Rész

  1    1|                 írt leveled arra késztet, hogy komolyan és köntörfalazás
  2    1|                  több mint 10 esztendeje, hogy az a kimondhatatlan csapás
  3    1|                kimondhatatlan csapás ért, hogy hirtelen kiszakítottak oly
  4    1|              Közelről szemlélni, anélkül, hogy segíthetnék, - nem volt
  5    1|                 volna ifjúkori lépteidet, hogy erényes emberré neveljünk.~
  6    1|                  megállapíthatok anélkül, hogy igazságtalan lennék hozzá,
  7    1|                igazságtalan lennék hozzá, hogy jellemében - lehet, hogy
  8    1|                  hogy jellemében - lehet, hogy tudtán kívül - jócskán volt
  9    1|                 Nem olyan fából faragták, hogy öntudatosan és nemes büszkeséggel
 10    1|                   élelmes”(!) volt ahhoz, hogy gondoljon a jövőre is, amikor
 11    1|                sejtettem, azt legkevésbé, hogy Podhorszky ütlegel. Előttem
 12    1|                 és úgy tudott viselkedni, hogy föl sem mertem róla tételezni
 13    1|     bántatlanságát - nem jut eszébe soha, hogy káplárját, aki mindig a
 14    1|            Elsősorban ezzel magyarázható, hogy nem nyílt, hanem zárkózott
 15    1|                  lettél.~Távol áll tőlem, hogy ezt szemedre vessem, hiszen „
 16    1|                   irányította. Én hiszem, hogy amilyen kicsi voltál, az
 17    1|          folytonosan csak korholják őket, hogy „még jobbak” legyenek, ami
 18    1|             vagyunk Reád, mert - anélkül, hogy áltatnók önmagunkat, vagy
 19    1|                meg vagyunk róla győződve, hogy sok ezer ember között aligha
 20    1|            emberek közt élnék, és anélkül hogy ismernélek, találkoznék
 21    1|            valóban arra késztetne valami, hogy - jóllehet Te oly ifjú vagy,
 22    1|                vonz, lenyűgöz és imponál. Hogy mi ez? Akárhogy is, létezik,
 23    1|               akiknek az a rendeltetésük, hogy kiszabadítsák a szenvedő
 24    1|              fenevadat stb. - - talán az, hogy egy haldokló népet megmentsenek
 25    1|                 tetszened kell. Megértem, hogy ellenállhatatlan tudsz lenni
 26    1|                   meg tudsz élni anélkül, hogy szerencsétlennek éreznéd
 27    1|              parancsolni magadnak!~Ahhoz, hogy semmi kivetni való ne legyen
 28    1|            megtehetem -, én is úgy látom, hogy nagyon megváltoztál.~A Te
 29    1|             felületes vagy, s ez fel kell hogy tűnjék mindenkinek, akit
 30    1|                   el.~Itt volna az ideje, hogy számot vess magaddal; mert
 31    1|            megírására indított, azt írod, hogy én Téged „nem ismerlek”.
 32    1|                 van. Ebben igazságod van; hogy is ismerhetnélek? Igen ritkán
 33    1|                   nemes anyag van Benned, hogy azt felszínre hozni és az
 34    1|           öntudatlanul sem. Adj alkalmat, hogy megismerhesselek; oszlasd
 35    1|                sokat, mindenről. Belátom, hogy mind ez ideig nehéz volt
 36    1|                ezért biztos vagyok benne, hogy semmit sem veszel tőlem
 37    1|              állításomon, és ne restelld, hogy e tekintetben teljességgel
 38    1|                  kellett nyelned anélkül, hogy ezeket a cseppeket az élet
 39    1|            igazságot hallottál életedben, hogy egyfajta injuriának érzed; -
 40    1|          bensődben. Be fogom bizonyítani, hogy írásomban, mely e lelki
 41    1|             Moornak, amikor arra gondolt, hogy atyja nem akar tudni róla
 42    1|                    De meg kell jegyeznem, hogy Te pl. leveledben is olyasmiket
 43    1|                   Igaz, előrebocsátottad, hogy ne vegyem zokon, ha nem
 44    1|             azonban nem jogosít fel arra, hogy az ember sértő kifejezéseket
 45    1|             bizonyosan elfelejtetted már, hogy mit írtál, és ha „aludtál
