Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
4529 4| keresztek, mély gondolat- és fölkiáltójelek képződtek, az orrom megnyúlt, 4530 3| szerelem, a csalódás, a fölkiáltójeles levelek, a kétségbeesések, 4531 4| csapta össze a kezét, és fölkiáltott:~- Mit tettem? Mit tettem? 4532 1| kalmárkodását, végre is föllázad, és az az érzés szállja 4533 1| Hogy merne szegény lelke föllázadni, amikor a teste olyan gyönge 4534 2| pöriratok, elleniratok, föllebbezések, megint fölvonulnak 4535 1| órát. Most aztán egyszerre föllebbent Izidor előtt a délutáni 4536 2| őszinte véleménye? - kérdezte föllélegezve és kezét a diák felé nyújtva.~- 4537 1| fiatalembernek.~Bogdány fölmászott a hajtóülésre.~- Szálljon 4538 3| beszéltem rólad, de ha majd fölmelegednek, mind a hárman igen 4539 2| semmit sem költöttek, ötször fölmelegített ételekkel táplálkoztak, 4540 1| amely szükséghez képest fölmelegítette Balsai Kázmér hűlni kezdő 4541 3| elmélkedett a táncosnő -, és amint fölmelegszik, egyszerre ő is elkezd kártyázni, 4542 1| azt mondottam neki, hogy fölmentél a szobádba, Bogdány rosszkedvű 4543 1| hogy minden efféle pörben fölmentik a vádlottakat... Én tehát 4544 4| aztán az éttermet bezárták, fölmentünk a szobába. Én fáradt voltam, 4545 2| meg a diák - visszavonom a fölmondást.~Bauernebel átszólt a másik 4546 2| És éppen azért a lakást fölmondom. Az én hajamat nem fogja 4547 4| hiszem, az idegzetem teljesen fölmondta a szolgálatot. A hajam ijesztően 4548 1| rá Balázs, s nyomatéknak fölmutatott egy frissen vágott mogyoró 4549 4| és amikor a szentséget fölmutatták, komoly arccal vetett keresztet, 4550 1| héten megismétlődött. Emígy fölnevelődve, Pityu az agarászversenyben 4551 4| lakása előtt elhaladtam, fölnéztem az ablakra. Ott ült a vaskosárban; 4552 3| egészséges álma van.~A kocsmáros fölnyalábolta a borospalackokat, aztán 4553 2| a szerencse, doktor úr. Fölöttébb kitüntetve érzem magamat.~ 4554 2| halál utáni vágy győzött fölöttem. Ma délután elmentem Lux 4555 4| gyűlölni fog. Ez az indulat fölöttünk áll, ebbe bele kell nyugodnunk.~ 4556 4| magányossággal, titkos könnyekben fölolvadva!~- Ej - vetettem ellent -, 4557 4| őrnagy katonásan iparkodott fölolvasni a föltételeket, de egyszer 4558 2| előterjesztésemet a tanácsban fölolvasták, az egész konzílium sonica 4559 1| magát, az okos üzletembert, fölpaprikázva, hadonászva, harcias ábrázattal 4560 3| építőmester, a falak ferdék, fölpattogzottak, mint a rosszul sült kenyér, 4561 1| bátorság, s ha százszor fölpofoz is, azért mégiscsak kellemesnek 4562 2| meghúzta a fülét, a másodikat fölpofozta, majd a vezért a gallérjánál 4563 3| Csak még egy rózsát kell fölraknom! - feleltem. - Egy perc, 4564 4| nincs ennél különb uborka!~Fölraktuk tehát az uborkát a poggyász 4565 4| kikívánkoztak a vasúti kocsiból, és fölrepültek a mennyboltig.~ 4566 2| bömbölte a téli álmából fölriasztott medve hangjával.~Bauernebel 4567 1| művészies árnyalattal tudta fölruházni, hogy a kiszolgáló pincér 4568 1| egyet gondolkodni, s aztán fölsétált az emeletre, egyenesen a 4569 3| megindult a harc, mikor Zsuzska fölsikoltott, és Titusz vállára borult.~- 4570 3| rendelkezése alapján kapja a fölsorolt természetbeni dolgokat. 4571 3| kihordták, s a fényesre fölsúrolt teremben csak két tucat 4572 2| valaki megállítja a kocsit, s fölszáll egy pápaszemes, piros képű 4573 1| szólott:~- Megengedi, hogy fölszálljak?~- Az Isten is megáldja 4574 1| kiáltotta Marianne. - Én is fölszállok!~Ezen a napon tehát Balázs 4575 4| kialudt, a pezsgőszínű levél fölszállott a gyárkémények és háztetők 4576 2| nem mutat, hogy a közben fölszaporodott galambokat eltávolítsa. 4577 2| nem szólt többet. Szépen fölszedte kézimunkáját, és átment 4578 3| kíváncsi, mint annak ragyogó fölszínére. Meg lehetett-e ezért ítélni?~- 4579 3| volt, aki az életet csak a fölszínéről ismerte, és aki irgalmatlanul 4580 1| belátására bízom!~Kálmánka fölszisszent, a többi pedig helyeselt. 4581 1| Balázs levelet kapott, amely fölszította harcias kedvét.~6~Az egész 4582 2| kiéi a galambok, kit kell fölszólítanom, hogy őket elvigye.” „Hát 4583 3| dolgom nem volt, engedtem a fölszólításnak, és az év utolsó napján, 4584 4| maga elé. Most az őrnagy fölszólította a feleket, hogy cseréljenek 4585 1| legtökéletesebb rendszerek föltalálói.~Balsai Izidor ez egyszerű 4586 4| jelentette, hogy a vacsorát föltálalták. Leültünk, fáradt és éhes 4587 2| a legtöbb ember lelkében föltámad, ha már minden kötél elszakadt. 4588 2| operáról, amely épp második föltámadását ünnepelte, földicsérte Bauernebel 4589 1| lesz hát velem?