Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
12088 3| szarvasokkal, vadkanokkal, őzekkel. A sűrűben később Rózsa 12089 1| onnan is megérkeztek az őzfejes meghívók. A körvadászat 12090 4| Volt, nincs; milyen szép őzszeme volt; és a bőrének oly finom 12091 2| szenvedélyem, hogy velem ne packázhasson senki, hogy rajtam ki ne 12092 2| ilyen dolgokban nem lehet packázni. A pört megindítottuk, közben 12093 3| környezetben, kávébarnára pácolt puhafa bútorok, Makart-csokrok, 12094 4| asszony olvasott, és én a pad karfáján, az ura háta mögött 12095 3| ma már csak a vármegyeház padjain pipázgatnak, vagy a polgármester 12096 1| agarászó család, akiknél még a padláson meg a pincében is versenybillikomok 12097 2| bútorok vaspántokkal voltak a padlóhoz erősítve, némileg meglepte.~- 12098 3| söpörte föl a fűszerkereskedés padlóját. Zsuzska első nap rémülten 12099 1| járt föl és alá a recsegő padlójú termekben.~Agyában egy terv 12100 3| földre, és toppantott a padlóra, egy kopott árnyék, amely 12101 3| felrobbant, s meggyújtotta a padlót. Hallottam, amint odaát 12102 3| elkényszeredett, komor szeme megint a padmaly felé fordult. Burián fölállt, 12103 4| fölmentem az ócska, alacsony padmalyú szobába, amely éppen olyan 12104 3| nyárfából készült kerti padokat is megpillanthatod körülötte.~ 12105 3| pezsgőjébe, valahol a meleg Pádovában.~- Ez is mindig ilyen fonnyadt 12106 4| haragosan, és fölkelt a padról.~Szeretem a síró nőket; 12107 1| tömérdek laboda, mogyoróbokor, páfrány és tölgy között, beszélgetve, 12108 1| hímet varrt a legutolsó páfrányra is. A hatalmas erdőben csönd 12109 3| nagy hahotával űzték a pagátot. Úgy érezte, hogy jót tenne, 12110 4| a szánka. Guillot itt~Le Page öldöklő csöveit...~- kezdte 12111 4| arckifejezéssel jelent meg a páholyában. Magam is nem egyszer fordultam 12112 4| lovaglóruhás Madame Favart, egy páholynyitogató nő a régi Népszínházból, 12113 4| azután szemügyre vettem a páholyokat, amelyekre félelmetes címerek 12114 2| fáradozott. Az egyiken éktelen pajta emelkedett; a másikon rozsdás 12115 3| mikor már elnyerte volna a pajtásai pénzét, óráját, becsületét, 12116 3| árnyak voltak fiatalkori pajtásaim, vigasztalóim, arcom csillogott 12117 3| csitította a frakkos lovag pajtását -, én is csak ember vagyok. 12118 2| tehenet veszem hozzájuk pajtásnak. Ön ügyes ember, kedves 12119 2| klinikán.” Én tiltakoztam, de pajtásom, ellenkezésem dacára megfogott, 12120 3| elázott, így szólt hozzám:~- Pajtikám, nekem most egy percre le 12121 1| leszerelt mordály, egy rozsdás pajzs és egy inszurrekciós kard 12122 3| dolog, mert büszke volt a pákásztudományára. Mélyen bevitt a nádasba, 12123 1| harmincegy darab volt belőle egy pakliban, s hozzá egy olyan vendéglős, 12124 1| se lett attól az egy-két palack vinkótól, s most fölötte 12125 3| és egy csomó vörösboros palackot szedett ki a polcról. Közben 12126 2| sárgarépával. Ház az ócska palánkkal övezett területen nem volt, 12127 2| egyet sétálni, s átröpült a palánkon, amit a komondorok nem hagyhattak 12128 4| idegességének lett volna a palástolása, és a lelke mélyén más gondolatok 12129 3| feltűnik három nagy, keskeny palástú jegenye, alattuk sárga házikóval, 12130 2| Az ügyvéd letette ébenfa pálcáját és a nyakába csavart hosszú 12131 3| nedves szag, amely a sárga pálcák közt lappangott, az orromba, 12132 1| egy frissen vágott mogyorópálcát. - Szedd a nyakadba a lábadat!~ 12133 3| ráverődvén, ezer arany pálcikára törik. Ki gondolná, hogy 12134 1| róluk azt, amit Virgiliusban Palemon konstatál Damoetas és Menaleas 12135 1| amikor a társaság, élén Petur Pállal, az apával végre rátalált 12136 1| de Kázmér csiszolgatta, pallérozgatta, s míg a többiek vígan ették 12137 2| alkotmány a múlt század eleji pallérstílusban épült, apró ablakokkal, 12138 3| feltöltött szélű, keskeny palló vezet át rajta. Az árkon 12139 3| vidéket, mert nem tartott a pallónak, hanem találomra nekivágott 12140 4| üveggömbjei, a lassan mozgó pálmaágak, e lényegtelen tárgyak most 12141 1| virágai után a kelet buja pálmájával akadt volna össze. S ahogy 12142 4| Alig mentem pár lépést, egy pálmaligetben, amely délszaki ünnepélyességével 12143 1| igazságosak akarunk lenni, úgy a pálmát benne Balsai Nácinak kell 12144 2| háromemeletes, jól jövedelmező palota emelkedhetett volna? Mit 12145 4| termékét. Volt hát immáron palotája, hintója, komornyikja, páholya, 12146 1| a Garany, a Szotnya, a Palotás, és komoly ábrázattal lesik 12147 3| foglalta el, amely Süveggyártó Pált volt iskolatársai zord körében 12148 1| Milyen más volt ez a pálya, mennyivel szebb, okosabb, 12149 1| Balázs meghódítani, de a pályabért én nyertem el. Marianne 12150 3| Illenczi. - Kár, hogy a katonai pályád ez eset miatt félbeszakadt. 