Fezejet

  1       1|               Ez is ritkán jön elő a maga rejtett sziklaodújából;
  2       1|              legdivatosabbak voltak, maga is szépségnek tartatott,
  3       1|            ember volt; nem engedte a maga protegéit háttérbe szoríttatni.~–
  4       2|               Magának nem elég, hogy maga elszökik a teremből, hanem
  5       2|      szomszéd szobában beszélnek.~– „Maga semmirekellő gazember! –
  6       2|            kiáltott Erzsike – mert a maga kezét is megharapja, aztán
  7       2|          odamentem a madárhoz. Hátha maga lett volna az orosz kétfejű
  8       2|              változott a színhely. Ő maga tehát nem volt otthon. Az
  9       3|              hogy az ember azt, amit maga körül látott és hallott,
 10       3|           gazdag nagynénémnek.~– Hát maga fogja kinyomatni a munkáját
 11       3|              egy írót, aki a könyvét maga adta ki, aztán faluról falura
 12       3|            olyan lesz, amit a szerző maga hord el házról-házra, hanem
 13       3|             volt feltalálva: a posta maga lehúzta előre az előfizetési
 14       3|              az előfizetési díjból a maga illetményét.~Minthogy az
 15       4|              kedvenc étele. Az anyám maga látott a konyhához. Másnap
 16       4|          ideális jelmezt talált ki a maga számára. S mindezt a quodlibetjét
 17       5|            Hírlap” szerkesztőjét, ki maga nem írt ugyan szépirodalmi
 18       5|             a hatóságnál.~Szigligeti maga is osztotta felháborodásomat,
 19       5|          ünnepeltjeivel. És amellett maga körül gyűjté az írók közül
 20       5|          volt: a közönség tombolt, s maga Horváth Lazi, a proszceniumpáholyban,
 21       5|             következése, hogy Petőfi maga körül gyűjté a „közvélemény
 22       5|              csak borongó emlékezet. Maga a szabadság ritka drága
 23       6|       tetszelgéssel mondá:~– Menjen! Maga vérengző gyilkos!~És ezt
 24       7|            divatos kalapja sem volt; maga horgacsolt magának fejkötőt,
 25       7|         félrevezettem az igaz útról. Maga bevallá, hogy a „Hóhér kötele”
 26       7|             kezéről?”~Aztán átvitt a maga szobájába. Annak a falain
 27       8|         csapta össze a kezeit.~– Hát maga ezt nem tudja? Hát nem írták
 28       8|        karján hozott kosarat letette maga mellé. – El vagyok ám fáradva
 29       8|          Bizony, ne gondolja, hogy a maga kedvéért öltöztem maskarának.
 30       8|       nénikéjének” nevezett, s saját maga után tudakozódott tőlem.
 31       8|         Bagót nem rágok, ha mindjárt maga Melpomene istennő köti is
 32       8|       Egyébiránt elmondta azt a Muki maga is, s egész őszinteséggel
 33       8|              kell ott kínálás. Vizet maga hoz az asszony a kútról.
 34       8|              asszony a kútról. Felét maga üríti ki a gazda, aztán
 35       8|            Azalatt a gazda elkölti a maga reggelijét: paprikás szalonnát
 36       8|         amilyen Bagotay Muki volna ő maga, ha lehetne.~– Hiszen megpróbálta
 37       8|          nagy lármára, kutyaugatásra maga a rideg marha is megvadult;
 38       8|              vőlegénytől, s melyet ő maga adott át, hogy igazítsam
 39       9|         galíciai lengyel nemesség a „maga szabadságát” követelte,
 40       9|            ellen; elvégezte a munkát maga a parasztság. A galíciai
 41       9|               Petőfinek ajándékul; ő maga is ott volt a februári barikádokon.)
 42       9|             halott volt, mint élő. Ő maga nem értett ebből a nagy
 43       9|              a szívben, kétségbeesve maga az isteni igazság fölött;
 44      10|              is végzett, és amellett maga jár ki szántani a földjére
 45      10|             süldőt vágat; a felesége maga süt, főz, fonásban elöl
 46      10|        valami a szekéren, megfaragja maga; ez a legjobb mulatság.
