-e?~- Nos, 3370 1| Balázs tudott gőgös lenni, embereken keresztülvágni, de ha kellett, 3371 3| inkább állatokhoz, mint emberekhez hasonlítottak. Legtöbbjük 3372 1| tetszik nekem, a kedves embereknek mindent meg tudok bocsátani.~- 3373 1| Az élet nincs a puhaszívű emberekre berendezve, földi pályánkon 3374 2| válaszolta -, nekem az emberekről első percben megvan a véleményem, 3375 1| nyilván könnyű fajsúlyú emberektől erednek. Ő bizony nem tapasztalta, 3376 1| nem bíznék magára, nemhogy emberéletet.~Matejkó behúzta a fejét, 3377 1| közbe kell lépnie, hiszen emberéletről van szó. De aztán megint 3378 1| a vizesréti oldalban még emberemlékezet óta nem volt szalonka.~Ezt 3379 2| a világ legrettenetesebb emberének tartják.~A leány elgondolkodott, 3380 2| szakítson félbe - mordult emberére az aranypolgár -, mert nevetségessé 3381 3| szakállas, tarisznyás magyar emberét, aki a vállán nyargaltatott 3382 1| hajszának csak a kezdetét látta emberfia, a nyúl szaporán gurult 3383 2| bizalmával csatlakozott az első emberhez, akiben könyörületes szívet 3384 3| néha tollal, néha tettel az emberiség egyenlősége mellett szállok 3385 3| gyermekvilágom benépesedett a furcsa emberkékkel és furcsa történeteikkel, 3386 4| őket, ők az enyémek: két emberlélek az enyém, a poklok legdrágább 3387 4| kavargott. A tajtékos parton egy emberpár sétált; ők voltak, a férfi 3388 3| tanulásom, ítéletem, iparkodásom emberré tett, hogyan válhattam kopóvá, 3389 1| kötött a lovak szájába. Annyi emberség azonban mégis volt benne, 3390 4| mindazon, amit a jóérzés, az emberszeretet köröttem felépített? Szeretem 3391 1| kocsis lent volt a derék, emberszerető, biztos anyaföldön, ő tehát 3392 1| revolverrel felel, ettől az embertől, a délelőtti esetet tekintve 3393 3| barna gallykárpit mögött emeletes ház áll, réztornyocskával, 3394 1| emeleti lépcsőről, és egy emeletet zuhanva, fejjel esett az 3395 1| fejjel esett le a második emeletről, Balsai Izidor, oldalán 3396 2| belemelegszem a munkába, s emelkedem a Parnasszus felé, egyszerre 3397 2| jól jövedelmező palota emelkedhetett volna? Mit hederített ő 3398 1| szíve titkát, csak akkor emelkedj föl, egyenesedj ki, és vágd 3399 4| titokzatosan, fehéren és biztosan emelkednek ki a semmiségből, a lélek 3400 4| nő mintha halkan fölébe emelkednék az álarcosbáli zajnak, és 3401 4| korában kezdett csillaga emelkedni, és ötvenéves korában tetőpontján 3402 3| előrebillent fejjel, üstöke felé emelkedő, kék-piros papírbokrétával 3403 1| kedvezéséből? Aztán a csutorát emelték arcukhoz, és bátorságot 3404 3| szólt, jobb karját magasra emelve, ahogy egyszer a nyári színházban 3405 3| napon. És mégis, a gyomrom émelygett, s úgy éreztem, mintha egy 3406 3| Kellemetlen ember volt örökös emésztési zavaraival, gyáva elővigyáza 3407 1| azt holta napjáig arról emlegetik. Asszonyok sok embert tettek 3408 4| nótákat dúdolgatott, gyakran emlegette, hogy az egyetlen kívánsága 3409 3| kerültek vele össze. Így emlegették a megyéspüspököt, a volt 3410 4| szórta be a halántékát, és az emlékei óvatosan szöknek meg előle, 3411 4| azokból fakadnak a legnemesebb emlékek.~Mindezt Constant éppen 3412 4| gömbölyű betűcskékhez a régi emlékeket megtaláltam; a furcsa, vadszőlős, 3413 4| töltött meg ezekkel a furcsa emlékekkel. Mialatt én esténként a 3414 4| szeretni. Hallgasson meg! Első emlékem az életből az, hogy egy 3415 4| és összetöri a tulajdon emlékét. Ó, az ilyen nők fölött 3416 1| valamit, és tedd el a mai nap emlékéül. No, mire volna szükséged?~ 3417 1| És én mindig kegyelettel emlékezem vissza a szép napokra...~ 3418 3| a kövér járásbíróra való emlékezéskor elkezdett kacagni.