IntraText

Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library

15-amihe | amik-baran | barat-bizta | bizto-csata | csatl-dolgo | dolgu-elkov | elkom-erdek | erdel-fejni | fejok-folke | folki-gaval | gazda-halad | halak-hirde | hirhe-intet | intez-kalan | kalap-keret | kerev-kishu | kisin-komor | kompo-leany | lebal-lobog | loccs-megfe | megfi-melle | mellk-nagyk | nagyl-olibe | olnyi-ozek | ozekk-ponto | porba-riado | riadt-spart | spekt-szepe | szepi-talal | talan-teszt | teszu-udvar | uden-valta | valti-virag | virgi-zuzva
           bold = Main text
      Fej. grey = Comment text

5535 3| elkezdett kocsonyákat meg halakat enni. Az asztalfőn az asszony 5536 3| tortákkal, meredt szemű halakkal és piros meg sárga, reszkető 5537 3| jutott, hogy mikor a főnök halálán volt, akkor is jeget törtek 5538 2| koponyámért. Természetesen, a halálom után. Nekem csak alá kell 5539 4| átkozzon meg; hogy ez a halálos gyűlölet az egyetlen, ami 5540 3| meg ezt a hőst? Ha száz halált hal a szerencsétlen, akkor 5541 3| kétségbeesett futásával, a mocsár halálveszedelmével százszorosan levezekelt? 5542 3| igénybe fogom venni. Fogadd hálámat. Kezét csókolom, nagyságos 5543 4| Megöregedett, amióta nem láttam, a halán­téka már ezüstszürke volt, 5544 2| soha szeretetre méltóbb halandót nem ösmertek, mint csekélységedet.~ 5545 4| vállú és férfiasabb lett. A halántékán néhány ősz hajszál, ez mit 5546 4| ütött, hóval szórta be a halántékát, és az emlékei óvatosan 5547 4| nappal, persze csak amióta a halántékomnál egyre több és több jégvirág 5548 2| semmit ellened, hiszen örök hálára vagyok neked lekötelezve!~ 5549 4| világ legrosszabb tengeri halát kellett megennem, mialatt 5550 2| szegény cerberus hozzáfogott a hálátlan munkához. Elkezdte rázni 5551 4| a magas ívű ablakon, és halavány árnyékot húzott az asztalra.~- 5552 4| mint egy nyírfa; nagy, halaványzöld szemű, amely mindig, még 5553 2| fórumokat, de ez már csak haldoklás volt. A láng egyre jobban 5554 2| álmélkodott Pető, mintha most hallana először őnagyságáról.~Az 5555 2| Hogy lehetne ilyesmire első hallás után válaszolni? - tért 5556 2| az öregre, akinek nevét hallásból, újsághírekből régen ismerte. 5557 1| megkönnyebbült e különös fejtegetés hallatára. Tehát mégse az utolsó ember 5558 1| ről kacagás, pohárcsengés hallatszik föl, idefönt pedig egy szegény 5559 2| Tilda nem válaszolt.~- Ha a hallgatás beleegyezést jelent - vette 5560 1| és alá járt a teremben.~- Hallgatásod azt jelenti, hogy habozol - 5561 4| és régi színészadomákat hallgatnom a csodálatos Devrient-ról 5562 2| hogy ön, az elfogulatlan hallgató, mit szól az esethez?~A 5563 2| kezébe tettem le.~Egy ideig hallgattak, aztán újra a lendületbe 5564 4| és akkor másra térnek át. Hallgattam tehát.~- Ha egy vágyam még 5565 4| tovább folytatni.~Egy ideig hallgattunk, az arcomon éreztem fürkésző 5566 1| vezető szánkót, szintén hallgatva ült helyén, de az ő némasága 5567 1| Egy Balsai-agár kertelt! Halljátok-e? Egy Balsai-agár inzsellérkedett, 5568 2| csinált, csak beszélt.~- Halljuk tehát az esetet - szólt 5569 4| mikor éles női veszekedést hallok egy bokor mögül, majd egy 5570 3| feledé­kenység? És sokan hallották? Bizonyára tovább is terjesztik 5571 1| hordta körül a házban.~- Hallottátok? - szólott büszkén. - Azt 5572 2| információk Quastl úrról. Egész halmaz, s mind a lehető legjobbak. 5573 4| szolgálatból; náluk kellett hálnom, és másnap áthozatta az 5574 3| küszködve -, én bizonyára utánad halok.~Az asszony félénken mosolygott. 5575 2| sétabotját, és kergesse ki a hálókabátos társaságot? Mind a kettőhöz 5576 4| adtam volna érte, ha most a hálókocsi pamlagán ülhetnék, és magyar 5577 1| távlatában. Amikor visszatért a halomhoz, a lovasok mögött haladó 5578 2| állt, mögötte a házmester hálósapkában, alabárddal, istálló­lámpával 5579 4| szekrényből pézsmaszag áradt, és a hálószekrényen egy kis, barna orvos­ságosüveg 5580 3| lakásba, és ledőlt a sötét hálószoba pamlagjára. A homály jólesett 5581 2| foglalkoznia! De hiába. Halottak nélkül nincsenek harci sikerek.~- 5582 1| hihette volna, hogy egy szép halotté.~Amikor már közel voltak 5583 1| leánya arca mint válik lassan halotthalvánnyá.~- Bogdány most is itt volt, 5584 3| egy kissé megcsillant, és halovány ábrázata - amely a megvénült 5585 4| fűzfái mellett már csak haloványan húzódott meg a lelkem egy 5586 3| profósz-kisasszony), az utolsó a halszagú olasz stációéra, ahol az 5587 4| és a templomok lépcsőin hált. Negyvenesztendős korában 5588 3| ketyegését, sem azt, hogy kik haltak meg ez évben a családban, 5589 1| újra mozdulatlanná, halott­halvánnyá változott.~8~Izidor az emlékezetes 5590 3| volt, a januári napsugár halványan verődött végig a rideg, 5591 1| piros lovakat is fognak a hám mellé.