12151 2| van, nincs jól, hogy földi pályafutásom haszontalan, szégyenletes, 12152 2| Bauernebelek egész földi pályafutásukban józan belátásúak és méltányosak 12153 4| alacsonyan, mint hajósinas kezdte pályáját. Fiatalsága tele volt küzdelemmel, 12154 4| kell vallanom, egész írói pályámon ez a pár sor volt a legfélelmetesebb 12155 1| már ment is előre a hamis pályán.~De ekkor váratlan dolog 12156 1| emberekre berendezve, földi pályánkon meg kell küzdeni minden 12157 3| foglalkozni. Nem mennél a mérnöki pályára?~Marjai intett a fejével.~- 12158 4| falat kenyeret megosztotta a pályatársnőivel, és nem volt ember, akinek 12159 4| elutazott, kikísértem a pályaudvarra; nem sírt, az arcán derült, 12160 4| tudom, hogy csak a pénzemre pályázik, és akit mégis - nem tehetek 12161 1| a beleket, míg a másik pályázó tulajdonosa: egy pókhasú, 12162 1| nézték a merész hajtást. A pályázók név szerint a következők 12163 2| váltatja ezt a pamacsot.~Pamacs! Quastllal forgott a világ. 12164 2| holnap leborotváltatja ezt a pamacsot.~Pamacs! Quastllal forgott 12165 3| aztán csöndesen ült le a pamlag végére, és szótlanul nézett 12166 4| hétig Pierrot-k aludtak a pamlagaimon; a legrosszabb esetben fáraóbankot 12167 4| érte, ha most a hálókocsi pamlagán ülhetnék, és magyar ákácok 12168 3| ledőlt a sötét hálószoba pamlagjára. A homály jólesett szemének, 12169 3| sorakoztak a székek, asztalok, pamlagok; a vázákban cineráriák és 12170 2| nyaka köré csavarta hosszú pamutkendőjét.~- Márpedig itt kevés a 12171 2| Ezúttal nem fogják a pamutoskosarat a fejedhez vágni, én mondom, 12172 2| és az is hozzám vágta a pamutoskosarát.~- Ezúttal nem fogják a 12173 2| ki Tilda munkakosarából a pamutvágó ollót, és mielőtt megakadályozhatták 12174 1| Néhány hete gyöngeségről panaszkodik, és nem tud sok ember között 12175 1| battériáira, és nem szedett a páncél nagyságú tálakból. Agyában, 12176 3| görbe kardú, hosszú üstökű pandúrairól, amint szilajon vágtatnak 12177 3| kiáltott rá egy harcsaszájú pandúrra, aki nagy léleknyugalommal 12178 4| amelyek az embernek egy panoráma bejáratát juttatták az eszébe, 12179 1| egyszerre kiszabadulva a sötét pántból, merész kígyóvonalakban 12180 3| Rigoletto-ból, amelyet a nagyanyja papagája reggeltől estig énekelt. 12181 2| fogadtunk be, aki kanárikat, papagájokat, majmokat, kígyókat árult. 12182 1| feje ellenére úgy félt a papájától, mint a tűztől, már künn 12183 3| csókaszemű ember volt, aki pápaszemet viselt, és nyugtalanul nézegetett 12184 3| ágyához hívott engemet meg a papát, és megkérte, hogy ne vegyen 12185 3| hosszú, tarkán rojtozott papírbóbitát szedett elő, s észrevétlenül 12186 3| felé emelkedő, kék-piros papírbokrétával ült, olyan volt mint egy 12187 3| tréfája: a kék és piros papírfodrok jobbra-balra billentek, 12188 3| kérdeztem magamtól, fölemelve a papírlapot... de a következő pillanatban 12189 2| az asztalán, az egyik kék papiros mellett azonban kihívó szemtelenséggel 12190 3| törődött a léggyel, s így a papirosbóbita csöndesen lengett hátán. 12191 2| nincs azoknak a bélyeges papirosoknak, amelyek az ő ügyeikben 12192 4| tavaszi fecskeként szállt a papírosom fölött: jót akartam tenni, 12193 4| megfontoltan szívok el egy papirosszivart.~ 12194 1| nyugodtan. - Nem félek a papirostól.~A következő pillanatban 12195 4| alá. Most, hogy évek múlva papírra próbálom vetni ezt a furcsa 12196 3| rejtettek, vagy a kalapját papírral tömték ki, s bebizonyították 12197 3| millefleurs-illat, a falon néhány papírrózsa, az égbolton rózsaszínű 12198 1| kezében egy elefántcsont papírvágó volt, az elgörbült, mint 12199 4| íróasztalról az otromba papírvágót, és markolatig Adél mellébe 12200 1| elefántcsontból készült papírvágóval zsonglírozott, majd lapozni 12201 3| folyó, amelynek hullámait papírvékony, fehér jégbúra takarta el.~ 12202 4| fáklyákkal és tizenkét pappal, ahogy barátom kívánta.~ 12203 3| Legyen szerencsém egy kis papramorgóra.~Egy perc múlva már fent 12204 2| közölje.~- Ej, ej, de föl van paprikázva - nevetett a terézvárosi 12205 3| falusi temetők mosolygó papsajtbokrai mögül.~ ~ 12206 4| féloldalt, és torzonborz papsajtbokrok őrzik a holtakat, megállította 12207 3| valaki elültet egy sovány papsajtbokrot.~A temető körül pedig - 12208 1| topánkáival kacérkodott, az egyik papucsa leesett. Izidor föl akarta 12209 4| lábamra húzta a hímzett papucsot. És én tétován néztem reá 12210 2| mosollyal búcsúzott el a parádézó hadastyánoktól.~Pár nap 12211 4| otthonukból, hímezőkarikájuk, paradicsomos üvegeik, férjük és unokájuk 12212 2| városi statutumokban se akadt paragrafus, amely ez ügyben a reménynek 12213 2| tumokból kiböngészne valami paragrafust, amely az elszaporodott 12214 2| dörmögve engedelmeskedett ura parancsának.