Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
4027 1| vánkost is képes kivenni a fejök alól. Minden háborúnak béke 4028 1| testtel, nagyokat bólintva fejökkel, iparkodtak utánuk, de az 4029 2| Most Bulcsu mesteren volt a fejrázás sora.~- Még mindig nem érti, 4030 2| mondaná.~- Akkor hát tovább fejtegetem e szomorú tárgyat - sóhajtotta ( 4031 2| hol a kalapját, hol a jogi fejtegetéseit, hol a világnézeteit kifogásolta. 4032 2| Bulcsu megrémülve a logikai fejtegetések láncaitól.~- Tehát példákkal 4033 2| kissé kimerülve a hosszú fejtegetéstől.~Bauernebel a fejét rázta.~- 4034 2| jó. Ön a rébuszt helyesen fejtette meg.~Tilda nem osztotta 4035 1| griffmadarakat, teljes gyorsaságukat fejtették ki, s aztán hirtelen mozdulattal 4036 1| akart megérni. Pénelopé nem fejthette fel olyan ügyességgel a 4037 4| akik csöndesen hajtják le a fejüket, ezeket a nőket nem tudjuk 4038 4| figyelmesen mosolygott a fejünk fölött.~- És most mondja 4039 1| háromórai séta után egyszerre fejvakarva jelentette ki a kapacsinálónak:~- 4040 3| könnyű illatában pompás fekvés esett. Már éppen el 4041 3| telve piszkos emberekkel, fekélyekkel és csúszómászó állatokkal. 4042 4| idegent angolnak, minden feketebajuszút orosznak szokás tartani, 4043 1| egyre jobban közeledett a feketéhez, s amikor az egy vágással 4044 1| Bogdány Balázs, a Marianne két feketéjével.~Az indító szerepére Töhötöm 4045 4| utáni hangulat; a levegőben feketekávé fűszeres szaga; a szivarfüst 4046 4| ugrott be, és meggyújtotta a feketekávés gépet.~- Tudja, mit gondoltam? - 4047 1| irgalmatlanul csapta a havat a feketékre, amelyek maguk is megzavarodtak 4048 1| vielliebchenen nyert két feketén látta a hegyoldalról leszánkázni...~ 4049 4| óvatosan bólintott. Szemének feketesége e percben bizonyára sóvárogva 4050 2| nálad is, és éppen ezért feketítettelek be Jozefinnél. Ez az ellenpont, 4051 1| fölborítaná a kocsit, s aztán fékevesztetten rohannának a világba.~13~ 4052 1| ismét higgadt, vonásait fékezni tudó arc nézett rá vissza.~ 4053 2| kin követelni jussunkat! Fékomadta, most már én is kezdtem 4054 4| azt álmodom, hogy sírban fekszem, komolyan, öntudatosan, 4055 4| szélmalmokon fehér bundácskák fekszenek, és a szánkó kocsisa gyorsabb 4056 1| szemmel, szédülve, kimerülve, féktelen dühvel csak futott a nyúl 4057 4| és az aranyozott ágyra fektette. Az arca alig volt sápadtabb 4058 1| az előbbi dühös vágásba fektetve minden erejét, csakhogy 4059 3| és magunkra hagyott.~- Feküdjél le, kisfiam! - szóltam önkéntelenül 4060 2| munkához, mindenekelőtt pedig feküdjünk le, mert reggeledik. Egy 4061 4| ákácfát, azok közt akarok feküdni egykor, mindig ez volt a 4062 1| kiáltott rá a földön fekvőre - egy darab kenyér csak 4063 2| Hiszen lehet őt aztán egyéb feladatok elé is állítani.~Pető megrázta 4064 1| kevesebb van a zsebükben, felállni és azt mondani: „Köszönöm, 4065 3| katonai pályád ez eset miatt félbeszakadt. Emlékszem, annak idején 4066 2| mondotta gyorsan, nehogy félbeszakíthassák. - Mennyire vagyunk a várossal?~ 4067 1| mondotta az asszony, ajakát felbiggyesztve, de azért ott csillogott 4068 3| Engedjen ki.~A férfi tompán felbődült, s toppantott egyet.~- Így 4069 1| a lánynak, de a szolgáló felbontatlanul hozta vissza az írást, a 4070 1| megfontoltságához ez a háborús külső, a felborzolt haj és a dühtől tágra nyíló 4071 1| tiltakozni, ami még jobban felbőszítette a család fejét.~- Eredjetek 4072 3| gorombaságok, áthelyezések, felbőszült férjek, zokogó apák, bősz 4073 1| minden újévi postáskönyvben felbukkan. Az inszurrekciós urak ugyanis 4074 3| kacskaringóznak előttem az újra felbukkanó finom homokban, és nekivezetnek 4075 2| ember gondol egyet, aztán felcsap. Isten neki, mondja, ma 4076 1| lapot kért.~Kázmér arca felcsillant, most következik a bedőlés.~ 4077 1| szükséged?~Ancsa arca egyszerre felderült.~- Fagylaltot szeretnék 4078 1| elmosolyodott.~Az arcok felderültek, mégiscsak jó az öreg a 4079 3| És önök mind, uraim?~A feldíszített ebédlőn látszott, hogy tánc 4080 3| veszi észre az élcet, s feldíszítve megy végig a városon.~Burián 4081 2| szokása szerint, mindenféle gúnyos szavakkal illették 4082 4| és ezer forintot annak a felebarátomnak az Úrban, aki a vörös hajamat 4083 3| nem ismerve, soha meg nem feledkezve a 13-i dátumról. Az 4084 3| Rosszakarat volna ez avagy feledékenység? És sokan hallották? 4085 4| mindent megmagyaráztam, feledje el a mai éjszakát, aludja 4086 2| régi Pestre, bizonyára nem feledkeztek meg arról a förtelmes telekről, 4087 3| tizenkét éves korában, de nem feledte el, hogyan kell Zsuzskával 4088 1| vőlegényéhez fordult: - A szalonban feledtem a legyezőmet, Izidor. Kérem, 4089 3| mibe keveredtem. Hogy is felejtkezhettem meg ennyire magamról? 