Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
15116 2| Elhívatom az ügyvéd urat. „Mit teszünk most?” - kérdezem tőle. 15117 1| irántam... nem hoz ellentétbe a szüleimmel, s azért nem 15118 3| bement a házba, amelynek teteje tele volt zúzmarával és 15119 2| támaszát veszti el. Mindezeknek tetejébe Pető még szerényen megemlítette 15120 2| tételnek.~- Nos, ha ez a tétel helyes volna, vagy a helyességnek 15121 3| a következő sajátságos tételek ragadták meg figyelmét:~~~~ 15122 1| számításon alapszik, azon az egy tételen, hogy az embernek vannak 15123 2| méltatlankodott Pető. - Hogy tételezheti ezt föl rólam?~A szép asszony 15124 2| keserűséget érzett. Soha nem tételezte volna föl Tildáról, hogy 15125 2| Ennyit tulajdonképpen nem is tételeztem volna föl rólad. Nemsokára 15126 2| lehetőségét állítottam fel e tételnek.~- Nos, ha ez a tétel helyes 15127 1| még nagyobb megtiszteltetésnek vették volna, ha Balázs 15128 4| nyertem volna őket. Megismertetett a társaival és a társnőivel, 15129 3| görög szentélyre emlékeztetnek, zöld foltjuk nyugodt színt 15130 2| mert a falak repedeztek, a tető szélben erősen ingadozott, 15131 4| államtanácsost aranycsiptetőjével, fehér pofaszakállával, 15132 4| hol, kiszálltam. A piros tetők közt vékony, fekete tornyot 15133 4| emelkedni, és ötvenéves korában tetőpontján állott. Ekkor Constant hajói 15134 3| hangulatban folyt le, s a jókedv tetőpontra hágott, mikor a sarokban 15135 3| utcán, a városon, és most tétova árnyékot vetett a falra.~- 15136 1| rokonaival. De remélem, hogy ez a tétovázásod nem fog sokáig tartani, 15137 2| nem fog kidobni!~Bulcsu tétovázott.~- Az lehetetlen - jelentette 15138 2| kel, mélyen leereszkedő tetővel, amely még barátságtalanabbá 15139 2| semmint mondta. - Kinek ne tetsszen a hajnal, a rózsabimbó, 15140 3| gondolkozva állott meg.~- Ha nem tetszene aludni, akkor talán - szólt - 15141 3| helyes?~Az eszme megnyerte tetszésemet. A termek oly porosak és 15142 1| merült fel, de osztatlan tetszéssel egyik sem találkozott.~Végre 15143 2| derültséggel fejezték ki tetszésüket, mialatt a két lovas mielőbb 15144 1| virágot tartó királynők tetszetős képpé olvadnak. Maguk az 15145 2| szeme hadd lássa mentől tetszetősebb díszben a magyar fővárost. 15146 2| sintérkocsi döcögött végig.~- Hogy tetszik-e? - mormolta inkább a zenész, 15147 2| megállapodik. A tervnek, mielőtt tetté válna, alaposan ki kell 15148 3| Pénzért bérelték föl: tettében nincs semmi nemes vonás. 15149 3| megbocsátani, aki néha tollal, néha tettel az emberiség egyenlősége 15150 1| képes. Akaratuk, ambíciójuk, tetterejük az agárban összpontosult, 15151 2| ez azt jelenti, hogy a tettes beszámíthatatlan állapotban 15152 2| följelentést adtunk be ismeretlen tettesek ellen, hogy a hagyatékot 15153 2| nem ítéli el, sőt megérti tettét!~- Ez az ön őszinte véleménye? - 15154 2| úr.~- Nos és mikor látunk tetthez? - kérdezte a háziúr.~- 15155 4| fölemeltük Miklóst, és a szánkóra tettük; az egyik orvos kinyitotta 15156 2| róla győződni, mily nagy tévedésben van, és mily alaptalanul 15157 1| Kázmérhoz, és így szól:~- Tévedtem Ágotán... A reggelinél egy 15158 3| tisztelettel beszélt irodalmi tevékenységemről. A feleségével is mindig 15159 1| Izidor belterjes közgazdasági tevékenységének élt, mindenütt hasznot fürkészett, 15160 1| lány volt, a közgazdasági tevékenységről ismert Heyden famíliából. 15161 1| legény, akit könnyen megtéveszteni lehetett volna: ösmerte 15162 1| ember öccsével, a költővel téveszthette volna őt össze. Minekutána 15163 2| felelte meggondoltan. - Íme a textus. Ön megismerkedett Jozefinnel, 15164 4| megkerestük Pindarosz házát Thébai avatag maradványai között. 15165 4| Soha többé nem találkoztam Theodórával. De őszi éjszakákon gyakran 15166 1| fellobogott őse, Balsai Tiborc vére, aki, mert egy lányos 15167 1| elhunyt agarak, cirmosok, tigrisek, hamvasak, egész a Rákóczi 15168 2| elvenni nem lehet, s így akár tigriseket tarthat benne. És ezért 15169 1| mohos kúrián újabb konventikulumot tartott. Ott voltak valamennyien 15170 2| A győzelem első sugara! Tildában felébredt az érdeklődés 15171 2| ilyen a Jozefiné, ilyen Tildáé is. Reájuk hatni egy aranyszájú 15172 2| szívesen a tűzbe ment volna Tildáért.~Pető mindezt éles szemmel 15173 2| rosszakat fogok rólad beszélni Tildának, viszont Quastl urat égre-földre 15174 2| másnap látogatást akart tenni Tildánál, az aranypolgár lánya nem 15175 2| nem tételezte volna föl Tildáról, hogy ilyen kegyetlen tudjon 15176 3| katonáról, aki csöndesen tilinkózik az akasztófa alatt. Mialatt 15177 2| egyiknek szabad, nem lehet tilos a másiknak sem. A precedens 15178 4| megígértem-e más nőnek is? Tiltakoztam, megesküdtem, hogy 15179 1| ellenkező jellem, nem ismerte a tiltakozást, a szüleit, családját, minden 15180 2| igaza volna önnek akkor, ha tiltakoznék az ellen, miért nincs télen 15181 1| kell válnia, egy szilajan tiltakozó érzés támadt fel benne, 15182 2| volna! - emelte föl kezét tiltakozólag Fabriczius.