~6~Amint Pető másnap az 12215 3| üzletszerűen mosolyogva. - Talán parancsol egy teát?~- Adjon inkább 12216 2| szem, az okos homlok s a parancsoláshoz szokott száj az aranypolgárra 12217 2| étterembe vezette hölgyét.~- Mit parancsolnak az uraságok? - kérdezte 12218 1| mert nemcsak kérem, hanem parancsolom is ezt!~Az előbbi kérő ember 12219 1| kisleány dobogó szíve azt parancsolta: „Lemondani!”, de Klárika 12220 4| gyár mocskos műhelyének párás levegőjébe. Amikor más még 12221 1| látta, hol hagytam el a parasolomat?”, és fuccs, végem volt, 12222 1| Balázs.~Hogyne volna. A parasztember mindig el van készülve rá, 12223 4| puha tokáját, egészséges parasztfogait, vadrózsaszáját, félrecsapott 12224 1| néha bukkant csak föl egy parasztkocsi, megrakodva az irtás gallyaival, 12225 1| valamennyiüket, mint az almalopó parasztkölyköket. Kénytelen-kelletlen vonultak 12226 4| kék porcelán szemmel, a parasztlányok egészséges fogsorával és 12227 1| volt a dörgésben ismerős parasztokkal menni. Sárinak és a szepesi 12228 3| hozzák! - szólt hátra a parasztoknak, akik az erős, zömök embert 12229 1| talán láttatok már sasorrú parasztot?~Az emberek azt mondták: 12230 1| parton, mögötte a kalickás parasztszekér. Újabb mozgolódás, érdeklődés, 12231 1| hozzák ki a városból. Rázós parasztszekéren állanak a fakalickák, benne 12232 3| kutya pedig, amelyik valami paraszttal ballagott, utánafutott, 12233 1| vezessék elő a következő párát.~Ez volt oszt a bomba! A 12234 2| garasoskodásban ezek a gazdag háziurak páratlanok voltak: a személyükre semmit 12235 1| próbál szerencsét, ők a páratlant tisztelik meg bizalmukkal. 12236 1| fajagárnak nem kellett biztatás, parázs szemük megvillant: kiegyenesedve, 12237 3| volt, s a tűzből két nagy parázsszem bámult rá, mint a sötétség 12238 1| tekintve minden kitelik; ha párbajba bocsátkozunk, ő éppúgy lelőhet 12239 1| sem nem Herkules, sem nem párbajhős, de úgy tud kártyázni, hogy 12240 1| összeszorította a fogait. Nincs az a párbajkard, ami úgy tud sújtani egy 12241 4| először történt, hogy kalandos párbajokban az oldala mellett álltam; 12242 1| kertből, ahol ez az épületes párbeszéd lefolyt.~Izidor meg volt 12243 3| teraszon ülő pár, mint látható, párbeszédet szakított félbe. Nyilvánvaló 12244 1| szilajak voltak, mint a párduc, ezek hajlíthatatlanok, 12245 3| bámult rá, mint a sötétség párduca, amely ugrásra készen áll, 12246 1| naphosszat - mint a nőstény párducok - heverészni szokott. A 12247 1| akik fiatal korukban a párducot juttatták az ember eszébe, 12248 2| közelségét, a százszorszép parfümje illatát érezte. Még ilyen 12249 4| hölgy bukkant föl Trubezben. Parfümkereskedést nyitott a „Francia Kosár”- 12250 1| nem akadt táncosa, s ezzel párhuzamosan - mint rendesen - 12251 1| bírva a prédát, haladt vele párhuzamosan, majd egy kémlő tekintetet 12252 3| a folyton előttük látszó paripa irányát követve az átlós 12253 3| a halottaskocsik fekete paripái jutnak eszembe. Köszönök 12254 2| nézem el a lakás ablakait, a paripáit, sőt még a veterán zenekarát 12255 1| meglátni, hogy oda van nőve a paripájához, egy egérfarkú, ravasz telivérhez, 12256 2| szép hölgy éppen leszállt paripájáról, mikor a rab és kísérője 12257 2| micsoda lovag az, aki nem tud paripákkal bánni? Végre is győzött 12258 3| verejtékező Pandarus, továbbá Paris és Heléna jelenésével kezdődik. 12259 4| és nekem azt mondta, hogy Párizsba kell utaznia!~Szelíden tettem 12260 4| fázva bolyong az íróasztalom párkányán, és az egykori szépséget 12261 3| az újságot. Az asszony a párkányra támaszkodott, és kiengesz 12262 4| napján az úgynevezett hercegi parkban sétáltam, amelyet Trubez 12263 3| eltűnnek a nyírott fajú parkok, a griffmadarak, sisakos 12264 4| anélkül azonban, hogy bizonyos parlagi vonásokat ki tudott volna 12265 1| örökláng. A rózsaszínű párnahegyekre a zöld lombokon megtörő 12266 4| egy kissé fölemelkedett párnáiról, fontoskodó arccal valamit 12267 1| a kocsiba, amelynek jobb párnáján egy ásítozó agár foglalt 12268 1| után találkoztak.~Az ifjú párnak ez ellen nem volt semmi 12269 1| táncolta körül a rózsaszínű párnákat. Amint vígan lejtett jobbra-balra, 12270 4| vágjon neki egy sétabotot a Parnasszoszról, véssen le neki egy faragványt 12271 2| a munkába, s emelkedem a Parnasszus felé, egyszerre eszembe 12272 1| bútoraikat, még az utolsó párnát is Bogdány Balázs húzza 12273 1| Balsai ház!