 46    1|                azonban végtelenül örülök, hogy 1° teljességgel úgy írtál,
 47    1|               etetnek és nyeletnek velük, hogy minden könyvtől megundorodnak,
 48    1|                    mégpedig olyan erővel, hogy már szenvedsz - - ha csak
 49    1|                  mértékig szükségszerű. -~Hogy most már bebizonyítsam,
 50    1|            sértettek az arcátlanságaid, s hogy mennyire nem vagyok csiklandós
 51    1|                   szemben, szavamat adom, hogy örömömben megcsókoltam a
 52    1|                   hidd el, boldog voltam, hogy olyan nyers és faragatlan
 53    1|                    nem fog arra biztatni, hogy a fentebb dicsért irányban
 54    1|             messzire haladj, - főleg nem, hogy Anyáddal túlzottan „au naturel”,
 55    1|            leveledben úgy is nyilatkozol, hogy nemsokára komoly gondjaid
 56    1|            takarékoskodást.~Semmi kétség, hogy minden emberi teher idővel
 57    1|        kötelességeid? Nem jutott eszedbe, hogy ezt a nagyon fontos kérdést
 58    1|                 nem veszed fel, hihető-e, hogy „majd aztán” a 100-at türelemmel
 59    1|             türelemmel veszed a válladra?~Hogy Geyza mindig csak ‘halogat’,
 60    1|           valósággal beszámíthatatlan; de hogy Te is illúziókkal, balga
 61    1|                legalább gondoltál-e arra, hogy Anyádnak segítségére légy? -
 62    1|                   ma még olyan kedvezőek, hogy most még nincs Reád feltétlen
 63    1|                 csak nem is gondoltál rá, hogy addig is a 10-et magadra
 64    1|                 olyan vasszervezetű stb., hogy ne jönne neki igen jól,
 65    1|                 sem, legfeljebb annyiban, hogy Te magad ha nem vagy is
 66    1|             Hányszor a lelkedre kötöttem, hogy foglalkozzál bortermeléssel.
 67    1|              semmit - legfeljebb engeded, hogy Hajnik fecsegjen Neked,
 68    1| szeretetreméltóbbnak tart, mint engem - s hogy egyszer - alighanem mindössze
 69    1|              tenace. -~Lehetséges persze, hogy ebben a két pontban tévedek -
 70    1|                találkozom, - az is lehet, hogy igazságtalan vagyok Veled; -
 71    1|               jóformán semmit! Jól tudom, hogy - legalábbis abban az írásodban,
 72    1|          vélekedtél - legalábbis akkor -, hogy most e tekintetben voltaképpen
 73    1|              csupán annyiban módosítandó, hogy most valóban csak igen keveset
 74    1|                 mert különben lehetetlen, hogy annak idején akár csak tűrhető
 75    2|                   8.~Abból az alkalomból, hogy tegnap Anyád megérkezett,
 76    2|              egyelőre egy új függelékkel, hogy aztán később megpróbáljam
 77    2|              Tehát nagyon is természetes, hogy először rögtön felőled érdeklődtem.~
 78    2|                 Szakít-e mégis időt arra, hogy Hajniknak egy kicsit a körmére
 79    2|                 beszélt, - de azt mondja, hogy a gazdasághoz túlságosan
 80    2|                  annyit semmi esetre sem, hogy beavatkozása eredményre
 81    2|                 nyugtalan és türelmetlen, hogy képtelen akár tanulni, akár
 82    2|              tarthat, pedig én úgy érzem, hogy nem hoztam szégyent sem
 83    2|                    tehát meggyőződése(!), hogy rossz ember vagyok, aki
 84    2|               baráti tanácsot adom Neked, hogy soha ne közöld a Mamával,
 85    2|               valóban annyira indiszkrét, hogy apróra elbeszél nekem mindent,
 86    2|                      Valóban azt akarnád, hogy én is tökéletesebbnek lássalak,
 87    2|               szerencsés helyzetben vagy, hogy valóban dicséretes tulajdonságaidon
 88    2|                    Nos, be kell vallanom, hogy ezt a tulajdonságot nem
 89    2|                  Benned akkora mértékben, hogy a szerénység mintaképe lehetnél.
