Lovik Károly A kertelo agár Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fej. grey = Comment text
15630 4| volt a zöld oroszkás hölgy; üdén, övén az arany csecsebecsékkel, 15631 4| átmosolygott a fiatalság üdesége.~Valahányszor az életben 15632 4| egy férfiért, ez a lélek üdeségének, fogékonyságának a jele, 15633 3| ezeket a virágokat, amelyek üdévé és illatossá tették az ifjúságát. 15634 3| ménesről kipányvázott csikó; üdítő, mosolygó, mint a tavaszi 15635 1| büszkeségtől. Amikor Balázs üdvözölte, éppen csak hogy megbiccentette 15636 4| hamvasan, karcsún, úgynevezett Üdvöske-arccal; a nyakában aranykereszt, 15637 2| G-kulcsról, ellenpontról, üdvösségről, míg egyszerre észrevették, 15638 4| Mennyire szeretlek, én üdvösségem!~Mindent elragadtatással 15639 4| törődjék mással, mint a lelki üdvösségével, az egészségével és a magtárával.~ 15640 2| úr vékony hangon -, hogy üdvözlése kellemesen érint. És engedje 15641 2| legmelegebben viszonozta üdvözlésemet.~Bulcsu mosolygott magában.~- 15642 1| érintkezésük csak rideg üdvözlésre szorítkozott. Klárikának 15643 2| kegyesen intett kezével.~- Üdvözletem a nemes uraknak!~A deputáció 15644 1| add át a kisasszonynak üdvözletemet.~Kázmér újabb fürkésző pillantást 15645 3| adni, hogy önt körünkben üdvözölhetem, és engedje meg azt is, 15646 2| engedje meg, hogy Quastl urat üdvözöljem, és becses egészségéről 15647 3| Hahohó! Itt az ipse! Üdvözöllek, barátom!~Ezzel a járásbíró 15648 3| ital után. A társaságot üdvözölve magasra emelte föl a serleget, 15649 1| megindult, s a négy sárga ügetésbe kezdett.~Marianne és a legény 15650 1| gyeplőt, és egy rántással ügetésre kényszerítette a félelmükben 15651 1| a négy sárga már lassan ügetett a balsai öreg jegenyék közt.~ 15652 4| álljanak az asztalon, hogy ügetőlovaim és agaraim legyenek, hogy 15653 1| amelyek sehogy sem akartak ügetve menni, hanem felizgatva 15654 2| Azért röviden végzett az üggyel.~- Igenis, Jozefinbe - jelentette 15655 3| a szegényes szobát s az ügyefogyott apát, amint szomorú, beesett 15656 2| papirosoknak, amelyek az ő ügyeikben bolyongtak fórumról fórumra. 15657 2| úr mégis átveszi a jogi ügyeim kezelését, sőt ő az egyetlen 15658 1| magát - tényleg az ilyen ügyeket gyorsabban szokás lebonyolítani. 15659 1| legényt, de alapjában úgy ügyel a becses egészségére, mint 15660 1| veszedelemben, hogy annyira ügyelnem kellene magamra. És ha úgy 15661 2| beszélgetsz, szavalsz, és az én ügyem kátyúban reked.~Petőnek 15662 2| föltétlenül az erősebbik, ügyesebbik és okosabbik.~- Akkor hát 15663 1| fölkelt, és Marianne-hoz ment. Ügyetlennek, esetlennek érezte magát, 15664 2| maga nagy szerénységével és ügyetlenségével rokonszenves benyomást keltett, 15665 3| az öreg kasznár, akinek ügykörébe Garas Peti tartozott, körülményesen 15666 2| továbbhaladt a Kálvárián.~- Lux úr ügynök - világosította föl a barátját -, 15667 3| húzódott Tituszhoz.~- A titkos ügynöke révén.~- És ki az?~- A púpos 15668 2| előbbi szózat. - Fontos ügyről van szó.~Mit lehetett tenni, 15669 2| A férfiból kevés volt az ügyvédben, petyhüdt arca inkább tudákos 15670 4| lézengett a hivatalokban, az ügyvédi irodákban, de azok is idegenül, 15671 2| háziúr mérgesen tekintett ügyvédjére.~- Ezt csak rossz pervesztő 15672 2| nem - mondta folyvást az ügyvédre szegezve tekintetét -, a 15673 2| az apja, a nagyapja, az ükapja is ilyet hordott, és az 15674 2| a diák szó nélkül újabb üldözésére akart indulni a csiszliknek, 15675 3| esztendő óta hasztalanul üldöznek az összes sónerek. Hajójának 15676 1| bizonysága, amikor is az üldöző a nyúltól pár lépésnyire 15677 4| tízszer is átszálltunk, hogy üldözőinket félrevezessük - és nekem 15678 3| mire föl akart tápászkodni, üldözője már a vállára tette kezét.~- 15679 3| betyár gyanakodva nézett üldözőjére.~- Nem adnak ki a pandúrnak? - 15680 1| megrontóját, amely sötét árnyként üldözte még álmában is: odaült eléje, 15681 2| ügyhöz méltó buzgalommal üldöztek egy acélkék színű kakast. 15682 1| értekezletet megnyissa. Az ülésen az urakon kívül részt vehettek 15683 1| sikongó kacajjal dől vissza ülésén - és megértette, hogy mit 15684 4| most a hálókocsi pamlagán ülhetnék, és magyar ákácok csapód 15685 1| húzzanak sorsot, hogy ki üli le e csekélységért a fegyházat.~ 15686 3| határozottan. - Egy-kettő, ülj föl a szánra a kocsis mellé!~ 15687 1| Elment az étvágyam; tehát... üljetek le, azt mondom, ha jót akartok!~ 15688 3| sovány szántóföldek, az üllői ákácok közt, míg valakivel 15689 3| kövér járásbíró bent is ülne... - Tovább nem tudta folytatni, 15690 1| bőven akad - és melléjük ülnek, s aztán nem tesznek egyebet, 15691 1| voltak.