~Körülöttük a párok vígan forogtak, mint a tavaszi 12274 3| egy bohóc, aki meghúzta a parókája zsinegét. Ez volt a mai 12275 3| nyitotta a szemét, és megrázta parókás fejecskéjét. A tiszt szigorúan 12276 4| rajzából, csak éppen hogy parókát és csipkés ingmellet nem 12277 3| gazdasági épületek, az iskola, a parókia eddig rejtett fehér falai 12278 1| nagy szívesen fogadják, paroláznak vele, és kérdésekkel ostromolják, 12279 1| küzdelme, Bodrogköz és Kormos páros viaskodása.~A dombokon álló 12280 1| a szerencsétlen flótás a pároson próbál szerencsét, ők a 12281 2| aranypolgár adja áldását az ifjú párra. Ha ez nem következik be, 12282 1| reá.~Kázmér fölállott, s párszor föl és alá járt a teremben.~- 12283 2| tehát -, távolíttassa el a partájjal a galambokat.” Erre a házmester 12284 2| Így eszi meg ön is a kis partájt, a fizetni nem tudó szabót, 12285 1| módon megváltozik, és olyan pártatlansággal meg komolysággal ítél, hogy 12286 2| vélte, letelepedve egy partitúrára. - Sőt: részben örvendetes. 12287 2| nagyopera előmunkálatai, partitúrarészletek, megkezdett dalok, hangszere 12288 4| kell mennem a folyócska partjához, és egész nap ott ülök a 12289 1| hogy a nagy többség a bíró pártján volt, a kék-piros Balsaiak 12290 3| csapott, és egyenesen a folyó partjának tartott.~- Az őrültek! Belemennek 12291 1| százezer koronát a Spree partjára, ha kétsége van, hogy szerelmét 12292 4| mint egy menekülő őz. A partnak tartott. Kezében kis revolver 12293 4| oroszka volt rajta. A távoli partokon talán havazott, a szülőföldi 12294 2| pulykapirosan. - Az igazság az én pártomon áll, s az igazságnak érvényre 12295 1| csak a közvetlenül érdekelt pártra hatott bombaként, a közvélemény 12296 3| mászni az árkon. Az innenső partról látszott, ahogy lépései 12297 4| Hamiltonok. Azután vannak parvenü-kezek, amelyek egy sötét zugban 12298 1| vagyunk rá hivatottak, hogy a párviadalban ítéljünk. Te is megnyered 12299 2| lehet szó? Talán az Arabi pasáéról? Vagy a szerb püspökéről? 12300 2| egyszerre észrevették, hogy a Paskál-malomnál vannak. Szomorú hely ez, 12301 1| változtasson. Ezt úgy mondják: passe la main, vagyis a bíró nem 12302 1| egy-egy apró falu bádogtornya pásztorként őrködött a juhokhoz hasonlatosan 12303 1| korában jól kitanították a pásztorok komondorai: pár hetes korában, 12304 1| hó pattogásánál, a lovak patáinak dübörgésénél.~Izidor, bár 12305 3| félelem; egyszerre a könnyei patakban eredtek meg.~- Ah! - szólt 12306 1| bemutatni.~Miután az öreg Pataki bácsi előrehaladott kora 12307 4| domboldalaival, csillogó patakjaival, e csodálatos bűvésztükrökkel 12308 3| pintyőke szerepét játssza a patakocska partján. A rab megállott, 12309 1| fák, zöldek a mezők, és a patakok fölött örök kék mennybolt 12310 1| fehér kőhidakon, malomárkos patakokon át vezetett, oldalt egy-egy 12311 3| minden pillanatban orvos és patika kellett. Kellemesnek találta 12312 2| kapott, hogy adja el őket a patikának, és persze az egyik kígyó 12313 1| amint négy ló hirtelen patkócsattanással áll meg; nyilván ügyes ember 12314 4| gyermek új ködmönben és patkós csizmában meg egy hosszú 12315 1| valamit kivenni, ha véletlenül pattantja ki, jószántából az asszony 12316 1| sivításánál, a fagyos hó pattogásánál, a lovak patáinak dübörgésénél.~ 12317 1| asszony föl se vette a férje pattogását, vont egyet a vállán, nevetett, 12318 3| kondás itt az udvaron szokott pattogtatni.~- Eszerint - szólt principálisom, 12319 3| arca hófehér lett, mint patyolat.~Aj! Ti szép idők! Hova 12320 3| törékeny, még ezzel a bárgyú pávával sem tudott elbánni, még 12321 1| dorbézoltak, kártyáztak, pazaroltak, Izidor belterjes 12322 3| verekedő, ábrándozó, fukar, pazarló, hóbortos, irgalmatlan, 12323 1| bőrkabát az ülnök szemében a pazarlás, a nagyzási hóbort volt, 12324 2| játék, részben a leánya pazarlása miatt.~- Kedves egy családi 12325 2| gondolt, s látva a hallatlan pazarlást, amelyet felesége mível, 12326 2| meghalt, őnagysága igen pazarlóan kezdett élni, s ekkor az 12327 1| Balsaiak ezt csak a hazáért pazarolják... Beszéljünk másról.~- 12328 1| vissza-visszanéz a harcsabajuszú pecérre, s aztán a Bárándiak után 12329 2| város, és agyonlövette a pecérrel valamennyit. Maurer persze 12330 1| malheurösök ellen játszanak. Ha a peches ember a vöröset választja, 12331 1| szurokmadarak, vagyis pechhel dolgoznak. Az ilyen mindig 12332 3| cérnakesztyűs markában a pecsenyéstállal tovahaladt, és egyet sóhajtott, 12333 1| utolsó falusi kuvasz, amely pecsenyézni megy a rétre!? Hamisan kártyázott, 12334 1| ezzel a szerződés meg volt pecsételve.~A téli falusi élet a szép 12335 4| bársonypamlag fölött egy pecsétgyűrűs, szakállas, Ferenc József-kabátos 12336 1| behúzott, kifizetett, mindezt pedánsul és gyorsan, a bankhivatalnokok 12337 1| feleségét megbüntetendő, stante pede Izidorra keresztelte a fiát. 12338 2| fagottista pedig az ágyra telepedett le.