 90    2|             dolgokban öreg róka vagyok -, hogy szellemi termelésed zsengéit,
 91    2|          észrevételeim megfogalmazásához, hogy közölhessem őket Veled; -
 92    2|         Magyarországon, különösen Pesten! Hogy pedig mindazok, akik ezt
 93    2|                 is!~Már csak az hiányzik, hogy a lapok dicséretét megérdemelt
 94    2|                voltaképpeni céljuk lenne, hogy az „elárvult haza iránti
 95    2|                 és mondhatom, nem hiszem, hogy a peu pres akadna ember,
 96    2|                      Nem akarom firtatni, hogy szeretnek-e, becsülnek-e
 97    2|                   Annyi azonban bizonyos, hogy én annak idején egyfajta
 98    2|              legkevésbé sem szórakoztató, hogy ne mondjam, „mafla”. - Sokan
 99    2|                    azt gondoltam ugyanis, hogy egy olyan fiatalember, aki
100    2|                 jobban kell tapasztalnom, hogy rettentően szeleburdi vagy;
101    2|              ahhoz gazdasági szakismeret, hogy őt a dolog lényegében ellenőrizhesd?
102    2|               csaló, vagy kelekótya, mert hogy az idén se kapjunk többet
103    2|              kedved van, ami mulattat. És hogy nem élvezet számadásokról
104    2|                   azonfelül kötelességed, hogy Anyádról, egész családunkról
105    2|               talán nem? - Meggyőződésem, hogy mindenhez értesz, amiben
106    2|                gyönyörűséget, azért kell, hogy az ember magának parancsolni
107    2|              keményen tudjon parancsolni, hogy azt, ami szükséges, s még
108    2|             vetted az időt és fáradságot, hogy Sellers úr könyvét, melyet
109    2|                 tanácsoltam - mert tudom, hogy szenvedélyes vadász vagy,
110    2|                  és lehetetlenné tette -, hogy rendezz be egy fácánoskertet. -
111    2|                igen megszívlelendő. Igaz, hogy a fácános elhelyezésére
112    2|             legalább egy „piciny” lépést, hogy a célhoz közelebb juss?
113    2|                 vissza akarok térni arra, hogy a szerénységen kívül még
114    2|                valójában, ha azt akarnók, hogy önmaga szaggassa széjjel
115    2|                  kegyetlenül rigorózusak, hogy a vitéz kapitánytól, aki
116    2|               vallja be naivul a bárónak, hogy ő nem szolid, nem is takarékos
117    2|                   a jobbik fajtából való.~Hogy az ember leleplezze magát
118    2|                   holott nem az stb. stb.~Hogy szerénységed hírnevét nyugodtan
119    2|                egy szót sem szólok. Igaz, hogy itt is igen nehéz megvonni
120    2|                legpontosabban megjelölni, hogy - noha csak kismértékben
121    2|                 érinteni, jóllehet tudom, hogy szavaim - abban az önáltatásban,
122    2|           Megkísérlem:~Mama: Üdvözöllek - hogy vagy? Mit csináltál az elmúlt
123    2|                 feledni, sem remélni stb. Hogy vagy, Béla mit csinál?~Mama:
124    2|             tegnap 1/2 1-kor jött haza -; hogy hol volt, nem tudom. Nekem
125    2|             bálványoz. - - -~Mama: Persze hogy szeret; azt mondja: az életét
126    2|                szeretetreméltó tud lenni, hogy azokban a pillanatokban
127    2|                   jobban elkeserít aztán, hogy irányomban való magatartásával
128    2|               teszi, amit ő akar, anélkül hogy engem akárcsak a legcsekélyebb
129    2|              semmi jogom nem volna hozzá, hogy életvitelébe avatkozzam.
130    2|                 meg vagyok róla győződve, hogy maradéktalanul és pontosan
131    2|                   olyan jószívű fiú; - és hogy másutt jobban szórakozik,
132    2|                    így aztán természetes, hogy szívesebben van barátai
133    2|            lénynek tennénk fel a kérdést, hogy mit tart Rólad ebben a tekintetben,
134    2|                   szeme”; be fogja látni, hogy neki, aki voltaképpen „apátlan”,
135    2|                 Ha lesz olyan szerencsés, hogy meghallgatja és meg is szívleli
136    2|                    olyan sok a kívánsága, hogy nem áll módodban teljesíteni?