~Nézzük meg a furcsa 5592 1| költekezett is, ki is rúgott a hámból, de azért azt az őrültséget, 5593 4| Montmorencyk vagy született Hamiltonok. Azután vannak parvenü-kezek, 5594 2| asztalán pénz - valódi, hamisítatlan, csillogó pénz - fekszik, 5595 1| aki tudta, hogyan kell hamisjátékosokkal elbánni, ezzel szemben csakhamar 5596 3| és rossz, az igazság és a hamisság között, nem érezte a felelősség 5597 3| Ez olyasmi lenne, mintha Hamletet nem Shakespeare írta volna.~ 5598 1| telivérről leszedni a nyerget, és hámot akasztani a helyébe, vagy 5599 1| tárgyalva: Álmost még a hóból hámozták ki, Náci pedig két fordulóval 5600 1| a lankán ezalatt még egy hamvas agár kergeti a nyulat, amely 5601 1| agarak, cirmosok, tigrisek, hamvasak, egész a Rákóczi kutyájáig 5602 4| fiatal kisasszonya, frissen, hamvasan, karcsún, úgynevezett Üdvöske-arccal; 5603 4| mondta, Netti volt, egy hamvasszőke, eleven, úgynevezett tiroli 5604 1| rajta történő bűnöket bánná, hamvat hint magára...~Egy sarokasztalnál 5605 1| nekiindul. Ami pedig azt illeti, hangbeli támogatói is vannak - éppen 5606 1| suttogtak, ő még teljes hanggal bírta. És íme, szükség is 5607 2| álmából fölriasztott medve hangjával.~Bauernebel arca jéghideg 5608 2| ellenkező következtetésekre hangolt.~- Pedig úgy van - folytatta 5609 4| megdöbbentem az elhatározásomtól és hangom­tól, így szóltam a kertészhez:~- 5610 4| mindig rám gondol, hallja a hangomat, furcsa kiejtésemet, látja 5611 2| különböző telepeken; elég hangosak-e a kakasok, elég jól fejlődik-e 5612 1| hallani ezt a közvetlen, meleg hangot, amely akármit mondott, 5613 1| szavakat - mondotta lassú hangsúlyozással - visszautasítom az egész 5614 1| ők is kifogytak. De ha a hangszálak mindjárt meg is szakadtak 5615 2| partitúrarészletek, megkezdett dalok, hangszere­lési kísérletek. Ez az én 5616 2| fönn az egyletet, ő veszi a hangszereket. A derék katonák, a világ 5617 2| levette a falról borzalmas hangszerét, és elkeseredve, kipirult 5618 2| élet nehéz! Engem e szörnyű hangszerhez az a kérdés fűz, hogy mi 5619 4| a frakkos zenekar furcsa hangulataiból tudjuk meg, hogy vala­hol 5620 2| puha és kellemeteskedő kor hangulatát terjesztette maga körül.~- 5621 4| művész is vagyok, aki a hangulatokat túlbecsüli. Szép a falusi 5622 3| veretes bútorai előkelő, meleg hangulattá tömörültek. A villa egyszerű, 5623 4| csak így élnék!~Az ilyen hangulatú embereket a legjobb kibeszélni 5624 3| főhadnagy... ez már előre úgy hangzik, mint egy elbeszélés címe. 5625 3| szemének, s a messziről hangzó cigányzene most egyszerre 5626 1| tájszólással, elnyújtott magán­hangzókkal, mintha forró kolompér volna 5627 1| rámutatott a guruló bencére, és hanyag eleganciával ennyit mondott...~- 5628 2| megnyugtatólag -, hogy magának szemre­hányást tegyen. Először, mert az 5629 2| szakállal járni?~A fiskális majd hanyatt esett e sértésre. Hogyne: 5630 1| Zsigmondnak, aki kardélre hányatta a fiát, amikor az nem akart 5631 2| zenész egész éjjel álmatlanul hánykolódott ágyában, reggel azonban 5632 2| összes oldalukról meg szoktam hányni-vetni. Miután azonban nemcsak 5633 1| kastélyban Balsai Izidor, és hányta-vetette meg a dolgokat, mitévő legyen.~- 5634 1| hangja kifogyott. Egy ideig hápogott, aztán végre a dühtől fuldokolva 5635 1| urak, mint mondom, már csak hápogtak, az egyetlen, aki még kiabálni 5636 2| legnagyobb jóindulata jeléül har­madszor is elővette a tubákosszelencét, 5637 1| Kázmér valamelyest engedett haragjából, és mint a vadkan hosszú 5638 1| kövér malacát, jókedvét, haragját egyaránt.~Míg a hangulat 5639 2| hagyatéka, a sárgásveres, haragoszöld és szürke pöttyös galambok, 5640 1| folytatta Klárika -, hogy önre haragszom, ellenkezőleg, úgy érzem, 5641 2| Jozefinnek kigyúlt az arca a haragtól, egyrészt a szégyentől, 5642 3| a többi asszonyok méltán haragudhattak .~Az asszony mellett ülő 5643 4| megrázta a fejét, mintha haragudna érte, hogy nem tud szólni, 5644 3| akarnak tőlem? - szólt az öreg haramia összehúzva magát, mint a 5645 2| épületben van ruházva, harang­műhelyt nyitott. Azt se 5646 2| mulatságból félreverték a harangokat, közben a lélekcsengettyűnek 5647 2| becsörömpöljön, cserébe a harangokért. Négy legény egész nap nem 5648 2| tarthat benne. És ezért harangoznak itt, uram, délben, este, 5649 2| história, a lakatosok és harangozok harca ideig vígan folyt, 5650 3| mint egy elsüllyedt város harangszava egész életünkön titokzatosan 5651 3| Olykor megállt, és az ajkát harapdálta, azután végigsimította homlokát, 5652 3| túlerőltetéstől. Az ajkamba harapok. Mit tegyek? Továbbmenjek? 5653 3| büszke vonás; az ajkába harapott, és elhallgatott. „Nem hittem, 5654 1| elhallgatott, és az ajkát harapta.