~- Üdvözlöm önt lakomban - 12339 1| olyan hangon, mint ahogy a pék két krajcárt kér egy zsemléért.~ 12340 3| egy egész évig tanította a pékmester fiát ábécére, hogy a Zsuzska 12341 2| feje. Jobbra a bejárattól pékműhely helyezkedett el, balra koporsókereskedés: 12342 3| hallatszott át, a bal oldali pékműhelyből káromkodás és feleselés. 12343 1| rekedteknek, hogy kövessék példáját... Mit lehetett tenni, szépen 12344 1| történelemben is vannak hasonló példák, legyen az Könyves Kálmán 12345 2| fejtegetések láncaitól.~- Tehát példákkal fogom a dolgot megvilágítani. 12346 1| öl meg. A dolog az utóbbi példánál egyszerűen kezdődik, az 12347 1| nyulak egyáltalán derék példányok. De Pityu még közöttük is 12348 3| igazságérzése megkettőzte, követte a példát, és vívóállásba helyezkedett.~ 12349 1| megbeszélni, mit csináljanak e példátlan eset után? A tanácskozáson 12350 1| sőt temetők is elég intő példával szolgáltak.~Szívét harag 12351 1| remegett, mint annak idején Pelsőcön, amikor éjjelente a Banka 12352 1| tudományát képviselték, itt egy pelyhes állú gimnazista írta a Barnabás-gimnázium 12353 3| Van itt szép lány, mint a pelyva. Gombház, ha leszakad, lesz 12354 2| békén nyugodni. Fizessen tíz pengőt Maurernak, és az ügy el 12355 2| Kisasszony! Hosszabb a péntek, mint a szombat! - ezt kiáltották, 12356 3| mulatság volt, és nem került pénzbe. A megtréfált nem neheztelt 12357 4| járásbíróságnál, ahol nagyobb pénzbüntetésre ítéltek.~Ám nem folytatom 12358 1| közöttük Marianne is... Pénzed ha van, mindened van, s 12359 1| Ancsa? Talán ellopták a pénzedet? - kérdezte kacagva.~A tenyeres-talpas 12360 1| és joggal -, hogy csak a pénzéért megyek magához... Őszintén 12361 3| kapott, mert a hivatalos pénzeken rózsákat vett az állomásfőnöknének.~ 12362 4| kell fizetnie, nincs több pénzem, cserébe érte önnek adom 12363 2| hallani, de ha ez nem kerül pénzembe, a mulatság kétszeres élvezet. 12364 4| akiről tudom, hogy csak a pénzemre pályázik, és akit mégis - 12365 1| egészségére, mint az uzsorás a pénzesládája kulcsára. Csak azt akartam 12366 2| pénzét, hanem rajta ül a pénzeszsákon, a Bauernebelek éppígy helyez 12367 1| Marianne, az bizonyos. De ha a pénzhez még egy tiszteletteljes 12368 2| amelyekről lerítt gazdájuk rideg pénzszomja, jóllehet valamennyin ott 12369 3| tejfölösképű hadnagynak, aki a pénztárból egy hosszú, tarkán rojtozott 12370 2| Ekkor Jozefin mosolyog, s a pénztárcájából húsz forintot vesz ki. „ 12371 2| ki. - Ez tiszta haszon a pénztárcámra. Miért fizessek én havi 12372 3| uraskodó vággyal, üres pénztárcával. Zsebkendőnyi területeken 12373 2| gyakran kerülök hasonló pénztelen helyzetekbe, ön csak nem 12374 2| kormos teremben, ahol egy pepita nadrágos, zöld frakkos népénekes 12375 1| szundikált el kissé, s így pár perccel megkésett. Mit se tesz ez; 12376 2| tulajdonságait az ösmerkedés első percében észre lehet rajta venni!~- 12377 4| világosan hallottam a tolla percegését és visszafojtott, gyors 12378 4| szép órákat, a megértés perceit, amelyeket vele együtt töltöttünk 12379 1| rendszerint nem tartósak, s vannak percek, amikor a férfiaknak megjön 12380 4| újra magam előtt láttam a percet, amikor először találkoztunk 12381 4| megszűnjön az értéke, a percnek a súlya, és hogy esténként 12382 2| Kétségtelen, hogy első perctől fogva igaz érzéssel vonzódtam 12383 4| képzeltem mindig Percyt. Ön és Percy - nem furcsa ez?~Megszorítottam 12384 4| ilyennek képzeltem mindig Percyt. Ön és Percy - nem furcsa 12385 1| megozsonnáztak, s a tisztáson táncra perdültek. A vizesréti majálisok kedélyes 12386 2| kikezdeni! Fiat justitia, pereat mundus! Tessék csak fölvenni 12387 3| mindenfelé,~Kezemben a csákány pereg,~De szememből könny csepereg.~ 12388 1| meg, s a szeméből könnyek peregtek az ölébe... És mindez Kormos 12389 2| jogomat! Soha! Csak tessék perelni! Majd megmutatom én annak 12390 3| galambdúcon, és rosszkedvűen perelt a mélyen járó felhőkkel.~ 12391 3| csónak hever, az ingoványok peremén keréknyomok látszanak, de 12392 3| írást, amelyet a páholy peremére tett.~A tiszt bólintott, 12393 2| részt, és halálra ítélik a pereskedés nemtőjét, amely szomorúan 12394 1| kucsmás ős, a rablólovag a pergamennel kezében, helyeslőleg nézett 12395 1| kucsmás úr, aki összecsavart pergament szorongatott kezében, különös 12396 4| a villamosújság gyorsan pergő szalagját olvastam.~- Ah! 12397 2| magyarázta hölgyének a római perjog alapelveit.~- Tudja-e ön, 12398 2| jelzett fukarság, a másik a perlekedésre való hajlandóság. Az előbbit 12399 2| hogy Bulcsu közönséges pernahajder, akkor Bauernebelék azonnal, 12400 2| házat, amely rácáfolva a perspektíva törvényeire, éppen akkora 12401 2| tudnám hát én Tildát valamire persvadeálni?