~És nyomában föltámadtak az összes, már rég elhunyt 4590 3| rám támadjon? Végre is föltápászkodik, homlokán verejtékcseppek 4591 2| kezdete volt. Még egyszer föltápászkodtunk ugyan, s bepöröltük a várost, 4592 1| ment. Egyik kezét magasra föltartva, szoborszerű mozdulattal 4593 4| segédeivel, és megállapítottuk a föltételeket. Nőről volt szó - 4594 2| színbe, természetesen azon föltétel alatt, hogy az összes költségeket 4595 3| Zelmánovicsot tulajdonképpen már föltételes szabadságra lehetne bocsátani. 4596 4| egy üveg pezsgőt? De egy föltétellel: én fizetem, nehogy félreértsen!~- 4597 2| tőle.~A suszterinas minden föltételt elfogadott, és Petőtől kalauzolva, 4598 1| beszéljünk csak őszintén... hogy föltett szándékom magamat megbosszulni 4599 2| Igenis, azt hiszem. Sőt föltettem magamban, hogy kissé gondot 4600 2| hát lehet, hogy ezek csak föltevések. Azonban vannak pozitívumok 4601 2| az ilyesmi már nem kelt föltűnést.~Mikor Pető belépett a zenész 4602 2| történik ma? Már a reggelinél föltűnt nekem, hogy a lakatosi pörölyök 4603 4| egy özvegyasszony, aki föltűrve kabátja ujját, a kései virágo 4604 4| második Faustként, megifjodva, fölüdülve a mosolygásától, napsugaras 4605 1| egy nyomással, s az jön fölülre, amelyiket akarjuk. Ezen 4606 1| bolond fejét, amiért újra fölült a kacérságnak.~- Már másokkal 4607 2| doktorok már a puszta hírre fölugráltak a tarokk mellől, és egy 4608 4| annyira hatott rám, hogy fölugrottam az ágyból, fölkeltettem 4609 1| figyelmességet.)~Izidor erre fölutazott Budapestre, megbízást adott 4610 1| gyengébb rudas egyszerre fölvágott!...~Most vége!~A következő 4611 2| és a leszakadt gombjait fölvarrja. De ha ezt akarom elérni, 4612 2| pereat mundus! Tessék csak fölvenni a pört! Ezer ördög! Majd 4613 2| elgondolkodó barátja újra fölveszi a beszéd fonalát. Pár perc 4614 1| mulatságot.~A pénz dölyfe fölvetette, a pénz mámora a fejébe 4615 2| délután elmentem Lux úrhoz, és fölvettem a pénzt. És most vessen 4616 2| zálogban van.~Jozefint a zenész fölvilágosításai nem valami kellemesen érintették, 4617 4| kertbe. A férfi művelt, fölvilágosodott ember volt, aki még ebben 4618 3| ürgelyukak közt. Egyszerre fölvillan a szemem - hopp! Itt megy 4619 1| megnyúltak, míg Balsai Nácinak fölvirult széles ábrázata. A cirmos 4620 3| figyelemmel hallgatták a harmadik fölvonást, amely a nagy szakálla alatt 4621 2| föllebbezések, megint fölvonulnak a tanúk, a hatósági emberek, 4622 1| sőt úgy ki is fáraszthatja fönnmaradó társát, hogy tán annak is 4623 2| az idealizmust nekem kell fönntartanom, attól félek, hogy ez a 4624 2| tényezőket, amelyek a világot fönntartják. Nekem ez zene, olyan, mint 4625 1| volna látni, ő, mint már föntebb elmondottuk, másnak képzelte 4626 2| többet közölhetek önnel: a föntebbi adatokat, hogy ön megbízhatatlan, 4627 2| a dalnok folyton csak a fönti három sort ismételte, bámulatos 4628 4| ne utazzon tovább, nincs förtelmesebb, mint Olaszország télen; 4629 2| Pető nyugodtan letette a főesküt.~Bauernebel most megint 4630 1| sötét erejével feketére fösti életünk égboltját. A gyenge 4631 4| Mahon tábornok arcképe volt föstve. Nekem azonban fájt a fejem, 4632 3| társaság, kuszált hajjal, föveg és kabát nélkül kapaszkodott 4633 3| zavartan, és ő is levette fövegét.~A tiszt nem mert a szemébe 4634 3| őket ökrös szekéren, a puha fövényben a koporsó gyorsan siklik 4635 3| földet, mintha valaki a fövényre feküdt volna. A zsivány 4636 3| töltésen kell átmásznod. A fövénytenger végén falu fekszik, Péteri, 4637 3| még igénybe fogom venni. Fogadd hálámat. Kezét csókolom, 4638 1| Látszik, hogy nagy szívesen fogadják, paroláznak vele, és kérdésekkel 4639 3| maradványaimnak. Ezt meg kell fogadnod, és minden vasárnap virágokat 4640 4| ágyak rosszak voltak, a fogadók piszkosak, az ételnek, italnak 4641 4| beleegyeztek, hogy nem fogadom el szívességüket, hanem 4642 1| eltávolítása után a lovak boldogan fogadták a puha zsineget, és habozás 4643 4| szakítottam vele, másnap nem fogadtam, és estére agyonlőtte magát, 4644 1| törődött a barátságtalan fogadtatással, hanem a nagyapja ölébe 4645 2| ártatlannak látszó örményt fogadtunk be, aki kanárikat, papagájokat, 4646 2| miért érdeklődik cimborám a fogaim mennyisége iránt, amikor 4647 2| szíves volnék időszakonként fogaimat a tanulóifjúságnak bemutatni, 4648 1| udvarló összeszorította a fogait. Nincs az a párbajkard, 4649 1| agár, amely úgy dolgozott fogaival, mint a suszter az árral, 4650 3| egyszerűség, az őstermészet szűzi fogalma állott előttem, és most 4651 4| tér, sem az idő nagyképű fogalmait nem ismeri, aki előtt nagy 4652 2| élőlényekre, sőt az elvont fogalmakra is, ugyanazok az emberek, 4653 4| nyával -, tudja, nekem más fogalmam van az életről és a szerelemről! 