4090 4| jobban van így, el kell felejtenünk, ami történt. Ez bizonyára 4091 1| Bogdány Balázs! Csak nem felejtette el, hogy Balsainak hívnak, 4092 3| Áldjon meg az Isten, és ne felejtsd el a te Zsuzskádat.~Rápolty 4093 2| kerültek. Vékony nyírfák közül feléjük villant a kopott Fuit sírkő.~- 4094 2| krajcárt. Ki van zárva, felelem én. Akkor enged még tíz 4095 3| bólintott, de arcáról lerítt a félelem; egyszerre a könnyei patakban 4096 1| éktelenül reszket, de nem a félelemtől, hanem a hidegtől, amely 4097 1| ember az, aki az igenlő feleletért egy-két ezrest sajnál megfizetni, 4098 2| megismételte a kérdést, de feleletet most sem kapott.~- Lámpl! - 4099 1| Marianne? - És be sem várva feleletét, mérgesen hozzátette: - 4100 4| kár, hogy ez így van! Mit feleljek? Minden megvan önben, ami 4101 1| ügetésre kényszerítette a félelmükben remegő lovakat. Amikor a 4102 3| írok egyszer magának. De felelnie nem kell, nem is szabad, 4103 3| rágalom elüljön. Jó volna, ha felelősségre vonnám az illetőt? - kérdezte 4104 4| szemmel nézett reám. Az arca félénk és alázatos volt - ó, mit 4105 2| ördögöt, aki a kivert kutyák félénkségével és bizalmával csatlakozott 4106 4| az emberszeretet köröttem felépített? Szeretem ezt a nőt? El 4107 3| volt Zsuzskába, a későbbi feleségébe, azzal a makacs, titokzatos 4108 3| elmosolyodott, és így szólt a feleségéhez:~- Íme, az őszinteség és 4109 4| később mind igen boldog feleségek és jó családanyák lettek: 4110 3| szót Podraczky - íme, ez a feleségem, született ostróczi Ostróczy 4111 3| hogy most bemutassam a feleségemet.~Mintegy végszóra kinyílt 4112 3| Rápolty meghökkenve nézett a feleségére. E percben mintha nem a 4113 2| módon kerestem magamnak feleséget, és mondhatom, nem választhattam 4114 4| messze Délen, avagy elvált a feleségétől, és szórakozni utazott a 4115 3| pékműhelyből káromkodás és feleselés. Az apró helyiségre csöpögős 4116 1| teketóriázott, hanem ha feleseltek vele, a legfelnőttebb Balsait 4117 1| iszik. Kálmánka két vidéki, felette ifjú agarásszal „mulat”, 4118 2| fiskális, egy nap arra a felfedezésre jutott, hogy Tilda kisasszony 4119 2| könnyen meglehet, hogy szerény felfogásom elszigetelten fog állani 4120 1| lakását nevezte, ahol a nehéz felfogású ifjaknak mindenféle „puskák” 4121 1| csillogott a billikom, egy felfordított, ormótlan süveg, akkora, 4122 1| Kormos: az egy elbizakodott, felfújt nagyság, amely valóságos 4123 3| természetű Barnabásról és a felfuvalkodott Ábrisról beszélgettek.~Két 4124 3| esett, s mikor szürkületben, felgyűrt gallérral hazatértem a vadászatról, 4125 3| hirtelen egypár pohárral felhajtott volt, szédülni kezdett, 4126 3| oldalt buktam a földre, felhasítva homlokomat. Bementem a szürke 4127 1| a borközi állapot ügyes felhasználásával rajta voltak, hogy öccsük 4128 4| egy kis töredékét tudtam felhasználni, mert, mint sok ember, aki 4129 1| csirkeólat, hanem egy ügyesen felhasznált percben könnyű csókot lehelt 4130 1| konyhába sietett ecetért, felhígítani a téntát, mert a Balsai-házban 4131 3| old, és hosszan elnyúlt felhőben tér haza, a budai ormokra.~ 4132 4| a dőre vágy, ráülni egy felhőfoszlányra és végignyargalni a világ 4133 1| eleresztettek.~A hó szilaj felhőkben porzott, a szél hangja egyre 4134 1| gomolygó szomorú, felvidéki felhőket, a szíve csordultig telt 4135 3| rosszkedvűen perelt a mélyen járó felhőkkel.~Egy női hang szólalt meg 4136 3| ajtónyílást hallottam, és a szoba félhomályában két alak jelent meg: egy 4137 2| hideg odvába, az ifjút a félhomályban komor arckifejezéssel látta 4138 4| már itt a part.~- Mondd, felhős az ég?~- Nem, gyönyörű időnk 4139 1| hiányzott. Balázs gyorsan felhúzta a kesztyűjét, és felkérte 4140 4| semhogy a múlt emlékeit felidézzem, vagy éppen a megsértettet 4141 3| hivalkodik. Az asszonyt mindig felizgatta az ilyen fejtegetés, mert 4142 1| akartak ügetve menni, hanem felizgatva a versenytől s a fölcsapó 4143 1| Balázs újra belép a házba, és feljön ide hozzá azt mondani neki:~- 4144 1| leejtődött.~Balsai Náci felkapta a fejét.~Mit mond ez a bolond?~- 4145 3| egész ember, hanem szegény félkegyelmű: a virágbolond, a hatvanéves 4146 1| felhúzta a kesztyűjét, és felkérte az éltesebb hölgyet...~A 4147 2| figyelmét már hetek óta felköltötte volt egy tarka plakát, amely 4148 1| s amikor a kapacsinálót felköltötték - fél kettő volt -, annak 4149 3| hat szép fenyőfát látsz. Félkörben ültették őket, karcsú, könnyű 4150 1| De az ő karja nem volt felkötve... Haj, boldog Bogdány Balázs!