~- Jó, jó - legyintett 15183 2| mutatnod a klinikán.” Én tiltakoztam, de pajtásom, ellenkezésem 15184 2| értékes anyagot kap. Kérem, ne tiltakozzon, velem szemben, mint tudja, 15185 3| teremtette meg a törvényt, amely tiltja a gyilkolást. Holott a természetben 15186 2| Mit érnek vele, ha el is tiltják tőle, hogy a Koronaherceg 15187 2| bölcs válasz. Jó. Folyt a tinta, fogyott a bélyeg, tanácskoztak 15188 2| viszonozta, nyugtalanul tipegett egyik lábáról a másikra, 15189 2| nyárspolgár, a régi Pest tipikus alakja volt. Hosszú gérokkja 15190 1| vívott ki magának. Ez a típus: az egyszerűségé, a lemondó 15191 1| ez egyelőre nem tartozik tireátok. Sokkal ostobábbak vagytok. 15192 4| hamvasszőke, eleven, úgynevezett tiroli szépség, nagy, kék porcelán 15193 4| házba, a kerti virágok, a tiszafa bútorok, a régi csipkefüggönyök 15194 2| ruhakapcsokkal nehezen jött tisztába.~- Mondja, Bulcsu - szólt 15195 4| olyanok, akiknek álomképe tisztább, erősebb, mint az igazi 15196 1| levegőtől mámoros lepkék. Ha a tisztás szélére értek, egy-egy lehajló, 15197 4| fenyőízű ételekkel, a kétes tisztaságú tapétákkal, a neveletlen 15198 2| ragaszkodni fog a szerelméhez. Tisztázzuk az eszméket. Quastl úr, 15199 2| fejével.~- Tehát annyira tisztel, hogy ezt a szerény kívánságomat 15200 4| hogy én voltam az, aki a tisztelendő úrnak szöget ütöttem a katedrájába, 15201 2| Láthatólag jólesett neki az a tisztelet, amelyet irányában Pető 15202 2| megillető jogok törvény adta tiszteletének keresése. Ez volt célom ( 15203 1| szerencsés megmenekülése tiszteletére rendeztek, nem mert lovagjára 15204 2| mondjon ítéletet a gyermeki tiszteletről. Azt ön, ugyebár, jól tudja, 15205 1| De ha a pénzhez még egy tiszteletteljes és a lelket megérteni tudó 15206 2| tábornok megpillantva Jozefint, tisztelgést vezénylett őnagysága előtt, 15207 3| hogy mihamar vendégeként tisztelhet házában. Kitűnő!~Az uzsonna 15208 2| következett.~- Milyen néven tisztelhetem tehát uraságodat? - kérdezte 15209 1| szerencsét, ők a páratlant tisztelik meg bizalmukkal. Mivelhogy 15210 3| Szépasszony, egy kérésem van. Tisztelje meg frakkomat egy szál virággal.~ 15211 2| Ezért fizetünk adót, ezért tiszteljük a törvényt.~- Tehát mi történt?~- 15212 2| önmagammal szemben, de... nem tisztelne meg egy percre látogatásával? - 15213 1| Balsai ivadék?! Egy apját tisztelő gyermek? Óriási!... Pokoli!... 15214 2| asszony nyugodtan nézett tisztelőjére.~- Bizonyítékok alapján - 15215 2| miért ne beszélhetnék egy tisztelőmmel? - töprengett magában az 15216 1| méltóztassál alkalmat adni, hogy tisztemnek megfelelhessek.~Nyugodtan 15217 3| hogy e költeményt Rápolty a tisztes Faludi Ferenc jezsuita atya 15218 3| nyakamra küld valami zsoldos tisztet, akivel zsebkendővégről 15219 4| vele az őszbe csavarodó Tiszti Kertbe. Folyton arról beszélt, 15220 1| ez eszközökkel a vasúti tisztné helyett aranyasszony lett 15221 3| összehajtogatott cédulát nyújtott át a tisztnek.~- Megengedi, signora? - 15222 1| amikor már a fogolyvadászok tisztogatni kezdték flintájukat, a család 15223 2| otthon volt, és a gérokkját tisztogatta, hogy az ódon ruhadarab 15224 3| dörmögte Beczkó pápaszemét tisztogatva. - A dolog úgy áll, hogy 15225 1| előrehaladott kora miatt e tisztségéről a nyár folyamán lemondott, 15226 2| közigazgatási hatóság első tisztségviselője egyszerre elhatározottan 15227 3| kérdezte a signora a tiszttől.~- Ábel.~- Nem csúnya név. 15228 1| megbeszélést tartsunk. Hadd tisztuljanak az eszmék. Szíveskedjetek 15229 1| Kisbalsán... De hogy mi Izidor titka, azt ő sem tudta kifürkészni, 15230 2| nagylelkűen beavatta őt titkába.~- Ám hallgass rám - kezdte 15231 2| elég volt ennyi a sárga ház titkaiból.~- Tessék, kérem, engem 15232 3| kell lennie - bólintott a titkár -, mert a gazdatisztek mind 15233 3| Peti? - kérdezte a gróf titkárjától.~A szekretárius böngészni 15234 3| amit a nagyvilág előtt titkolnak.~- Nos, ha így van, akkor 15235 1| egyszerűségé, a lemondó titkolózásé, a lányos, szűzi bánaté 15236 3| fiatalemberre is, s egy vonalnyit titokzatosabb lett, de a következő pillanatban 15237 3| hát? Vívjon éjféli párbajt Titusszal? Vagy bocsásson meg neki, 15238 3| félénken, és közelebb húzódott Tituszhoz.~- A titkos ügynöke révén.