 47      10|         Bénitől hallottam, aki saját maga vitte fel a feleségemet,
 48      10|             vitte fel a feleségemet, maga hajtva a négy lovat a kocsiülésből
 49      10|             intézkedését, s mikor az maga elé idézte, s alkudni kezdett
 50      10|    Simontsits így felelt meg neki, a maga jó budai németségével: – „
 51      11|             kinn tanyáz az erdőben s maga keresi az élelmét, a gazdának
 52      11|            vele.~Igaz volt az.~– Hát maga meg teátrista volt, úgy
 53      11|             hírét.~– Hát azért, hogy maga barátom nem hallotta, lehetett
 54      11|             lehetett az híres ember. Maga, ugye a forradalom alatt
 55      11|             No, ha ez megtudja, hogy maga itt kóborol, szent, hogy
 56      11|         szerencsésen bele is buktam) maga az „Örvény-kőrül” kínálkozó
 57      11|      fejedelmi sora; olyan kék, mint maga az ég, csak a havas csúcsok
 58      11|    megbízásával jött ide.~Az asszony maga jött volna; de most még
 59      12|           reszketett úgy senki, mint maga Fra Diavolo, mikor egy emberi
 60      12|          meglátott a földön elnyúlva maga előtt, amint ő maga a sziklára
 61      12|         elnyúlva maga előtt, amint ő maga a sziklára egészen fölhágott.~
 62      12|         szájhősök híresztelték, mint maga! Ő bizony nem volt áruló!
 63      12|             kapott tőlem.~– Adja ide maga is a táskából a kenyeret,
 64      12|          ízetlen ömledezések elől.~– Maga éppen úgy tesz, mint az
 65      12|           Erzsike támadt őrá:~– De a maga komédiázása hozta őket a
 66      12|            mászhatok le négykézláb a maga medvebarlangjába.~– Azt
 67      12|           Erzsike – de hát aztán? Ha maga ott marad az odúban, a mi
 68      12|             Erzsike meg nevetett – a maga nyomorúságán is meg az enyimen
 69      12|            ha már nem elégszik meg a maga hites férjével, akivel a
 70      12|            ezen nem nevetni. Erzsike maga is azt tette.)~– Hát hiszen
 71      13|           elbeszélése alatt. Erzsike maga is egészen kimerült bele.)~–
 72      14|             minden pályának megvan a maga maleficiuma: a tengerészre
 73      14|              így? Mi jövendőt lát ön maga előtt?~– Egyelőre úgy vagyok,
 74      14|          laktunk. Amikor a feleségem maga főzött, mert cselédünk sem
 75      14|   felrajzolja a virágokat, amiket az maga kivarr.~– Nem fog örökké
 76      14|              egyengeti.~Csábító volt maga a kép is, még inkább, aki
 77      14|               minden szava csáb, aki maga a megtestesült paradicsomi
 78      14|      másikunk élve marad s gyászolja maga magát.~Milyen szép sorsa
 79      14|             itt tolvaj.~A ház ajtaja maga sincs bezárva, egy kis folyosóra
 80      15|               Ah. Milyen vörös lett! Maga is volt bele szerelmes!
 81      15|         bizony „szegény az éklézsia: maga harangoz a pap”. – Üres
 82      15|             angolnak nincs kenyere”.~Maga ez a paradox kedélyállapot
 83      16|              megszerezte akárhonnan. Maga szánkára ült, s napijáróra
 84      16|            világosságot sugárzana ki maga körül. Mától fogva nem iszom
 85      16|            megfoghatja, az övé; – ha maga el nem éri: mástól meg nem
 86      17|              hegy teteje beszakadt s maga alá temetett rabot és rabtartót.
 87      17|      hallatlan! Hogy egy szépasszony maga blaguirozzon!)~– De, édes
 88      17|           Választ kérek.~– Vagy úgy? Maga is itt van?~Még egyszer
 89      18|              azonban az ajtót betéve maga mögött, felém fordult, egyszerre
 90      18|             fűszer az ételben. Aztán maga fölszeletelte a kisleány
 91      18|          Őrült kívánság! – Hisz arra maga az istenség is tehetetlen,
 92      18|             kellemesebbnek.~Még Anna maga is elismeré, hogy okosabb
 93      18|            azt a tizediket kihúzni a maga számára a sors urnájából?~
 94      18|             tanácsolt; sem azt, amit maga kigondolt. Hanem várjon
 95      19|             címe megadassék, s azt ő maga is megtartja; engem állandóul „
 96      19|           Csak a táncos nem talált a maga számára mentséget. Az táncmester
 97      19|             egyedül, bátorságot vett maga is bejönni. Addig nem mert.~(
 98      19|              a székemből mérgesen.~– Maga goromba szörnyeteg! Nem
 99      20|              talán beteg volt?” de ő maga hozta elő.~– Nagyon megváltoztam
100      20|             aki egész rémvilágot lát maga előtt, melyet mások nem
101      20|       szombat délutáni napkisütés, a maga indokolásával, általános
102      20| szenvedésekben. Mindenkinek megvan a maga keresztje, amit Isten rámért,