~Ha pedig 3419 4| szárnyán táncolnának végig emlékezésünk hajnali óráin, ismét mások 3420 1| Balsaiaknak ember és történelem emlékezete óta olyan nagy orruk volt, 3421 1| savanyúvá vált; még élénk emlékezetükben élt az utolsó effajta konventikulum, 3422 3| az emberek megint visszaemlékeznek egy kissé a dologra. A te 3423 1| nekem is van önérzetem meg emlékezőtehetségem?” Semmi egyebet ne mondj, 3424 3| A bortól nekitüzesedett emlékezőtehetséggel Garas Peti sorba visszaemlékezett 3425 4| közelébe kerüljek, mert még jól emlékeztem rá, amint karcsún, biztos 3426 4| elégettem mindent, ami önre emlékeztet, a fényképeit, a legyezőjét, 3427 4| voltunk, amikor még mindig jól emlékeztünk Garibaldira és a szeplők 3428 4| vállamon kell hordanom ennek az emléknek a szomorú súlyát.~- Vissza 3429 4| hogy min, akárcsak én. Ah, emlékszel, Miklós, mikor az előszobában 3430 4| választotta el a haját.~„Emlékszik-e még reám, Miklós? - így 3431 2| alatt megérti. Nekem, mint említém, harmincnégy fogam van, 3432 3| fokosát, amelynek puszta említésére libabőrös lett a pandúrok 3433 2| polgármester! A másik telken a már említett és részletesen megrajzolt 3434 2| nyújtva.~- És engem Bulcsu Emődnek hívnak - felelte a zenész. - 3435 1| kínálta oda a kártyákat, hogy en suite folytassa az üzletet. 3436 2| hang teljes erővel kezdett énekbe:~Míg ifjú voltam,~sok lányt 3437 4| mondogatta, hogy csak addig énekel és táncol, míg egy becsületes 3438 2| nélkül magyar népdalokat énekelek, és félrevágom a kalapomat.~- 3439 2| magában a diák -, nekem énekelhetsz! Végre mégiscsak elhagyod.~ 3440 3| állati hangon sír.~- Ezt énekelte nekem a mama - szólt a gyermek, 3441 3| összevissza kiabáltak, sírtak, énekeltek és romboltak, míg végre 3442 1| magyar ebhez illik. Regösök énekelték meg a Balsaiak agarait, 3443 1| tölgy között, beszélgetve, énekelve, mulatva, hosszú, apró csapatokra 3444 4| közepén. A foglalkozása? Énekesnő volt, a grazi vagy brünni 3445 4| házmesterleányok és külvárosi énekesnők közt.~- Ah, hazudik - szólt 3446 2| erővel továbbították az énekhangot: az ember azt hihette volna, 3447 4| csiklandozott, hanem félig énekhez, félig beszédhez hasonló, 3448 2| sem, ha valaki ezerszer énekli el a szomszédjában azt, 3449 2| természetesen, szintén. Enélkül nincs főbelövés. Mindehhez 3450 2| princípiumom, és ebből nem engedek egy jottát, ha millióról, 3451 2| sűrű fejcsóválások között engedelmeskedett a parancsnak.~- Vajon 3452 4| azután keresztet vetett és engedelmesen ült le az ágy mellé, mint 3453 1| De miként a sivatag ura engedelmeskedik a drótból font korbácsnak, 3454 1| legkeményebb vasnak sem engedelmeskednek? Bizonyosan meg van őrülve. 3455 4| köpönyegét. Mit tehettem volna? Engedelmeskednem kellett neki.~- De vajon 3456 1| szemébe.~Balázs eleinte engedelmeskedni akart, tiszteletben kívánta 3457 3| főhadnagy kissé izgatott lett.~- Engedelmet kérek, nem olyan nagy idő. 3458 2| kollokviumom van. Szíves engedelmével tehát távozom.~A háziúr 3459 3| mint a fenevadaké.~- Nem engedem, hogy így beszélj róla! - 3460 2| szilárdan -, de e kérdésben nem engedhetek. Kívánjon akármit, szívesen 3461 2| és megkértem, ha ideje engedi, mutassa be nékem a Nero 3462 1| ezt a férfibecsülete nem engedné. Akkor inkább főbe lövi 3463 1| és királynők egyre-másra engednek méltóságukból, s végül közönséges 3464 1| volnék az első, aki ezt nem engedném meg.~Balázs elhallgatott, 3465 3| egy szekrénybe bújt, s nem engedte az ajtót kinyitni.~- Érdekes 3466 3| tisztek mindenféle tréfát engedtek meg maguknak vele szemben. 3467 1| eltűnt, s ott állott a komor, engesztelhetetlen Balsai Kázmér, ivadéka annak 3468 1| és mosolyogva drukkol ennek-annak, hogy a kilencesre „ember” 3469 4| összekapcsolják a kétségbeeséssel -, énnekem így el kell pusztulnom! 3470 3| zablevest és tejeskását kellett ennem, és csak keveset volt szabad 3471 3| és malacpecsenyét kellett ennie, édes kávét és savanyú bort 3472 3| hogy van-e mindenki előtt ennivaló, tekintete rávetődött a 3473 4| és amellett csinos volt, ennivalóan csinos, és ha megesett, 3474 1| sikerrel kipróbáltak.