4654 2| években ugyanazt a gyanús fogalmat födte, mint ma a csirkefogó 4655 1| ellenben van valamelyes fogalmuk a dologról, ámbár hát nagyon 4656 2| sebtiben megplombálta a fogamat, és boldognak vallotta magát, 4657 2| mondásnak tényleg is legyen foganata, arra nincs a világon jobb 4658 2| ez az étlap legdrágább fogása! Mintha egy borjúszelet 4659 1| terpeszkedett, s a széke melletti fogason sárga bőrkabát fityegett... 4660 1| megkezdődött a hagyományos fogassal, tartármártással, hogy aztán 4661 1| vesződtek vele, hogy a havon is fogassanak nyulat, esetleg rókát.~Megkezdődtek 4662 4| napsugaras téli délután. - Fogassunk be a szánkóba, vigyünk magunkkal 4663 1| havon is agarásznak, s rókát fogatnak -, aztán megnyugodva tértek 4664 1| mintha madarat lehetne fogatni vele. Mi több, kereste is 4665 1| Kázmér egyre szaporábban fogatott be a zebrába, s hajtatott 4666 1| deres gyöpön három nyulat fogattak, azután bevonultak az ebédlőbe, 4667 1| Most vigyázz rám, betörő. Fogd a holmidat, és eredj haza 4668 4| életkedvvel, reményekkel, fogékony, friss, mint egy fiatal 4669 4| ez a lélek üdeségének, fogékonyságának a jele, és önért rajongani 4670 2| bőréből. Ez a háború. Fogat fogért, szemet szemért. Helyes. 4671 4| állapota javul, de pár nap óta fogfájás kínozza. „Ne gondoljon rosszat 4672 2| senki, hogy rajtam ki ne foghasson senki, s erre a célra - 4673 3| Mit tegyek? Továbbmenjek? Fogjam el? Ezt a deres hajú, nyomorult 4674 2| dolog egyszerű. Próbára fogjuk tenni Quastl urat, és ő 4675 2| lakó és zálogkölcsönökkel foglalkozó derék Blau Izsákra 4676 1| fölötte józanon, fázósan foglalatoskodnak agaraik körül.~A versenyző 4677 2| soha, hogy ilyen hangulatok foglalhassanak helyet bensőmben, meg voltam 4678 3| ágaik télen fekete keretbe foglalják a házakat. Temérdek vadgalamb 4679 4| virított az arca közepén. A foglalkozása? Énekesnő volt, a grazi 4680 4| bókokat, és visszatért polgári foglalkozásához, a selyemgyárhoz, amelyben 4681 3| természetbeni dolgokat. Ami Garas foglalkozását illeti, ez az ember szegénylegény, 4682 2| mégis mennyit kellett velök foglalkoznia! De hiába. Halottak nélkül 4683 2| időkben kizárólag a galambpör foglalkoztatta, másról nem is akart tudni, 4684 2| Egyébként tessék helyet foglalni, kedves barátom, rögtön 4685 3| díszhelyet egy nagy fotográfia foglalta el, amely Süveggyártó Pált 4686 3| természetesen melletted foglaltam állást, és azt mondtam: „ 4687 2| ketten mindig a szamárpadban foglaltunk helyet.~- Nagyon szép. De 4688 3| egy-két embert, akik, mint a foglyok a vetésben, meglapulnak 4689 2| tudna megférni, aki keményen fogná a gyeplőt.~A leány dacosan 4690 1| hahotázni, hogy meg kellett fognia az oldalbordáit. Tessék! 4691 1| Klárika egy kissé el volt fogódva, de azért nyugodtan nézett 4692 2| mellett volt. Így eszi meg a fogoly a hernyót, a róka a foglyot, 4693 1| Sajnos azonban, amikor már a fogolyvadászok tisztogatni kezdték flintájukat, 4694 2| ilyenkor? Nemde, elmegy a fogorvoshoz. Én is így cselekedtem, 4695 2| a fogsoromat, elővette a fogót, de azután egyszerre így 4696 4| ragadozó állat gyönyörű fogsora.~- Ön félreért - szólt, 4697 4| parasztlányok egészséges fogsorával és nyugtalan, finom 4698 4| szemére, egészséges paraszt fogsorára, félrecsapott bársonykalapjára, 4699 2| legjobb üzletember, aki még a fogsorát is el tudta adni kettőszáz 4700 3| a gonoszság, ez a vacogó fogú emberke? Tétovázva megyek 4701 1| egy bivalynagyságú nyulat fogván meg, pokolian üvöltött, 4702 4| kibeszélni hagyni, hadd fogyasszák el azt, ami a lelkükön rágódik, 4703 2| hallgatott egy csomó tanút, fogyasztotta a papírt, de eredményre 4704 4| arra is gondom volt, hogy e fogyatékosságot kiköszörüljem, és az olvasó 4705 4| volt; e kegyetlen testi fogyatkozása annál szomorúbb volt, mert 4706 2| válasz. Jó. Folyt a tinta, fogyott a bélyeg, tanácskoztak a 4707 4| tenni a vállára, és élte fogytáig gazdálkodni a szikes földeken. 4708 3| reggel találkoztam Marjai főhadnaggyal.~Az asszony idegesen kapta 4709 2| utcai kígyó, és udvarias főhajtással keringőre szólította föl, 4710 4| mondtam nekik, hogy egy porosz főherceg természetes fia vagy? Furcsa 4711 4| hazudott nekik, hogy egy porosz főhercegnek vagyok a természetes fia, 4712 1| tehát együtt a színjáték főhőse, meg lehet kezdeni a csatát. 4713 3| a megyéspüspököt, a volt főispánt meg egy gazdag különcöt, 4714 1| perc alatt mindet meg tudná fojtani, a fiatalember kapta magát, 4715 2| ült a „Két Huszár”-ban. A fojtó szagú kávéházban már csak 4716 4| kellett érnem, hogy magamba fojtsam a dühömet.