Rész

 1    1|                  Mindezt nem sejtettem, azt legkevésbé, hogy Podhorszky
 2    1|               előttünk, akiről Horatius azt mondja: Justum ac tenacem
 3    1|                megbecsülöd és tiszteled azt, ami szép, ami nemes; ez
 4    1|           mindezek megírására indított, azt írod, hogy én Téged „nem
 5    1|            nemes anyag van Benned, hogy azt felszínre hozni és az emberiség
 6    1|                 sem veszel tőlem zokon.~Azt mondod: nem ismerlek; -
 7    1|               legbensőbb meggyőződésből azt is hozzá kell fűznöm: Te
 8    1|    elpocsékoltam a drága időt.~Te talán azt mondod erre: mindezt ‘pótoltam’
 9    1|           tartós egészséget!~Most pedig azt kérdezem, mit tettél eddig
10    2|           Hajnikkal ugyan beszélt, - de azt mondja, hogy a gazdasághoz
11    2|       feketítsem be őt előtted; mire én azt feleltem: elmondom mindazt,
12    2|                 titkolni valamit, akkor azt a baráti tanácsot adom Neked,
13    2|               talán ne tegye? - Valóban azt akarnád, hogy én is tökéletesebbnek
14    2|             jónak láttad sajtó alá adni azt a szánalmas vackot. -~Hallom,
15    2|              nagy csalatkozást éreztek, azt elhiheted nekem. - Az újságok
16    2|             tanulságos” cikkednek, mert azt nem olvasta, tőlem pedig
17    2|                sok mindent feltálalhat, azt is, ami esetleg nem jó vagy
18    2|              Rólad alkotott ítéletemet; azt gondoltam ugyanis, hogy
19    2|              fantasztával, mint Hajnik, azt a legpedánsabb és legbuzgóbb
20    2|                tudjon parancsolni, hogy azt, ami szükséges, s még inkább
21    2|                 szükséges, s még inkább azt, amit kötelességének kell
22    2|            tapasztalható Nálad, így pl. azt is tanácsoltam - mert tudom,
23    2|             szegény ember valójában, ha azt akarnók, hogy önmaga szaggassa
24    2|                önmaga szaggassa széjjel azt a nimbuszt, amellyel őt
25    2|              másutt keres szórakozást - azt hiszem, velem unatkozik.~
26    2|            hiszem, velem unatkozik.~Én: Azt gondolom, Téged mindenek
27    2|               Mama: Persze hogy szeret; azt mondja: az életét adná értem - -
28    2|               hallgat rám, teljességgel azt teszi, amit ő akar, anélkül
29    2|                 szórakozik, mint nálam, azt is megértem; én - a magam
30    2|      megpendítettük Anyáddal, - és most azt kérdem ha megkérdeznénk
31    2|               és kötelességérzetből”. -~Azt hiszem effélét mondana Rólad
32    2|                Te tulajdonképpen mindig azt teszed, amit akarsz, - és
33    2|               szüksége, akkor éppen így azt is mondhatná egyszer s mindenkorra: „
34    2|               már mondtam. A múlt télen azt kérdeztem Tőled: képes volnál-e
35    2|           kényelmesebben megtagadhassák azt, amire kérték őket.~Azt
36    2|                 azt, amire kérték őket.~Azt is mondottam: „Angliába
37    2|                  van-e a jövőre terved?~Azt is mondtam: a legtöbb ember
38    2|                 helyzetben van, hogy ha azt kérdezzük tőle: „Miért van
39    2|              itt? - Miért teszi ezt?” - azt kell felelnie: „Azért vagyok
40    2|                is keserves feladat! Még azt is meg tudnám érteni és
41    2|             írtál és olvasnom engedtél, azt látom, hogy Téged egyrészt
42    2|         elrendezni, előre kidolgozni! -~Azt akartam Veled megbeszélni,
43    2|          rendben kerüljenek sorra; mert azt gondoltam: a Te életerőd,
44    2|            szinte föltételéül tűztem ki azt, hogy ott magadnak egy leányt,
45    2|                 nem járok stb.” - akkor azt hiszem, én teljes joggal
46    2|                avez pas détrompé. - Még azt sem mondhatod, hogy nem
47    2|              utazásod fő céljáról? - Te azt felelted: e fő célról nem
48    2|               élelmesség, képmutatás? - Azt lehetne mondani: „kímélet,
49    2|             könnyen kifejleszti magában azt a képességet, amelyet a