~Klárika ránézett, aztán 5655 3| ízetlenséget! - tette hozzá ajkát harapva.~Burián nem tudott válaszolni. 5656 3| mellette fiatalasszony, hárászkendővel a vállán. Az asszony arca 5657 3| Órákig elkóborolhatsz a haraszti mocsarak, a vecsési sovány 5658 2| lakatosok és harangozok harca ideig vígan folyt, s 5659 1| mintha Attila és Aëtius harcában kellene döntenie. A kényelmes 5660 1| medvét! Lássuk a harcok harcát! - Hát lássuk, egy percre, 5661 1| legveszedelmesebb fegyvert, harcba viszik a nőket, s jaj önnek, 5662 1| Lássuk a medvét! Lássuk a harcok harcát! - Hát lássuk, egy 5663 1| Érdemes-e egy agár miatt olyan harcokba kezdeni, mintha Tróját másodszor 5664 1| a bíróhoz, aki már az új harcokra következő agarak mögött 5665 1| választásokról, megyei harcokról, politikáról beszélve.~Balázs 5666 3| ülhetne, perzekútorokkal harcolhatna, ha még egyszer úgy el tudná 5667 3| szegénylegénynek lenni, pandúrral harcolni, akasztófán meghalni!~- 5668 2| ezt nem ismeri el. Ezért harcoltam, ezért lettem volna kész 5669 1| kellett keresni, az igazi harcosok egy cirmos kan meg egy fekete 5670 1| és megrázta a kimerült harcost, amely fáradtan szorongatta 5671 2| ostobán, mint a partra húzott harcsa, bámul maga elé. Ekkor a 5672 3| Gábris - kiáltott egy harcsaszájú pandúrra, aki nagy léleknyugalommal 5673 1| ha most a kezében levő Hardtmuth kard volna, hát rögvest 5674 4| karosszékben, Adél pedig hárfázott vagy rajzolt, vagy kölcsönkönyvtári 5675 1| butont tud viselni, de a harisnyája lyukas.” A szép kalap már 5676 1| selyemderék, a rózsaszínű harisnyák, a magas szárú kesztyűk, 5677 3| után egy piros kabátos, harisnyás szolga, aki kopott és szomorú 5678 4| feleségemmel a városban, és cipőt, harisnyát, háztartási cikkeket vásárolok. 5679 1| kártyához, másnak a hajtáshoz, harmadiknak a táncoláshoz, vadászáshoz, 5680 2| fej nélkül jelenek meg, harmadsorban pedig a Barnai-múzeum nem 5681 1| leggazda­gabb embere, a hármas hegyek aranyembere!~A nap 5682 1| pír az arcon, egy csöpp harmat az asszony szemében, ha 5683 2| esős, kellemetlen délután a Harmincad utcánál beszálltam az omnibuszba. 5684 1| kártya kellett, ha mindjárt harmincegy darab volt belőle egy pakliban, 5685 4| verseskönyv legyen a Childe Harold, kint elolvassa a negyedik 5686 4| hangon olvastam föl a Childe Haroldból a negyedik éneket, amely 5687 2| nevelt, és salátát termelt, háromemeletes, jól jövedelmező palota 5688 4| meg álmaimban, háromnegyed háromkor jött el, és egynegyed ötkor 5689 3| gyerekszoba szegé­nyes babái és háromlábú állatai között.~A gyerek 5690 4| pontosan jelent meg álmaimban, háromnegyed háromkor jött el, és egynegyed 5691 1| Matejkó balra ment, s háromórai séta után egyszerre fejvakarva 5692 4| indultak, hangosan nevettek, háromszor is visszatértek a portáshoz, 5693 1| is, s végigszaladt vagy háromujjnyi hosszúságban a gavallér 5694 2| érni.~- Ez a Jozefin nagy hárpia lehet - vélte Pető egy kis 5695 3| keleti szél végigfodrozta a hársak lombjait. A doktor intett 5696 1| megnyitom a gyűlést! - mondotta harsány hangon. - A családi értekezlet 5697 4| egy hang, amely a tenger harsogásánál is erősebb volt, a fülembe 5698 2| hang ennek dacára egyre azt harsogja bennem, hogy minden, ahogy 5699 1| erdőben.~- Halló! Halló! - harsogott Kázmér hangja. - Hol vagytok?~ 5700 3| amelybe csupán a szomszéd ajtó hasadásán át szűrődött egy kis fény. 5701 2| énekelt. A többi műsorszám - hasbeszélők, lengyel zsidók, kutya­ido­ 5702 3| errefelé nem tudott barázdát hasítani. Jobbra-balra nézek. Semmi. 5703 2| figyelemmel adóztak egy hasított szoknyájú kövér hölgynek 5704 3| foltozó vénasszonyéhoz tette hasonlatossá, és szerényen közelebb ülve 5705 1| elkezdett sírni... A nagy hasonlatosság a két fájdalom között Balázsnak 5706 1| kámeákhoz, miegymáshoz hasonlítva őket, hogy az ember öccsével, 5707 2| kezdve a mennydörgős ménkűig, hasonlóképpen mindent megkaphat nála, 5708 2| a gyomromra rakni.~- És használ valamit a meleg ? - tudakolta 5709 1| lenni. Nagyon kellemes. Használjuk ki hát a helyzetet, s mindenesetre 5710 1| anélkül hogy megnéznék, használnák - az ember nem tudja kitalálni, 5711 2| órákat kell e célra föl­használnom.~A diák egy pillanatig nem 5712 1| de az is csak fehér fővel használta, szintúgy a következők, 5713 1| ember udvarlásra fordít, hasznosabban lehet értékesíteni, s azért 5714 1| tevékenységének élt, mindenütt hasznot fürkészett, vállalatokba 5715 2| lettek újítva, részben anyagi haszonból, főleg azonban, hogy Bauernebel 5716 2| házban két szobára való haszonélvezete van, előle nem lehet elmenekülni.