~Szerencsére mihamar 4717 1| kártyaihlet megszállja, és főként arra vár, hogy „hívják” 4718 4| barátom írt hozzám, hol a Fokföldről, hol az Antillákból, hol 4719 3| még most is meglátszik a fokosa éles nyoma. Azután eltűnnek 4720 3| egyszer megpörgethetné híres fokosát, amelynek puszta említésére 4721 3| liszteszsákot, ha kellett, kis fokosával kiverte az egész csárdát, 4722 2| érzelemvilágára hivatkozott, és fokozott szerelméről biztosította 4723 1| közgazda, hogy az érdeklődést fokozza, előzetesen egy kis szünetet 4724 3| szentélyre emlékeztetnek, zöld foltjuk nyugodt színt ád a vidéknek. 4725 3| festésű falakon salétromos foltok csillogtak; a levegő káposztaszagú 4726 4| gázlámpát és nagy, fekete foltokat, amelyek mint az eltévedt 4727 3| biliárdot játszottak, ketten a foltos márványasztalnak támaszkodva 4728 3| beesett, beretvált arcát a foltozó vénasszonyéhoz tette hasonlatossá, 4729 1| hát a rozoga mordályai és foltozott vaslovagja révén fegyverteremnek 4730 3| mintha valami utálatos folyadék szaladt volna szét az ereiben. 4731 3| itta ki a nehéz bort, amely folyékony tűzként szaladt szét ereiben.~ 4732 4| sírás, hogy ki kell mennem a folyócska partjához, és egész nap 4733 3| gyanút keltsenek, csak a folyóig mentek, onnét a hölgyek 4734 4| feleltem, és letettem a francia folyóiratot.~- Akkor hát ne menjünk 4735 4| oldalt hosszú lugasok és folyosók babér- és narancsfákból, 4736 2| legrémesebb álomképei, évszámra folytak, meg lettek apellálva, ki 4737 1| kártyákat, hogy en suite folytassa az üzletet. Bogdány azonban 4738 2| hunyorított Bauernebel. - A dolog folytatása a következő. Augusztusban 4739 1| rövidebbet húzták, ha tovább folytatják, még a vánkost is képes 4740 2| Akkor tehát még tovább kell folytatnom - törölte le homlokáról 4741 1| a bíró, aki a Klárikával folytatott beszélgetés után úgy érezte 4742 3| pirospozsgás fiatal hadnagy folytattak, unalmassá kezdett válni. 4743 2| galamb garázdálkodjon, s folytonos lármára, pörpatvarra ingerelje 4744 2| rázta.~- Ó, nem - mondta folyvást az ügyvédre szegezve tekintetét -, 4745 3| eszébe jutott, hogy mikor a főnök halálán volt, akkor is jeget 4746 1| kitűnő orgánum kiadóhivatali főnöke, egy kecskeszakállas, aranykeretű 4747 3| szála, mint a szép állomásfőnöknének, aki egymás után bánt el 4748 3| örökzöldből és mezei virágokból fonott koszorú lógott.~A hadnagy 4749 2| után, íme, nem Ulm, hanem Fontainebleau következne! Teringettét, 4750 4| lovagja legyen, ez talán fontosabb, mint a mindennapi kenyér 4751 4| megennem, mialatt Adél boldog fontoskodással járt körülöttem, mosolygott, 4752 3| könyökölt.~- Tudja - szólt fontoskodva -, én majd írok egyszer 4753 4| újra leányos kontyba volt fonva, benne skót szalag; és ismét 4754 2| nemtőjét, amely szomorúan fordítja lefelé fáklyáját.~A diák 4755 4| amelyek a tengerpartra fordították keskeny, rózsaszínű ábrázatukat. 4756 2| aki Bauernebellel az ügyek fordulása révén gyakran összejött, 4757 1| megzavarodtak a váratlan fordulaton, és vágtába kezdve iparkodtak 4758 1| lovagias ügy nem vett komolyabb fordulatot, a kölcsönös jó barátok 4759 1| hajolva futott, és Náci e fordulatra olyat rikkantott agarára, 4760 1| bizonyára megtennéd, ne fordulj el tőle hideg közönnyel, 4761 4| És melyik jó regényben ne fordulna elő ilyesmi? Ilyenkor letette 4762 1| kalandjaira, ahol gyakran fordulnak elő az ilyes bókok.~Ezzel 4763 1| kétségbeesve kezdtek vágtatni a forduló felé.~- Megállj, az Isten 4764 1| rohant vissza az utolsó fordulóig.~Az eléje tárult kép nem 4765 4| vállamra teszi a kezét. Oldalt fordulok, ő áll előttem, Flóra, a 4766 1| tudnak átsiklani az éles fordulón. - Megállj! - kiáltotta, 4767 1| hámozták ki, Náci pedig két fordulóval hátrált, biztatta bikacsökével 4768 1| eljött-e a híres agár, nem fordult-e föl a sors kedvezéséből? 4769 3| ahogy megérezzük, ha háttal fordulunk is feléje, egy dohos barlang 4770 4| doktor szobájának furcsa forgácsillatát éreztem, és tisztán hallottam 4771 4| szobában, amelynek friss forgácsszaga volt, mint egy asztalosmester 4772 1| olykor a szerencsétlenség is forgandó, s a rossz spekulánsból 4773 1| mégiscsak az asszony, akárhogyan forgassa az ember a dolgot. Mert 4774 3| gyermekségemben szívesen forgattam, elvették tőlem, és ehelyett 4775 2| elmenekülni.~A diák ki volt forgatva érveiből, tehát nevetett, 4776 1| Bogdány kacagott.~- Nem forgok olyan nagy veszedelemben, 4777 1| még maradt, azt a fiúk a forgószél gyorsaságával verték széjjel. 4778 3| selyemkendőjét.