~- 15239 3| Mindez a tizenkét éves Titusznak szólt, aki nagy lépésekkel 15240 1| megbízójának Filippovics Tituszt, egy ifjú, gazdag, rác földesurat, 15241 3| Asszonyhistória miatt. Ez már a tizedik kalandja volt, amely bajba 15242 4| mozgott a deszkákon, ahol tizedrangú szerepeket játszott, aztán 15243 3| volt, hogy minden hónap tizenharmadik napján az előírt természetbeni 15244 4| nem látszott idősebbnek tizenhárom évesnél - és mégis vékonyka 15245 4| leánya, libát őrzött, majd tizenhét éves korában a fővárosba 15246 2| lassan. - Fizet érte havonta tizennégy forint és hatvan krajcárt, 15247 4| pofaszakállával, aranycsiptetőjével a tizennyolcadik századbeli államtanácsosokra 15248 2| is mindig tudom, kell-e tizennyolcra bevágnom.~A fagottművész 15249 1| ugyanazt kell fizetni, mint tízért, Vágóhidy megengedte magának 15250 3| és kihívóan udvarolt a tízesztendős Zsuzskának, aki, jóllehet 15251 2| amilyent az ember egy nap tízet-húszat is csinál, akárcsak időtöltésből 15252 3| nagy csatában. Gyermek volt tízéves korában, és talán gyermek 15253 3| fájdalmasan fölsóhajtott.~Tízévi házasélet után Zsuzska elkezdett 15254 1| Kiderült, hogy fánként mintegy tízezer forint.~Csodálatos, hogy 15255 4| át, ha vasúttal mentünk, tízszer is átszálltunk, hogy üldözőinket 15256 1| is elkészült állítólagos toalettjével - a kereveten feküdt és 15257 1| vacsora derekán megindult a toasztok özöne, ebbe fúlt bele a 15258 4| fehér ünneplő ruhában a tóba fúlt, s aki azóta, fabábuval 15259 3| a betyár lova zsombékok, tocsogók, nádak közt baktatott. Igen, 15260 2| Arra kíváncsi vagyok - tódította nevetve a jogász.~- A dolog 15261 1| kilencesek röpültek ki, s a pénz tódult a bankba. Amikor már vagy 15262 1| szemét, aztán körbejártatta a többieken; bizonyosan meg akarják 15263 3| csak azt tette, amit a többitől látott. Arca most egyszerre 15264 1| természetesebben viselkedik, és sem többnek, sem kevesebbnek nem akar 15265 4| életemmel, az idegeimmel; én többön mentem át, mint más asszony 15266 3| táncolni tudott, a látszatot többre becsülte a valóságnál, és 15267 2| csevegett a kanárival, amelyet többszörös „Mándi! Mándi!” megszólítással 15268 1| haragosan legyintett kezével, és Töhötömnek adta át a szót, aki azonban 15269 2| kapuhoz ért, visszafordult, tölcsért csinált a kezéből, és éles 15270 1| fönnmaradt, s hatalmas tölgyerdőktől övezve, a megye egyik legszebb 15271 3| élősövény kerítések közt öreg tölgyfák terpeszkednek, ágaik télen 15272 2| is kellett vásárolnom, töltényeket, természetesen, szintén. 15273 3| keveredel, majd kavicsos vasúti töltésen kell átmásznod. A fövénytenger 15274 4| petróleumlámpákat. Egy-egy hullám a töltésig futott föl, és morogva tért 15275 3| gyárak, bérházak a vasúti töltésnél elmaradnak, s a poros látha 15276 3| elég volt, hogy kedvöket tölthették rajta. Erre Burián jó alkalmatosság 15277 4| egész életét a tengerparton tölti, mindig fekete selyemruhában 15278 3| a Vályú-csárdás felesége töltögette volt a poharakba.~Hej! Micsoda 15279 4| véletlen.~Az estét együtt töltöttük el „A Trenck”-hez címzett 15280 3| meghívott, hogy a szilvesztert töltsem el náluk. Miután szeretek 15281 1| macska gubbasztott a prémek tömegében, és csillogó szemmel nézett 15282 2| muzsikus.~- Igenis, mert a nagy tömegek embertani felvilágosítása 15283 2| javítani a marasztaló ítéletek tömegét? Az ifjú jobb ügyhöz méltó 15284 1| társaság a szép hegyoldalon, a tömérdek laboda, mogyoróbokor, páfrány 15285 3| felöltőjét nehéz kövekkel tömették meg, hogy az esernyőjébe 15286 3| előkelő, meleg hangulattá tömörültek. A villa egyszerű, de nagyon 15287 3| bajszú és szűk vállú, a másik tömött és nehézkes, szinte látszik, 15288 3| túzokra lesnek.~Szentlőrinc tömzsi villasorát a telefondrótok 15289 1| gyalog járni, a selymet tönkreteszik a villamosban, letépik, 15290 1| húgom, hogy a fél vármegyét tönkretetted. Hej, pedig - tette hozzá 15291 2| elriasztották lakóimat, részben tönkretették szépen vakolt falaimat?~- 15292 4| műemlékeivel, zsaroló kalauzaival, töpörödött citromfáival, bemohosodott 15293 2| elvégezte föladatát, újra töprengeni kezdett a barátja ügyén.~ 15294 3| barátságtalan idő volt, a szél tördelte az ágakat, s egy rézkakas 15295 4| is teszi; azelőtt puhább, törékenyebb volt, és a szeme 15296 4| leveleinek csak egy kis töredékét tudtam felhasználni, mert, 15297 3| amely ugyanazon a váltón törekedett haza, mint én, bement a 15298 4| A hosszú ruha nagyobbá, törékenyebbé tette karcsú alakját, asszonyos 15299 2| aránylagos leszállítására törekszik.~- Fenomenális! Ön a női 15300 2| a klinikák orvosnevelési törekvése - rekesztette be kissé gyönge 15301 2| hatja az előcsatározásokat. Törekvésének azonban ezúttal se kedvezett 15302 4| övé, és aki azért mégis törhetetlenül bízik bennem, és mindig 15303 3| érezte, hogy megnyugodna, ha törni-zúzni tudna, s lovaglóbotjával 15304 1| szépasszony megint lóbázni kezdte török topánkáit.~- Balázst? Ó, 15305 2| Dugonics Titusz dörögte volt a töröknek azt, hogy: „Gyere, öreg!”~ 15306 1| kikosarazták, átpártolt a törökökhöz, és rabláncra fűzte az egész 15307 2| tovább kell folytatnom - törölte le homlokáról a verejtéket 15308 4| ezt a szomorú országot, törött műemlékeivel, zsaroló kalauzaival, 15309 3| vére után?