~ 5717 1| megelégedett a szerény polgári haszonnal, s minden öt évben, a családi 5718 4| lakásom tele volt mindenféle haszontalanságokkal, japán tárgyakkal, részletre 5719 3| huszonnégy esztendő óta hasztalanul üldöznek az összes sónerek. 5720 3| amely egy pillanat alatt hatá­rozott, eltörülhetetlen 5721 2| Krőzust, s itt megtört a hatalma, a pénze, az akarata. Tehát 5722 1| hatalmas poén-ekkel és még hatalmasabb malheur-rel.~Az ügyek lebonyolítása 5723 3| ember, aki magához ragadja e hatalmat, bizonyos mértékben Prométheusz­ 5724 4| megszabadultam a varázsa hatalmától.~Megcsókoltam a kezét, amely 5725 1| agár átalakult bosszuló hatalommá, sorsharaggá, amely sötét 5726 3| mindenütt megcsodálnak, s a hátam megett összesúgnak: „Ez 5727 3| alattuk sárga házikóval, a Határ-csár­dá­val. Itt már szántóföldek, 5728 3| visszazökkenjen hivatalos határai közé.~- Arra kérnők a tekintetes 5729 4| fenyvesek közé, egy más ország határaiba nem kerültem.~Még nincsen 5730 4| ködös grazi vagy brünni határba. - Megint eladtak?~- Igen, 5731 1| legvagyonosabb ember az egész határban, az egész megyében, az egész 5732 2| Maurer vigye el a galambokat határidőn belül. Velem ilyen dolgokban 5733 3| amely mintha az elmúlt élet határmezsgyéjét jelentette volna.~Esküvőjük 5734 2| uralkodó előtt! Azért tehát határozatba ment, hogy Bauernebellel 5735 1| nagy sokára. - Magam fogok határozni.~A szubordináció, amint 5736 2| fogva Bulcsu azonnal el is határozta, hogy Petőnek kellemes meglepetést 5737 2| időtöltésből is. Most azt határozza, hogy sétálni megy, rögtön 5738 4| meg, hogy utazzam a porosz határra, és vigyek magammal egy 5739 4| találkoztunk újra, váratlanul, egy határszéli vasúti állomáson, ahol - 5740 4| óvakodtam mindig a hang, a zene hatásától, azt éreztem, hogy a szemem 5741 3| akkoriban sok verset írtak.~- Hátaslovam - szólt a postamester -, 5742 1| Kálmánka, ki volt játszva, és hatástalanul veszett oda. Álmos, aki 5743 3| kiégette sárga városi bundám hátát.~Az úriszobában komoly ábrázattal, 5744 3| jelleme, hiúsága, megbíz­hatatlansága, gyöngédsége, de egyben, 5745 1| asszony azonban nevetve ütötte hátba a pater familiast.~- Azt 5746 4| dolgozott, és nyáron is csak hatheti pihenőt adott magának. Ezt 5747 2| összetalálkozik Tildával, és meg­indít­hatja az előcsatározásokat. Törekvésének 5748 2| mint a kétfejű borjú vagy a hatlábú kutya. Ez orvostani kuriózum, 5749 2| fiskusra csak jogok száll­hatnak át, nem pedig kötelességek. 5750 1| istenigazában meg­csúfol­hatnám, de úgy, hogy holtig megemlegetné, 5751 1| kártyahangulatot, lesi, míg a hatodik érzék, a kártyaihlet megszállja, 5752 1| mindenféle kedvességgel, a hatodikat pedig éppen azzal, hogy 5753 2| De mondom. Végre aztán a hatodikban nagy nehezen megtaláltam. 5754 4| életben, most végre megnyugod­hatok.~- Flóra! - szóltam, és 5755 1| szíve eddig rejtett zugába hatolt.~- Valamennyi agarat halomra 5756 2| családokkal éppúgy, mint a hatósággal. Bepörölte a susztert - 5757 4| lábába száll.~Kényelmesen hátradőltem a karosszékben, amely akkora 5758 1| ebben a pillanatban kellett hátrafordulnia, az elég ok a haragra.~A 5759 4| mondani akart, azután gyorsan hátrahanyatlott, és kiszenvedett. Megkértem 5760 1| Náci pedig két fordulóval hátrált, biztatta bikacsökével lovait, 5761 1| meg se állana. De aztán hátrapillantott gazdája jobbjára, és meglátván 5762 4| távoznom kell! - szólt a haját hátrasimítva. - Ne gondoljon rólam rosszat, 5763 4| szeretett ilyen óvatos vonású, a háttér semmiségén elmosódó női 5764 3| egyszerre rémülten szegeződik a háttérbe, s a térde megcsuklik. Rossz 5765 3| felém a nyelvét. A páva a háttérben mint egy nagy, színes üveggömb 5766 4| tréfál-e, van-e komolyabb háttere szavainak; rácsapott az 5767 4| amint egy piros páholy hátterében egy báli ruhás hölgynek 5768 3| második felvonást a páholy hátteréből nézték. Hector zordonan, 5769 4| Most egy villám futott át a háttéren, egy percre megpillanthattam 5770 3| keményen rajzolódik le élete hátterére. Az ilyen emberek megtanítanak 5771 3| Most egy kissé meg vannak hatva, mert sokat - és természetesen 5772 1| róla, hogy túlhaladta a hatvanadik esztendőt.~- Csak kitartás! - 5773 1| nyugodtan kell fölfogni a hausse-t és a baisse t, örökké még 5774 4| A távoli partokon talán hava­zott, a szülőföldi fákról 5775 2| dörmögte lassan. - Fizet érte havonta tizennégy forint és hatvan 5776 2| Jeromosnak legalább ötven háza van Pesten: miért nem költözik 5777 1| a vidéken sem, aminthogy hazaárulók sem. Évszázadok teltek el, 5778 4| változandóságában? Megtértek egy szebb hazába, vagy talán átköltöz­tek 5779 4| értem. Bementem az Isten házába, kimerült idegekkel ültem 5780 3| és alázatosan meghajolva hazabaktatott.~A tisztek mindenféle tréfát 5781 4| pléddel térdén ült egy kis házacska előtt, és folyton ezt ismételgette: „ 5782 3| katona, és ő is bement a házacskába.