~- Ha most vacsoránál ülnénk! - mondotta Sári bánatosan, 15692 1| karosszékek sorakoztak, s az elöl ülőnek papirost és ceruzát készítettek; 15693 1| majd meg.~Rebus bene gestis ülték tehát körül az asztalt, 15694 1| vezető kezét.~- Matejkó!... Ültesd fel a nagyapádat. Az út 15695 3| szintén még Grassalkovich ültetett. Mikor a nádhoz értem, amely 15696 1| hétévesek voltak, az apjuk lóra ültette őket, és kivitte őket agarászni. 15697 3| fenyőfát látsz. Félkörben ültették őket, karcsú, könnyű alakjaikat - 15698 3| vállalkozó természetű bolgár ültetvénye. Elvétve kutyák ugatnak, 15699 4| máris öregszik! Nem? Itt ülünk kettesben, kint esik az 15700 2| diákra.~- Mit ért ön családi ünnepély alatt?~Pető mosolygott.~- 15701 4| pálmaligetben, amely délszaki ünnepélyességével főúri ravatalra hasonlított, 15702 2| jövőben egy szép családi ünnepélynek leszünk tanúi. Megengedi, 15703 3| úriszobában komoly ábrázattal, ünnepi ruhában állt a család. A 15704 1| derék szál gyertya, amelyek ünnepies fényt vetettek a blattok 15705 4| születése napján, fehér ünneplő ruhában a tóba fúlt, s aki 15706 2| vezényeltem a budai telkére. Éppen ünnepnap délelőtt volt, és az utca 15707 1| tartja meg versenyét. Az ünnepségre összegyűlt az egész megye, 15708 3| siklott el a vakondtúrások, ürgelyukak közt. Egyszerre fölvillan 15709 2| fölkereste Bauernebelt azon ürügy alatt, hogy szabad-e szobáját 15710 2| fél füledet? Tehát csak üsd a vasat, megérdemled, hogy 15711 1| dány Balázst egyszerűen üssék agyon, s aztán húzzanak 15712 3| préda a földön, a mozsár, az üst, a gyúródeszka; könnyíteni 15713 2| üteme már meg is van. Az üstök szólnak, s ugyanakkor a 15714 3| Amint előrebillent fejjel, üstöke felé emelkedő, kék-piros 15715 3| Trenk görbe kardú, hosszú üstökű pandúrairól, amint szilajon 15716 2| az első taktus megvan, és üstpörgést nyújt, amelyhez a hegedűk 15717 1| udvariasak, de jaj neki, ha üt a bosszú órája, akkor könyörtelenül 15718 2| operája. A nyitány első üteme már meg is van. Az üstök 15719 2| nem érkezett el a második ütemig, s így nem részletezhetem 15720 1| kétségbeesve ficánkoltak az ütések ólmos súlya alatt. De a 15721 2| a parancsnak.~- Vajon mi üthetett hozzá? - tépelődött a szegény 15722 1| maga elé, és várta, mikor üti már meg a körülötte settenkedő 15723 4| elolvassa a szevasztopoli ütközetet egy régi naptárból. Én magam 15724 3| az álluk volt fekete az ütköző szakálltól.~A rabok közt 15725 4| kinevették. Ám Constant nem ütközött meg a csalfaságukon, sőt 15726 2| lelkivilága? A boldognak nem ütnek az órák, és nem kukorékolnak 15727 2| óvatosan, mintha tojásokat ütögetnének pörölyeikkel.~- Jozefin 15728 3| annyi nőnek, megmutatta ütőere fölött a rosszul összefoltozott 15729 3| orvost. A tanár megfogta az ütőeremet, azután kinézett az ablakon, 15730 3| állt az orvos, és a gyerek ütőerét mérte. A kisfiú csöndesen, 15731 1| színhelye az ágotai szálló ütött-kopott terme volt, amelyet ez alkalomra 15732 2| föl, amelyhez a lakatosok ütötték a taktust, és Pető már táncra 15733 4| tisztelendő úrnak szöget ütöttem a katedrájába, és ezért 15734 1| sipisták azt értik, amikor az ütőkártyák mind egy rakáson maradnak, 15735 3| amint valaki beteszi az üvegajtót.~Egyszer megtörtént, hogy 15736 4| tornácon már a gyertyatartók üvegburái csillogtak. A kavics élesen 15737 4| asztalosmester műhelyének. Egy üvegbúrás gyertya furcsa árnyékokat 15738 2| Szent Nepomuk álldogált üvegburkolat mögött; a jóságos védnök 15739 4| hímezőkarikájuk, paradicsomos üvegeik, férjük és unokájuk mellől, 15740 1| zordonan nézett a tokaji üvegek battériáira, és nem szedett 15741 4| gazdaember a szilvóriumos üvegeket szokta. Nem vett rögtön 15742 1| hosszú országúton csak egy üveges tót meg egy ekhós szekér 15743 4| negyedóráig maradok. Igen, még egy üveggel - mosolygott rám diákosan -, 15744 3| háttérben mint egy nagy, színes üveggömb csillogott.~Lassan megösmertem 15745 4| a Nyilvános Kert színes üveggömbjei, a lassan mozgó pálmaágak, 15746 3| még a galambdúcot, az üveggömbös aranyvirág kört és a nyárfából 15747 1| meg, és izzó homlokát az üvegtáblákhoz szorítva nézte, hogyan lesznek 15748 4| hogy egy kéz megzörgette az üvegtáblát, és amikor kinéztem a sötétbe, 15749 3| de sem ez, sem Cassandra üvöltése nem érdekelte őket. A borvörös 15750 1| lélegzetvesztve, pokoli üvöltéssel lovagoltak az agarak után, 15751 1| megvetette a kúria istállóiban üvöltő ebek hadát. Ezt már kiskorában 15752 1| és szunyókált, künt pedig üvöltöttek a balsai ebek... Ó, be szép 15753 1| Egyelőre beszüntetem az üzemet. Balsai.