~- Tizennyolc forintba kóstált - veti közbe az 4779 2| követelik a Jozefin további húsz forintját, mert ők bizony ingyen nem 4780 2| lettem volna kész utolsó forintomat is csatába vinni. Ha azonban 4781 2| havi negyven osztrák értékű forintomba kerül. Nohát, mit szól ehhez, 4782 2| el tudta adni kettőszáz forinton, amire nem volt eset a földön. 4783 1| akikben van szív, ha ezer forinttal kevesebb van a zsebükben, 4784 2| már régebben kialakult, forma kedvéért azonban az ifjú 4785 4| kivetkőzik abból a gyöngéd, nemes formából, amelyben lelkemben élt.~ 4786 1| makaóval, amelytől csak formalitások választják el, mint az ypszilonistákat 4787 1| pár szót is oly szépen, formásan mondotta, mintha vers lett 4788 3| Avagy megsebesül, lázban forog, hideg ispotályban, aztán 4789 1| Körülöttük a párok vígan forogtak, mint a tavaszi levegőtől 4790 4| tanultam, jó társaságban forogtam; lassan más ember lett belőlem, 4791 4| nyakán levő hosszú, piros forradást.~- Igen - szól talán magában -, 4792 1| távoztak azok el, hanem bosszút forralnak. Most folyik a nagy családi 4793 4| belső érzéstől, amelynek forrását senki se ismerte.~Tehát 4794 4| éreztem, hogy lassan egy meleg forrásba süppedek, és az arcomat 4795 2| érti. Ó, a pénz nem ebből a forrásból fakadt!~- Hát honnét? - 4796 4| vizet merítettünk a legendás forrásokból, és megkerestük Pindarosz 4797 4| vagy a thermopülai meleg forrást, és babonásan borult térdre 4798 1| verték, tépázták vagy le nem forrázták volna. De ha volt pofon, 4799 4| csókolta meg az ajkamat, forrón, odaadóan; egy könnycseppje 4800 3| Homlokára tettem kezemet, merő forróság volt.~- Hány éves vagy?~- 4801 1| innét.~Balsaiban még jobban forrott a harag, hiszen tegnap egész 4802 1| Ki mondta ezt önnek? - fortyant föl kipirulva. - Én majd 4803 2| Hol ennél, hol amannál a fórumnál bukkanik föl, és úgy tetszik, 4804 2| okmánybélyegeket, jártuk a fórumokat, de ez már csak haldoklás 4805 2| ügyeikben bolyongtak fórumról fórumra. Jeromos boldogtalan volt, 4806 2| az ő ügyeikben bolyongtak fórumról fórumra. Jeromos boldogtalan 4807 1| csárdást, mint hogy tollat fosszon az ámbituson, inkább ül 4808 3| egymás után, nyári ködként foszlottak szét, és egy nap már csak 4809 4| társalgóban, szünetek alatt tollat fosztott, és régi falusi nótákat 4810 3| falon a díszhelyet egy nagy fotográfia foglalta el, amely Süveggyártó 4811 3| olyan piros volt, mint a főtt ráké. Egy öreg, borvirágos 4812 4| szolgálták ki a reggelit. A főutca tele volt sárga levelekkel, 4813 3| telefondrótok csak lazán kötik a fővároshoz. Az élősövény kerítések 4814 2| haladásban nem tartottak lépést a fővárossal. Míg körülöttük minden fejlődött, 4815 2| tetszetősebb díszben a magyar fővárost. Ekkor történt, hogy a polgármesternek, 4816 1| örökölte, de az is csak fehér fővel használta, szintúgy a következők, 4817 3| kertész locsolgatott, odébb a foxterrierek ugráltak. Minden tiszta 4818 1| nógatták hát nagyon; ha ő főzi a levest, hát ő is eszi 4819 4| a kopár hegyeken; magunk főztük az ebédünket, mindennap 4820 1| előtt nem kel föl.~- Mit főzünk estére? - kérdezte a szakácsnő?~- 4821 3| egyiken fővárosi szabású frakk volt, míg a másikon erdészuniformis 4822 1| csinos fiú is volt, aki a frakkban éppen olyan jól föstött, 4823 3| messziről, és azt a levelet a frakkja alá teszi, aztán a csatába 4824 1| a sógor remekbe szabott frakkjához... De aztán sok minden közbejött, 4825 1| gyorsan kapták magukra a frakkot, hogy megvitathassák Kormos 4826 2| és a harangöntők fulgura frangóját, s aztán azt mondom neki: „ 4827 2| földöv leghaszontalanabb frátere.” De ha én helyezkedem rá 4828 1| rövidebbet húztátok. Pipogya fráterek vagytok, anyámasszony katonái, 4829 3| lesz.~Az utóbbi szavakat fraternizáló, csöndes gúnnyal mondotta, 4830 2| levegőjére!~- Hagyjuk a frázisokat, öregem - mondotta Pető 4831 1| akkor bosszulva, s milyen fricskát kapna az a dölyfös fiatalúr, 4832 4| elutaztam, kijött a vasútra, frissítőket hozott, narancsokat, süteményeket, 4833 2| az ágyát döngette, vizet fröccsentett rá, de hiába, a diák sehogy 4834 1| inszurrekciós urak ugyanis früstök után fölálltak sorjába mokány 4835 4| pipacsok álldogáltak. A sárgás fű közepén egy jegenye rázta 4836 1| szép kék szemét Izidorra függesztette. A lovag mit tehetett volna 4837 4| Éreztem, hogy folyton rám függeszti a szemét, de tartózkodva 4838 1| nemcsak hogy megvan az anyagi függetlenségem, de vagyonos vagyok, 4839 4| önnek szenvedést? Ön fiatal, független, gazdag, nyitva előtte az 4840 3| Csatazaj, mintha a világ sorsa függne tőle, hogy egy szegény bakahadnagy 4841 3| mosollyal biccentett.