137    2|               ouvrage”-t kell elvégeznie, hogy ne zökkenjen ki minden a
138    2|                   minden a kerékvágásból, hogy családunk ne süllyedjen
139    2|             világosan közölje parancsait, hogy Te, mint jó fiú(!), azokat
140    2|                 meg vagyok róla győződve, hogy akkor megtennéd. Akkor hát
141    2|            mindenkorra: „Parancsolom(!?), hogy szeress.” ~Végül: igen higgadt,
142    2|                 meg vagyok győződve róla, hogy minden nagy dologban építeni
143    2|                kősziklára. Csak az a baj, hogy a nagy dolgokra oly ritkán
144    2|                   Istenemre, megtenném!”, hogy nem is kételkedtem benne,
145    2|                 nem is kételkedtem benne, hogy a tigris nem a Mamát, hanem
146    2|            gyakran azért használják őket, hogy meneküljenek a csekélyebb,
147    2|                 noha folyton hangoztatják hogy ők, ha valóban rákerül a
148    2|                    amire nem kérték őket, hogy aztán annál kényelmesebben
149    2|                 három ok késztetett arra, hogy Angliába küldjünk.~Először
150    2|            Angliába küldjünk.~Először is, hogy Pesten ne kelljen - az összes
151    2|                   engem, ugye?~Másodszor, hogy kiszakítsunk barátaid furcsa
152    2|                barátaid - nem olyan volt, hogy előmozdíthatta volna szellemi
153    2|               azért küldtünk Britanniába, hogy magadnak élettársat találj,
154    2|            valamit előre kell bocsátanom, hogy annál biztosabban eléd tarthassam
155    2|            magadra ismerhetsz; - föltéve, hogy a nyakasságot, konokságot
156    2|               elszántad-e már magad arra, hogy határozott irányt szabj
157    2|               ember olyan helyzetben van, hogy ha azt kérdezzük tőle: „
158    2|           annyiféle benyomás űzi, hajtja, hogy nagy részüket többnyire
159    2|               áradata sodorja magával. De hogy élettelen tuskóként ragadjanak
160    2|                szabhassuk meg irányunkat, hogy saját akaratunkból érjük
161    2|                 magyar arra szánná magát, hogy „semmi, de semmi mással
162    2|                   akinek iskolája nemcsak hogy nem rekeszti ki a szellemi
163    2|             olvasnom engedtél, azt látom, hogy Téged egyrészt a mélységes
164    2|             kötelességtudás arra késztet, hogy hűségesen kitarts szerencsétlen
165    2|                után világos lett előttem, hogy Magyarország iránti szimpátiád
166    2|               előtérbe a kötelességérzet, hogy abban az országban és azon
167    2|                 nem lesz. -~Mikor láttam, hogy életed fő céljával és saját
168    2|               igyekezetemmel azon voltam, hogy hosszas tapasztalataim alapján
169    2|                nyúlnod, melyik útra lépj, hogy gyorsabban, könnyebben és
170    2|               tisztázni és megállapítani, hogy mik a segédeszközök és minő
171    2|                   én látok jól, hanem Te, hogy tudniillik él még a magyar. -
172    2|             tudniillik él még a magyar. - Hogy él magyar, hogy él magyar,
173    2|                 magyar. - Hogy él magyar, hogy él magyar, áll Buda még! -
174    2|                 magyar, áll Buda még! - s hogy ezt tehessem, Veled, drága
175    2|         érintettem volna ezt a kérdést -, hogy 30 éves korod előtt nem
176    2|                  Angliába, holott tudtad, hogy utazásodnak szinte föltételéül
177    2|                föltételéül tűztem ki azt, hogy ott magadnak egy leányt,
178    2|             állítása szerint gondolkodol, hogy „Angliába ugyan szívesen
179    2|              teljes joggal tehettem fel, „hogy nézetemet magadévá tetted”.~
180    2|             tetted! Hallgattál, engedted, hogy hosszasan beszéljek, - és
181    2|                    Még azt sem mondhatod, hogy nem engedtelek szóhoz jutni;
182    2|                 meg vagyok győződve róla, hogy Te voltál szíves elviselni,
183    2|                  voltál szíves elviselni, hogy én ezt a házasságeszmét
184    2|                nemrég újra kijelentetted, hogy 30 éves korod előtt nem
185    2|                   volt hát ez irányomban, hogy téveszmémből fel nem ráztál?
186    2|                téves hitében! -~Megértem, hogy így cselekedtél, hiszen
187    2|                  elérésére beérték azzal, hogy meghagyták az embereket
188    2|                 Barátom, távol áll tőlem, hogy Téged egy nyomorult jezsuitával
189    2|                  aligha vagy annyira hiú, hogy ezektől teljesen mentesnek
190    2|                hidd magad. - Kétségtelen, hogy fizikailag Nálad a torok,
191    2|                látom, és biztosan hiszem, hogy jól látom:~1° zárkózott
192    2|              afféle Esprit des escaliers. Hogy ezt a kvalitásomat felismertem,
193    2|                  teljesen kárpótol azzal, hogy a „lassan gondolkodó” általában
194    2|                   a feltételhez kötöttem, hogy élettárs után nézz, - a
195    2|                 minden bizonnyal anélkül, hogy ez teljesen tudatos lett
196    2|              straight forward kijelentem, hogy egyelőre tudni sem akarok
197    2|             elhomályosul” ítélőképessége, hogy nem is sejti, mennyire ámítja
198    2|                 teljes komolysággal arra, hogy angol feleséget szerezz?