~Undor fogott el. Törpévé és ostobává lettem. Arcon 15310 1| sasorruk, sem béna kezük. A történelemben is vannak hasonló példák, 15311 3| azelőtt a szerelmes Rápolty történelemről és földrajzról beszélt neki, 15312 4| cserepeket igen kedvelte, egy történelmi értékű gobelinja is volt, 15313 1| órakor az ágotai gémeskútnál történendő agárakasztáshoz... Maga 15314 2| a szalmakalap csodálatos történetében semmi különöset sem talált.~- 15315 3| furcsa emberkékkel és furcsa történeteikkel, amelyeket óvatosan, nehogy 15316 4| át a szót, hogy e furcsa történetek epilógusát megírjam.~Egy 15317 4| kerültem.~Még nincsen vége a történetemnek, kedves olvasó! De most 15318 4| Visszagondoltam a nyár történetére, újra magam előtt láttam 15319 3| végighallgatta az istentelen Markusz történetét. Markusz nagypénteken kártyázott, 15320 1| méltányolni tanulta meg a történetíró nagy megilletődését, amellyel 15321 1| azt gondolta, neki úgysem történhetik baja, ez a bolond úr fogja 15322 1| az asztal, mintha a rajta történő bűnöket bánná, hamvat hint 15323 3| munkámmal.~Elgondolkodtam a történtek fölött. Mégis furcsa az 15324 4| pézsmaszagú szekrény, a hímzett törülköző, az orvosságosüveg! De most 15325 4| fújdogált be, és meglengette a törülközőt, amelyre ez volt hímezve: „ 15326 3| A leány felugrott, megtörülte szemét, és elhatározta, 15327 1| mondotta. - Ha bottal törünk rá Bogdányra, valószínű, 15328 1| istrángot, rudat tépve, törve rohantak tova.~Balázs csak 15329 2| alkalmazkodik a lét rideg törvényéhez?~- Nekem csak az fáj - szólt 15330 2| rácáfolva a perspektíva törvényeire, éppen akkora volt, mint 15331 2| indítóerőt a nehézkedés törvényének megállapítására; a középkor 15332 2| ravaszsággal, mint a tisztelt törvényhatóság. Mit érnek vele, ha el is 15333 3| istennek, még a büntető törvénykönyvnek is.~- Min gondolkodol? - 15334 3| fejét, megadja magát a törvénynek. A két csendőr szalutál.~- 15335 2| eleget szónokolhatott a törvényszék előtt, egyszer hadd beszéljek 15336 3| utat a füzesig; itt az ódon törzsek közé rejtőzve várták a fejleményeket.~ 15337 4| aztán a szárnyait és végül a törzsét. Emlékszem, az ég kék volt, 15338 1| katonatiszt készült nagy buzgón a törzstiszti vizsgára... Közteleki doktor 15339 4| csaknem húsz év óta volt a törzsvendége, közel fekszik úgy a spanyol, 15340 2| de oly óvatosan, mintha tojásokat ütögetnének pörölyeikkel.~- 15341 2| lánya nem fogadta el látogatóját, hanem a szobaleánnyal egy 15342 4| alakját. Jól látom ma is puha tokáját, egészséges parasztfogait, 15343 1| ellenére zordonan nézett a tokaji üvegek battériáira, és nem 15344 3| szólt a házigazda, egy pohár tokajit tolva vendége elé.~A szegénylegény 15345 3| Vojnicsok birtokán, vagy Tokajon, amikor a király pincéjét 15346 3| végén megint csak előkerül a tokból a mordály, és Ábel véres 15347 1| nyolcszáz forint volt a tőke, Kálmánka Balázsnak kínálta 15348 1| kapacsináló, a Peturok nem sok tőke-kamat-adót fizettek, s a lánynak amellett 15349 1| vagyonos vagyok, írnok helyett tőkepénzes lettem, s ez idő szerint, 15350 1| dzsentrilobogó összecsavarva állott tokjában. Hej, máskor de másként 15351 4| volt hitelezőkkel és kéregetőkkel, és Netti mosolyogva ült 15352 2| látogatók, kéregetők és egyéb tolakodók.~Egy kis szünet következett.~- 15353 1| másik percben már elibük is tolakodott.~- Viktória! - sikoltott 15354 3| táncolt, mint a légnyomásjelző toll, a kocsit mozgató kéz tehát 15355 4| kezdett; világosan hallottam a tolla percegését és visszafojtott, 15356 3| és megbocsátani, aki néha tollal, néha tettel az emberiség 15357 4| a lámpát, bemártottam a tollamat. Furcsa, ábrándos mezben 15358 2| hogy nem tudom őket szerény tollammal hűen visszaadni. Ennek dacára 15359 4| mint a sirály, amelynek tolláról lepereg az iszap.~A délutáni 15360 4| összegörbülve ült a padon, mellette tollas kalapja és napernyője.~- 15361 3| járásbíróné fején entreprise-szerű tollbóbita lengett, vállára hófehér 15362 3| megtörten. - Ne félj.~- Ott a tollbokréta rajta! - ismételte a gyerek 15363 3| nyakára tűzött bóbitát nézte tollbokrétának.~A hadnagy elsápadt, és 15364 2| mint a halottaskocsik tollbokrétás lovai - bólingatott hozzá 15365 2| a fején kendő, a kezében tollseprő volt.~- Van szerencsém - 15366 3| valamennyiünk érzelmét tolmácsolom, mikor egyszerűen csak annyit 15367 3| valamerre egy gyerekkocsit toló embert látni? - kérdezi 15368 3| csakhogy alig fér már bele a tolókocsiba. Az asszony kissé megöregedett, 15369 3| mellett vagyok. A tornác előtt tolókocsin egy kendőbe pólyált, elhízott, 15370 1| cseng, s a vér a fejébe akar tolulni.~Kázmér, aki öreg róka volt, 15371 4| lényegtelen tárgyak most mind elém tolultak, és rám néztek. Tehetetlenül 15372 3| házigazda, egy pohár tokajit tolva vendége elé.