~A szálában szaporán égett 5783 2| az esetről. Mikor azonban hazaérkezett odvába, és az okarinán kínos 5784 1| véremre. A Balsaiak ezt csak a hazáért pazarolják... Beszéljünk 5785 1| és nem találkoztunk, és hazaértem, mintha kimentem volna a 5786 3| elébe tették, egyszerre hazagondolt, s hosszú arca elkomolyodott. 5787 1| közgazdasági szaklap, a Hazai Styx már több ízben arcképét 5788 2| nem szakadt le róluk, a házaikat is addig tartogatták, míg 5789 2| éppígy helyez­kedtek el házaikon, nem engedték ki őket karmaik 5790 2| vagyunk?~- Föltétlenül.~Lassan hazaindultak.~Az égbolton már rózsaszínű 5791 2| haszonélvezeti jogát a mi házainkban élethossziglan örökölte 5792 2| embert még anya nem szült? Házait a város minden részében 5793 3| nem él.~- Messze van az ön hazája?~- Nyolcnapi utazás gyorskocsin, 5794 4| szeptember elsején tért vissza hazájába, ahol három nagy selyemgyára 5795 3| soha többé nem jön el a hazájából?~- Soha. Elég volt.~A signora 5796 3| ajtaik lebontott fővárosi házakból vetődtek ide. Messziről 5797 2| semmi baj, amint az rendes házakhoz illik. De nem fenékig tejfel. 5798 1| Matejkót még az este hazaküldtem - jegyezte meg a fiatalember 5799 2| kivétel, ily gyorsan elhagyná házamat.~Pető vállat vont.~- Azt 5800 2| vagyok kénytelen, hogy a házamban egy csomó idegen galamb 5801 2| hivatalosan a galambokat a házamból, másrészt pedig térítse 5802 3| vége, hála a papnak, vége, hazamegyek a falumba, és gazdálkodni 5803 1| összeszedték a sátorfájukat, és hazamentek a kuvaszaik közé - kacagott 5804 1| manó is hozza mindennap a házamhoz?!~Klárika elszégyellte magát - 5805 3| hímeznek, és katonákat adnak a hazának. Bolondság! Fiatal voltam.~- 5806 4| akárcsak távoli, szép hazánkban lettünk volna.~- Nos, megöregedtem-e? - 5807 4| egy faragványt Szophoklész házáról; két zsákot töltött meg 5808 3| fájdalmasan fölsóhajtott.~Tízévi házasélet után Zsuzska elkezdett betegeskedni, 5809 4| fiatalabbnak nem látszottam. A házasélethez, bevallom, sohase volt kedvem; 5810 2| éppen egy ilyen inspekcióról hazasétáltak a Terézváros ódon házai 5811 4| bólintott; gyorsan, mint egy hazasiető madár, fölnevetett, azután 5812 1| folytatja az esetet. A kuruc hazasietve, arra a tapasztalatra ébredt, 5813 2| ember végeredményképp azért házasodik, hogy legyen, aki rendben 5814 4| mint egy vidéki, újdonsült házaspár foglaltak helyet a kocsiban. 5815 3| türelmesen viselte az igát, de házasságuk első évében egy furcsa vékony 5816 3| mellett árvalányhaj; munkáról hazatérő, jómódú parasztnak látszott; 5817 3| szürkületben, felgyűrt gallérral hazatértem a vadászatról, a páva fönt 5818 3| megüvegesedett vízen, és mikor hazatértünk, úgy rémlett, mintha a rothadt, 5819 2| volt, s egy sétalovaglásról hazatérve, az úrhölggyel a Király 5820 3| gyártó, de ilyen katona, aki hazautazik verseket faragni, aki a 5821 4| kifizette a számláit, és hazautazott. Egy évre levetette a hódító 5822 4| Mikor tíz év múlva megint hazavetődtem, már csak a főispán élt 5823 2| sétálóktól. Mondhatom, mindenki hazavitt a kabátján egy-két szál 5824 1| után szánkókra kaptak a házbeliek, a vendégek s az urak versenyt 5825 2| hogy mégis jobb lesz a házbérszámadásokat átnézni, majd hogy talán 5826 3| kirohanásával és hímzett háziáldással. A tarka festésű falakon 5827 2| fönt ugyanaz az eset egyéb háziállatoknál?~Bauernebel a kezét dörzsölte.~- 5828 3| pirospozsgás birtokos kezdte meg a háziasszonnyal, azután Fábián a lányt kérte 5829 3| virágcsokrot nyújtott át a háziasszonynak.~- Leülni, leülni! - harsogta 5830 3| udvarlót is lelőtte?~- A házibarát csak úgy szabadult meg, 5831 3| láthatatlan dimenziókról és a háziiparról. A lány azt a csöndes megvetést 5832 3| sem gazdasági udvar, sem a házikisasszonyt dicsérő gyöngytyúkok, fiatal 5833 3| Zsebkendőnyi területeken apró házikók, a födelük kátránypapiros, 5834 3| palástú jegenye, alattuk sárga házikóval, a Határ-csár­dá­val. Itt 5835 4| szeme van, akárcsak egy öreg házikutyának; honnét örökölte ezt a két 5836 2| galamboknak ezt tenni? Melyik házirend tűri ezt meg? Miféle városban 5837 2| Bauernebel dühösen csapta le a házisapkáját.~- Az ön jogi megvilágítása 5838 2| garasoskodásban ezek a gazdag háziurak páratlanok voltak: a szemé­ 5839 2| különcöt, Pest leggazdagabb háziurát, aki ötven beépített telket 5840 2| vakmerő, mer vele, a hatalmas háziúrral szembeszállni. Éppen azért 5841 2| távolságot, amely köztem és háziurunk közt lebeg, így szóltál: „ 5842 2| tejfel. Egy téli reggelen a házmesterem, Stámpfl Ágoston beállít, 5843 2| fordult Bauernebel szigorúan a házmesterhez, látva az eredménytelen 5844 4| azt hiszi rólam, hogy éhes házmesterkisasszony vagy megöregedett műlovarnő 5845 4| álarcosbálokon arattam, házmesterleányok és külvárosi énekesnők közt.