199    2|               fogsz felelni? - Valószínű, hogy amilyen nyakas vagy, valami
200    2|            egyetlen esetben tapasztaltam, hogy egyszerűen bevallottad szeleburdiságodat
201    2|              egyébként mindig azt hiszed, hogy igazolnod kell magad, mintha
202    2|                 azt kívánná Tőled valaki, hogy az légy. Az az egy eset
203    2|                volt rá megfelelő alkalom, hogy helyreigazítsd a dolgot,
204    2|               egyszer pusztán csak azzal, hogy nem világosítottam fel őket
205    2|             tulajdonság, mely megérdemli, hogy alaposan analizáljunk: „
206    2|        magasztalni Anyád előtt s előttem, hogy Berlinben, Bonnban stb.
207    2|                 akkor közel voltam ahhoz, hogy „grófi trotli”-nak tartsanak.
208    2|             eleven tanúbizonyságai annak, hogy e tekintetben jól és önáltatás
209    2|                 meg vagyok győződve róla, hogy Hajnik többet villogna és
210    2|                  úgy van, mint pl. nálam, hogy e két sajátosság nem egyesül
211    2|                  azt gyakran észrevettem, hogy Te sohasem hatolsz a dolgok
212    2|                  Lehetetlennek tartottam, hogy így legyen. Először is azért,
213    2|          ellentétének látszol!~Úgy tűnik, hogy hosszas elmélyedés után,
214    2|          felfogásoddal olyan nagyra vagy, hogy - megmutatandó, milyen gyorsan
215    2|           magamból kiindulva ítéllek meg, hogy Benned is egy vulkán háborog!~
216    2|               mint Te - nevezetesen arra, hogy a nemes hazafiság rögös
217    2|            eszembe jutnak boldog éveim -, hogy leveleidben magadat csaknem
218    2|                   mert föltett szándékom, hogy ezt a fontos kérdést is
219    2|             pontra, ahol megállapítottam, hogy Angliába indulásod előtt
220    2|              legyen mindig kezed ügyében, hogy följegyezhess mindent, ami
221    2|                   Fleet Street.~Engedted, hogy e pontok mindegyikéről vég
222    2|                   talán annyit beszéltem, hogy nem juthattál szóhoz, vagy
223    2|                   a levélbeli kérdésemre, hogy átfutod-e majd mindennap
224    2|           válaszból egész tisztán láttam, hogy nem fogod teljesíteni kívánságomat; -
225    2|                  választ adtál. És tudod, hogy miért? Megmondom! Mert „
226    2|                   Azt tehát előre láttam, hogy a kis Pantheont félre fogod
227    2|            Pantheont félre fogod tenni. - Hogy ez valóban be is következett,
228    2|                  amikor a Mama kérdésére, hogy átolvasod-e néha a kis Pantheont,
229    2|                   már régen megfigyeltem, hogy minden emberi tehetség,
230    2|                  és tapasztalnom kellett, hogy a gyakorlás tekintetében
231    2|                   különösen Angliában, és hogy eddig mégis - legalábbis
232    2|                szellemedet is trenírozni, hogy erejét megsokszorozzad és
233    2|                 emeld? Csak nem gondolod, hogy e tekintetben már elérted
234    2|            katolikus egyház sem elegendő!~Hogy Benned valamely kényszer,
235    2|             Mamára, mikor azt javasoltad, hogy mentsen fel Téged a vasárnapi
236    2|        megnyugtattam, bebizonyítván neki, hogy te éppenséggel nem vagy
237    2|                  és majd meglátod, érzem, hogy az én felfogásomat nemcsak
238    2|                    amikor azt ajánlottam, hogy mindennap forgasd a kis
239    2|          szabályszerűen ledarál, anélkül, hogy gondolna is közben valamit.