~A szegénylegény 15373 3| szóltam rosszkedvűen a tolvajhoz.~A kapcabetyár keresztet 15374 3| útonállók még nem jártak tolvajlámpákkal, bicskával, amikor még dicsőség 15375 3| hogy ököllel rohanjon rá a tolvajra, aki válla közé húzva gömbölyű 15376 4| színpadias erővel kezdett tombolni, tört gallyakat csapott 15377 2| nyugodtan élvezte az ércnyelvek tomboló zenéjét. A legények alaposan 15378 1| krákogott, prüszkölt, huhogott, tombolt, s ostorával sűrűn, irgal 15379 4| kártyán, lovon, vadászaton kívül nemigen van szórakozás -, 15380 1| megint lóbázni kezdte török topánkáit.~- Balázst? Ó, gyakran van 15381 1| karcsú bokáit. Amint így a topánkáival kacérkodott, az egyik papucsa 15382 4| megcsörrentek, és a lábai fázósan topogtak a téglapadozaton; a bánya 15383 4| Igen - felelte a lábával toppantva.~- De Marianne, egy öregember! 15384 1| az áldomásban (szerinte: torban), hanem kiszíván első pipáját, 15385 3| gyorsabban sietett le a torkán. Mikor a harmadik poharat 15386 2| pervesztő tanácsolhatja - torkolta le a közbeszólót -, mert 15387 1| magában. - Mit koptassam a torkomat?~Tényleg, a lombok közül 15388 1| már nem tudtak ordítani, torkuk kimerült, s ekkor a földhöz 15389 1| Egész éjjel gyantázták a torkukat, most majd megmutathatják, 15390 3| szürke ház mellett vagyok. A tornác előtt tolókocsin egy kendőbe 15391 4| középkor költőivel a pokol tornácába, elkísérted-e Faustot a 15392 3| ablaktáblákkal, fontoskodó tornáccal? Pedig nem látomás, csakugyan 15393 3| fegyház is van. A direktornak azonban csak a hivatása 15394 3| Szent István hamuszürke tornya felé. Téli alkonyaton a 15395 4| céltalanul bolyongani a fehér tornyok között, miközben dőre emlékekre 15396 4| tetők közt vékony, fekete tornyot pillantottam meg; gépiesen 15397 1| pedig az ágotai agár miatt tőröket építettek magának, én odaálltam 15398 1| Náci volt. Jól kipróbált torok volt ez az övé, kicserezte 15399 3| annak idején a becsületemet toroltam meg, s erre ma is súlyt 15400 1| sebességgel iparkodott a nyalábi torony irányába. A lovaknak ugyancsak 15401 4| Miklósra, és sírni kezdett.~A toronyóra nyolcat ütött. Szerencsétlen 15402 1| az önműködő kotlóstól a torpedókig, az örök mozdonyig, a kormányozható 15403 1| Marianne felé fordult, és a tőrre célozva, megnyugtató hangon 15404 3| almáskosarak, kerék nagyságú torták és ezüst süteménytartók 15405 3| megrakva kerék nagyságú tortákkal, meredt szemű halakkal és 15406 4| és szívtelen? Ej! Hiába torzítja el az alakját, én szeretem 15407 4| billennek féloldalt, és torzonborz papsajtbokrok őrzik a holtakat, 15408 4| mozdulatlan szemgolyóit. Csak néha torzult el egy kissé az arca, vonásai 15409 2| Azok is!” - feleli a lakatos sunyítva. Ekkor Jozefin 15410 3| zavaraival, gyáva elővigyázatosságával és receptgyűjteményével, 15411 1| egy hórakásba, hogy két tótnak félórába került, míg ki 15412 4| küld be hozzám a drótos tótokkal meg a vándorlegényekkel. 15413 1| jelezte. Most is rátaláltak a tótra: ott billegtette füleit 15414 1| amikor a férfi karját nyújtotta a sógornőjének, hogy a dohányzóba 15415 1| hallatszott. Izidor egyre izgatottabb lett, s folyton nógatta 15416 1| óta a legkönnyebben bocsátották meg maguknak.~- Önnek igaza 15417 3| keserülni! - kiáltotta a leány tótul. - Ezt meg fogja keserülni 15418 2| mint a fiatal Napóleon Toulon bevételénél.~15~Történt, 15419 3| az ajtóban.~- Szabad egy tourra? - kérdezte mélyen meghajolva. 15420 1| negyedórát”, „no, csak még egy tourt”, s a végén úgy beúszik, 15421 3| fordulónál eltűnt, Titusz pedig továbbfolytatta a borzalmas történetet Aranykézről 15422 1| elég ok a haragra.~A csapat továbbhalad; elöl a lovászok, zsebkendővel 15423 2| urat?~- Nem.~A fagottista továbbhaladt a Kálvárián.~- Lux úr ügynök - 15424 2| minek folytán teljes erővel továbbították az énekhangot: az ember 15425 2| folytatta a háziúr. - Eszerint továbbmehetünk. A szabályzat, melyet bemu 15426 3| ajkamba harapok. Mit tegyek? Továbbmenjek? Fogjam el? Ezt a deres 15427 3| állomáson, s alig várták, hogy továbbmenjenek.~Ebben a percben kinyílt 15428 1| cirmos Bodrogköz?~2~Mielőtt továbbmennék, kötelességemnek tartom 15429 1| róla. Jó barátok maradunk továbbra is, de csak az eszünkkel; 15430 1| osztott és veszített, aztán továbbrobogott a vasút, Balázshoz ért, 15431 4| pillantást vetett rám, és továbbsietett. Nagyon csinos volt, amint 15432 1| ellenkezőt!~Klárika nevetett, és továbbsuhant egy ifjú táncos karján.~ 15433 4| sem hederített, gyorsan továbbszaladt, miközben bal kezét magasra 15434 4| folt látszott, amely lassan továbbterjedt. A lélegzete mélyebb lett, 15435 3| kában a pecsenyéstállal tovahaladt, és egyet sóhajtott, az 15436 1| megfelelhessek.