~Azzal a tükör elé 15754 4| nevessen: ez a legszebb üzenet innét föntről, hidd el, 15755 2| dolgot. Csak nevette, és azt üzentette az apjának: hogy két vége 15756 2| zajra szintén kiszaladt az üzletéből, vajon mi az oka a hadastyánok 15757 1| mászott bele túlságosan az üzleteibe, óvatosan működött, megelégedett 15758 1| Amerikában is, ott kisebb-nagyobb üzletekben mindenütt ráakadtak Izidor 15759 2| fénye. Itt láttuk a legjobb üzleteket, itt emelkedtek a legelőkelőbb 15760 2| végre, mert Bulcsu a legjobb üzletember, aki még a fogsorát is el 15761 1| mosolyodnia, amint magát, az okos üzletembert, fölpaprikázva, hadonászva, 15762 4| meg a kaszinóban; néha az üzletét csak délben nyitotta ki. 15763 1| biccentett, s aztán tovább élt az üzletnek. Osztott, behúzott, kifizetett, 15764 2| szaladjanak, és kergessék, ugassák őket, minek következtében 15765 1| csirkeólat őriz, drótostótokra ugat, és sonkacsontot lop, de 15766 3| ültetvénye. Elvétve kutyák ugatnak, a szántásokban macskák 15767 3| ballagott, utánafutott, és vadul ugatott rá.~Sokáig ment, anélkül 15768 1| Talán bizony még karikán is ugráljon át! Balsai Kázmérnak kiesett 15769 1| egyik lábukról a másikra ugrálnak. Amikor kiszedik őket a 15770 3| dalos madaram, aki jókedvűen ugrálsz ágról ágra.~Zsuzska szeme 15771 1| fölingerli, s aztán keréken ugráltatja át, mint valami uszkárt. 15772 3| jókedvűen nevetve, prüszkölve ugrana ki a párnákból. Mindig igen 15773 2| fütyürészni, és hatalmas ugrásokban tartott a fagottista lakására.~- 15774 1| föl, és hosszan elnyúló ugrásokkal, de mindig nyugodtan, füleit 15775 3| sötétség párduca, amely ugrásra készen áll, hogy zsákmányát 15776 1| megfontolás vezetett minden ugrást. Méltó ellenfelek voltak 15777 1| első pár csakhamar nyulat ugrat föl, s a bíró elkiáltja 15778 3| az én napom süt, és ő is ugyanabban a földben fog pihenni, mint 15779 2| az elvont fogalmakra is, ugyanazok az emberek, akik alapjában 15780 3| könnyű derű húzódott végig, s ugyanekkor Beczkó ábrázatán is végigfutott 15781 2| estig fagottoznom kell, s ugyanez a pénz magyarázza meg, amiért 15782 2| azt hiszem, az olvasó is ugyanezt mondaná.~- Akkor hát tovább 15783 2| Quastlt. Amikor megházasodtam, ugyanily módon kerestem magamnak 15784 2| amúgy és amúgy, miután ugyanilyen alapon más polgárok az egerek, 15785 2| vásárolni Pest környékén. Ugyaninnen indultak útjukra a kátrányosszekerek, 15786 4| vagyok tele adóssággal, úgyszólván ki sem merek már menni az 15787 1| Hallgatott egy pillanatig, aztán újból erőt merített, mint a haldokló, 15788 4| karöltve, mint egy vidéki, újdonsült házaspár foglaltak helyet 15789 3| lementünk a szekerekhez. Az újév, úgy látszik, nemcsak odafent, 15790 1| és amikor a nagynéninek újévkor gratulálni mentek. Őszintén 15791 2| festetnie? Erre a szépészeti újításra ugyan nem volt semmi szükség, 15792 2| lettek bővítve, meg lettek újítva, részben anyagi haszonból, 15793 1| töltött a szépasszonynak, az ujjaik mindig összeértek, s ilyenkor 15794 3| annyira megtámadta, hogy az ujjaim egészen megsárgultak, mint 15795 3| félénken csókolta meg Rápolty ujjain a fekete kesztyűt.~ ~ 15796 4| rátettem kezemet keskeny ujjaira, és nem engedtem őket visszasiklani. 15797 3| értek. Soha ilyen fagyos ujjakat, csak a haldokló ajkára 15798 4| megesküdtem, hogy soha egy ujjal tiszta lányhoz, férjes asszonyhoz 15799 4| mégsem vész el minden, és ujjammal ezt a szót írom a levegőbe: 15800 3| volt öltözködve, azonban az ujján nagy, kirakatba való ékszerek 15801 1| Balsai Ábrahám, a család újjáteremtője, a leghíresebb rablólovagok 15802 1| reménysége, a kopni készülő címer újraaranyozója! Hiszen ha ennek ellentmondanak, 15803 2| akinek nevét hallásból, újsághírekből régen ismerte. De ki is 15804 1| primadonna, amikor premier napján újságíróval beszélget.~- Ne higgye hát - 15805 3| pohár tejet ivott meg, és az újságokat olvasgatta. Azután letette 15806 4| becsomagolta egy nagy újságpapírba, és a poggyászom tetejére 15807 2| megnyerni Bulcsu részére, Ulmnak pedig tegyük meg Jozefint, 15808 2| tarokkjátékos, ha befejezésül az ultimét vágja ki. De Petőre nem 15809 3| fiatal hadnagy folytattak, unalmassá kezdett válni. Az egyik 15810 4| lakik bent? Önzés, sivárság, unalom, egy csomó elhervadt kaland, 15811 1| csak üldögélt, és alaposan unatkozott.~Az ifiúr ezalatt már megérkezett 15812 1| kocsiztak, vigadtak és unatkoztak. Ha ebédnél ültek, és ő 15813 2| 56, als das Holz so rar, und als der kalte Winter war. 15814 3| s a szülei ház egyszerre undok rablóbarlangnak tetszett, 15815 1| Mert a szeretőre rá lehet unni, ez érthető, az ember idővel 15816 1| alkotmányt, így hát nem ért rá az unokahúgával foglalkozni. Már jó darab 15817 1| vagyok, hogy a Fidibusz unokái végeznek velem!