~ 4151 1| makacssággal, lépésről lépésre felkúszott a nyúlhoz, s olyat vágott 4152 1| még! - szólott, és ereiben fellobogott őse, Balsai Tiborc vére, 4153 3| A halál, akitől annyian félnek, de aki az elhagyottaknak 4154 2| kabinet (külön osztállyal felnőttek számára), ahol a sziámi 4155 1| volt ez; az egyiknek ősei felnyúltak Rákóczi Fidibusz nevű agaráig; 4156 3| ember vánszorog kávébarna felöltőben, szalmakalappal a fején, 4157 3| Így megtörtént, hogy a felöltőjét nehéz kövekkel tömették 4158 4| álmos utasokként billennek féloldalt, és torzonborz papsajtbokrok 4159 2| helyre, amely ezer meg ezer feloldatlan csomót vágott ketté. Igen, 4160 1| hórakásba, hogy két tótnak félórába került, míg ki tudták ásni.~ 4161 4| és ha mindjárt csak egy félórára is? Most tehát mindent megmagyaráztam, 4162 4| gyöngéd mozdulattal tolta félre a többi szőke, barna és 4163 3| mondta neki: „Ne bánts.”~- Félrebeszélt?~Az orvos elfordította tekintetét, 4164 4| kijátszották, megcsalták, félredobták, hogy immár nem a gyermekkor 4165 4| állat gyönyörű fogsora.~- Ön félreért - szólt, és fölemelte keskeny 4166 2| érzem magamat. Ne tessék félreérteni, kegyed szellemes asszony, 4167 1| a helyzet furcsa, és félreértésre adhat okot. Az egésznek 4168 4| föltétellel: én fizetem, nehogy félreértsen!~- Ó, persze. És a pincérek? 4169 3| mérte. A kisfiú csöndesen, félrefordulva feküdt, szeme komolyan nézett 4170 3| találjak. Az ablakhoz érve félrehúztam a zöld függönyt, és kinéztem 4171 2| után ön engem bizonnyal félreismer, mint sokan a világban.~- 4172 4| a homlokomat - szólt, és félretolta homlokáról a fátylat.~Megcsókoltam 4173 2| népdalokat énekelek, és félrevágom a kalapomat.~- Ez tényleg 4174 2| félóráig, néha mulatságból félreverték a harangokat, közben a lélekcsengettyűnek 4175 4| átszálltunk, hogy üldözőinket félrevezessük - és nekem a hajam már szürkülni 4176 1| neki, hogy kijátszhatja, félrevezetheti a világot, s öröme telt 4177 4| feküdt. Sokat szenvedtem, félrevonultam az emberek tekintete elől, 4178 3| falhoz, hogy a petróleum felrobbant, s meggyújtotta a padlót. 4179 3| varjú fölébredt, és magasan felröpülve, panaszosan károgni kezdett.~ ~ 4180 2| fiskus, a polgármester és a felső bíróság árnyai elől.~A dolog 4181 2| asszony, és aztán könnyedén felsóhajtott.~Vaddisznófej mártással? - 4182 3| piszkos iszapban járok. Felsőpéntek, úgy látszik, közelebb fekszik 4183 3| Podraczky Nepomuk János felsőpénteki járásbíróval egy felvidéki 4184 3| hóban, fagyban megérkeztem Felsőpéntekre.~Amint kiszálltam a vasúti 4185 3| Egy karácsonykor aztán Felsőpéntekről sürgönyt kaptam, amelyben 4186 3| Nagynénéim már hetek óta meleg felsőruhában jártak, este az ablakokat 4187 1| hogy megkeresse a Balázs félszének az ellenszerét.~Mi volt 4188 2| muzsikaszóval!~Bauernebel felszisszent.~- Hah! Csak őrajta tudnék 4189 4| az ember vagy aratásról felszökött földesúrnak, aki ösmeretséget 4190 2| reverendájától. Én azonban, ha felszólítanak rá, szívesen meghozom ezt 4191 1| asszonyt meghódított!~Izidorban feltámadt a düh, boldogabb végről 4192 3| Akkor... akkor persze tessék feltartóztatni - szólt egy kis habozás 4193 4| nézett rám, mintha attól féltek volna, hogy azért jöttem, 4194 1| húzta. Az öreg Pál eleget is féltékenykedett rá, sőt egyszer majdhogy 4195 4| Elmondta, micsoda gyönyörűség féltékenynek lenni, hogy álmában minden 4196 4| talán a kedvese oktalan féltékenységből önt is elhagyta, és azt 4197 2| súlyos és gyakran bonyodalmas feltételekhez vannak azok kötve.~- Önnek 4198 3| csinálok, elültettek, mert féltették a szememet az erős fénytől. 4199 2| dörmögte Quastl úr, és feltéve pápaszemét, komolyan vágta 4200 3| hosszú, s mindössze három, feltöltött szélű, keskeny palló vezet 4201 1| Legalább az a haszna lesz, hogy feltűnés nélkül terelheti erre a 4202 3| elmaradnak, s a poros láthatáron feltűnik három nagy, keskeny palástú 4203 4| az orra körül, és a nyaka feltűnő vékony, mint az öregedő 4204 2| cipőit egy-egy rézcsat tette feltűnővé. A kezében fekete sétabot 4205 2| kezdetleges ólak húzódtak meg. A felügyelő szerepével egy szürke ingű 4206 2| megrázta a fejét.~- Csak a felületes emberek, kedves kisasszony, 4207 2| kedves kisasszony, csak a felületesek. Azok, akik a tehetséget 4208 1| tényleg érthető volt, s Kázmér felült a magyarázatnak. Tovább 4209 1| előre balra, ne hidd, hogy felültetsz! Gyerünk!~Matejkó megvakarta 4210 3| Tegnap megint szépen felültettek az urak.