~Nyugodtan tovaléptetett, szemét a síkságra szegezve, 15437 3| végigsimította homlokát, és tovasietett. Úgy érezte, hogy megnyugodna, 15438 1| keservesen kezdett sírni... A tovatűnő kocsival mintha az utolsó 15439 1| limlomot.~A fő üzlet azonban a tőzsde volt, s e téren Balsai Izidor 15440 1| örökségét kikapva, most a tőzsdén játszott hatalmas poén-ekkel 15441 2| felelte nyugodtan. - Mert méltóztasson elhinni, kegyeddel csak 15442 2| határozottan -, a zenészeknél is tradíció a hosszú haj, akár a Sámso 15443 2| kapitulálok, de a Quastl-szakáll tradícióit nem tagadhatom meg.~A leány 15444 2| szakáll, de a hozzáfűződő tradíciók teszik. Vannak családok, 15445 1| Fidibusszal, billikomos teremmel, tradíciókkal együtt!~Náci keze ökölbe 15446 2| közölhetem. A minap egy trafikba mentem, szivart vásároltam, 15447 1| ami nehéz szivar volt a trafikban, mind összevásárolta, a 15448 2| borbélylegények szerelmi tragédiáiba való. Ön bölcs ember és 15449 2| szívhasogató, keserves tragédiát!... Hopp! Megszökött! - 15450 2| és teheneket, kakasokat, trágyadombokat telepít belé.~Az aranypolgárnak 15451 2| piaristák udvarára. Az első traktus mögött van egy kis négyszögletű 15452 2| neki érzéke volt a pénzügyi tranzakciók iránt, miután maga legjobban 15453 1| jelent meg.~Két ménkő nagy trapper húzta az alkalmatosságot, 15454 2| a Párizsi udvarral és a Trattner-Károlyi-házzal voltak legnagyobbra. És 15455 3| felfogta és megnevette minden tréfájukat, nem utálta őket, ha egy 15456 3| fölemelkedni. Ilyen és hasonló tréfák közt múlt el a régi esztendő. 15457 4| Nevetett; nem lehetett tudni, tréfál-e, van-e komolyabb háttere 15458 2| vezére volt, éppen egy újabb tréfára készült, s egy túlérett 15459 3| kitalál valamit!~A járásbíróné tréfásan duzzogva biggyesztette föl 15460 1| vizsgára... Közteleki doktor tréningtelepe mindenfajta tudást szállított, 15461 1| csárdában. Ha valaki fölment tréningtelepébe, ahogy ő lakását nevezte, 15462 3| a félfülű rablókról és Trenk görbe kardú, hosszú üstökű 15463 4| horgolt asztaltakarón egy triciklit ábrázoló dohánykészlet szomorkodott. 15464 1| színével, a kacérság csillogó trófeusaival: ellökött férfiszívekkel 15465 3| signora. - És mit adnak?~- Troilus és Cressidá-t.~- Ah!~A táncosnő 15466 1| harcokba kezdeni, mintha Tróját másodszor akarnók bevenni? 15467 3| legény minden ok nélkül trombitált bele a ködbe. A postamester 15468 1| s urak, köztük a zebrán trónoló Kázmér is, a hegytetőről 15469 2| háziúr szippantott egyet a tubákosdobozból:~- Hogyne akarnék - válaszolta 15470 2| sor.~Bauernebel elővette a tubákosszelencéjét, a tetejére ütött, aztán 15471 2| harmadszor is elővette a tubákosszelencét, harmadszor is a fedelére 15472 4| kételkedve és tépelődve, mint egy tucatba készült Lord Byron, vagy 15473 1| visszautazott Bécsbe, a Tuchlaubenre.~Kázmérnak úgy rémlett, 15474 1| célból hagyta oda Marianne a Tuchlaubent.~Ezt a valakit Klárikának 15475 1| Természetétől fogva igen okos, tudásában a ravaszságig menő 15476 2| ügyvédben, petyhüdt arca inkább tudákos vénasszonyokéra emlékeztetett; 15477 1| Kázmérnál Klárika után akart tudakozódni, csak nem kívánt ajtóstól 15478 2| meg, hogy hasonló módon tudakozzam az ön hogyléte iránt.~Pető 15479 2| urat a rendszeretete és tudása miatt irigylik, gáncsolják, 15480 1| tréningtelepe mindenfajta tudást szállított, és ha kellett, 15481 1| látszott rajta a diadal tudata, de amellett bizonyos jóindulat, 15482 1| a dolgáról biztos férfi tudatában nézett a szemébe, a leány 15483 4| rám, mintha most ébredne tudatára, hogy semmi értelme sincs, 15484 1| vergődött abban a szerencsétlen tudatban, hogy a gyűlölt agár egész 15485 2| férfiúval - noha szerény és tudatlan nő vagyok - megismerked 15486 2| dolgot, úgy, ahogy volt, a tudatos hazugságok indokait, az 15487 4| napernyőjével is, félig tudatosan, félig akaratlanul kacérkodott 15488 2| kürtőkben: az ember sohase tudhatja, melyik percben dugja ki 15489 1| gondolkoztam rajta, hogyan tudjak sorsomba belenyugodni, de 15490 1| értekezlet tárgyát mindannyian tudjátok, fölösleges elmondanom még 15491 2| talán boldog ember leszel. Tudnál bízni bennem?~- Én vakon 15492 2| Hát lehet itt tanulni? Hát tudnál-e te itt előkészülni a vizsgára?”, 15493 3| kifejezést adott nekik, mintha tudnának valamiről, amit a nagyvilág 15494 4| is volna, ha ilyen olcsón tudnánk kiegyezkedni a sorssal!~ 15495 2| teljesülni fog. És most: szabad tudnom tervedet?~Pető megrázta 15496 1| mindenféle „puskák” révén a tudományt fejükbe verte, a legtarkább 15497 1| választanom, és megkísérelni, tudok-e egyebeket is, mint agarakat 15498 4| befűteni a kályhába, ez külön tudomány; és igaz, nem szabad elfelejteni, 15499 2| kívántam önnel, a híres tudóssal is megismerkedni. De, nem 15500 3| hasonlított - megélénkült.