~- Nos, ez csinos vigasz - 12402 2| ügyvédjére.~- Ezt csak rossz pervesztő tanácsolhatja - torkolta 12403 3| rajta a pitykés nadrágú perzekútor, hogy elfogja. Amikor azonban 12404 3| daruszőrű paripáján ülhetne, perzekútorokkal harcolhatna, ha még egyszer 12405 1| tüzes csókokat, amelyek perzseltek, fájtak, rontottak. Másnap 12406 2| nagy örömére azoknak, akik Pestet leendő világvárosnak képzelik? 12407 2| mellett elsétáltak.~A régi Pestnek az Úri utca volt a szeme 12408 4| helyzethez, mert hogy valaki Pestről, egy pár pisztollyal a hóna 12409 2| Bauernebelek együtt keletkeztek Pesttel, együtt gazdagodtak meg 12410 1| Álmosból, Izidorból és Péterből állott, hogy azok tegyék 12411 3| fövénytenger végén falu fekszik, Péteri, félig nyaralótelep, félig 12412 3| Addig a kutyák az urak Péterin, bősz kuvaszok, amelyek 12413 1| vígan barátkozott Balsai Péterrel, aki, mint mindig, újra 12414 2| és lakók folyton megújuló petíciókkal fordultak a tanácshoz, hogy 12415 3| figyelmét:~~~~aug. 13. ~~~~Garas Petinek ~~~~6 pár csizma,~~~~~~szept. 12416 2| ügyvédje számára, aztán újra Petőhöz fordult.~- És most kíváncsi 12417 2| megtehetik könnyelmű ifjak, a Petők, Bulcsuk, de komoly fiskális 12418 2| szekerén? Nem kellene segíteni Petőn, ahogy ő is segített az 12419 2| most hirtelen elmondott Petőről, százszor elég volna rá, 12420 2| összeszorult. Hát ennyire vagyunk Petővel? Ez az a nemes érzelem, 12421 3| úgy vágta a falhoz, hogy a petróleum felrobbant, s meggyújtotta 12422 4| íróasztalon zöld ernyős petróleumlámpa, a kályhában cserfahasábok, 12423 4| eloltotta az útmenti szerény petróleumlámpákat. Egy-egy hullám a töltésig 12424 1| férjnek a kapacsináló, a Peturok nem sok tőke-kamat-adót 12425 2| kevés volt az ügyvédben, petyhüdt arca inkább tudákos vénasszonyokéra 12426 3| öntött annak idején mérget a pezsgőjébe, valahol a meleg Pádovában.~- 12427 4| reggelt!”, a szekrényből pézsmaszag áradt, és a hálószekrényen 12428 4| mindehhez: a szálloda, a pézsmaszagú szekrény, a hímzett törülköző, 12429 4| esztendő lelkét nem is tudjuk a piacon megkapni, annak a másolata 12430 2| Tessék csak bemenni a piaristák udvarára. Az első traktus 12431 4| és ön Wallensteinről és Piccolomini Miksáról beszélt nekem? 12432 4| és utána még egy hétig Pierrot-k aludtak a pamlagaimon; a 12433 2| hivatásom, ez az én életem, piha!~Bulcsu mester elkeseredve 12434 4| régen egy kereszt alatt pihen, és mosolyogva vonja meg 12435 3| fog ártani tehát egy kis pihenés. Úgy hittem, elég lesz, 12436 1| volt szokva, hogy csendesen pihenje ki magát, a muzsikát pedig 12437 1| mert ilyenkor állítólag pihent, Marianne legalább azt mondotta, 12438 4| szerelmi hajótörés fáradtságát pihentem ki. Mikor tíz év múlva megint 12439 1| kutyával, ahogy Pontius Pilátussal. Az agár csöndesen tudomásul 12440 2| került, és egy meggondolatlan pillanatában elment a régi Bauernebel 12441 1| és piros volt a szerszám pillangódísze, a kocsitakaró, a kerekek, 12442 1| magas szárú kesztyűk, a pillangós lakktopánkák, sőt egy csokor 12443 4| ezüsthidacska, amely mindjárt pillangóvá vagy tulipánná fog átalakulni. 12444 1| pater familias egyetlen pillantására azonnal megadták magukat. 12445 3| végéről gyakran vetett kérdő pillantásokat a lánya felé; mikor meglátta, 12446 4| és éjjelenként elborongva pillanthat a távoli, holdvilágos nádakra.~- 12447 1| kacskaringózott a füst, s a kocsiba pillantó napsugár tekintete terített 12448 4| amelyek egy sötét zugban pillantották meg a napvilágot, csíkos 12449 4| közt vékony, fekete tornyot pillantottam meg; gépiesen arrafelé mentem, 12450 1| aznap csillant föl, amikor Pille megnyerte az országos versenyt, 12451 2| vasútra ül, és átköltözik Pilsenbe. Hogy miért? - kérdi ön. 12452 2| olvassa az újságban, hogy Pilsenben a sör fél literje három 12453 1| akiknél még a padláson meg a pincében is versenybillikomok állottak, 12454 3| Tokajon, amikor a király pincéjét fölfeszítette? Nem, nem. 12455 4| szakácsot is szerződtetett; a pincém tele volt a legfinomabb 12456 1| asztalra, pipatóriumra és pincetokra esett, az ember azt hihette 12457 4| forrásokból, és megkerestük Pindarosz házát Thébai avatag maradványai 12458 4| haját, és nagy huszárbajuszt pingáltam neki. Ő viszont beárult, 12459 4| folytatta, és letépett egy pipacsot, amelyet azonban rögtön 12460 1| vagytok! Hígvelejűek vagytok! Pipadohányt sem értek! Eredjetek a pokolba!~ 12461 2| és onnét eregette bűzös pipafüstjét az égnek. Bentről, az ólak 12462 1| a hangos mulatságot és a pipafüstöt, jobban illett a néma muskátlik 12463 3| kocsmánál kötöttünk ki. A pipafüsttel teli, gyöngén világított 12464 2| talán inkább kitisztítja a pipáit, míg aztán a legokosabb 12465 1| felvidéki stílusban kibökte a pipája mellől.