~Az ember szinte 4211 1| járva, a szegénylegények felugorjanak rá, és pisztolyt szegezhessenek 4212 1| jártak a réten, innét már felugrasztottak minden nyulat. A reggel 4213 1| fölcsapó hótól, untalan felvágtak, és vágtatva vitték a könnyű 4214 1| ésszel, talán szerencsével, felvette vele a harcot, és kiütötte 4215 2| a nagy tömegek embertani felvilágosítása éppoly fontos, mint a klinikák 4216 2| illik Bulcsut is kissé felvillanyozni, s ezért nagylelkűen beavatta 4217 3| lassúságban folyt tovább. Az első felvonás után egy piros kabátos, 4218 3| táncosnő a lakájhoz.~A második felvonást a páholy hátteréből nézték. 4219 4| holdvilágos éjszakákon a tenger fenekén fekszik, és sápadtan, szerteomló 4220 4| görbíti az ujjait, és a lelke fenekéről sötéten kavargó indulatokat 4221 1| én, mi”, és egyszerűen a feneketlen mocsárba löki az egész agár 4222 2| rendes házakhoz illik. De nem fenékig tejfel. Egy téli reggelen 4223 1| megkínált, miegymás, de ezek a fenevadak semmin hagyják az ellenfelüket, 4224 3| sörénye is olyan, mint a fenevadaké.~- Nem engedem, hogy így 4225 1| tekintenénk, a sértés még így is fennállana, mert szent meggyőződésem, 4226 1| ahol összeakadt velünk, fennen hordott orral távozhatott.~ 4227 1| nyugodtan így szólott:~- Fennmarad a cirmos, miután a feketét 4228 3| a jókedv megteremtője és fenntartója Felsőpénteken!~Írjam le, 4229 3| papramorgóra.~Egy perc múlva már fent is ültünk az állomásfőnök 4230 1| lavina, és végül elsodrással fenyegeti a szerencsétlen családfőt, 4231 3| nézett széjjel, és a kezét fenyegetően szorította ökölbe.~- Ezt 4232 3| csöndesen hullott a hó. A hold fényénél megtaláltam a szivarokat, 4233 2| Fekete!” Hiszen ez a rendszer fényesen bevált nálam, megkíséreltem 4234 4| dolgoztat, ráspolyozza és fényesíti a körmeit, tud lovagolni, 4235 3| bútorokat mind kihordták, s a fényesre fölsúrolt teremben csak 4236 3| aggódva nézett körül a nagy fényességben, és folyton az ajtót leste, 4237 4| volt, sajátságos, finom fényével vont be. Így ment férjhez 4238 3| rendes volt, mintha most fényezték volna be.~A teraszon ülő 4239 1| históriai orr mellett. De a fenyíték hatása elenyésző volt. Izidor 4240 4| ami önre emlékeztet, a fényképeit, a legyezőjét, a csipkekendőjét, 4241 4| évben egyszer nem ír; néha a fényképét is elküldötte, és egy hegyi 4242 3| ajtón át pillanatra bántó fénykéve szaladt szét a bútorokon, 4243 4| meg igazán, akik e csalóka fénykörben az élet öntudatával és biztonságával 4244 1| Bogdány Balázs, aki Marianne fénykorában még diák volt Pesten, s 4245 2| Fabriczius, akinek szakálla már fénylett a sok simogatástól. - Én 4246 1| nem mind arany ám, ami fénylik!~Tavaszodni kezdett, amikor 4247 3| mint legtöbb társnője, a fénynek, a mosolygásnak, az élet 4248 4| Bekopogtattam. Ott ült a hosszú fenyőfa asztalnál, előtte egy csomó 4249 1| a zenekar dobogója mellé fenyőfákat helyeztek el. A táncot vacsora 4250 3| a furcsa falun, hat szép fenyőfát látsz. Félkörben ültették 4251 3| rozmaring, télen egy zöld fenyőgally feküdt az ivószoba ablakrácsában.~ 4252 4| regényességét, nem törődött a fenyőízű ételekkel, a kétes tisztaságú 4253 1| kisúroltak, és a hagyományos fenyőkoszorúkkal ékesítettek föl. Nagyobb 4254 4| piszkosak, az ételnek, italnak fenyőszaga: az ember csak húszéves 4255 2| a lámpát. Amint az első fénysugár fölcsillant, Pető arra a 4256 3| ablakokban piros és zöld fénysugarakat látok, s a kéményből keskeny, 4257 2| nem keresett. Szórakozás, fényűzés ösmeretlen volt számukra, 4258 2| ismeri az élet édes bűneit, fényűzéseit, a szegény ifjú még a garast 4259 1| friss levegőre a vizesréti fenyvesekbe, abban a reményben, hogy 4260 1| szép volt Hővízig. Fekete fenyvesekben húzódott a hófehér út, csupa 4261 1| fert jelent, a chemin de fer pedig azonos a baccarat-val, 4262 3| filagóriával, amelyből egy ferde alakú nádasra lehetett látni. 4263 3| az építőmester, a falak ferdék, fölpattogzottak, mint a 4264 4| pezsgőszínű papiroson, ferdén ragasztott bélyeggel; és 4265 4| nyomorúságosabb az utolsó féregénél.~Egy éjjel régen meghalt 4266 3| szegény. Az egész család férfia mind itt van különben, valami 4267 1| előttük, Csákón az ország nagy férfiai megkoszorúzták őket, és 4268 1| ábrázatját, és így szólt a férfiakhoz:~- Most, hogy együtt vagyunk 4269 1| vannak percek, amikor a férfiaknak megjön a jobbik eszük, és 4270 4| valamivel szélesebb vállú és férfiasabb lett. A halántékán néhány 4271 2| élvezheti az erő, a munka, a férfiasság zenéjét, tehát nem bolondult 4272 2| lárma a munkát, az erőt, a férfiasságot jelenti, azokat a tényezőket, 4273 2| cselekszi helyesen, mert ez férfiatlanság. Sőt: egyenesen gyöngeség, 4274 2| csipogó csirkék hódolatát. A férfiból kevés volt az ügyvédben, 4275 1| világon...