~- 5846 2| kapu alá, és megkérdezte a házmestert, ki intézkedik a furcsa 5847 2| installációra megjelent házmestertől.~- Ó, nem - felelte Lámpl, 5848 2| végigviharzott az ódon Bauernebel házon, lepörgetve a falakról a 5849 3| elfordította szemét a földszintes házról. Alapjában fiú volt és 5850 2| összeférhetetlen vagyok, sőt házsártos is a legnagyobb mértékben. 5851 1| komornával jár; az előkelő háztartás kocsit, lovat, nyaralót, 5852 4| pénzét jól beosztani, a háztartását rendesen vezetni, hogy az 5853 4| városban, és cipőt, harisnyát, háztartási cikkeket vásárolok. Elgondolni, 5854 4| velem volt, ő vezette a háztartásomat, beszerzett egy gramofont, 5855 4| olvasni, és nem tudom a háztartást ellátni meg a pénzemet beosztani! 5856 4| fölszállott a gyárkémények és háztetők fölé, és összevegyült a 5857 4| vala­hol messze tél van, a háztetőkön, gémeskutakon, szélmalmokon 5858 4| elbúcsúztam a vendég­szerető háztól.~- Istenem - szólt Netti -, 5859 4| külvárosi énekesnők közt.~- Ah, hazudik - szólt haragosan, aztán 5860 2| Igazat mondjon-e, vagy hazudjon? Ha az előbbi irányhoz tartja 5861 2| Azt beszélted neki, hogy hazudom, hogy korhelykedem, hogy 5862 3| kezdett élni, biztosabb és hazugabb volt, mint valaha. Küzdött, 5863 3| mindig volt valami színes hazugsága, hol egy bók, hol egy figyelmesség, 5864 1| taktikájának helyességét, hazugságai, kacérságai igazolva voltak, 5865 2| leeresz­kedőleg fogadta Pető hazugságait.~- Ó, igen, a Wenzel 5866 2| mondani. Vele született hazugságban szenved. Ha egy kutyát lát 5867 1| lányának, a szakácsnőjének is hazugságokat mondott.~- Mikorra parancsolja 5868 2| kormányosokat, hogy éppen a mi házunk előtt húzzák meg a gőzkürtöt, 5869 1| valóságos zsarnoka volt a házunknak. Ha egyet tüsszentett, apa 5870 1| talán lesz Matejkónál... , öreg!... - kiáltott 5871 1| jobbra visz.~- Tessék? - hebegett a harangozó. - Tessék? Tévedni 5872 3| háta mögött a levegőben, s hebegve felelt:~- Nagyságos uram, 5873 4| vékonyan, mintha csak egy szál hegedű játszana, szűrődött át a 5874 3| ajándékaikat szokták. Valaki hegedült, sokáig nem tudtam, ki lehet, 5875 3| kiskutya ül, és egy kis hegedűt szorít iszaptól piszkos 5876 4| keresztül-kasul a kopár hegyeken; magunk főztük az ebé­dünket, 5877 1| kitüntetés volt, a szép özvegy a hegyekre néző, széles ablaktáblákkal 5878 1| mindenhez értő özvegy írta alá hegyes, bot nagyságú betűkkel.~ 5879 4| városkába, megkerestem a hegyes-völgyes utcát, amelyet két oldalról 5880 1| magát gazdája kezének, és hegyezett füllel, készen , hogy 5881 3| remek idő volt ma, Jolán, a hegyoldalban! Ezer pokol, az ember megfiatalodik! 5882 1| nyert két feketén látta a hegyoldalról leszánkázni...~Balázs a 5883 1| körülpárnázott zebrán a hegytetőn állott, elégedetten dörzsölgette 5884 1| zebrán trónoló Kázmér is, a hegytetőről nézték a merész hajtást. 5885 4| elkezdett esni a , gyönyörű, hegyvidéki, kemény , mintha az ég 5886 2| Páratlan leány. És elmés, akár Heine. Kitalálja-e, hogy mit csinált 5887 1| szót, mint a megsebzett Hektor azt, hogy: „Ó, ez az Achilles!” 5888 3| sirály. - Voilá, ez a sors, Helénának igaza van.~Az aranyozott 5889 1| aztán egy kis szünet után helybenhagyta.~- Igen, a feketét kertelés 5890 4| is így tettem volna az ön helyében.~Gondolkozni látszott, aztán 5891 2| hát mit tett volna ön a helyemben? - kérdezte a zöld kabátos 5892 1| ezzel a bíró visszamegy a helyére. Azután gondol egyet, és 5893 2| s mindenkorra. Ez a leg­helyesebb megoldás. Ezt parancsolja 5894 2| csalódni. Az én sejtelmeim helyesek szoktak lenni. Huszon­egyesben 5895 4| megrázta a fejét, mintha nem helyeselné, hogy ez így van. - Nagyon 5896 1| fölszisszent, a többi pedig helyeselt. Az oppozíció le volt szerelve, 5897 1| neki a mai napot.~Többen helyeseltek, Péter pedig, a versíró, 5898 1| tervet már most általános helyeslés kísérte, s a jelenvoltak 5899 2| gazember, hát arról e nézet helyessége előbb-utóbb bebizonyosodik, 5900 1| egész élete taktikájának helyességét, hazugságai, kacérságai 5901 2| tétel helyes volna, vagy a helyességnek csak a látszata lengne rajta, 5902 4| világba: a férje volt, a helyettes állomásfőnök.~- De most 5903 4| olvasgattam, az ő személyével helyettesítettem Margit királynét, Gonerilt 5904 1| nemigen tudott, így hát helyettesről kellett gondos­kodni, a 5905 2| pénzeszsákon, a Bauernebelek éppígy helyez­kedtek el házaikon, nem 5906 3| meg, s erre ma is súlyt helyezek.~- Mindenesetre gondolkozni 5907 2| leghaszontalanabb frátere.” De ha én helyezkedem arra az álláspontra, 5908 3| van, és szerelmét föléje helyezte mindennek, embernek, istennek, 5909 1| dobogója mellé fenyőfákat helyeztek el. A táncot vacsora előzte 5910 3| kocsinyomokkal, s amely a helyiérdekű vasút állomásához vezet? 