240    2|             szokását, mégpedig nem azért, hogy a parasztoknak(!) példát
241    2|               volna áhítatos stb., lehet, hogy több okból - amiket most
242    2|                    de sokkal valószínűbb, hogy nem; - mert, amint mondottam,
243    2|                legfeljebb arra törekszik, hogy leküzdje és helyesbítse
244    2|                  amire kértelek, az volt, hogy vezess rendszeres számadást.~
245    2|                   Franklin is bevallotta, hogy semmi sem esett annyira
246    2|           jóllehet belátta, és elismerte, hogy ez elengedhetetlenül szükséges.~
247    2|    elengedhetetlenül szükséges.~De azt is hogy vezetted s miképpen zártad
248    2|                 éppen csak annyit tettél, hogy meglegyen! Számadásodban
249    2|             venném magamnak a fáradságot, hogy az egyes tételeket összeadjam -
250    2|            Rothschild bankárt, s azt sem, hogy hány százalék kamatot számított
251    2|                 számadást? Először azért, hogy tisztán lássa, mije van;
252    2|              lássa, mije van; azután meg, hogy önönmagát ellenőrizhesse!
253    2|                 ellenőrizhesse! Nem igaz? Hogy ugyanis fokozatosan jobban
254    2|                  is következik, ha látja, hogy gyakran mennyire haszontalanul
255    2|               mert most kell hozzálátnod, hogy jó gazda váljék belőled.~
256    2|       egyszersmind eszünkbe jutott az is, hogy atyja szemében sehogyan
257    2|              nagyobb érdemet, mint azzal, hogy - még ha nem tanul is túl
258    2|                 Joggal gondolhatná bárki, hogy papucsra és fogvájóra költöttél
259    2|                annyit tudok kiadásaidról, hogy nem merítetted ki hitelleveledet - - -
260    2|                  abban az illúzióban élt, hogy apanázst kap, és nem gondolt
261    2|                 kap, és nem gondolt arra, hogy amikor vagyoni tekintetben
262    2|                   Többször mondtad nekem, hogy most a magyarok fő kötelessége:
263    2|              jöttem - szinte már későn -, hogy a pénz szükséges rossz; -
264    2|                 pénz szükséges rossz; - s hogy a rendetlen gazda nemcsak
265    2|              érett; - és igyekezned kell, hogy mihamarabb azzá légy, hisz
266    2|                     törekedned kell arra, hogy minél előbb azzá légy.~Rothschildtől
267    2|                 akkor hamarosan rájövünk, hogy nagyon érdemes egyszerre
268    2|                    az aztán bíbelődhetik, hogy százalékait minden shilling
269    2|            tanulságosat meg is szívlelte, hogy hasznot csak barátaitól
270    2|               csalni; de azon kell lenni, hogy az elsőt is elkerüljük,
271    2|              tudom, de nekem úgy tetszik, hogy egy olyan ifjú ember, akinek
272    2|                    az a kis könnyelműség, hogy ezt a körülményt nem használtad
273    2|                   szemben oly csekélység, hogy életed e piciny epizódját
274    2|                  nem látnám ajánlatosnak, hogy ez alkalomból figyelmeztesselek:
275    2|                örültél volna, csak azért, hogy ennek árán a jó Mamának
276    2|             megtagadtál valamit magadtól, hogy a 7000 forintból fussa,
277    2|                   mit tesz majd Ödön, - - hogy vajon szíve szerint hazafi-e,
278    2|             helyzet! Ha azt mondja nekem, hogy: „egyszer, ha majd egész
279    2|               alkalmat szolgáltatja arra, hogy ki-ki bebizonyítsa: a szívével
280    2|                meg kell tagadnia magától, hogy ezt megtehesse; de éppen
281    2|                 hiszen azt nem tűrhetjük, hogy rongyos ruhában stb. stb.