~A függöny nyikorogva gördült le, aztán 4842 4| az eszébe, alkalmi perzsa függönyökkel és alpakkából készült dísztárgyakkal, 4843 3| érve félrehúztam a zöld függönyt, és kinéztem az útra, ahol 4844 1| és így nő, nő a gyémánt fülbevalóból keletkezett lavina, és végül 4845 3| legényekről, púpos uzsorásokról, fülbevalós vadorzókról, bosszúálló 4846 2| Miért nem visel mindjárt fülbevalót is?~- De Tilda kisasszony! 4847 4| mindenkit lekenyerezhet egy fülbevalóval vagy egy kék vasúti részvénnyel. 4848 3| zenélőóra dallama csendült meg fülében. Egy kis millefleurs-illat, 4849 2| hogy boldog légy, és két füled legyen.~- Te jó barátom, 4850 2| kérdezted, levágjad-e a fél füledet? Tehát csak üsd a vasat, 4851 1| között járva ez a kérdés a füléhez csapódott, és fölment a 4852 3| Az összetört ember széles fülei mögött ott lebegett az esteli 4853 3| volt a legfurcsább, szája a füléig szaladt, s az ember bele 4854 1| Kázmér nem akart hinni a füleinek, még egyszer akarta hallani 4855 3| szagától, melegem volt, a fülem zúgott, és éjjel egyszerre 4856 4| elfeledjen az életben! A fülemig vagyok tele adóssággal, 4857 4| magamra maradtam a kocsiban, fülemre húztam sapkámat, zsebkendőmmel 4858 3| keresettséget mutatna; ahol egy fülke komorrá válik, virágcserép 4859 1| lehetett látni. Itt egy fülkében monoklis jogász böngészte 4860 3| meglehetősen üres volt, ha csak a fülkékben álló fehér szobrokat nem 4861 4| megigazítja a koszorút a fülkém előtt, így szól:~- Gyűlöllek, 4862 1| gazdája kezének, és hegyezett füllel, készen rá, hogy minden 4863 4| istenfélő volt. Nyári este volt, füllesztő meleg, kisétáltunk az állomás 4864 1| gondol, és egy szép pár fülönfüggőt vesz a feleségének. Ebben 4865 2| mérgesen tömték be gyapottal a fülüket.~Nem kell elárulnom, hogy 4866 4| takarót.~A kis németalföldi fürdő, ahol mindez történt, igen 4867 1| és a karján vitte le a fürdőig.~- Klári! - szólott hozzá 4868 4| gyógyulást keresni, de a fürdőnek nem sok hasznát látta. Azután 4869 4| Három hete nem láttam rendes fürdőszobát, az ágyak rosszak voltak, 4870 4| őszi reggel volt, mikor a fürdőtelepre érkeztem. A legtöbb nyaraló 4871 4| nem ösmer valami orvost a fürdővendégek közt?~Eszembe jutott egy 4872 4| asszony? - kérdeztem egy fürge kisinastól, aki a kocsikelepelésre 4873 1| év óta itt még egy szál fürj meg nem fordult... Az ilyen 4874 1| akart Izidorral, és amikor fürjre ment, véletlenül medvét 4875 1| tevékenységének élt, mindenütt hasznot fürkészett, vállalatokba bocsátkozott, 4876 2| barátjával, aki a múltakat fürkészi. Ha pedig leveszem a következendő 4877 1| hogy eljöjjön a nyár, és fürödni lehessen a Tapolyban... 4878 4| megfogyott, már csak kevés fürt maradt meg, amelyeket rövidre 4879 2| rázta meg a zenész dús fürtjeit. - Nem cselekszi helyesen, 4880 1| éspedig mindenféle fajta; ősz fürtű kurucok, akik még fésűt 4881 1| az eddigi összes tervek füstbe mentek, Kálmánkával, Marianne-nal, 4882 3| ablakot, hogy a négyes alatt a füstfelhő kissé kitisztuljon. Amint 4883 3| A szomszéd teremben sűrű füstfelhőben fürgén csattogott a kártya, 4884 4| mosolyogva fújta rám a kapadohány füstjét, és megsimogattam a Borbála 4885 4| emelnek magukhoz, hanem őszi füstként csapódnak le körülöttem 4886 2| szobába érjen, amelyben füstölgő lámpa terjesztett gyönge 4887 4| befűttettem, de a kályha füstölgött; hirtelen gondoltam egyet, 4888 4| fújt, a hegyek szaporán füstölögtek.~- Ne felejtse el, amit 4889 2| most is még ismert piszkos, füstös helyiség, pár lépésre volt 4890 3| A termek oly porosak és füstösek voltak, hogy az ember két 4891 4| összevegyült a nagyváros száz más füstté vált reményével, örömével, 4892 3| hogy kipihenje magát. Ott a füsttől alig lehetett az asztal 4893 1| fordította a bikacsökös fütykösét, és úgy beledolgozott a 4894 1| bikacsökből készült félelmetes fütyköst, ismét megjuhászodott.~Balázs 4895 3| emelkedik, a lélegzete talán fütyöl a túlerőltetéstől. Az ajkamba 4896 2| egyszerre vígan kezdett el fütyürészni, és hatalmas ugrásokban 4897 3| ki a patak menti rozzant füzesből. A kapuban peckesen állt 4898 3| gyalog tették meg az utat a füzesig; itt az ódon törzsek közé 4899 2| feléjük villant a kopott Fuit sírkő.~- Jó lesz visszafordulni - 4900 4| emberek, a kis orgona nagyokat fúj, és az ablakhoz hozzáverődnek 4901 4| felejtett ablakon hűvös szellő fújdogált be, és meglengette a törülközőt, 4902 2| az ember egész éjjel azt fújja: „Míg ifjú voltam, sok lányt 4903 4| az urával, aki mosolyogva fújta rám a kapadohány füstjét, 4904 2| vallhatott a magáénak, s akinél fukarabb embert még anya nem szült? 