~Hátrább 15818 4| már nagy leánya volt, sőt unokája, némelyek elhíztak, de a 15819 1| megnézni a Fidibusz híres unokáját. Az agár higgadtan fogadta 15820 4| paradicsomos üvegeik, férjük és unokájuk mellől, és eljárjam velök 15821 2| is ilyet hordott, és az unokák bizonyára szintén ilyen 15822 4| és másnap áthozatta az unokanővérét, Borbálát, és libapecsenyét 15823 1| az a bizonyos szerelmes unokaöcs - gyermekkori reminiszcenciákat 15824 4| még jókor jöttem szegény unokaöcsém temetésére! Mi baja volt?~- 15825 1| bámulva, amikor összeakadt az unokatestvérével.~- Talán házasodni készül? - 15826 1| ezenfelül ifjú korában holmi unokatestvéri szerelemmel vonzódott Klárikához, 15827 1| gúnyosan kérdezték a bosszúálló unokától:~- Mi lesz velünk? Mi lesz 15828 1| öreg jegenyék közt.~A lovak unottan mentek, érezték, hogy a 15829 3| nagyságos asszony, talán nem untattam azzal, amiről beszélgettünk.~ 15830 2| tüskén-bokron, míg így egy bizonyos űr van köztük, s ő szomorúan 15831 4| magamban: „Térj vissza az uradhoz és a lányodhoz, Angyalka, 15832 1| megnyissa. Az ülésen az urakon kívül részt vehettek még 15833 2| Pénz, amely e földet uralja. Pénz, amely mutatja, mily 15834 2| nyugalmát. Már gyermekkorában uralkodni tudott az idegein, és tisztában 15835 2| jobban bemártja őket az uralkodó előtt! Azért tehát határozatba 15836 1| fejében cifra várat kapott uralkodójától. Amint Kakasból várúr 15837 2| hogy méltóan fogadja az uralkodót. Diadalívek emelkedtek, 15838 2| ellenkezőjét.~Egy ideig csönd uralkodott az ódon szobában, aztán 15839 4| Vissza kell mennem az uramhoz - szólt, és karomra tette 15840 4| nem helyeselte, hogy az urának rohama volt. Megint összeborzongtam, 15841 3| asszony meglepve nézett urára.~- Ez az a Marjai, akiről 15842 2| néven tisztelhetem tehát uraságodat? - kérdezte végre Pető.~- 15843 3| hivatalszolgák építették, uraskodó vággyal, üres pénztárcával. 15844 4| éves volt, és megszökött az urától; boldogan, mámorosan élvezte 15845 2| lesz, mint eleddig, Quastl úrba vetett bizalma pedig csökken. 15846 2| tekintet nélkül ver Quastl úrért. Ön ez ifjúnak a lelkét 15847 1| el.~- Ó, ha ezt a gőgös úrfit csak egyszer, csak egyetlenegyszer 15848 2| sétalovaglásról hazatérve, az úrhölggyel a Király utcában a következő 15849 2| Ma délután elmentem Lux úrhoz, és fölvettem a pénzt. És 15850 3| vetette ellen a másik -, úriemberek vagyunk, és te is csak az 15851 1| hogy menyecskék, leányzók, úrifajták vagy parasztok meg nem verték, 15852 1| nem rossz lovas és csinos úrifiú, derék vadászcsaládból, 15853 3| jelenik meg előttem. Falusi úriház volt, a hozzátartozó elvadult 15854 4| lámpákat, és átvezetett az úriházba. - Most pedig itt marad 15855 4| indultam egy barátságos, falusi úriházból, amelynek vendégszeretetével 15856 2| távolról sem az. Ő egy úrihölgy, akinek a története, ha 15857 2| szórakoztatnak egy gazdag úrihölgyet! És így a jövőben nekem 15858 4| Csodálatos ajándéka az Úristennek az olyan ember, aki könnyű 15859 2| magam számára kaptam az Úristentől.~Az aranypolgár bólintott 15860 3| városi bundám hátát.~Az úriszobában komoly ábrázattal, ünnepi 15861 3| sapka. Ez az utas Bibiani úrnő volt, az olasz balett csillaga, 15862 3| ékesíti, ahol az érzelgősség úrrá akar lenni, megjelenik egy 15863 4| ábrándosan nyújtja föl Krisztus Urunknak a kenyeret, míg titokban 15864 3| fészerszerű kalyibához, amilyent uszályhajókon lehet látni. Némelyik nádas 15865 1| agár szolgáljon, mint az uszkárok szokták! Talán bizony még 15866 1| ugráltatja át, mint valami uszkárt. De miként a sivatag ura 15867 4| olyan lárma volt, mint az uszodákban, azután szemügyre vettem 15868 1| hagyta el a kertet, amikor utai között járva ez a kérdés 15869 1| szabad találkozniuk, mert utaik soha össze nem érhetnek. 15870 2| Bauernebelek mind önfejű, a saját utaikon haladó emberek, akiket valamire 15871 4| nem áll, úgy itt hál. Az utaink gyalázatosak, fél órája 15872 3| lépésekkel járta a maga utait, amelyek hidegek, elhagyottak 15873 4| lementünk a keskeny, síkos hegyi utakon, amelyek szürkén, mint egy 15874 1| lehet gyűlölni, megvetni és utálni. Ha találkozott vele, tehetetlen 15875 3| megnevette minden tréfájukat, nem utálta őket, ha egy kicsit mámorosak 15876 4| hullámokban. A matrózok utánaeveztek, de a „Francia Kosár” tulajdonosát 15877 2| korhelykedem, hogy minden nőnek utánafutok, és egyben tagadod, hogy 15878 3| valami paraszttal ballagott, utánafutott, és vadul ugatott rá.~Sokáig 15879 3| hirtelen lelökte bundáját, és utánairamodott a betyárnak. A harc hamar 15880 2| hagyhattak szó nélkül, és utánairamodtak a Koronaherceg utcába. Hogy 15881 3| nem fogadnak szót, mégis utánamentem, és haza próbáltam csalo 15882 2| tanúsítottak vele szemben, utánaszaladtak, s a fővárosi csibészifjúság 15883 2| következő.