~Balázs, először férfiéletében, valami furcsát érzett a 4276 4| fiatal lány rajongjon egy férfiért, ez a lélek üdeségének, 4277 1| tartozott, kellemes, érces férfihangja volt, amellyel csínján tudott 4278 2| italnak szentelné ifjúságát, férfikorát és agg napjait.~Tilda egy 4279 2| rend ruhában mentek át a férfikorból az aggastyáni mezsgyékre. 4280 4| vigaszánál, sok hajótörött férfin segítettem egy mosollyal, 4281 4| nincs szebb egy halálra kész férfinál - szólt szemét lecsukva -, 4282 4| megcsókolta az arcomat, ahogy a férfirokonok szokták, ha régen nem látták 4283 2| köztiszteletnek örvendő férfiról?~Tilda nem válaszolt.~- 4284 4| használt, a színházba csupán a férfiszereplőknek tapsolt, és csak néha, ködös 4285 1| csillogó trófeusaival: ellökött férfiszívekkel fölékesítve! És alig pár 4286 3| elporladni! Ah! Úgy félek a férgektől, ugyebár, ígérd meg: sírboltot 4287 3| a deres hajú, nyomorult férget, aki agyagsárga arccal fekszik 4288 3| áthelyezések, felbőszült férjek, zokogó apák, bősz hitelezők: 4289 4| sietne - hová, miért?~- A férjem jó ember és rendkívül lelkiismeretes - 4290 3| hölgy szemrehányást tett a férjének, amiért csak kutyákkal és 4291 3| ékszert akar kicsalni a férjétől -, egy dolgot ígérj meg: 4292 2| megismerkedni az ön leendő férjével.~Az ördögöt csak a falra 4293 2| az egyházi összeadás és a férji magánjogok. Hogy valakinek 4294 4| hímezőkarikájuk, paradicsomos üvegeik, férjük és unokájuk mellől, és eljárjam 4295 1| játszik. Vasút az chemin de fert jelent, a chemin de fer 4296 1| mivelhogy az ebédlőben már nem fértek el.~A Bárándiak és Balsaiak, 4297 1| az agarászbálon... Olyan fess volt...~Balsai Klári a vacsoránál 4298 3| szintén sokat tanul, olvas, fest, zongorázik, és életében 4299 3| hímzett háziáldással. A tarka festésű falakon salétromos foltok 4300 2| szabad-e szobáját zöldre festetnie? Erre a szépészeti újításra 4301 4| amely messziről egy rosszul festett, havas tájra hasonlított. 4302 3| amelynek ezüsttárgyai, régi festményei, sárgaréz veretes bútorai 4303 4| javítani a templom kopott festményeit. Így is történt. Hetekig 4304 4| hiszen annak idején én is festőnek készültem. De nemcsak a 4305 4| iskolába készül, és az anyja fésűjét várja. Egy kicsit megzavarodtam, 4306 1| fürtű kurucok, akik még fésűt viseltek a hajukban, marcona 4307 1| próbált neki tulajdonítani: a fészek zöldes napsugara kelleténél 4308 2| szemben. A kétemeletes, fészerhez hasonló alkotmány a múlt 4309 3| gunyhók, hasonlatosak ahhoz a fészerszerű kalyibához, amilyent uszályhajókon 4310 3| sarokban széles mellkasú, feszes vidéki urak, akiknek fehér 4311 1| minden erejét meg kellett feszítenie, hogy a fiúkat a jogi nehézségeken 4312 1| lett, mint a végletekig feszített húré. Klárika fölébredt 4313 1| Ez volt a tulajdonképpeni fészke, egy puha, csupa párnákból 4314 3| mint a rendes felvidéki fészkek: sűrűn hintett, vályogos 4315 2| tudom, miért, az agyamba fészkelte magát a dolog, és addig 4316 4| aki áhítatosan imádkozik a feszület előtt, és Angyalka minden 4317 4| föl egy darab kenyeret a feszületen csüngő Krisztusnak, és ez 4318 4| húzódott föl a dombra. Mikor a feszülethez értünk, egy őszes, körszakállas 4319 1| másként ment a négy sárga, feszült az istráng, csattogott a 4320 2| sejtelme sincs róla, mi a fiáker, a pezsgő, az úri kényelem, 4321 4| aztán újra beültünk a vasúti fiákerbe, és kihajtattunk a temetőbe, 4322 1| kell menni, s aztán aki fiákeren jár, a színházban csak nem 4323 4| portás, a fűtő, a borbély, a fiákeros, aki olyan keservesen sírt, 4324 2| Jeromossal nem lehet kikezdeni! Fiat justitia, pereat mundus! 4325 1| Kíméletesnek lenni úri erény.~A fiatalabb agarászok ménkő nagy tisztelettel 4326 4| idősebbnek, úgy bizonyára fiatalabbnak nem látszottam. A házasélethez, 4327 3| arcú férfi ült, mellette fiatalasszony, hárászkendővel a vállán. 4328 1| tudta azt is, mi lesz egy fiatalemberből, ha Marianne közelébe kerül: 4329 1| ezzel a kérdéssel fordult a fiatalemberhez?~- Szereti ön az életét, 4330 2| Bulcsu. Ismeri ön azt a fiatalembert, aki odaát lakik ön mellett?~ 4331 3| állandóan sok volt, örege, fiatalja egyformán, s a többi asszonyok 4332 1| s végre sikerült a két fiatallal egészen elszakadni a társaságtól. 4333 1| tőle, kétszeresen szépnek, fiatalnak és kívánatosnak tartotta, 4334 3| találta a mély hangját, fiatalos mozdulatait és sajátságos 4335 4| hajósinas kezdte pályáját. Fiatalsága tele volt küzdelemmel, nyomorúsággal, 4336 4| mindig a Netti jókedvéhez és fiatalságához menekültem. Ahogy az ember 4337 4| meg. És később? Nincs a fiatalságomban egy világító folt, korán 4338 4| akart, és megvásárolta a fiatalságot is - nem: csak annak a látszatát, 4339 1| is kell, amíg kihámozod a fiatalúrból, hogy mi a manó is hozza 4340 2| uram! Ettől az ildomtalan fiatalúrtól kitelik, miszerint meghalt, 4341 3| fiatal hadnagy mosolyogva ült ficánkoló paripáján. Friss nyári nap 4342 1| ügettek volna, s kétségbeesve ficánkoltak az ütések ólmos súlya alatt. 