Fezejet

3001      12   |             rémjelenet előadása: az arcán a veríték gyöngyözött. Idő
3002      12   |                 csak folytatni):~Soha ezt a napot én el nem felejtem.
3003      12   |                   felejtem. Egyik rémület a másikat irtotta ki a szívből.
3004      12   |              rémület a másikat irtotta ki a szívből. A félrevert harangok
3005      12   |             másikat irtotta ki a szívből. A félrevert harangok kongása
3006      12   |                 még egy toronyban kongtak a harangok, a kálvinisták
3007      12   |             toronyban kongtak a harangok, a kálvinisták tornyában. A
3008      12   |                  a kálvinisták tornyában. A többi templomtorony mind
3009      12   |                    ez az egy még megvolt. A szél ellenkező irányban
3010      12   |                  ellenkező irányban fújt, a tűz azon városrész felé
3011      12   |                felé nem terjedt. Mindenki a kálvinista torony irányában
3012      12   |               torony irányában tartott. – A vár közelébe eső utcákat
3013      12   |                  vár közelébe eső utcákat a nemzetőri hadcsapatok elzárták
3014      12   |            nemzetőri hadcsapatok elzárták a futó népség elől; az egyetlen
3015      12   |                 az egyetlen utca, amelyen a Vág felé menekülni lehetett,
3016      12   |                  felé menekülni lehetett, a Szombati utca volt. Fele
3017      12   |                  is lángban állt, de ahol a Nagy Mihály utca elválasztja,
3018      12   |               maradt. – Az önök háza volt a legszélső épület, melyen
3019      12   |                    melyen túl nem terjedt a tűz. De az átelleni szegletház,
3020      12   |                   az átelleni szegletház, a vendégfogadó földig égett. –
3021      12   |       vendégfogadó földig égett. – Óh, ez a kedves ismerős ház! – Azokkal
3022      12   |             kedves ismerős ház! – Azokkal a hűs folyosókkal, azokkal
3023      12   |                  hűs folyosókkal, azokkal a veres márványoszlopokkal,
3024      12   |               márványoszlopokkal, amiknek a keresztvasán annyiszor produkálta
3025      12   |              akrobatai gyakorlatait! – Az a gondolatom támadt, hogy
3026      12   |          Valamikor szívesen láttak ottan! A kedvemért még új befőttes
3027      12   |                 hogy sokat vétettem ennek a háznak! – Szememre is hányta
3028      12   |             Kinevettem az ő fiát! – Ezzel a kacagással kikergettem a
3029      12   |                  a kacagással kikergettem a világba! – Dehát a nagy
3030      12   |            kikergettem a világba! – Dehát a nagy szerencsétlenség idején
3031      12   |                   szerencsétlenség idején a haragot elfelejtik. Odamenekülök
3032      12   |            anyjához. Ezt gondoltam, amint a házukat megláttam. – Hát
3033      12   |              házukat megláttam. – Hát ezt a jelenetet megint nem fogom
3034      12   |                   elfelejteni. – Ott állt a jó öreg asszonyság a házajtóban,
3035      12   |                 állt a jó öreg asszonyság a házajtóban, abban a barna
3036      12   |            asszonyság a házajtóban, abban a barna ruhában, abban a fodros
3037      12   |              abban a barna ruhában, abban a fodros főkötőben, amiben
3038      12   |                 lefestette az arcképét, s a futó emberek közül, akinek
3039      12   |              mondták, hogy: „nem láttuk!” a kezeit tördelte, keservesen
3040      12   |                  én fiam?”~(Jaj! Mi esett a szemembe?)~Az asszony folytatá:~–
3041      12   |                  Mikor az ön anyjának ezt a szavát hallottam, megint
3042      12   |              városi közgyám, s annak most a városházán kell helyt állni,
3043      12   |                  kell helyt állni, s amíg a tető ég a feje fölött, az
3044      12   |                   állni, s amíg a tető ég a feje fölött, az árvák vagyonát
3045      12   |              oldalán végigmenni; áttértem a másik oldalára. – Hátha
3046      12   |                 azt kérdezi: „hová tetted a fiamat? Ha ezek a te átkozott
3047      12   |                  tetted a fiamat? Ha ezek a te átkozott színváltozó
3048      12   |                    Nem mertem, nem mertem a színe elé kerülni – inkább
3049      12   |                színe elé kerülni – inkább a saját anyámnak a haragos
3050      12   |                   inkább a saját anyámnak a haragos arcát viselem el,
3051      12   |                   el, mint az ön anyjának a könnybelábadt tekintetét. –
3052      13   |                  az arcát, olyanok voltak a szemei, mint egy álomjáróé,
3053      13   |                   mint egy álomjáróé, aki a holdvilágba bámul. Csaknem
3054      13   |         látszottak, úgy ki voltak tágulva a pupillái. Halkan beszélt:~–
3055      13   |               előttem volna az egész kép. A város legnagyobb része lángban
3056      13   |                    Estének kellett lenni; a kálvinista toronyban az
3057      13   |          toronyban az óraütés belevegyült a félrevert harangkongásba.
3058      13   |     harangkongásba. Az óra ütött nyolcat, a félrevert harang ötöt, az
3059      13   |              egész égboltozat világított, a sűrű füstfellegek tűz verőfénye
3060      13   |       füstfellegek tűz verőfénye csinálta a pokolbeli nappalt, s ebben
3061      13   |                pokolbeli nappalt, s ebben a rettentő világításban mint
3062      13   |                 rémbálvány, emelkedett ki a kálvinista templom tornya,
3063      13   |                nagy réztetejével, s annak a csúcsán a nagy aranygombbal
3064      13   |           réztetejével, s annak a csúcsán a nagy aranygombbal és csillaggal.