~- Kérem szeretettel - utánozta a fiskális magas hangját 15884 4| bennünket, akik tétován néztek utánunk, amikor elhagytuk őket, 15885 2| meg sem mozdulva.~- Ide utasítottak - folytatta Pető, és körüljártatta 15886 2| lakás ügyében. A háziúrhoz utasították, és az ifjú csakhamar a 15887 1| is mondjam... hát... ne utasítsd el, ahogy azt mint jó Balsai 15888 4| ahol a szürke kövek álmos utasokként billennek féloldalt, és 15889 4| megvonta a vállát.~- És most az utazásban keres vigaszt? Istenem; 15890 4| társaságában. Ó, micsoda utazások voltak! Hol föl, hol lementünk 15891 4| öltözködött föl, akárcsak ha nagy utazásra készülne. Amint a szertartás 15892 4| életem volt, keresztül-kasul utazhattam a világot, sohase kellett 15893 3| Fiatal voltam.~- És mikor utazik?~- Holnap - felelte a tiszt.~ 15894 4| kedve tél derekán Sziléziába utazni?~Még sokáig beszélt, aztán 15895 4| Sűrű fátyol volt rajta és utazókabát, a vállán kis bőrtok, ahogy 15896 4| ahogy vidéki színházakban az utazókat ábrázolják.~- Az uram mindent 15897 4| Görögországban, folyton utazva, visszatérve, ismét nekiindulva, 15898 4| elkésett lovag kért meg, hogy utazzam a porosz határra, és vigyek 15899 4| kérje meg a szüleit, hogy utazzanak pár hétre a fővárosba, járjanak 15900 1| képes azt eltávolítani az útból.~Délután óta állandóan ott 15901 2| s így döcögtünk a Deák utcáig. A templom előtt, a kofáknál 15902 2| látja, hogy a város első utcájában szénaszag, káposztaraktár 15903 2| Diadalívek emelkedtek, az utcák járdáit kijavították, a 15904 2| polgármesternek, amint végigjárta az utcákat, megnézendő, minden rendben 15905 2| kellemetlen délután a Harmincad utcánál beszálltam az omnibuszba. 15906 4| órákig várni valakire egy utcasarkon, aki sohase fog eljönni; 15907 2| volt, a kintornások, kofák, utcaseprők csomóba verődtek, és hangos 15908 2| Terézvárosba. Amint a kocsi a Sugár úthoz ért, beszállt Tilda kisasszony, 15909 2| kövezethez és így tovább. Útitársam, aki magát mint doktor Quastl 15910 2| udvariasságával köszönti az idősebb útitársat. Pár perc múlva már beszél 15911 2| nyilatkozik. Szeretek a magam útjain járni.~A diák észbe kapott.~ 15912 2| észrevétlenül, csupán beszélgetések útján, ellenkező véleményekre 15913 2| józan nyárspolgáriasság útjáról, és a szesz meg a nikotin 15914 2| környékén. Ugyaninnen indultak útjukra a kátrányosszekerek, pokoli 15915 4| aranyakkal, a határon hamis útlevéllel jutottunk át, ha vasúttal 15916 4| arcunkba, és eloltotta az útmenti szerény petróleumlámpákat. 15917 4| ezer forintot a mindenkori útmesternek, aki a négy ákácfát a sírom 15918 3| követjük.~Nagy keze - amely útmutatóhoz hasonlított - a földre szegeződött. 15919 1| harcsabajuszú agarász. Az utóbbiak az éjjeli vonattal érkeztek 15920 2| érzett volna, különösen az utóbbihoz, de aztán meggondolta, hogy 15921 1| megmaradt vágás volt; az utóbbit egy kisvárdai párbajban 15922 2| sőt esetleg Fabriczius utódjául.~A diák tágra nyílt szemmel 15923 1| hogyan védelmezik meg az utódok az ősök szerzette virtust. 15924 1| arcát, és mint azt róla utólag kitalálták, a hó alatti 15925 2| vannak. Nem akarom, hogy utólagos differenciák merüljenek 15926 2| én szerelmem dőre álom, utolérhetetlen álomkép. Mindegy, örülök, 15927 3| kezdett. Vajon sikerül-e utolérnem a menekülőt? Nem jön-e közbe 15928 4| a házba. Mire a tornácon utolértem, már mosolyogva rakta az 15929 3| postamester -, az sincsen. Az utolsót tegnap ették ki a farkasok 15930 2| egy tarka plakát, amely úton-útfélen Christophe úr, a csodálatos 15931 3| szegénylegényeké volt, amikor az útonállók még nem jártak tolvajlámpákkal, 15932 4| és az ura félti a hosszú úttól. És másnap csakugyan megérkezett, 15933 4| első szállodában, amely az utunkba akadt, aztán újra beültünk 15934 1| és mint a vadkan hosszú űzés után, nagyot fújt. Úgy látszik, 15935 1| amióta a család ezt a sportot űzi, de az agarai mindig becsülettel 15936 2| igazságot? Szabad komédiát űzni a magántulajdonnal? Ugyebár, 15937 3| tehát leültünk a hatalmas uzsonnához, az ajtó egyszerre kinyílt, 15938 1| vizesréti domb oldalába, ott uzsonnázunk, azután szalonkázunk, s 15939 3| aranyhaja összekeveredett az uzsorások sárga váltóival, a villamosművek 15940 3| vándorlegényekről, púpos uzsorásokról, fülbevalós vadorzókról, 15941 3| rózsaszínű kőrózsák szegélyeztek. Uzsorásoktól kérte kölcsön a pénzt; és 15942 4| krajcárja, a városban minden uzsorást ismert; ízléstelenül szeretett 15943 1| alatt, aki szintén buzgón űzte ezt a sportot, összemérték 15944 