50    2|       megtörtént esettel bizonyíthatom. Azt mondottam: ezt a kvalitásomat;
51    2|                 nagy kedved volt, de én azt ahhoz a feltételhez kötöttem,
52    2|                 akkor apám valószínűleg azt fogja mondani: rendben van,
53    2| meggondolatlanságodat; egyébként mindig azt hiszed, hogy igazolnod kell
54    2|        csalhatatlan lennél, vagy mintha azt kívánná Tőled valaki, hogy
55    2|         sakkjátékával stb. stb.~Mármost azt gyakran észrevettem, hogy
56    2|   nyilatkozatokba, hallgattál! Én tehát azt hittem, „egyetértesz” velem;
57    2|          pillanatig sem neheztelek rád.~Azt tehát előre láttam, hogy
58    2|             dobjuk hát végre a lomtárba azt a súlyzót”. De mondom én
59    2|                 amiből tested van, mint azt a láthatatlan anyagot, amely
60    2|                 valami ismeretlen után, azt gyakran gondoltam, mert
61    2|        ráijesztettél a jó Mamára, mikor azt javasoltad, hogy mentsen
62    2|                nem kértem Tőled, amikor azt ajánlottam, hogy mindennap
63    2|         elengedhetetlenül szükséges.~De azt is hogy vezetted s miképpen
64    2|               már Rothschild bankárt, s azt sem, hogy hány százalék
65    2|           adósságot!” Ami más szavakkal azt teszi: tulajdonképpen jó
66    2|      voltaképpen én fizettem meg, amint azt a Mama helyes érzékkel és
67    2|                 elviselhető helyzet! Ha azt mondja nekem, hogy: „egyszer,
68    2|            segítségére sietnünk, hiszen azt nem tűrhetjük, hogy rongyos
69    2|                sokkal nehezebb, mintsem azt általában gondolják, és
70    2|             szegényebbek, a szűkölködők azt látják, hogy Te, jóllehet
71    2|                hogy pontosak legyünk -, azt kellene mondani: Time is
72    2|             tudnák értékelni, amennyire azt különlegessége miatt megérdemelné!~
73    2|          fenségességét nem fogtad fel - azt én tökéletesen megértem.
74    2|           indítékán kívül egy napló még azt a végső célt is szolgálhatja,
75    2|           összegzi valaki az idejét, és azt mondhatja: „Voltam Németországban,
76    2|                 csinált 16, 18 hét óta, azt kell felelnie - amilyen
77    2|         gazdálkodás mellett, ha - amint azt már mondottam - megvan lelkében
78    2|                 való hajlandóság.~Sokan azt gondolják - az ember el
79    2|           akinek nincsen dolga, és csak azt lehet szerencsésnek, hogy
80    2|        végbevinni, sőt megalkotni, - de azt meg is teszi!~Minél többet
81    2|               szemben. Így pl. az angol azt mondja: I am well; a francia:
82    2|                naplóba, de fő dolognak, azt hiszem, mégsem való.~A helyek
83    2|            fogok megváltozni!~Ha valaki azt mondhatja magáról: felebaráti
84    2|               ember vagy, akiről joggal azt lehetne mondani, hogy „jó
85    2|              Veled egyívásúnak.~Mármost azt kérdem: nem ügyefogyott,
86    2|            egyáltalán semmit se tegyen, azt a világért sem helyeselhetem;
87    2|                szerencse érhessen, hogy azt hosszú évekre elnyújthasd; -
88    2|          megparancsolták, hogy ezt vagy azt tedd - vizsgáld meg magad
89    2|             vagy Liebichnek [sic!], - s azt hiszem, méltán -, de azért
90    2|              mindent följegyzünk. Sokan azt mondják ugyan, hogy ezáltal
91    2|              kikeresni feljegyzéseimből azt, amire éppen szükségem van,
92    2|                gőzmalomban stb.~Így pl. azt tanácsolnám Neked, hogy
93    2|             adtam Veled angliai utadra; azt sem tudom, megvannak-e még;
94    2|                Téged megajándékozhatni.~Azt hiszed-e - fontold csak
95    2|                 kedvező - képes fékezni azt az ördögi kormánytörekvést,
96    2|             Marie Henriette hercegnőre, azt hiszem, módodban lett volna
97    2|           vagyok a döblingi intézetben, azt szoktam mondani: túlságos
98    2|          mindenről, ugye? Te csak mondd azt, amit érzel, vágj a szavamba,