4343 1| figyelmét ősére, a jeles Fidibuszra, remélte, hogy ő is majd 4344 1| belőle. Hogyisne. Kormos Fidibusztól származott, és dédanyja 4345 1| kilencesre „ember” vagyis figura jöjjön. Ha valakinek szerencsét 4346 1| aki olyan komolysággal figyel az előtte pórázon vezetett 4347 1| leereszkedett a többi agarászhoz. A figyelem, mi tagadás, ráterelődött, 4348 1| tisztában leszel a dologgal. Figyelj reám!~Hosszú szünet következett. 4349 2| szemtelenséggel -, akkor figyelmébe ajánlom egy Barnabás nevű 4350 4| és ön lekötelez, mikor figyelmére méltat!~- Nos, ha csakugyan 4351 1| úgyis benne volt a dologban, figyelmesebben vette szemügyre külsejét. 4352 4| Nos, hogy viszonozzam figyelmességét, tehát még egy negyedóráig 4353 2| szóval, sem pénzzel, sem figyelmességgel. Ennek az embernek megvolt 4354 3| szükségesnek érzem, hogy figyelmeztesselek valamire.~- Parancsolj! - 4355 1| Tisztelt Uram!~Egy jóakarója figyelmezteti, hogy a Balsaiak még nem 4356 1| lenkedőket volt hivatva figyelmeztetni a kellő komolyságra; a falon 4357 1| tartozott, s ahányszor valaki figyelmeztette, hogy vigyázzon a bőrére, 4358 2| Pető mindezt éles szemmel figyelte meg. Esténként, ha Bulcsuval 4359 3| szeplős leány, aki, ha a filagória elé ültünk, mindig arról 4360 3| sem, és csöndesen ültem a filagóriánál, mialatt a tót leány a két 4361 3| kőkerítéssel és mohaszagú, reves filagóriával, amelyből egy ferde alakú 4362 2| ezt kiáltozta:~- Burkus! Filax! Vissza! Azt mondom, hogy 4363 3| a telet. Ez az én külön filozófiám.~- Érdekes... - szólt Illenczi, 4364 1| rajta voltak, hogy öccsük e financiális talizmánját kinyomozzák. 4365 4| azelőtt. Arcát a betegség megfinomította, a szeme most volt 4366 4| csalódások kicsiszoltak, finomabbá és tartózkodóvá tettek. 4367 4| mindig, a világra jöttük óta finomak, előkelőek, puhák és fehérek: 4368 3| ballagott. Arcára elmosódott, finomkodó vonások rajzolódtak, tartásán 4369 1| Mozdulatain és modorán mindig úri finomság és könnyedség ragyogott: 4370 1| az ember lelkének rejtett fiókjában. Marianne csinos alakja 4371 4| embereket is tartogat a lelki fiókjaiban, akikhez a ború óráiban 4372 4| ki is kutattam az anyám fiókját, nem találok-e benne valami 4373 1| megvesznek, s aztán évszámra a fiókjukban tartogatnak, anélkül hogy 4374 4| tetszett egy kicsit. Tele a fiókom furcsa levelekkel, egyszer 4375 4| magától is van egy levél a fiókomban, az igaz, hogy már egy kicsit 4376 4| Magyarországon, hanem Veronában vagy Firenzében, mert a magyar föld hideg, 4377 1| irodában ülni, számokat firkálni, könyveket vezetni és Vágóhidy 4378 2| tetszik neki Quastl, mert a fiskálist illetőleg mindenki 4379 2| háziúr kemény csatát vívott a fiskálisával, az öreg Fabricziussal. 4380 2| mentalis reservatio, másképp a fiskálisok már rég éhen vesztek volna. 4381 2| magát mint doktor Quastl fiskálist mutatta be, kijelentette, 4382 3| vicispánt, nótáriust és fiskált; itt a Krisztus-feszület, 4383 2| pörölni kezdtük tehát a fiskust. Ez volt aztán a pör! Elhúzódott 4384 1| mégiscsak különb ember, az nem fitogtatja szomszédnője előtt sem a 4385 3| fagyos kezével megfogta a fiúcska fejét, és magához ölelve 4386 1| kellett feszítenie, hogy a fiúkat a jogi nehézségeken általsegítse. 4387 3| ünnepélyesen -, leutazom Fiuméba, és jelentkezem az Aranykéznél 4388 3| a fűszerkereskedőhöz. A fiumei kirándulás így elmaradt, 4389 2| gondot viselek rá. Szegény fiúnak nincs senkije, nem csoda, 4390 2| ereklyeként szállt apáról fiúra. Soha őket élő lélek omnibuszon 4391 1| kamasz egy kisebb, gyöngébb fiút ver meg. Ilyenkor az ember 4392 4| szólt Ágnes, nem törődve a fiúval. - Különös gondolat, de 4393 1| azt hiszi, hogy atyám és fivérem agarászszenvedélyét osztom. 4394 1| katonatiszttel, akit minden ok nélkül fixírozni kezdett. Szerencsére a 4395 2| hogy ilyen kulcs szerint fizesse ki a segítő kezeket. Az 4396 2| haszon a pénztárcámra. Miért fizessek én havi húsz forintot a 4397 2| tengeri kígyót békén nyugodni. Fizessen tíz pengőt Maurernak, és 4398 2| csomót, és megkérdezem, mit fizetek? Egy forint és harminc krajcárt. 4399 4| De egy föltétellel: én fizetem, nehogy félreértsen!~- Ó, 4400 3| verejtékkel kereste a pénzt. A fizetéséből nem tudott megélni, ezért 4401 2| Péter.~- És a kártérítés? Ki fizeti meg azt, hogy a galambokat 4402 1| órája, akkor könyörtelenül fizetjük meg neki a mai napot.