3| kártyáztak, nagy hahotával űzték a pagátot. Úgy érezte, hogy 15945 1| flóbertpuskával, hiszen vadászni úgysem lehet semmit, 15946 3| sűrűn hintett, vályogos vackokkal, fűzfasövényekkel és apró 15947 4| nyugodott addig, míg a szállodai vackot is éppen így nem rendezte 15948 3| a bűn, a gonoszság, ez a vacogó fogú emberke? Tétovázva 15949 4| tudtam előle kitérni. Éppen vacsorához csöngettek; átöltöztem volt, 15950 3| kellett volna lennie, hogy még vacsoraidőre elérjük azt a kis községet, 15951 4| vászonkabátban jelentette, hogy a vacsorát föltálalták. Leültünk, fáradt 15952 4| tőle! Most is egy hölggyel vacsorázik az Aranyházban, és nekem 15953 1| ülnök, aki a sarokasztalnál vacsorázott, dörmögte:~- Eddig egy gazdag 15954 4| hogy nőn, kártyán, lovon, vadászaton kívül nemigen van 15955 3| kezdett. Odaát most egyre vadabb lett a tor: székek és asztalok 15956 1| összegyűltek a Felvidék összes vadászai. Lássuk a medvét! Lássuk 15957 1| harmadiknak a táncoláshoz, vadászáshoz, lovagláshoz, sőt akár az 15958 4| zenében, a verseskönyvekben, a vadászatban, a karcsú hajókban, a sors 15959 1| társadalmi mozgalmaknál, vadászatnál, miegyébnél is van egy szebb 15960 1| terítette le őket...~Az ilyen vadászatokon természetesen gyakran találkoztak 15961 1| no meg az öreg is a házi vadászatokra, hiába magyarázták neki 15962 1| De ha délre lefújták a vadászatot, és a tisztáson tüzet raktak, 15963 4| sikerült is, utána való két nap vadászatra mentem, és csak igen késő 15964 3| felgyűrt gallérral hazatértem a vadászatról, a páva fönt ült a galambdúcon, 15965 1| és csinos úrifiú, derék vadászcsaládból, ahol már a csecsemők is 15966 3| gyerekes elragadtatással bújt vadászcsizmáiba, s este megint vígan dörzsölte 15967 1| ott kószált lóháton vagy vadászfegyverrel a kúria vidékén. De hasztalan 15968 1| lehetne, a gallér nélküli vadászingek se teszik a legjobb benyomást... 15969 1| jól föstött, mint a zöld vadászkabátban, sőt nyugalma és biztonsága 15970 1| látni többé a Balázs kockás vadászkalapját, dacos bajuszát, nekik nem 15971 1| kalaposnál a legmokányabb vadászkalapokat szerezte be, a lovaknak 15972 2| nem igaz. Az első ütem: vadászkürtök con affetto. És már az utolsó 15973 1| balra, míg az emlékezetes vadászkunyhóhoz értek. Végre azonban felbukkant 15974 4| és egész nap ott ülök a vadászlaknál, és magára gondolok, az 15975 2| Nekem ez zene, olyan, mint vadásznak a kopó csaholása.” Jäger 15976 1| városban maradt, fantasztikus vadászöltönyöket, lakktopánokat készíttetett, 15977 1| kisasszonynak nem volt kedve a vadászokhoz menni, s miután a késő őszi 15978 1| Kázmérnak kiesett kezéből a vadászostor, s már akkor borús sejtelme 15979 1| zsebükben van, ezenfölül egy vadászpuska, egy bőrkabát meg egy agarászostor. 15980 4| Megmutatta a vőlegénye arcképét; vadászruhás, nagy bajuszú férfi volt, 15981 1| Kázmér a földhöz vágta a vadászsüvegét.~- És ez az én leányom? - 15982 2| vadász a tigrist, a kolera a vadászt, s így tovább, ha ugyan 15983 1| Árpád idején is agárral vadászta a nyulat.~De térjünk vissza 15984 1| közelben valahol van egy vadásztanya, ahol az urak, ha szarvasra 15985 4| utazott, ahol elsőrangú vadászterülete volt. Éremgyűjteménye párját 15986 4| nap derült égbolt alatt vadásztunk, estére sűrű eső kezdett 15987 4| fél órája jelentette a vadászunk, hogy a Morgó hídját a víz 15988 4| csillaga alól tértem haza, vadászzsákmány helyett maláriával, amely 15989 1| fölötte alkalmas rá, hogy a vadat magához csalogassa.~Amint 15990 1| innét indult ki egyszer a vaddisznóhajtás, fekszik legalább vagy öt 15991 3| foglalják a házakat. Temérdek vadgalamb jár erre, még több szarka, 15992 1| engedett haragjából, és mint a vadkan hosszú űzés után, nagyot 15993 1| kérdezte tágra nyílt szemmel, vadkanként fújva. - Nyilván még nem 15994 3| húzódott, tele szarvasokkal, vadkanokkal, őzekkel. A sűrűben később 15995 1| efféle pörben fölmentik a vádlottakat... Én tehát azt javaslom 15996 3| uzsorásokról, fülbevalós vadorzókról, bosszúálló csempészekről 15997 3| félfülű bakót, a piros hajú vadorzót és a szökött katonát, aki 15998 4| Egy helyen az út két magas vadrózsabokor között vezetett el, amelyek 15999 4| egészséges parasztfogait, vadrózsaszáját, félrecsapott bársonykalapját, 16000 3| lepte be, és a ház oldalán a vadszőlő mint egy piros zuhatag omlott 16001 3| szél csöndesen himbálta a vadszőlőt. Hirtelen furcsa árnyékok 16002 3| előttem, és most íme, ibolyák, vadvirágok, pacsirták helyett moszatos 16003 2| lehetett kisodorni kerékvágásából; mereven megmaradt 16004 1| volt rá, mert a Bodrogköz vágása után a nyúl balra, Kormosnak 16005 1| cirmossal, amely az előbbi dühös vágásba fektetve minden erejét, 16006 1| elhajítódott egy kissé a vágásnál, most ő ment föl a nyúlhoz, 16007 1| hiába magyarázták neki a vágások jelentőségét, a leány a „ 16008 2| egy hölgy arra kérné, hogy vágassa le a kecskeszakállát?