~- Tudsz-e valamit énekelni? - kérdezte 15501 2| kedves mester - szólt Pető. - Tudtommal Bauernebel Jeromosnak legalább 15502 4| közeledett feléje.~Csak lépésben tudtunk a városba visszatérni; a 15503 3| alatt felejtenek, talán tudva is kitörölnek egyet-mást 15504 3| mosolyogva.~Elbeszélgettünk tücsökről-bogárról, a pesti szalonokról, a 15505 3| amelynél golyót kapott a tüdejébe, úgyhogy a szentkép oszlopa, 15506 4| építtetett és tartott fönn tüdőbetegek részére, gyönyörű kosokat 15507 4| helyett maláriával, amely a tüdőmre, az idegeimre, a lelkemre 15508 1| állott az ablaknál, és teli tüdővel szítta a buja, kora tavaszi 15509 4| így a részleteket mellőztük; az ellenfél pisztolyt választott. 15510 2| öreg!”~Pető visszafordult a tükörből.~- Meg vagy őrülve? - kérdezte 15511 4| Erazmusnak pedig nem volt tükörképe; az ő fiatal évei beléfúltak 15512 4| is ér valamit, és ezt a tükörképet az államtanácsos be is szerezte.~ 15513 1| szépasszonyért.~Izidor elment a tükörtől, és hallgatagon járt föl 15514 3| vágódtak a földhöz, aztán a tükrökre, képekre és ablakokra került 15515 3| és tekintete a falon lógó tükröt kereste.~Rápolty ezóta véres 15516 1| szórakozás most hirtelen tündéri fényben ragyogott lelki 15517 3| és az arcképe, amely mint tündérkirálynőt ábrázolta egy jelmezes estélyen, 15518 1| ahol száz és száz arcon tündökölt ugyanaz a furcsa szenvedély. 15519 2| morba, hogy a hatost is tüneménynek nézi, s ehhez képest becsüli 15520 4| iparkodás, hogy kalandnak tüntessük föl a dolgot: - Melyik nő 15521 2| Mándi!” megszólítással tüntetett ki, aztán kinézett az ablakon, 15522 4| furcsa ragadozó madarak türelmesen néztek rám, és a strucctollak 15523 1| asszony, de a lovagot az ilyen türelempróbák nem hozták ki a sodrából, 15524 1| meghányták-vetették a dolgokat. Az asszony türelemről prédikált, és azt mondotta: 15525 3| vállán. Az asszony arca okos, türelmes, azonban elhatározott, mintha 15526 1| De a sors próbára teszi a türelmet, mint a jó regényíró, aki 15527 1| érthető volt a családfő türelmetlensége is: Kázmér egyre szaporábban 15528 2| megadással haladt tovább tüskékkel megjelölt pályáján.~- Akkor 15529 2| együtt vágtatna át vele tüskén-bokron, míg így egy bizonyos űr 15530 4| szoptató, fonnyadt nőket. Ha a tüskés bokrok közt megpillantott 15531 3| bosnyák háborúra. Képzelődésem tüskön-bokron vágtatott keresztül, most 15532 4| arcomat, úgyhogy csaknem tüsszentenem kellett. Azután hirtelen 15533 1| volt a házunknak. Ha egyet tüsszentett, apa már kétségbe volt esve, 15534 1| hitték, hogy az agaraik csak tüszkölnek egyet, s a nyúl alázatosan 15535 4| egy-egy kapunál, amely alatt a tüzérek és a szobalányok most is 15536 3| egyszerre, pokoli robajjal, tüzesbékák kezdtek el durrogni.~- Ó, 15537 4| ez az emlék a kárhozat tüzével éget, és úgy látszik, sohasem 15538 1| az orra, mint a Kleopátra tűje a Temze-parton, diadalmasan 15539 1| hogy gazdag vagyok, holnap túladok mindenemen. Odaajándékozom 15540 2| hogy mit beszélnek?!~- Hogy túladtam Quastl úron?~- Nem! Ezerszer 15541 1| Talán nagyobb jelentőséget tulajdonítok a dolognak, mint amennyit 15542 1| fogadta vendégeit. Ez volt a tulajdonképpeni fészke, egy puha, csupa 15543 2| szemben.~- A bizalom a saját tulajdonom.~Pető meghajtotta fejét.~- 15544 3| gróf örökölte. Amikor az új tulajdonos egy esős napon, bécsi palotájában, 15545 4| valami figyelmességet mondjak tulajdonosának.~Egyszer késő éjjel kedvem 15546 2| csak azért bérelte ki a tulajdonosától, hogy állandóan őnagyságának 15547 1| fővárosi magánkutató iroda tulajdonosával, s azt a furcsa megbízást 15548 2| tulajdonosukat.” „Nincs azoknak tulajdonosuk” - feleli a házmester. „ 15549 2| hogy őket elvigye.” „Hát a tulajdonosukat.” „Nincs azoknak tulajdonosuk” - 15550 2| húzni a világgal, s eredendő tulajdonsága volt a feketére fehéret 15551 2| más embernek is hasonló tulajdonságai voltak. Hogy aludt egyet 15552 2| az igazi Bauernebel lelki tulajdonságainál fogva azt fogja felelni: „ 15553 2| ügyvédhez illik. Mind e jó tulajdonságait az ösmerkedés első percében 15554 1| sokat tett, hogy erről a tulajdonságáról leszoktassa. Hiszen nem 15555 2| ellentmondásra hajló lelki tulajdonságuknál fogva azt fogják rá kijelenteni: „ 15556 4| vagyok, aki a hangulatokat túlbecsüli. Szép a falusi élet az ő 15557 4| hogy nem érek sokat, hogy túlbecsült lélek vagyok; talán minden 15558 4| kőoszlop a gyűlölet, amely túléli a barátságot, a szeretetet, 15559 4| Tehát a gyűlölet csakugyan túlélt mindent - gondoltam el magamban, 15560 2| újabb tréfára készült, s egy túlérett almával célba vette Edwards 15561 3| lélegzete talán fütyöl a túlerőltetéstől. Az ajkamba harapok. Mit 15562 1| Pál az oláhokat. Ah! Ez túlhaladja a képzeletet, ez a kénköves 15563 1| megfeledkezve róla, hogy túlhaladta a hatvanadik esztendőt.