~- A kertelő agár 12466 2| szippantott egy-kettőt rosszul égő pipájából.~- Az úgy lehet, fiatalúr - 12467 1| kurta nemes szítt egyet a pipáján.~- A fekete ejtődött le, 12468 1| pénzt virágra, mulatságra, pipára, cigányra, ha kell, mint 12469 1| Balsai-kúriába. A nagyapa éppen a pipatóriumban ült, és az agarászostorát 12470 1| tekintete terített asztalra, pipatóriumra és pincetokra esett, az 12471 3| csak a vármegyeház padjain pipázgatnak, vagy a polgármester szobáját 12472 1| a kislányos, úgynevezett pipiskés modor sem fog reá hatni, 12473 1| mindig a rövidebbet húztátok. Pipogya fráterek vagytok, anyámasszony 12474 2| ahogy másnak a szép lány, a pique dame a passziója, nekem 12475 1| magukat, és a szép hajnali pírban egymás nyakába borultak.~ 12476 1| az arca szempillantásra pirosabb lett a rendesnél. Én rögtön 12477 1| A férfi türelmetlenül, pirosan állott előtte. Hosszú szünet 12478 1| csókot lehelt a kacér Beléndi Piroska fehér karjára...~A vacsora 12479 3| Válasz? - kérdezte a piroskabátos kenetes hangon.~- Ah, igen. 12480 1| csépeltek is, és a gyümölcs pirosodni kezdett, csak Bogdány Balázs 12481 3| eltűnt a dér okozta zsíros pirosság. A vastag szemöldök alól - 12482 1| ott ragyogott a kék szín a pirossal. Ez tehát Balsai-fogat, 12483 2| volt. A láng egyre jobban pislákolt, aztán sötét lett. Ma végre 12484 1| meg nem rándul, a szeme se pislant; az egyetlen mozdulat, amely 12485 1| s így a Balsaiakat nem piszkálták többé az ábrázatuk 12486 3| lányom: Malvin, ez a kicsi pisze meg a Julis. Most egy kissé 12487 4| rosszak voltak, a fogadók piszkosak, az ételnek, italnak fenyőszaga: 12488 2| A galambok, uram, sok piszkot csinálnak - jelenti ki Stámpfl -, 12489 3| igazi élet, a nyomorúsággal, piszokkal teli, amely nem tűr álmokat, 12490 4| valaki Pestről, egy pár pisztollyal a hóna alatt a ködös Sziléziába 12491 4| szemmel nézett az ellenfele pisztolyába.~- Félsz?~- Igen, félek - 12492 3| kétségbeesések, az eskük, a pisztolygolyók nem érnek semmit.~- Lovam 12493 3| poklok kapujának döngetése, pisztolyok durrogása, semmi becsmérlő 12494 4| órakor. Még sorsot húztunk a pisztolyokért. A mieinknek kedvezett a 12495 4| alatt, váltott lovakkal, pisztolyokkal fölfegyverkezve, ahogy az 12496 1| lovagias allürjei voltak, pisztolypárbajt ajánlott zsebkendővégről, 12497 2| belőlem valami. Anch’io sono pittore. Tessék itt körülnézni, 12498 1| amikor Ancsa megnyúlt arcát, pityergősre álló nagy száját megpillantotta.~- 12499 2| s ugyanakkor a hegedűk pizzicato játszanak. Pokoli ötlet. 12500 2| amelyhez a hegedűk halk pizzicatóval csatlakoznak. Kár - tettem 12501 2| felköltötte volt egy tarka plakát, amely úton-útfélen Christophe 12502 2| szerencsésen kikötött a terézvárosi plébániánál. Azért tehát ne csüggedj, 12503 1| mint amikor az egyszeri plébános azt prédikálta a szószékről:~- 12504 1| voltak Balázzsal a berényi plébánosnál, aki születésnapját ünnepelte. 12505 4| főispán, hanem egy ócska pléddel térdén ült egy kis házacska 12506 2| egész éjjel a legzajosabb pléheken kalapáljon.~- Mind efelől 12507 3| a termen, mire a zenekar pléhtányérokkal, kereplőkkel fölfegyverkezve 12508 3| mesélte feleségének, miféle pletykákat hallott a gyógyszertárban, 12509 1| asszony, nem volt kár érte plezúrát kapni...~- Nyugodtabb most 12510 1| jeles közgazda, a család Plutója, fölállott, és úgy vélte, 12511 1| hétszilvafás Bogdány, a dölyfös plutokratát a kurta nemes, a tapasztalt 12512 1| meg a szélhűdés, Tigrist a pocsolyában érte utol az enyészet, 12513 4| a szemem pedig egy sárga pocsolya mélységéből iparkodott ki 12514 4| hófehéren emelkedik ki még a pocsolyából is, mint a sirály, amelynek 12515 2| peckesen lépkedtek az utca pocsolyáiban.~A diák nevetett, s aztán 12516 1| szomszéd megyében, egy apró pocsolyánál holtan találták meg a három 12517 2| mozdulattal a barna ház előtt állapodtak meg. A zöld kabátos 12518 3| stílszerűen így szóltam Podraczkynéhoz:~- Szépasszony, egy kérésem 12519 3| megvonva vállát. - Féltékeny Podraczkyra. Vén bolond: mindig cseléd 12520 1| táján, ezüst huszasokat pödört a bajuszába -, leereszkedett 12521 1| karján.~Balázs bosszankodva pödörte a bajuszát. Férfiak között 12522 3| vízforraló üzletszerűen pöfögött. A signora letette a bundáját, 12523 1| tőzsdén játszott hatalmas poén-ekkel és még hatalmasabb malheur-rel.