~- 16009 1| feketéhez, s amikor az egy vágással kissé oldalt esett a nyúltól, 16010 4| egészséges, érdekes, finom vágású szájjal, amely e közönséges 16011 1| emelkedj föl, egyenesedj ki, és vágd az arcába: - „Nevetnem kell 16012 3| hivatalszolgák építették, uraskodó vággyal, üres pénztárcával. Zsebkendőnyi 16013 2| ha befejezésül az ultimét vágja ki. De Petőre nem hatottak 16014 1| szívszorongva.~- Csak föl ne vágjanak... - dörmögte Balázs, acélkemény 16015 2| indítványozta a jogász. - Vágjunk neki a dolognak. Csak egyet 16016 1| el őket egymástól, akkor vágóhídra kerül a Bogdány-birtok éppen 16017 1| lopott, annak a fejéhez vágom a bibliát - és az egész 16018 1| váratlan fordulaton, és vágtába kezdve iparkodtak az előttük 16019 4| bolond tarka ördögszekérként vágtat el a sors országútján. Ha 16020 3| időt.~Rászóltam a lóra. Vágtatásba csapott át, fölemelte fejét, 16021 2| szép asszonynak, együtt vágtatna át vele tüskén-bokron, míg 16022 3| pandúrairól, amint szilajon vágtatnak végig az avaron.~Egyik nagynéném 16023 1| eszeveszetten, kétségbeesve kezdtek vágtatni a forduló felé.~- Megállj, 16024 4| titkos esküvőn, vagy ha a vágtató postakocsi Lyonba vinné. 16025 3| aggastyán! - mondta zsebre vágva browningját. - Nekem már 16026 3| égőpiros rózsát.~- Nos, készen vagy-e már? - dörömbözött fél óra 16027 3| különc ember, akinek az a vágya van, hogy itt, a kietlenségben, 16028 4| Hallgattam tehát.~- Ha egy vágyam még teljesedhetne - folytatta -, 16029 1| veszedelemmel, a gyilkolás vágyával, amely ott él, hiába próbálják 16030 2| következésképpen nem is vágyik rája, végre, mert Bulcsu 16031 4| ember csak húszéves korában vágyjon Görögországba! Mit nem adtam 16032 1| nem tudtak ellenállni a vágynak, és odamentek a homokfutóhoz, 16033 1| is hasonló ösmertetőjelre vágyódtak, és ha gyerekük született, 16034 4| neki.~- De vajon alkalmas vagyok-e az ábrándozásra? - kérdeztem 16035 2| magát az ifjú -, én nem vágyom e szerepre.~Az aranypolgár 16036 2| embernek megvolt mindene: vagyona, tekintélye, gőgje, akarata, 16037 2| élethossziglan örökölte az anyai vagyonnal együtt. Ez a két szoba az 16038 1| mindenemen. Odaajándékozom a vagyonomat az eperjesi kollégiumnak 16039 1| közé megy, nem fecseg a vagyonról. Kíméletesnek lenni úri 16040 3| beszélt, amilyenre már régen vágyott, és amely mint a gazdagság 16041 1| téntát, mert a Balsai-házban vajmi keveset használták az írószerszámokat.~ 16042 2| a dolog sehogy se megy - vakarta meg fejét a lépcsőházban, 16043 2| Lehetséges, hogy ekkora vakmerőség lakozzon egy zöld ifjúban?~ 16044 3| legyek mászkáltak a kopott vakolaton. A játék, melyet egy 16045 2| amely piszkosan, töredezett vakolatos falakkal bámult reá, káposzta- 16046 2| lepörgetve a falakról a vakolatot.~- Hát ez mi? - csodálkozott 16047 2| részben tönkretették szépen vakolt falaimat?~- A költségeket 16048 3| lovam ügyesen siklott el a vakondtúrások, ürgelyukak közt. Egyszerre 16049 1| sem látszik ki belőle. De valahány nagy kártyás van, annak 16050 3| fejével megfontoltan bólint, valahogy a halottaskocsik fekete 16051 4| cserélnék föl a kőszénnel. Valahonnan egy vívófölszerelést is 16052 4| idevaló orvos kirándult valahova, és csak holnap reggel tér 16053 3| azokéban, akik tudják, hogy valakik, s megkívánják, hogy a világ 16054 2| amely ritkán változik. Ha valakiről prima vista megállapítom, 16055 3| nem akarta mutatni, hogy valamelyiknek kedvez s inkább csak érezni 16056 1| megfordítja a csibukját, és képes valamelyiküket megnadrágolni. Az ifiúr, 16057 1| rejtett zugába hatolt.~- Valamennyi agarat halomra fogom lőni! - 16058 2| rideg pénzszomja, jóllehet valamennyin ott állt a Szent Nepomuk, 16059 1| diákok; ismertetőjelként valamennyinek hatalmas orr virított az 16060 2| agyonlövette a pecérrel valamennyit. Maurer persze nem hagyta 16061 1| megbosszulni. Ez elég szégyen, és valamennyitek fejére külön-külön száll!~ 16062 4| vagyok a természetes fia, és valamennyiüknek megszerzem a portugál nemességet, 16063 3| a lányában. Azt hiszem, valamennyiünk érzelmét tolmácsolom, mikor 16064 1| és halálra szekírozott valamennyiünket.~Balázs mosolygott.~- Önnek 16065 1| asszony meg ott kacérkodott valamennyivel. Ahogy némely embernek a 16066 2| Pető, aki, ha benne volt valamiben, az ördögtől se ijedt meg, 16067 2| jogász, aki nehezen fogott valamihez, de ha kezébe vette a dolgot, 16068 1| a nyomában ballagott, ha valamilyen lehetetlen szeszélye támadt 16069 1| Hogy milyen jeles agarak valának a Balsaiak és Bárándiak 16070 4| szólt gyors mozdulattal -, a válasza az arcára van írva. Istenem! 