~- 15564 4| oda; a zene néha mindent túlharsogott; a levegőt illatszerek, 15565 4| mindjárt pillangóvá vagy tulipánná fog átalakulni. Színe a 15566 2| hogy a jogász szívében tulipánok virulnak, és hogy lelke 15567 4| ki akar játszani, de én túljárok az eszén! Ön azt akarja 15568 3| kopói - a vadászat hevében túlnyargalva a helyes nyomon - elvesztik 15569 2| ilyesmin a lányom bizonyára túlteszi magát. Ő az én vérem, az 15570 2| aki még Quastl úron is túltett körültekintés dolgában.~- 15571 1| tánc az arany kutya körül, túlzássá vedlett szórakozás, amely 15572 2| az ember a városi statutumokból kiböngészne valami paragrafust, 15573 4| hozott össze a sors; föltűntek és eltűntek, mint egy 15574 4| ezt, hogy: „Quid sum miser tunc dicturus!”, és akármennyire 15575 1| nem vették észre a napok tűnését s azt a tényt, hogy tulajdonképpen 15576 3| végignéztem a láthatáron, nem tűnik-e föl valahol a menekülő tolvaj 15577 4| járni hozzám, és el fogunk tűnődni rajta: milyen jó, hogy bealkonyodott, 15578 1| nyírt fej tarlóján ügyesen tűntek el, tarka mellénye fölött 15579 3| piszokkal teli, amely nem tűr álmokat, és nem enged létet 15580 4| Szenegambia királya, égő turbánban, szem helyett két békafejjel 15581 2| ezt tenni? Melyik házirend tűri ezt meg? Miféle városban 15582 2| jogos úton voltam. Avagy tűrni vagyok kénytelen, hogy a 15583 4| szokta, ezért hát csöndesen tűrtem zsarnokságát, belenyugodtam, 15584 2| Fabriczius úrnak végre, hosszú tusa után, mint annyi mást, ezt 15585 2| csodákkal működnék együtt. Soká tusakodtam, megmondom, amíg végre a 15586 1| lesi, hogyan kelnek vitéz tusára a fekete Kormos és a cirmos 15587 1| szívére, a cigány pedig tust húzott. Balsai Kázmér csak 15588 3| érte jöttek, és jókedvűen tuszkolták vissza.~Miután nem vagyok 15589 3| nyugodt arccal fogta föl a tűszúrásokat. Sem nem pirult értük, sem 15590 2| s átment a másik szobába tűt keresni. Mikor az ajtóhoz 15591 2| pontos ember volt, azért tűvé tette a várost, lótott-futott, 15592 3| mindenütt homály volt, s a tűzből két nagy parázsszem bámult 15593 3| parasztok téli estéken, tűzhely körül gyakran mesélik, hogy 15594 4| otthagyhatta értem a házát, a tűzhelyét, az urát, a becsületét, 15595 4| kimegyünk az öbölbe. Éjfélkor tűzijáték lesz!~- Köszönöm - felelte 15596 3| Mondja meg, gróf! Talán tűzijátékot vagy farkasvadászatot rendez?~- 15597 3| nehéz bort, amely folyékony tűzként szaladt szét ereiben.~Ó, 15598 1| nyulat. A reggel rakott tűznél csak egypár lovász lézengett. 15599 3| virágot a gomblyukamba akartam tűzni, különös dolog történt. 15600 3| vadászok úgy mondják, itt már túzokra lesnek.~Szentlőrinc tömzsi 15601 1| félt a papájától, mint a tűztől, már künn is volt a tornácon, 15602 2| meglepetés volt. A borítékból egy tűzvörös, csókolózó galambokkal ékesített 15603 1| bomba! A fekete kertelt?!~Tyűh, teringette, ilyen se esett 15604 2| pillanatban erősen hasonlított a tyúkketrec kakasához, aki ünnepélyes, 15605 4| vékony, mint az öregedő tyúkoké. Abban a pillanatban, hogy 15606 1| és máris alapos sarkantyúzással tiszteli meg őkelmét. A 15607 4| Morvaországban nincs ennél különb uborka!~Fölraktuk tehát az uborkát 15608 1| pattan föl egy kis süldő, és uccu!, nekiveti magát a végtelenségnek. 15609 2| oldalára, s a barna épület udvarában csakhamar megtalálta a jelzett 15610 3| nyolcszögletes kastély, amelynek udvarából kutyák szűkölése hallatszott. 15611 2| kérdeztem én. „A ház udvarán tanyázó galambok ellen” - 15612 2| csak bemenni a piaristák udvarára. Az első traktus mögött 15613 1| vára. Kakas a középkorban udvari bolond, s szolgálatai fejében 15614 1| legyünk irányában szívesek, udvariasak, de jaj neki, ha üt a bosszú 15615 2| szándék távol áll tőlem - udvariaskodott a jogász.~- Nem, ne mondjon 15616 2| sora megtanította, hogy az udvariasság, figyelmesség: céltudatos 15617 2| aki a jól nevelt emberek udvariasságával köszönti az idősebb útitársat. 15618 1| megláttam rajta, hogy nem puszta udvariasságból érdeklődik utánad, s amikor 15619 3| meg a táncot, és Fábián udvarlása is terhére volt. A feje 15620 4| vagyok, hogy nem kell többé udvarlásokat, esküket hallanom, szerelmes 15621 1| elmebeli erőt, amelyet az ember udvarlásra fordít, hasznosabban lehet 15622 1| az asszonynak.~Így van az udvarlással is. Ha valaki szépasszonynak 15623 3| szerit tehette, nem nézett az udvarlójára, de azért megérezte közelségét, 15624 3| írtak? Azt mondják, hogy az udvarlót is lelőtte?~- A házibarát 15625 2| sétabotját.~- Eszerint tehát udvaroljak őnagyságának? - kérdezte 15626 1| azonnal, hanem hadd, hogy udvaroljon neked, s amikor a fiatalúr 15627 1| Balsai-kúriában, és hevesen udvarolni kezdett Marianne-nak.~Csodálatosak 15628 2| négyezer elefánt sétálhatna az udvaromban. Márpedig a házak nem azért 15629 2| útjuk; a bennlakók a Párizsi udvarral és a Trattner-Károlyi-házzal