~ 12524 1| a másikénál, és egy pár poén-nel lemarad, legalább megmentette 12525 1| hajló nyulat, és elkezdte poentírozni, most egyet, no most még 12526 2| foglalkozott mással, mint hogy az ő pöreit bonyolítgatta. Bauernebel 12527 1| ökörfarkkórót gyorsabban pörgetné az avaron. A folytatást 12528 2| fogott. A kis dob gyorsan pörgött, a klarinét nemes harcra 12529 2| előkerülnek hát a métermázsás pöriratok, elleniratok, föllebbezé 12530 2| szokás szerint Lámpl úrral pörlekedett, ezúttal azért, hogy mért 12531 2| akiben pokolian égett a vágy pörlekedni. - Odaadjam az igazamat, 12532 2| állanék másnap délig, és úgy pörlök, veszekszem, hogy a végén 12533 2| húzták végig. És e csodálatos pörök, minden bíró legrémesebb 12534 2| boldogtalan volt, ha egy nap nem pörölhette ki alaposan magát, sőt volt 12535 2| hozzá: „De alaposan tud ön a pöröllyel bánni, kedves mester.” „ 12536 2| olyan finoman csapkodják a pörölyöket, hogy az ember úri szalonban 12537 2| mulattatott az öregurak pörpatvara.~A háziúr szekrényéhez ment, 12538 2| garázdálkodjon, s folytonos lármára, pörpatvarra ingerelje a lakókat? És 12539 2| szégyellte az idegen előtt a pörpatvart, sőt abba a vendéget is 12540 2| fáradságot erre a vég nélküli pörre, hogy befejezésül még a 12541 2| legalább nem látok módot a pörújításra.~Az aranypolgárnak csak 12542 2| kérdezte a zöld kabátos pörvesztő mézédesen.~Bauernebel fagyosan 12543 2| csattant ki. - Bár soha pörvesztőt ne hozott volna utamba a 12544 1| napokra, amikor vacsora után a poétikus Izidor a dohányzófülkében 12545 2| sárgásveres, haragoszöld és szürke pöttyös galambok, a bélyeges papirosok, 12546 1| volna a dolog, s a falusi poézis mezei virágai után a kelet 12547 1| készülve, beléhorkant. Széles pofája eltorzult a dühtől, és szőre 12548 4| ijedt arccal, egy fehér pofaszakállas úr rohan el mellettem, aki 12549 1| lépést, egyszerre rémült pofával pattan föl egy kis süldő, 12550 2| érezte, hogy tenyerében pofonok viszketnek. - Ki az a csend 12551 1| agarászott, s nyilván már a pogánykorban minden elvált asszonyt meghódított!~ 12552 4| bársonynyerges öszvéreken, rengeteg poggyásszal, és egy gazfickó kalauz 12553 4| Fölraktuk tehát az uborkát a poggyász tetejére, a hermelines kabát 12554 4| kézitáska volt az egész poggyásza, leadta az első szállodában, 12555 4| nagy újságpapírba, és a poggyászom tetejére rakta.~- Ő volt 12556 4| kertészt, hogy szállítsa poggyászomat a vasútra, és egy utolsó 12557 4| gondoltam egyet, kikerestem a poggyászomból a frakkomat, és elmentem 12558 1| vezetőt vitt magával, hogy a poggyászt legyen aki cipelje, azonfelül, 12559 1| öcsém.~És tovább beszélt a pohánkáról.~A fiatal agarász elvörösödött, 12560 3| felesége töltögette volt a poharakba.~Hej! Micsoda asszony volt 12561 1| legyeket kergethetné el söröspoharáról... Ezért az élvezetért szívesen 12562 4| aztán mohón hajtotta föl a poharát. - Nos, hogy viszonozzam 12563 3| bárányt, a vidra a halat, a pók a legyet, a nap a sötétséget, 12564 2| Bauernebel-falak voltak, pókhálóból, esetleg csalánszövetből 12565 1| pályázó tulajdonosa: egy pókhasú, káplásbajuszú kurtanemes 12566 2| Hogy mit? - kacagott föl pokolhoz hasonlóan Pető. - Tönkretettél, 12567 1| a reszkető agarak, kinek pokróc, kinek prémes bekecs a mellkasára 12568 1| találmányok szakosztálya. Hosszú polcokon itt állottak a különböző 12569 3| vörösboros palackot szedett ki a polcról. Közben tovább beszélt.~- 12570 2| káromat. A város kötelessége polgárai nyugalmáról, valamint a 12571 2| valami, hogy Pest első polgárán nem lehet bántatlanul végigsétálni.~ 12572 4| békés, együgyű, értéktelen polgárasszonyokká, akik a konyhában és a gazdaságukban 12573 2| hatóságot, se bírákat, se polgármestert, hanem fogtam volna magamat, 12574 2| biliárdozásról, ha kifoghat az aranypolgáron. Lehet, hogy a harcra az 12575 3| hogy ő a hadsereg és a polgárság közti jó viszonyt megbontsa, 12576 1| tiszteletet érdemelnek, de politikánál, társadalmi mozgalmaknál, 12577 1| választásokról, megyei harcokról, politikáról beszélve.~Balázs úgy érezte, 12578 3| előtt tolókocsin egy kendőbe pólyált, elhízott, gondosan beretvált 12579 1| agarászversenyben teljes kondícióban pompázott, s úgy játszott az agarakkal, 12580 1| kacéran villant ki a rózsaszín pongyola csipkéiből.~- Nem enged 12581 1| ugyancsak kellett menni, egypár póni azonnal elmaradt, s lovasuk 12582 1| helyét. Amikor Marianne pónifogata vadászat után begördült 12583 3| furcsa szakállát, és egy kis pónifogatról beszélt, amilyenre már régen 12584 1| inzselléreskedő kutyával, ahogy Pontius Pilátussal. Az agár csöndesen 12585 2| a város legforgalmasabb pontjain ne mehessenek keresztül 12586 1| a megye egyik legszebb pontját adja. A balsaiak és a vidék 12587 4| félt a szigorúságától és a pontosságától. Tíz és fél hónapig kerülte 12588 3| rendben van, anélkül hogy pontosságot, keresettséget mutatna; 12589 1| találta meg a helyes kiindulópontot. Azt tudta, hogy Marianne-ból 12590 2| kontraktus volt, mindenféle pontozatokkal, amelyek közt az volt a