16071 2| nem is várva meg a zenész válaszát, a jogász fejébe vágta barátjának 16072 2| kérdezte Bauernebel, mintha a válasznál mi se volna természetesebb. - 16073 1| megyek magához... Őszintén válaszolok. Ha szegény ember volna, 16074 2| Nem lehet róla beszélni, válaszolom az ajtóból. Hát mit ád érte 16075 4| legtermészetesebb dolog. Nem várta be a válaszomat, nyugodtan csókolta meg 16076 4| folytatta nem törődve válaszommal -, vannak női kezek, amelyek 16077 1| megadás és a halál közt kell választaniok.~Kínos negyedóra után Kázmér 16078 4| el tudta képzelni alakját választáson, agarászaton vagy a megyei 16079 4| szöszke haja kibomlott, választékát az eső lesimította, feje 16080 3| követve az átlós vonalat választhatták. Csillogó alakjuk gyorsan 16081 2| feleséget, és mondhatom, nem választhattam volna szerencsésebben; nem 16082 1| amelytől csak formalitások választják el, mint az ypszilonistákat 16083 4| szemöldöke, és ő is oldalt választotta el a haját.~„Emlékszik-e 16084 1| szűkebb tagú bizottságot választottak, amely Balsai Kázmérból, 16085 3| ezt a förtelmes madarat választották bajtársnak?~Egy délután 16086 3| ember, és hiába... szeretem Valerie-t. Nem tehetek róla, szeretem.~ 16087 3| utcára, mint Anita, Marianka, Valeszka, Susanne és Borbála és valamennyien. 16088 2| is, ha megvénül, ördöggé válhat.~- Csak nem tesz fel ilyesmit 16089 1| még a családnak is javára válhatik.~Izidor tehát ez idő óta 16090 3| iparkodásom emberré tett, hogyan válhattam kopóvá, amely bőszen, izmai 16091 1| nehogy egészen nevetségessé váljék. De mi legyen az a valami? 16092 3| De menjünk talán borotválkozni. Elkészültem a munkámmal.~ 16093 4| visszahúztam, mert ez a váll is mintha megváltozott volna 16094 3| beszélgetésbe; csöndesen, vállait mintegy örök bocsánatkérésre 16095 3| siklik el a virágok, fehér vállak és a falikarok lángocskái 16096 3| kákat végzett a villamos vállalatnak. Az egészsége megroppant 16097 1| mindenütt hasznot fürkészett, vállalatokba bocsátkozott, és évek óta 16098 1| hogy ilyen szerepre nem vállalkozik.~Kázmér megértette e pillantást, 16099 3| sütkérező szőlőtelek, egy vállalkozó természetű bolgár ültetvénye. 16100 1| indító szerepére Töhötöm vállalkozott, a célnál Kálmánka foglalt 16101 4| a kezét, majd elnézett a vállam fölött, és egy kicsit összeborzongott, 16102 4| hiába van, hogy örökké a vállamon kell hordanom ennek az emléknek 16103 4| folytatta a dominó, és vállának egy könnyű, biztos mozdulatával 16104 1| leánynak, nemhogy szerelmet vallani. Pedig Petur Sárinak jó 16105 4| egy női szó többet ér a vallás minden vigaszánál, sok hajótörött 16106 3| a szépségére, a másik a vallására, a harmadik a ravaszságára, 16107 3| az elmélkedéseket, hitt a vallásban, a hivatásban és az igazság 16108 2| megállapítására; a középkor véres vallási küzdelmeiben egy i betű 16109 2| aki ötven beépített telket vallhatott a magáénak, s akinél fukarabb 16110 2| hozzá az első jól kicsiszolt vallomással közeledik, egyszerűen 16111 2| az első lépésnél kudarcot vallok, s akkor kikacagnál. Engedj 16112 1| egyúttal Klárika egy önkéntelen vallomását meghallhassa.~Az első érzés, 16113 2| meg kell vallanom, amikor vallomásomba kezdtem, úgy hittem, hogy 16114 1| mi lesz az életével: az vallomásszámba mehetne.~Nem folytatta ezt 16115 3| fehércseléd volt; ha kellett, fél vállra tudta kapni a liszteszsákot, 16116 2| A tervnek, mielőtt tetté válna, alaposan ki kell jegecesedve 16117 1| közönséges himpellérekké válnak, akik nem érdemesek a beléjük 16118 1| eredetijétől örökre meg kell válnia, egy szilajan tiltakozó 16119 1| jelenti, hogy örökre el kell válniok, soha nem szabad találkozniuk, 16120 1| máskor is, és el kellett válnom mástól is... őszintén beszélek... 16121 1| Pedig nekünk el kell válnunk, Balázs! - folytatta a kislány 16122 1| megnyíratni; a ruházkodása is válogatottabb lehetne, a gallér nélküli 16123 2| hozzá fejét rázva -, ez nem valóság, ez tréfa, ez lehetetlenség!~ 16124 2| elfogadható ötlete támadt. Valósággal csoda, hogy rögtön rá nem 16125 2| köztudomásúlag, nem felel meg a valóságnak.~17~Akik még vissza tudnak 16126 3| látszatot többre becsülte a valóságnál, és bizonyára össze is roppant 16127 2| talált valami kifogásolni valót a vőlegényén, hol a kalapját, 16128 1| világot, s öröme telt a valótlanságok színes buborékjaiban - ez 16129 4| érdeklődött, hol lehet pénzt váltani, majd az anyjáról beszélt, 16130 2| valamire, holnap leborotváltatja ezt a pamacsot.~Pamacs!