Fezejet

  1       1|        fenyőhöz hasonlók, emelkednek fel a mélységből, a vízszín
  2       1|             gazdag és előkelő, akkor fel van jogosítva kivételt képezni
  3       2|  szomorújátékomat dicsérettel említé fel, sőt két bíráló: Vörösmarty
  4       2|             Az úrnő hangját ismertem fel.~Arra egy protestáló rikácsolás
  5       2|            olyan egyenesen. – Emelje fel a mutatóujját. – Ne mozogjon
  6       2|       játszott.~Nem tudom, ki ügyelt fel ez alkalommal az Erzsike
  7       2|              csodálatos szem kerekre fel volt nyílva, s lefelé fordított
  8       3|             valami világosság deríti fel. – Ő áll ott a gunyhóm ajtaja
  9       3|       dévajul felkacagott.~– Előttem fel lehet olvasni az ön szerelmes
 10       4|           Ferenc tanár.~Alig keltünk fel az asztaltól, midőn megjelenik
 11       4|       válaszolt a küldöncnek (szavai fel vannak jegyezve családi
 12       4|            fellovalom a Tónit: „Kelj fel, hegedüld meg azt az embert!”
 13       4|          Szigligetihez. Az egyszerre fel fogja benned ismerni a veszedelmes
 14       4|            az Erzsike mamáját kérjük fel a filantróp egylet elnökéül.
 15       4|          praxisa volt, hogy fogadjon fel jurátusnak.~S minthogy a
 16       4|       megbotránkozni. Ugyan ki akadt fel Bérczy Károlynak a fényes,
 17       5|          sötétveres foltokkal, egész fel a túlmagas homlokáig, melynek
 18       5|         Szilágyi Lillát magasztaltam fel Smike szerepében, azt írtam
 19       5|             Szigligetit, hogy lépjen fel erélyesen a hatóságnál.~
 20       5|     mindannyiunk jelszava egy volt: „Fel a magasba!” „Excelsior!”
 21       6|           nemzedékénél újoncozott, s fel is fedezett egy fiatal humoristát,
 22       6|            el Erzsikéékhez.~Mi múlja fel a világ minden örömei között
 23       6|          most már nem magam sütöttem fel megtüzesített cirkalomszárral,
 24       6|              én kisujjam… Én egészen fel voltam háborodva. Vajon
 25       6|           Mukinak a mellén.~– Eressz fel pajtás! – mondá a vetélytársam.~
 26       7|          tudja, hova építettem volna fel ezt a Bábel-tornyot, ha
 27       7|      szolgaságnak népe? Mért nem kél fel, hogy láncát letépje? Arra
 28       8|          szerencsésen magához tért s fel engedte magát szedni a földről!
 29       8|        valami pokoli lárma riasztott fel. Azt gondoltam, valamennyi
 30       8|              én „uram”, mikor már én fel voltam öltözve. – Ezúttal
 31       8|           valamennyi jobbágya jöjjön fel a kastélyudvarra, dorongokkal,
 32       8|         szolgál.~– S nem ismerte önt fel valaki?~– Dehogynem! Minden
 33       8|          ügyét, hanem azért keresett fel, mivel úgy értesült, hogy
 34       8|              bűvszínezéstől úgy tűnt fel a hátam mögött álló szépasszony,
 35       8|      barátném. A halál sokkal inkább fel van írva az én homlokomra,
 36       9|    esőcseppek ellen is ernyőt húztok fel, hátha nemsokára golyók
 37       9|        hivatva: a zöld asztalra állt fel s aztán ott is maradt, úgy,
 38       9|             kell szabadulni. Megyünk fel Táncsicsért Budára.~Erre
 39       9|         együtt voltam a páholyában – fel tudtátok költeni a nagy
 40       9|            mondám neki, hogy húzassa fel a függönyt, a színpadról
 41      10|           Rákóczy másnap odább ment, fel a Kárpátok felé. Ott beállt
 42      10|              kocsisnak pedig azonnal fel lett mondva a szolgálat.
 43      10|      hallottam, aki saját maga vitte fel a feleségemet, maga hajtva
 44      10|             Akármilyen tetőre hágtam fel, onnan nem láttam mást,
 45      11|           már itten. Magam is megyek fel Pestre.~– S mit keres Pesten,
 46      11|              tetejébe nagy kerülővel fel lehet jutni. Ez volt rendesen
 47      11|     optimizmussal. Most jön még csak fel a mi napunk! Jön az angol,
 48      12|          hársas patak mentén s onnan fel az erdős hegyoldalnak, az
 49      12|           álmodnám, egy dal hangzott fel valahonnan, nem messziről:~„
 50      12|            Erre megint Erzsike vette fel a szót.~– No efelől aztán
 51      12|         amerikai szabadsághős talált fel most egy fegyvert, mely
 52      12|            felettünk, annyiban tárta fel az egyre kibontakozó hegyhátán-hegy
 53      12|                  Elsbeth!” – sóhajta fel keservesen a szeladon (az „
 54      12|             Bálint barátom – mondám, fel sem kelve guggoló helyzetemből,
 55      12|         remeke a teremtésnek találta fel az álmában kivett oldalbordáját.