282    2|              fontosabb okból is mégpedig, hogy ellenőrizni tudjad Hajnik
283    2|                Károlyi Gyula, - tekintve, hogy legalább 100.000 forintnyi
284    2|           fizetésképtelenségbe, - és oda, hogy tőkénkhez kell nyúlni; s
285    2|                gyakorlat nélkül, anélkül, hogy az ember magát megfelelően
286    2|                   szűkölködők azt látják, hogy Te, jóllehet ma még szép
287    2|                pennyket”, - nem gondolod, hogy ez olyan példa, mely sok
288    2|         valamennyi cselédedre? Ha látják, hogy Neked egyetlen krajcár sem
289    2|            egyetlen krajcár sem közömbös, hogy még ilyen csekélységet sem
290    2|              derék entuziasztát ahelyett, hogy megcsodálta volna, magában
291    2|                  is, [megeshetett volna], hogy Hajnik olyan gavallérosan
292    2|        gondolkodás nem is késztetne arra, hogy a rend és takarékosság mintaképe
293    2|             elegendő érv és indíték arra, hogy ezeket a szavaimat megszívleld.~
294    2|                  amire kértelek, az volt: hogy vezess rendszeres naplót.~
295    2|                 mert ahogy én gondolom, - hogy pontosak legyünk -, azt
296    2|               világ ezer példája mutatja, hogy a gazdag, ha koldusbotra
297    2|                 his time, olyan ritkaság, hogy valóban pénzért mutogathatná
298    2|          számadást? Nemde főképpen azért, hogy önmagunkat ellenőrizzük:
299    2|                  pénzt! Mármost, ha igaz, hogy az idő ezüstnél, aranynál,
300    2|           vezetünk időszámvetési könyvet, hogy megtanuljunk jobban gazdálkodni
301    2|               számolunk főként az idővel?~Hogy miért? Azért, mert a világnak
302    2|                   Rendszerint csak azért, hogy a világot egy könyvvel,
303    2|          gazdagítsák; - vagy pedig azért, hogy szerencsés visszatérésük
304    2|                vezetnek naplót, és azért, hogy idejüket a lehető legjobban
305    2|                   nagyon kevesen akadnak.~Hogy Te, Barátom, a Te korodban,
306    2|               nincs-e most az az érzésed, hogy igazat beszélek, és hogy
307    2|                  hogy igazat beszélek, és hogy kimondhatatlanul ügyefogyott,
308    2|                  a napló fő rendeltetése, hogy nyomtatásban megjelenjék
309    2|             nyomtatásban megjelenjék vagy hogy felolvastassék, hanem az
310    2|          bizonyára így szól majd magában: hogy elfecséreltem a temérdek
311    2|               végső célt is szolgálhatja, hogy rendkívül tanulságos legyen,
312    2|                magasztosabb indíték arra, hogy az ember napjait, élményeit,
313    2|          előítélet nélkül”!~Nem kívántam, hogy minden napodról hosszú és
314    2|                 és szívesen láttam volna, hogy legalább egy-két szóval
315    2|              kikötöttünk stb. - Amellett, hogy okosan jártunk-e el vagy
316    2|           naplóban elő kell fordulnia az, hogy följegyezzük, hol járunk
317    2|               készít, és arra a kérdésre, hogy mit csinált 16, 18 hét óta,
318    2|              akkor nagyon is természetes, hogy az első elégedett lesz önmagával,
319    2|                   az ember el se hinné -, hogy az egyfajta tortúra, ha
320    2|                  azt lehet szerencsésnek, hogy úgy mondjam, bizonyos mértékig
321    2|                 stb., míg a magyar azzal, hogy „jó dolgom van” aktivitásban
322    2|             amelyekre hivatalos voltál és hogy mulatságosak és ízletesek
323    2|               újra meg újra hatnak reánk, hogy igazságosak és türelmesek
324    2|             lehessünk másokkal szemben; s hogy önmagunkon teljesen átlássunk;
325    2|                   be kell majd vallanunk, hogy sok dolgot pl. másképp látunk
326    2|                    merõ ostobaság.~Arról, hogy e tekintetben még nincsenek
327    2|                bizonyságát adtad azáltal, hogy a Mamának - már nem tudom
328    2|                  félig-meddig bevallotta, hogy az ő gazdálkodási módszere
329    2|                 aki elég mérsékelt ahhoz, hogy másra is hallgasson és megszívlelje
330    2|                   látja és be nem vallja, hogy tévúton kereste az ezüstöt
331    2|              talán más a nézeted?~Mármost hogy még elmondjak egyet-mást
332    2|               joggal azt lehetne mondani, hogy „jó gazda”!~A pénzzel en
333    2|             nézeteimet, és merem remélni, hogy sikerrel fogom érthetővé
334    2|               most csak arra szorítkozom, hogy még néhány szót szóljak
335    2|                     semmi egyébből, mint „hogy Neked voltaképpen nincsen
336    2|             között nehéz is meghatározni, hogy egy ilyen ifjú magyar mágnás,
337    2|               alkalmas lettél volna arra, hogy rövidesen betölthesd a megyefőnöki
338    2|               zárva a magyarok elől; mert hogy azokkal a rühös kutyákkal,
339    2|                   hazánkat illetően; - de hogy egy fiatal, erőteljes és
340    2|                   egyebet tekinteni, mint hogy az államgépezet egyik hatékony
341    2|              igazából nem is ismerhettél.~Hogy aztán új menny derül-e még
342    2|                arra a boldog lehetőségre, hogy megragadhasd hazád számára
343    2|            esetleg kedvező pillanatot, és hogy talán az a legnagyobb szerencse
344    2|            legnagyobb szerencse érhessen, hogy azt hosszú évekre elnyújthasd; -
345    2|                kisfiúnak megparancsolták, hogy ezt vagy azt tedd - vizsgáld
346    2|             teljesítened.~Nos tehát most, hogy már ifjú férfi vagy, parancsolj
347    2|              mindenesetre lehetővé teszi, hogy megelégedéssel, sőt élvezettel
348    2|              kerülsz.~Törekedjél jómódra. Hogy helyzetedben miképpen teheted
349    2|               valóban segítesz a Mamának, hogy háztartásunkban, amelyből
350    2|              amilyen kevésből csak lehet.~Hogy ezeket a célokat elérhesd,
351    2|               összeget!~Nos, éppen ezért, hogy erre az életben annyira
352    2|              szert tégy, kértelek:~4szer: hogy tarts magadnál állandóan
353    2|               megmagyarázom. Észrevettem, hogy az ember szellemi képességei
354    2|               segítségére lehetünk azzal, hogy mindent följegyzünk. Sokan
355    2|                  Sokan azt mondják ugyan, hogy ezáltal gyöngül az emlékezőtehetség.