~Többen 4403 4| líra belépődíjat kellett fizetnem, és a lépcsőházban két sor 4404 4| de ezt már önnek kell fizetnie, nincs több pénzem, cserébe 4405 4| nagy bajuszú aranyaival. A fizetőpincérek, portások, ékszerkereskedők, 4406 4| akiknek a gyűlölségemmel fizettem meg. Volt egy francia tanítónőnk...~- 4407 4| Meghajtottam a fejemet, fizettünk és eltávoztunk a pincérek 4408 2| hatóság föladata. Ezért fizetünk adót, ezért tiszteljük a 4409 1| egymás között. Ő már ki lett fizetve, szerepe tehát véget ért.~- 4410 2| matézist, a szintaxist, a fizikát, a geometriát, de mit ér 4411 1| fogolyvadászok tisztogatni kezdték flintájukat, a család feje kenyértörésre 4412 1| haza. Kijönnek a hölgyek is flóbertpuskával, hiszen vadászni úgysem 4413 4| szeretek! Miklós, a titokzatos Flórából, íme ez lett! Beatrix, Laura, 4414 4| az alakját, én szeretem Flórát, és mindig is szeretni fogom!~ 4415 1| aranyaikat, ha a szerencsétlen flótás a pároson próbál szerencsét, 4416 1| nem engedné. Akkor inkább főbe lövi magát egy rongyos kutya 4417 2| szintén. Enélkül nincs főbelövés. Mindehhez azonban pénz 4418 2| rajta. De ez mellékes. A fődolog az, hogy rájöttem a dolog 4419 1| szerencse!~- A városba, a fodrászhoz! - kiáltotta oda a legénynek, 4420 1| gondolkodása is mintha a fodrásznál és a szabónál maradt volna, 4421 4| hazulról, a kocsinak nem volt födele, bőrig áztam. Eszembe jutott 4422 1| ott kelepel már a gólya a födélen. László izgatottan lecsapja 4423 2| volt, mindössze egy szalmafödeles viskó, amelynek oldalán 4424 3| területeken apró házikók, a födelük kátránypapiros, kerítésük 4425 2| magáéhoz hasonló karaktert födözött fel a jogászban, sőt még 4426 2| ugyanazt a gyanús fogalmat födte, mint ma a csirkefogó szó, 4427 1| viseljétek!~Dühösen felkelt, és föl-alá járt egypárszor. A gárda 4428 4| életemből. Egy ideig még föl-fölbukkant álmaimban, de már nem a 4429 2| s ez a védelem a hatóság föladata. Ezért fizetünk adót, ezért 4430 2| keservek között elvégezte föladatát, újra töprengeni kezdett 4431 1| keressen, s amikor az ennek a föladatnak is megfelelt, ismét tovább 4432 1| agarászkirály a bíróra. - Fölajánlom az egérutat; nézzünk a belső 4433 1| Heyden házban, jó lesz újra fölajzani a húrokat. Készséggel csapott 4434 1| urak ugyanis früstök után fölálltak sorjába mokány paripáikon, 4435 2| ifjú életének, hogy őt csak fölbérelték, hogy életében nem fog ilyet 4436 2| kételkedett bennem!~Jozefin fölbiggyesztette ajkát.~- És ki ez az ember? - 4437 1| Vágóhidy úr részéről. Izidor fölbontatlanul dobta tűzbe a csomagot, 4438 1| a négy ló árokba menne, fölborítaná a kocsit, s aztán fékevesztetten 4439 3| nyílott meg alattuk. A szekér fölborult, a benne ülők a fagyos vízbe 4440 3| fordulni, a hortyogás meg hol fölbőszített, hol pedig csöndes megadásra 4441 3| cselédekről, az utóbbi időben fölbukkant magyar nótákról, miközben 4442 4| iskola minden kellékével fölcifrázva szöktünk ide: álnév alatt, 4443 1| felizgatva a versenytől s a fölcsapó hótól, untalan felvágtak, 4444 2| déli tizenkét óráig.~A diák fölcsapott. Micsoda mulatságos dolgokra 4445 2| sántít - vetette ellent fölcsillanó szemmel az aranypolgár, 4446 4| az a gyémántja, műremeke, földbirtoka, amely fölérjen egy nővel, 4447 3| Persze nem tetszik tudni, a földbirtokos úr felesége halt meg. Abban 4448 3| egerésznek. Házak is bújnak ki a földből, apró gunyhók, hasonlatosak 4449 2| magával, a répatermő sváb földekről, a másik hajlandóság magyar 4450 2| csekélységedet.~Bulcsu arca kezdett földerülni.~- Teringettét! - felelte. - 4451 1| Tituszt, egy ifjú, gazdag, rác földesurat, aki anyai örökségét kikapva, 4452 4| összevont szemöldökkel, előtte a földgömb; finom ujjai Marokkó térképét 4453 4| mikor ez a legszebb helye a földgömbnek: a fehér gőzhajók kacéran 4454 1| egyedül állottam volna a földgolyón, és úgy elpáholtam az agaraimat, 4455 2| föltámadását ünnepelte, földicsérte Bauernebel burnótját, és 4456 1| ha így megy, nemsokára a földjeiket, a bútoraikat, még az utolsó 4457 1| volna őket, ha elveszi a földjüket, a hitüket, a becsületüket, 4458 3| beléje tévedő ló elsüllyed. Földmíves parasztok téli estéken, 4459 2| Ez a Bulcsu a mérsékelt földöv leghaszontalanabb frátere.” 4460 3| Rápolty történelemről és földrajzról beszélt neki, és mint az 4461 1| rátalált egy zsúpfödeles, földszagú kunyhóra, ahol ki lehetett 4462 2| egy barna ház, abban, a földszinten lakatosműhelyt talál, ott 4463 1| élőlény távozott volna el a földtekéről, s ő most egyedül állna 4464 4| becsületes iparosmester vagy földvállalkozó nőül nem veszi. Akkor ő 4465 4| közvetlen hajnalhasadás előtt, fölébredek, és ilyenkor rendbe szedem 4466 2| a diák sehogy sem akart fölébredni, nyugodt, erős lélegzettel 4467 3| hangosan loccsant, hogy fölébresztett álmomból, míg nappal csodálatos 4468 3| tettek, de ha elaludtam, fölébresztettek, mert társaságban nem illik 4469 3| lelke van, és szerelmét föléje helyezte mindennek, embernek, 4470 2| sör karviniki szelleme is föléledt benne, és kidüllesztette 4471 2| leesik, jöjjön ide, majd fölemelem!