4905 2| legjobbak. Valamennyien fukarnak, hideg gondolkodásúnak, 4906 2| az egyik a már jelzett fukarság, a másik a perlekedésre 4907 4| valami új eszméje - az élet fukarságán múlik, hogy nőn, kártyán, 4908 2| keringett a gazdag család fukarságáról, közülük csak egyet jegyeztem 4909 2| szörnyethalt.~De nemcsak a fukarságban, a Bauernebelek az összeférhetetlenségben 4910 3| egész teste remegett, melle fuldoklott.~- Nem történt baja, nagyságos 4911 2| szerenádját és a harangöntők fulgura frangóját, s aztán azt mondom 4912 2| vezethető vissza.~- Nagyszerű! Fulmináns! Önnek ily nagy jogismeretei 4913 1| meghallotta az asszony sikolyba fúló kacagását, a lélegzete elállott, 4914 4| lított, és igen rosszul fűlt. Az íróasztalnál ült, kalappal 4915 1| tette hozzá könnyekbe fúlva.~Izidor kezdte érteni a 4916 1| Bolond-toronytól. Még ilyen fura dolog nem esett meg velem!~ 4917 3| bársonyfüggönyök közé csak olykor furakodott be egy haragos kiáltás, 4918 4| való, aki mindig szerette a furcsaságokat. Tehát, arra gondoltam, 4919 1| szüleit, családját, minden furcsaságuk dacára, amint gyermekhez 4920 1| először férfiéletében, valami furcsát érzett a szempilláján, egy 4921 3| kérleli, s lelkiismerete furdalása még nagyobb lett e tehetetlenség 4922 3| A homok lassan mocsaras fűre változik.~A soroksári síkságot 4923 4| ellenfele télikabátjába fúródott.~- Itt - szólt Miklós szemrehányón, 4924 1| eltávozott.~Izidornak állandóan fúrta az oldalát a kíváncsiság, 4925 4| a levegőben feketekávé fűszeres szaga; a szivarfüst karikát 4926 3| szigorú arccal söpörte föl a fűszerkereskedés padlóját. Zsuzska első nap 4927 3| az apja beadta inasnak a fűszerkereskedőhöz. A fiumei kirándulás így 4928 3| nyom egyszerre megszűnt. A fűtalaj itt kőkemény, akár a városi 4929 1| kérdezte, lassítva a lovak vad futását. - Félsz talán?~A lány nem 4930 3| földön, aki kétségbeesett futásával, a mocsár halálveszedelmével 4931 3| mikor már megmerevedett a futástól. A melle gyorsan emelkedik, 4932 3| mindig cselédlányok után futkos, egyszer még pórul jár. 4933 1| mind kehesek lettek a sok futkosástól és fagyos hóban, zivatarban 4934 2| kártyázni s asszonyok után futkosni.~- Nos hát, barátom uram - 4935 4| iszom, és cselédlányok után futkosok. Mind a ketten mód nélkül 4936 2| dőre, hogy álomképek után futkossak. Ha férjhez megyek, első 4937 4| a szállodás, a portás, a fűtő, a borbély, a fiákeros, 4938 2| szerencsekívánataimat tolmácsoljam?~Tilda futó tekintetet vetett a diákra.~- 4939 4| van az egész világon: a fűtött kandalló. Hogy hívták azt 4940 2| teljesítem kötelességeimet, nem futok szoknyák után, s ön az egyetlen 4941 1| elköltözött az ősökhöz, a futókás, csöndes kriptába.~Marianne 4942 1| diák volt Pesten, s csak futólagosan ösmerte az asszonyt, csakhamar 4943 3| azért a nefelejccsel kivarrt futón aggasztóan nagy borosüvegek 4944 3| fáradt szegénylegények, és futószél szaladt el a gyáli temető 4945 2| káprázott, aztán haragos pír futotta el szép arcát.~- Pető szoknyavadász?~- 4946 3| és elfutott. Én is vele futottam, a házba szaladtunk, és 4947 4| cselédnek; meghagyta, hogy fűtsék be a vendégszobát. Azután 4948 4| kőkutya őriz. Addig csak futva pillantott rám, félénken, 4949 3| locsolta a tüzet, a korhelyek futvást menekültek; aztán csönd 4950 3| dohos barlang szádájának fuvallatát. Fábiánnak tetszett a lány, 4951 1| egy percre, alighanem akad fuvarja a balsai kórházig.~Balázs 4952 1| csak fák vannak, nem pedig fuvarosok.~- No, ezt jól megcsinálta! - 4953 1| kisleánnyal a kalyibáig. A fúvásban csak nehezen tudott előrevergődni, 4954 1| kutyából szörnyűséges, tüzet fúvó sárkány lett, amelynek bőrét 4955 4| Angyalkát a Tapoly apró fűzei közé, a furcsa, vadszőlős 4956 3| széjjel volt túrva, egy törpe fűzfa gallyai letörtek: a menekülő 4957 3| nyerges gyeplőjét, megforgatta fűzfahusángját, és elkiáltotta magát:~- 4958 4| kőkerítéses ház a Tapoly törpe fűzfái mellett már csak haloványan 4959 3| csakugyan ilyen.~Visszanézek. A fűzfáknál a csendőrök kakastollai 4960 1| tetszett meg neki, nem a fűzfalombos temetők, bánatosan rezgő 4961 3| hintett, vályogos vackokkal, fűzfasövényekkel és apró ablakokkal, amelyekből 4962 4| minden éjjel az imájába fűzi a nevemet, míg az ura a 4963 4| feleltem.