5911 2| még ismert piszkos, füstös helyiség, pár lépésre volt tőlük. 5912 2| a szobát, sem azt üzleti helyiségnek nem fogja használni. A diák 5913 3| káromkodás és feleselés. Az apró helyiségre csöpögős olajlámpa vetett 5914 2| csemegének.~21~Az alkotmányos éra helyreállítása után történt, hogy a király 5915 1| területet csak nehezen tudták helyrehozni. A szépasszony maga is előrehajlott 5916 1| nagyon szerette.~Matejkó helyszíni szemlét tartott, aztán így 5917 3| adott pillanatban nem tudtak helyükről fölemelkedni. Ilyen és hasonló 5918 4| öreg őrnagy találkozási helyül a régi malmot jelölte ki, 5919 3| nyugodott bele ilyen könnyen a helyzetbe.~- Ha nincs kocsislova, 5920 2| kerülök hasonló pénztelen helyzetekbe, ön csak nem fogja előttem, 5921 4| volt; ez a név illett a helyzethez, mert hogy valaki Pestről, 5922 1| sorjában, mi a véleményetek a helyzetről, én majd a végén mondom 5923 3| elmondta Zsuzskának anyagi helyzetüket, okosan, férfiasan, őszintén. 5924 2| délelőtt volt, és az utca hemzsegett a sétálóktól. Mondhatom, 5925 2| mester.” „Meghiszem azt” - hencegett a lakatos, nagyot mulatva 5926 4| valószínűleg bennem látta VIII. Henrik és III. Richárd gonoszságait.~ 5927 4| jeleneteit olvasni a VIII. Henrik-ből: nem gyönyörű ez?~A szeme 5928 4| csodálkozva néztek rám, a boldog henyélőre. És az asszonyok, ifjúkori 5929 3| Tekintetemet mohón szegeztem a hepehupás homokra, lovam ügyesen siklott 5930 4| utolsó napján az úgynevezett hercegi parkban sétáltam, amelyet 5931 4| hűvösen szép, mint egy fiatal hercegkisasszony, és én is szeretek télen 5932 4| ez a piros haj a walesi hercegnek is tetszett egy kicsit. 5933 4| hogy ki volt: Atalanta hercegnő-e, vagy Campagna grófnője, 5934 4| Tatjánához, Antóniához, Mary hercegnőhöz, hogy az ő regénye is érdekes 5935 3| Délceg királyfiakról, hófehér hercegnőkről sohasem mesélt, annál többször 5936 4| dominót, akiről azt se tudja, hercegnőt vagy komornát takar-e? Nos: 5937 1| például Kálmánka, aki sem nem Herkules, sem nem párbajhős, de úgy 5938 4| hát el nekem legalább a hermelin-köpenyeget! - fordultam az öreg puskaműveshez. - 5939 4| aztán fölment a hamisított hermelinkabátért, becso­magolta egy nagy 5940 4| kiveszem a szekrényből a borzas hermelinkabátot, rája nézek, és magam elé 5941 4| magára kapta hamisított hermelinköpenyegét, piros bársonycipőit, magával 5942 4| aranyszőke hajat és egy nagy hermelinprémet juttat az eszembe: vajon 5943 4| aranyszőke volt, és szerette a hermelint, nem? Nekem legalább az 5944 2| Így eszi meg a fogoly a hernyót, a róka a foglyot, a tigris 5945 4| pohárban két elkésett rózsa hervadozott; a horgolt asztaltakarón 5946 3| véletlenül a járásbíróné hervatag arcára esett. Őnagysága 5947 3| csiklandozást érzett a tarkóján, s hessegetett a kezével.~- Nem mégy, te 5948 1| az ágotai bíró! El akarta hessegetni az alakját, de nem tudott 5949 2| vagyok - megismerked­hessem. Ma este sárga dominóban 5950 4| érezzem remegésüket. De hetedik nap nem tudtam előle kitérni. 5951 1| igen érdeklődött iránta. Heteken át mindössze annyi volt 5952 4| festményeit. Így is történt. Hetekig éltem itt a munkának, az 5953 2| fogadta, s az egész város már hetekkel előbb nekilátott, hogy méltóan 5954 1| pásztorok komondorai: pár hetes korában, alighogy körültekintett 5955 4| adott magának. Ezt a hat hetet töltötte el Trubezben, de 5956 1| Amikor a Bogdány kölykök hétévesek voltak, az apjuk lóra ültette 5957 1| szerettek hívni. Minekutána hétfogásos ebédet ettek volna végig, 5958 1| szívták.~Balázs mindenféle hétköznapi dolgot hozott szóba, az 5959 2| miért nincs télen este hétkor is világosság, holott nyáron 5960 1| a mellényzsebéből fizet­hetné ki a mulatságot.~A pénz 5961 4| Trubezben, de ennek a hat hétnek is volt bizonyos gyakorlati 5962 4| temetőben találkoztunk, a hétszemélynök furcsa kriptájánál, amelyet 5963 1| Krőzus Izidort, íme lefőzi a hétszilvafás Bogdány, a dölyfös plutokratát 5964 3| szegénylegényt köztudomás szerint a hetvenes években látták az Alföldön, 5965 3| a gróf. - Érdekes dolog. Hetvenéves korában, sántán, bénán még 5966 1| vivát? - kérdezte diadalmas hetykeséggel a társaságtól.~Senki sem 5967 1| ki az öregből egyszerre a hév -, majd megmutatnám én, 5968 3| falkár, ha kopói - a vadászat hevében túlnyargalva a helyes nyomon - 5969 1| úgy tudott maradni, ha a hevederhez szíjazták. Miután azonban 5970 1| a hosszú, fekete haját, hevenyén összesodorta, s ezzel mint 5971 3| Némelyik nádas szélén csónak hever, az ingoványok peremén keréknyomok 5972 3| remegni kezdett, aztán olyan heves sírás fogta el, hogy le 5973 2| bár szokva volt kliense hevesebb kitöréseihez, ezúttal maga 5974 2| kérdezte tőle telhető hevességgel. - Feleljen: akarja?