~Edwards, az angol lovász, 4472 4| Miklós barátom egy kissé fölemelkedett párnáiról, fontoskodó arccal 4473 4| akit az ember magához akar fölemelni, és megcsókoltam rozsdaszőke 4474 4| megint elesett. Óvatosan fölemeltük Miklóst, és a szánkóra tettük; 4475 3| mégis, mint jellemző esetet, fölemlítem. Ugyanakkor abban a társaságban, 4476 3| igazán, most bontakozik ki a fölénye, a biztonság, tekintetében 4477 4| műremeke, földbirtoka, amely fölérjen egy nővel, aki holdvilágos 4478 2| fiskusra száll.” Korszakalkotó fölfedezés! Nosza, rajta, pörölni kezdtük 4479 2| azonban mihamar kellemetlen fölfedezést tett. Ő, aki oly bőbeszédűen 4480 1| látcső végre szerencsésen fölfedezi a Bárándi-kocsit is - ott 4481 3| amikor a király pincéjét fölfeszítette? Nem, nem. Hopp! Megvan! 4482 2| Ez volt a helyes jogi fölfogás - bólintott az ügyvéd.~- 4483 2| ellentétben van az általános fölfogásokkal. Ilyen az öreg Bauernebel 4484 1| gavallér, nyugodtan kell fölfogni a hausse-t és a baisse t, 4485 2| utcán, egy teleknél majd fölfordította két bozontos kuvasz, amelyek 4486 3| következő percben Garas Peti fölfordult, és a hóban rángatózni kezdett.~- 4487 1| ahogy ebekkel illik! A fölfújt hólyag széjjelpattant, s 4488 4| kibontakozott a karomból, és fölfutott a házba. Mire a tornácon 4489 4| az íróasztalhoz mentem, fölgyújtottam a lámpát, bemártottam a 4490 4| bomlott. Akkor mód nélkül fölháborodtam, és első fölindulásomban 4491 1| nem szedett asztalhoz, és fölhajt egy pohár bort.~- Amit tudok, 4492 3| megdörzsölgette a kezét, és gyorsan fölhajtott egy pohár bort.~Mire a vacsora 4493 4| És kihez? - kérdeztem, és fölhajtottam a kabátom gallérját.~Megmondta 4494 3| utóbb azonban pár poharat fölhajtva, egész megfeledkeztek csekélységemről, 4495 2| hiszen a dörömbözés idáig fölhallatszott. Nos tehát, ez a história, 4496 2| kissé fölindulását.~Majd fölhasználva azt a szünetet, mialatt 4497 3| olyan jó viszonyban, hogy fölhívhatom. Együtt szolgáltunk Krakkóban.~ 4498 4| az olvasó figyelmét előre fölhívom A vak ember felesége című 4499 1| fekete bajnokhoz, amelyben fölhívta figyelmét ősére, a jeles 4500 4| voltam, amikor nem nevettek, fölhúztam vitorláimat. Rossz ember 4501 2| kérem. Mérsékelje kissé fölindulását.~Majd fölhasználva azt a 4502 4| nélkül fölháborodtam, és első fölindulásomban faragatlan levelet írtam 4503 4| továbbmentünk, a megfeketedett kövek fölírásait olvasgattuk, aztán - bizonytalan 4504 1| praktikus értékét azonnal fölismerte, szélesebb körűvé iparkodott 4505 4| az éjszaka eseményeitől fölizgatva kavargott. A tajtékos parton 4506 4| a megyében történt, mind följegyezte a naplójába, és a barátnőit 4507 4| magam se tudom, miért, följegyzem, önkéntelenül újra magam 4508 4| visszaemlékezéssel hősöm följegyzései megszakadnak, most újra 4509 4| elkésett lovag~(Regényes följegyzések)~(1915)~ 4510 2| gyerünk tovább! Bűnfenyítő följelentést adtunk be ismeretlen tettesek 4511 4| kerestem. Nem felelt, hanem följelentett a járásbíróságnál, ahol 4512 3| volt nagyobb Rápoltynál, ez följogosította arra, hogy gúnyosan és fölényesen 4513 1| csapott keresztbe, hogy fölkapja a bencét.~Gyönyörű mutatvány 4514 1| a két első agár!~Az urak fölkapnak lovaikra, amelyeknek kiálló 4515 3| kormos, mint a kályhacső. Fölkaptuk tehát bundáinkat, és lementünk 4516 4| szó, amelyet a szél néha fölkavar, de amelyek rögtön rá maguktól 4517 1| elveszít ezer forintot, fölkel, egy pohár sört iszik, és 4518 4| egy öreg herceg, és néha fölkelek, a szomszéd sírdombra ülök, 4519 3| orvos azt mondta, hogy immár fölkelhetek. Kivittek a tornácra, bepólyáztak 4520 3| földön maradjon-e, vagy fölkeljen, avagy rám támadjon? Végre 4521 3| az ágyban, korán kellett fölkelnie, mert csak egy cselédet 4522 3| indítványozta a hölgy.~Fölkeltek. A lakáj szertartásszerűen 4523 1| aludta, ágyúval sem lehetett fölkelteni. Próbálták rázni, csípni, 4524 4| hogy fölugrottam az ágyból, fölkeltettem a kertészt, összecsomagoltattam 4525 3| derültség közt ért véget. Fölkeltünk, és miután az idő már nyolc 4526 3| Hajnalban az egész telep fölkerekedik és begyalogol a városba, 4527 2| de azért harmadnap újra fölkereste Bauernebelt azon ürügy alatt, 4528 4| Hamarosan elváltunk tehát; fölkerestem régi barátaimat, akiknek