356    2|            kategóriába tartozik, mint az, hogy az ember sohasem tud leszokni
357    2|               sohasem tud leszokni arról, hogy flanellholmit viseljen meztelen
358    2|             segíteni, tudniillik azáltal, hogy az ember száz éven át szakadatlanul
359    2|             Ugyanebbe a rovatba tartozik, hogy hozzászokjunk a kabáthoz,
360    2|                  közben gyakran megesett, hogy fél napokig is törtem a
361    2|                    míg végre ráeszméltem, hogy mindent fel kell jegyezni.
362    2|                 De csakhamar észrevettem, hogy tulajdon gondolataim és
363    2|        észleleteim tömege olyan temérdek, hogy csak végtelen fáradság és
364    2|                  a gondolatra késztetett, hogy feljegyzéseimet rendezzem
365    2|                   könnyen au fait voltam, hogy mit kell mondanom vagy tennem,
366    2|                    azt tanácsolnám Neked, hogy mielőtt kilépsz a házból,
367    2|                  embernek is annyi ideje, hogy némi pénzt vegyen magához;
368    2|                  végül papírt és ceruzát, hogy mindent, a legapróbbat is
369    2|           módszeremet.~Nem emlékszem már, hogy miféle lapokat adtam Veled
370    2|               annyit azonban észrevettem, hogy valami nagyon jelentősnek
371    2|              fontold csak meg alaposan -, hogy nonsens, vagy legalábbis
372    2|                   de fenntartom magamnak, hogy - ha Neked nem ellenszenves
373    2|          élőszóval.~6szor: arra kértelek, hogy en passant keresd fel a
374    2|                    illő dolog lett volna, hogy leányát fölkeresd - - nemcsak
375    2|              szívélyes volt Hozzád, hanem hogy lásd, örökölt-e valamit
376    2|                   hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fajtánk megmentessék a teljes
377    2|               minden jog ellenére majdnem hogy kétségbe ejtettek, még köszönetet
378    2|              Londonba küldött levelemben, hogy a Punch 1846-os kontinuációját
379    2|                      Meg voltam győződve, hogy ez a kiadvány megszűnt és
380    2|               aztán par hasard megtudtam, hogy a holtnak hitt és megsiratott
381    2|            megsiratott régi Punch nemcsak hogy nem halt meg, de egész kiválóan
382    2|                 rendeltettem, és remélem, hogy néhány héten belül élvezni
383    2|               olvasd át ezeket a sorokat, hogy aztán félretedd, hanem vedd
384    2|                   nélkül és becsületesen, hogy nem lelsz-e benne valamilyen
385    2|                sem, ha netán úgy éreznéd, hogy mégiscsak egy kicsit túlságosan
386    2|                legnagyobb hiba abban van, hogy én tébolydában vagyok! Ha
387    2|             épeszűnek, és biztosra veszi, hogy - ha mégannyi világos pillanata
388    2|                utalva; ők szentül hiszik, hogy igen okosak, s ezt meg is
389    2|                 pl., ha valaki megkérdez, hogy miért vagyok a döblingi
390    2|                   elhitethetném magammal, hogy az emberek és önmagam elől
391    2|         helyzetemet; de nem követelhetem, hogy mások is osztozzanak nézetemben.~
392    2|                  nézetemben.~Gondold meg, hogy apád, a te szerencsétlen