~- Az 5975 4| töltöttük elA Trenck”-hez címzett szálloda éttermében. 5976 1| dolgot, s Kázmér mosolyogva meg egy-két urat a holnap 5977 3| életéből azonban e vasgyökerek hiányoztak, és tarka lepkéknek, könnyűvérű 5978 1| észreveszik, hogy bizony hárman hiányzanak: a kapacsináló meg a Sári 5979 4| úr mihamarabb jóváteszi hibáját.~- Ezt én is reménylem - 5980 3| dohányszagú vagyok. Szóval valami hibámnak kell lenni. De most vége, 5981 4| sokan e visszaemlékezéseknek hibául rótták föl, hogy a gerincük 5982 2| vétek a múzsa ellen, sokat hibáztam önmagammal szemben, de... 5983 4| megfogta a kezét; lassan a híd felé mentek. Csak most vettem 5984 4| Velencébe, ködben, nyirkos hidegben, világgyűlölő hangulat­ban. 5985 2| kétségbeejtően szeretem őt.~Pető hidegebben fogta föl a dolgot.~- Nos, 5986 1| megnyerni, ha az ember mentől hidegebbnek mutatja magát velük szemben.~ 5987 3| járta a maga utait, amelyek hidegek, elhagyottak és egyenesek 5988 1| csupa üdeség, okosság és hidegség, és Kázmér megelégedéssel 5989 2| vinni” - mondotta ő rettentő hidegséggel, és azzal továbbment. Nem 5990 1| fel a nyúl.~Az ifiurat e hidegvér láttára elfogta a düh. Soha 5991 1| fiatalember nem vesztette el hidegvérét, keményen megfogta a gyeplőt, 5992 4| így kezdődik: „A sóhajok hídjára támaszkodva...”, mialatt 5993 4| vadászunk, hogy a Morgó hídját a víz még az éjjel elviszi.~ 5994 1| szerencse, a csatatér ez apró hiénái gyorsabban és biztosabban 5995 2| bizonyíték elég , hogy ne higgyek önnek, s hogy az ön barátságát 5996 2| ki, bízd magad reám, és higgyél. Érzem, hogy nem fogsz csalódni. 5997 1| Semmiháziak vagytok! Hígvelejűek vagytok! Pipadohányt sem 5998 1| történt, az rettenetesebb, hihetetlenebb, mint az özönvíz. Egy Balsai-agár 5999 2| s köztük ön is, joggal hihetik, hogy egész valóm nem ér 6000 3| jobb karjuk szabályosan himbá­lózik, mint az óra ingája.~- 6001 1| felugrott, egyet-kettőt himbálózott, sőt hites tanúk szerint 6002 1| nyárutói est volt, a hold ezüst hímet varrt a legutolsó páfrányra 6003 3| amint szapora öltésekkel hímez, és felkelt.~- Most már 6004 3| istennek, nincsenek. Ott a nők hímeznek, és katonákat adnak a hazának. 6005 4| őket békés otthonukból, hímezőkarikájuk, paradicsomos üvegeik, férjük 6006 3| egyforma szigorú tekintettel a hímezőrámára szegezi, s kisfiát, ki most 6007 1| sivatagon összeakad a többi hímmel.~Visszagondolt a régi időkre, 6008 1| méltóságukból, s végül közönséges himpellérekké válnak, akik nem érdemesek 6009 1| vonzották, mint egy egzotikus hímzés vagy egy régi csipke, amit 6010 1| ment-ment egyre jobban a hínár karjaiba. Hogyan támadnak 6011 2| városligeti örökzöld hínára mellett szavalt? Ez az a 6012 3| pacsirták helyett moszatos hínárban, piszkos iszapban járok. 6013 3| nádasba, ahol iszapból és hínárból egy furcsa, zöld sziget 6014 3| falutól indul el, és kövér hínárok közt Vecsésig húzódik. A 6015 2| Bimbó vendéglő és a zöld hínáros körül, sehogyan se találta 6016 4| reménykednem, mosolyognom, hinnem, és az agyam semmire se 6017 1| történő bűnöket bánná, hamvat hint magára...~Egy sarokasztalnál 6018 3| vizeit, két komornyikját, hintaját, okuláréját, becsületét. 6019 3| asszony alakját. A kerti hintán ült, rövid bundában, és 6020 3| elkezdett sírni, leugrott a hintáról, és félénken szorította 6021 1| Grassalkovichként cukorral hintethetné be a százhúsz kilométeres 6022 1| lett, amely meleg varázzsal hintette tele az ifjú leány lelkét, 6023 1| oldalán a történelem előtti hintóban egy fehér hajú, viaszképű 6024 4| Volt hát immáron palotája, hintója, komornyikja, páholya, címe, 6025 4| cifra szavakat. Ha Pesten hintón jártam, akkor is mindig 6026 1| Különle­gessége is volt a hintónak; apró kályha állott benne, 6027 1| ember, még agyoncsapja a Hiób-posta közlőjét. Végre is egy sárosi 6028 2| hiba, ha valaki az összes hippoló­giai eseményekből csak az 6029 2| szokott? - kérdezte Pető a hippológiai szimbólumra mutatva.~- Ó, 6030 1| verseket is írt a Szabolcsi Hiradó-ba, sajtópörről, esküdtszékről 6031 1| asszony... Azt nem szabad hírbe hozni.~- És az özvegyet?~ 6032 2| mutatványait ábrázolta. A hirdet­mény szerint Christophe 6033 4| fáradt, gyöngéd tekintet hirdeti, amely komolyan, barátsá­ 6034 4| falakon képek, műtárgyak hirdetik az államtanácsos gazdagságát. 6035 2| vagyok! Hetek óta izgatnak a hirdetményei! Föl, a kígyóemberhez!~Magára 6036 1| Fönnmaradt a Tigris - hirdette ki az eredményt a bíró.~ 6037 3| álló kis motor az új időket hirdették. A kertben tiszta vászonnadrágban,


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License