~- De még egy érzés fűződött össze az ön alakjával - 4964 2| ismerősöm a sajátos vásárláshoz fűzött. A megfejtés a következő: 4965 2| mindenféléről, dicsőségről, G-kulcsról, ellenpontról, üdvösség 4966 3| csenderes tarka, összevissza gabalyodó vonalai. A földje nyáron 4967 1| vagyok a Felvidék leggazdagabb embere, a hármas hegyek 4968 3| egyszer még pórul jár. Hej! Gábris - kiáltott rá egy harcsaszájú 4969 3| visszafordulni. Vajon átjutott-e a gádoron? Nem veszett-e bele a bugyborékoló 4970 2| s azt mondta: „Alászolgája!” Ennek következtében ezennel 4971 3| vadászatról, a páva fönt ült a galambdúcon, és rosszkedvűen perelt 4972 2| megnézendő, megvannak-e még a galambjai? A galambok azonban már 4973 2| köteles-e a háziúr a más galambjait a saját telkén megtűrni?~ 4974 2| van az aszfalt a Maurer galambjaival? - kérdezte az elképedt 4975 1| virágokhoz, holdsugárhoz, galambokhoz, kámeákhoz, miegymáshoz 4976 2| gondolom erre én. Hogy szabad a galamboknak ezt tenni? Melyik házirend 4977 2| amely az elszaporodott galambokról intézkedik?~Hiába volt. 4978 2| ezért az ifjú, látva, hogy a galamboktól nem bír megszabadulni, 4979 2| valami újat eszelne ki a galambpörben, ha talán valami módon ki 4980 2| azt mondotta: célunk) a galambpörnél is. Tudtam, hogy igazam 4981 2| veszkődöm ezzel az átkozott galambpörrel, Maurerrel, a hagyatékával, 4982 3| s észrevétlenül Burián gallérjába dugta. Amint előrebillent 4983 3| kivette a telekkönyvvezető gallérjából a bóbitát, és észrevétlenül 4984 2| fölpofozta, majd a vezért a gallérjánál fogva fölemelte a magasba, 4985 4| lassan a köpönyege prémes gallérjára tettem a kezemet, és megcsókoltam 4986 3| mikor szürkületben, felgyűrt gallérral hazatértem a vadászatról, 4987 2| rozoga asztal mellett, prémes gallérú, hosszú kabátban, gyapotkendővel 4988 4| elsütötte a fegyverét. Egy gally leesett a fáról, a zúzmara 4989 3| volt túrva, egy törpe fűzfa gallyai letörtek: a menekülő ezekbe 4990 1| parasztkocsi, megrakodva az irtás gallyaival, a tél hírnökeivel.~A fiatal 4991 4| süppedek, és az arcomat puha gallyak simogatják.~Mindjárt el 4992 4| erővel kezdett tombolni, tört gallyakat csapott az arcunkba, és 4993 3| nyáron sötétzöld, télen barna gallykárpit mögött emeletes ház áll, 4994 3| támaszkodott, és egy távoli gályán termett zsoltárt énekelt, 4995 1| barlangban tudniillik egy csomó gambler úgy játszik, hogy kiszemeli 4996 1| működését, talán nem is érheti gáncs - úgy kell azoknak, akik 4997 2| és tudása miatt irigylik, gáncsolják, talán gyűlölik is.~Pető 4998 1| mulatni, sőt ráadásul ez a garabonciás még az orrát is le találja 4999 1| rövidebbet, a szégyent még a Garam sem venné le róla. Micsoda 5000 1| agarak is, a Fidibusz, a Garany, a Szotnya, a Palotás, és 5001 2| az akklimatizálódásnak. A garasoskodásban ezek a gazdag háziurak páratlanok 5002 3| csókolgat, szintén büntetlenül garázdálkodik a világban; a cselédkergető 5003 2| egy csomó idegen galamb garázdálkodjon, s folytonos lármára, pörpatvarra 5004 3| a fűrészmalom robajával garázdálkodott. Megpróbáltam, nem tudnék-e 5005 1| föl-alá járt egypárszor. A gárda felállott, és tétován nézett 5006 2| Bauernebel Jeromos házi gárdájába. Eddig van. Nincs másképp, 5007 1| Szerencsére itt volt Matejkó mint gardedám. Annyi eszem nekem is van, 5008 1| szabad elaludnia, hanem gardedámi kötelességet kellett teljesítenie, 5009 3| Majd beviszem a bort a gardróbba - szólt előzékenyen -, ott 5010 3| kabátját, és föltűrte a piros Garibaldi-inge ujját. Rápolty, akinek erejét 5011 4| kisujján hordott, ő pedig az én Garibaldi-ingemre, amelynek gallérját vígan 5012 4| még mindig jól emlékeztünk Garibaldira és a szeplők öntözésére. 5013 1| elvesztette rendes társalgási biztonságát. Hopp! Itt valami 5014 4| amely mindig, még mosolygáskor is neheztelt, noha semmi 5015 1| kérdésekkel ostromolják, Bárándi Gáspár alig győz jobbra-balra fordulni, 5016 2| csüggedten, és még jobban lehorgasztotta fejét. - Még mindig nem 5017 4| már csak árnyékot tartogat számomra, és hányszor csalódtam! 5018 2| már fénylett a sok simogatástól. - Én legalább nem látok 5019 2| Szóval: nem volt - emelt gátat a jelzők árjának a diák.~- 5020 3| és haza próbáltam csalogatni. Hiába. A kopó nyugodtan 5021 3| tábornoki arcképén. Az igazgató asztalához ült, és átlapozta 5022 2| eseményét, pillanatra elhallgatott. Pető már remélni kezdte, 5023 4| orránál vezettem a fél főváros gavallérait, és aki, mikor magamban 5024 1| amellyel szemben csakolyan a gavallérbecsület, mint akárki mással szemben.~ 5025 3| hölgyek szorosabban simultak gavallérjaikhoz.~Az éjjeli vándor lassan, 5026 1| fölkelt, és lekuporodott gavallérjával szemben egy puha kerevetre, 5027 3| frakkos és erdészuniformisú gavallérok közt.~A ruhatárban - melyet 5028 1| hogy ön az ilyen állású gavallérokkal barátkozni szeret... Ön 5029 4| áll tehát a dolog a régi gavallérral, ennyi az ő része az alábbi 5030 1| Izidorban most már lángolt a gavallérság.~- Ha csak ez bántja - mondotta