~A dolog ennyiből állott. Van egy szép kirándulóhely 3475 3| család. A járásbíróné fején entreprise-szerű tollbóbita lengett, vállára 3476 4| darabokra zúzhatom őket, ők az enyémek: két emberlélek az enyém, 3477 1| kiadta a mérgét. A hangja is enyhébb lett, sőt mintha az ajka 3478 1| Klárika... - szólott az öreg enyhébben. - Kérni akarlak... Remélem, 3479 1| egyaránt.~Míg a hangulat emígy enyhébbre fordult, mondjuk el, ki 3480 1| tőled - szólott, hangját enyhére fordítva -, ha ez a Bogdány 3481 4| Próbáltam imádkozni, de nem enyhültem meg, vallásos olvasmányokba 3482 1| magyar gavallér, aki mind ott epedezett, sóhajtozott az ablaka alatt, 3483 2| végre a galambnak is van epéje, sőt még az ügyvédnek is. 3484 4| utána néztem; a ház előtti eperfa rosszkedvűen susogott; egyszer 3485 3| gyönyörűen temettette el. Eperjesről hozatott koporsót és énekes 3486 1| nyár legyen, hát márciusban eperrel szórhatná tele az országutat, 3487 3| kivillant egy elfojtott mérgű, epés szó, amilyenek sajátságos 3488 4| Epilógus~A gyűlöletről szóló visszaemlékezéssel 3489 4| hogy e furcsa történetek epilógusát megírjam.~Egy februáriusi 3490 3| Utca nincs, mindenki oda épít, ahová jólesik, a kapukat 3491 1| adta melléje Matejkót, és építette meg a csapdát!~- Meg fogsz 3492 3| kutyaól. A háziúr egyúttal az építőmester, a falak ferdék, fölpattogzottak, 3493 3| ugyebár, ígérd meg: sírboltot építtetsz a földi maradványaimnak. 3494 4| közös költségen kórházat építtetünk. A hosszú téli estéken megcsináljuk 3495 2| pénzeszsákon, a Bauernebelek éppígy helyezkedtek el házaikon, 3496 2| felelte a jogász. - De éppilyen igaza volna önnek akkor, 3497 2| dolog történt:~A szomszédos épületből a veteránzenekar indult 3498 3| varázslatként bújtak elő a gazdasági épületek, az iskola, a parókia eddig 3499 2| kívülről is végignézett az épületen.~A régi Pest egy jellegzetes 3500 3| tisztelgett, mikor a szán az épülethez fordult.~- Minden rendben? - 3501 2| közepén egy barátságos tanya épülne, istállókkal, ólakkal körülvéve, 3502 2| Márpedig a házak nem azért épülnek, hogy kóbor állatok tanyái 3503 2| csemegének.~21~Az alkotmányos éra helyreállítása után történt, 3504 4| nem volt árnyéka, Spikher Erazmusnak pedig nem volt tükörképe; 3505 1| közé tartozott, kellemes, érces férfihangja volt, amellyel 3506 2| azután nyugodtan élvezte az ércnyelvek tomboló zenéjét. A legények 3507 4| és leheletében az első erdei ibolyák illatát éreztem.~ 3508 1| kastély volt, a nemességnek érdeke, hogy viszont a keményítőgyárak 3509 2| legalább annyit megtett célja érdekében, hogy nem tataroztatta az 3510 1| kezéről. Nem csupán a saját érdekéből, ámbár az se a legutolsó 3511 2| szőlő, sőt lágy kenyér is. Érdekeidet szívemen viselem, és ha 3512 2| ugyan szépen képviseled érdekeimet - mondotta kesernyésen. - 3513 1| saját ősnemesi családja érdekeit is szem előtt tartotta. 3514 2| Az nem kell, hogy önt érdekelje - válaszolta Tilda, és visszavonult 3515 1| Balázst az ilyen dolgok mindig érdekelték, s azért a kocsihoz ment. 3516 4| nőket; szomorúságukat inkább érdekesnek, mint kétségbeejtőnek tartom, 3517 3| Íme, az őszinteség és az érdekesség. Most megy a nagyharanghoz, 3518 1| mentől későbbre odázza az érdekfeszítő helyzet elintézését. Még 3519 1| kirándult közönség élénk érdeklődéssel várta a Bárándi-Balsai-harc 3520 1| jeles közgazda, hogy az érdeklődést fokozza, előzetesen egy 3521 1| találta, hogy a hölgye után érdeklődjön, és megdöbbenve vette észre, 3522 2| módon egyre jobban kezdett érdeklődni Bulcsu iránt. Ő, aki azelőtt 3523 3| írnok volt. A tisztek nem érdeklődtek közelebbről vagyoni viszonyai 3524 2| volt. - A kiadó szoba miatt érdeklődtem, és odaát egy fiatal hölgy 3525 1| kérdezte a gyülekezet érdeklődve, csak Kázmér nem volt rá 3526 4| gyakorlati célja, mégpedig nem érdektelen.~Constant-nak ugyanis, hogy