 56      12|            kiejteni. De annál jobban fel volt vágva a nyelve a kis
 57      12|             lett a vége, hogy vegyem fel az itt hagyott ruháimat,
 58      12|             gyalogolástól! Alig megy fel rá a régi topánka. Minek
 59      12|             sem megyek vissza!~Mikor fel voltam öltöztetve a régi
 60      12|             az én gondom. Alá is út, fel is út. Megyek, amerre a
 61      12|             a fekete füstje gomolyog fel a porfelleges égbe.~A forró
 62      12|           egy iszonyú ordítás rázott fel; ezernyi-ezer ember sikoltása: – „
 63      12|         befőttes üveget is bontottak fel. – Igaz, hogy sokat vétettem
 64      13|             arra kérem hogy vegyenek fel a kocsijukra, van hely a
 65      13|            ezt a leányt, nem vesszük fel!” Aztán meg a vámszedőnek
 66      13|              idején egy menekülő nőt fel nem vesz a kocsijára? Parasztasszony
 67      13|         Anyám, édes jó anyám! Vegyen fel a kocsira. Odavagyok. Nem
 68      13|             Sohasem láttam.~Úgy tűnt fel előttem, mint a mesebeli
 69      13|         Elfutott? Jól tette. – Üljön fel nagysám, ide az én szekeremre;
 70      13|             a Cigánymezőn állítottak fel sátorokat, azokban laktak.
 71      13|              hogy annál fogva megint fel tudjam húzni magamat; mert
 72      13|              hátán keresztül szökött fel, s megkapta az embernek
 73      13|            két puskalövés ébresztett fel. – Örültem, hogy megmenekültem
 74      13|             nem mi magyarok találtuk fel. Mármost ezt az ellenség
 75      13|         írásomat megismerve a címen, fel sem bontotta azt; de elzárta
 76      13|           túlömlő kitörésével kiálta fel: – „Királyném! Zenobiám!” –
 77      13|             következni. Minek tépjem fel ezt a sebet? Minden illúzióm
 78      13|           arra ösztönöz, hogy menjek fel Miskolcra a kormánybiztoshoz,
 79      13|      kormánynak. Egyszóval: áldozzam fel magamat érte.~– Pfuj! Pfuj!
 80      14|            oda!~– No, de hát, tegyük fel, hogy valami úton-módon
 81      14|           akik az én szavamra keltek fel – ha a földön fekszenek,
 82      14|     szenvedésből, amit magam idéztem fel.~– Hisz nem kell önnek örökre
 83      14|              szavát adta nekem, hogy fel fog itt keresni.~– A nejének?~–
 84      14|          beszél kegyed? – kiálték én fel egész indulattal.~– Hát
 85      15|              nekem éppen önt kéretni fel arra az áldozatra, hogy
 86      15|             magának. Mindennap újból fel kellett szólítanom, hogy
 87      15|           szóra elszörnyedten ugrott fel a helyéből.~– Kálvinistává?
 88      15|              azok is ostyában veszik fel a Krisztus testét. Hogy
 89      15|           násznépet a pompás lakoma. Fel volt terítve.~Mikor aztán
 90      16|         hónap múlva nyugotnak, aztán fel északnak, előre-hátra, megint
 91      16|           van ma? Január 23? Jegyezd fel a naplódba. „Január 23-án
 92      16|                  Lehetetlen! – kiált fel az ezredes – hát az a veres
 93      17|             meredek sziklaösvényeken fel és le, patakokat, hegyi
 94      17|           Méghozzá éppen most kaptuk fel a magyar nemzeti viseletet.
 95      17|            kísértés?~Elkezdtem alá s fel járkálni.~A cseléd csak
 96      18|            ördög is volt velem, hogy fel kellett frizíroztatni a
 97      18| visszafordulok még rosszabb.~Siettem fel a lépcsőkön. Erzsike a harmadik
 98      18|         előszoba is, ahol a felöltőt fel lehetett akasztani. A szakácsné
 99      18|           azok megebédeltek, hozatta fel a mi ebédünket.~Addig nem
100      18|          örömteljes reményt lobbantá fel szíveinkben, hogy nagy gyorsan
101      18|            hát azután, hogy Temesvár fel lett szabadítva, mért nem
102      19|            révéig vitt; alig épültem fel, akkor megint a nőm lett
103      19|           mágnásnő, aki nem jöhetett fel hozzánk a második emeleten
104      19|             hisz azért börtön; írják fel az ajtóra, hogy mikor vannak
105      19|               hogy ezt a „viveur”-ők fel nem kapták.~Aztán meg az
106      19|     pronunciált gömbölyűséget vettek fel az idomai, ami azonban nem
107      19|          hivatalhoz, hogy önt mentse fel a gyámi teendők alól.~–
108      20|        megkönnyebbül vele. De ki old fel engem? Kinek mondjam én
109      20|             míg ugyanakkor óva emelé fel a mutatóujját, száraz, felcserepesedett
110      20|        mindennap egy cseppel többet, fel húszig, aztán megint lefelé
111      20|          számon ez a szó. Ne emeljen fel. Hadd térdeljek még itt.