3065      13   |                   egy túlvilági tünemény. A tűz ropogását túlordította
3066      13   |                tűz ropogását túlordította a tízezernyi rémült ember
3067      13   |          kiáltozása, az állatok üvöltése. A város Megyercs utcai részéből,
3068      13   |             Megyercs utcai részéből, ahol a szekeresgazdák laknak, mind
3069      13   |                laknak, mind összetódultak a kocsik, lovak, tehenek,
3070      13   |                tehenek, gazdáikkal együtt a Rozália térre s a „Cigánymezőre”.
3071      13   |                  együtt a Rozália térre s a „Cigánymezőre”. Mozdulni
3072      13   |                   tudtak egymástól. Ekkor a jajgató, szitkozódó, átkozódó
3073      13   |          odaomlott az az embertömeg, mely a Duna-partról törte magát
3074      13   |                  városon keresztül, azzal a rémordítással, hogy „betört
3075      13   |               rémordítással, hogy „betört a városba az ellenség!” A
3076      13   |                   a városba az ellenség!” A rémhír akkorát nőtt, mire
3077      13   |                   az ellenséges katonákat a városba berohanni. – „Ölnek,
3078      13   |           kiabálták hozzá, hogy „most már a várból fogják bombáztatni
3079      13   |               tele lett minden utca, mely a Vág hídjához vezet, menekülő
3080      13   |              elébb akartak odajutni, azok a „kis piac” szűk utcáján
3081      13   |                   ilyen vágtató szekérnek a saraglyájába kapaszkodtam,
3082      13   |                úgy futottam lélekszakadva a szekér után. A könnyű topánkák
3083      13   |              lélekszakadva a szekér után. A könnyű topánkák mind ki
3084      13   |               mind ki voltak már szakadva a lábamon, s tele lettek kaviccsal.
3085      13   |                 és kirázzam belőlük. Abba a szekérbe igen jó lovak voltak
3086      13   |                  jó lovak voltak fogva, s a kocsis nem kímélte az ostort.
3087      13   |             kocsis nem kímélte az ostort. A kocsiülésben két asszony
3088      13   |            burkolhatják be magukat azokba a szűrökbe, s a fejüket a
3089      13   |              magukat azokba a szűrökbe, s a fejüket a nagy kendőbe,
3090      13   |                   a szűrökbe, s a fejüket a nagy kendőbe, mikor olyan
3091      13   |                    égről, mindenünnen.~Az a kocsi szerencsésen eljutott
3092      13   |               kocsi szerencsésen eljutott a vágdunai hídhoz, mielőtt
3093      13   |                  vágdunai hídhoz, mielőtt a többi menekülő szekerek
3094      13   |         eltorlaszolták volna az utat. Ott a révnél meg kellett állnia,
3095      13   |                  meg kellett állnia, mert a vámszedők a hídpénzt követelték:
3096      13   |                  állnia, mert a vámszedők a hídpénzt követelték: Az,
3097      13   |                   követelték: Az, hogy ég a város, őrájuk nem tartozott,
3098      13   |               őrájuk nem tartozott, azért a hídvámot meg kell fizetni.
3099      13   |             osztrák bankjegyet. Abból meg a vámos nem tudott visszaadni.
3100      13   |                  van rajtam most, s annak a zsebében mindig szokott
3101      13   |              odaadhassam neki. Odaszóltam a pórnőknek: – „Énnálam van
3102      13   |            Énnálam van egy tizes, odaadom a vámszedőnek, csak arra kérem
3103      13   |                   kérem hogy vegyenek fel a kocsijukra, van hely a kocsis
3104      13   |                fel a kocsijukra, van hely a kocsis mellett. Nem bánom,
3105      13   |              asszony hirtelen odakiáltott a kocsisnak: – „Ne engedje
3106      13   |                    Ne engedje felülni ezt a leányt, nem vesszük fel!”
3107      13   |                   vesszük fel!” Aztán meg a vámszedőnek mondá, hogy
3108      13   |                   hogy tartsa meg hát azt a százast, ha nem tud visszadni
3109      13   |                tud visszadni belőle, csak a kocsijukat eressze tovább.
3110      13   |                 menekülő nőt fel nem vesz a kocsijára? Parasztasszony
3111      13   |                Felgerjedésemben megkaptam a parasztasszony fején a bebugyoláló
3112      13   |          megkaptam a parasztasszony fején a bebugyoláló nagykendőt,
3113      13   |                     Majd jéggé fagytam! – A saját anyámat ismertem meg. – „
3114      13   |                  nem ismer rám? Én vagyok a kegyed leánya, az Erzsike!”
3115      13   |                   Erzsike!” Erre az anyám a szűr gallérját vonva arca
3116      13   |                hagyjon békét! Nem ismerem a kisasszonyt. Én nem vagyok
3117      13   |              magának az anyja. Eressze el a kendőmet!”~Azt hittem, hogy
3118      13   |              ismer rám az anyám! Nem akar a kocsijára felvenni. Mint
3119      13   |                  kocsijára felvenni. Mint a villám, úgy lobbant át a
3120      13   |                  a villám, úgy lobbant át a lelkemen az a gondolat,
3121      13   |                  lobbant át a lelkemen az a gondolat, hogy ő az, akit
3122      13   |                 gondolat, hogy ő az, akit a nép így átkoz. Bizonyosan
3123      13   |              ilyenkor nem segítség. Akire a népdüh kimondja: „ez az!”
3124      13   |                   odadobtam az ezüstpénzt a vámszedőnek, hadd bocsássák
3125      13   |        vámszedőnek, hadd bocsássák útjára a szekeret. Gondoltam, hogy
3126      13   |                Gondoltam, hogy ha egyszer a hídon túl leszünk, akkor
3127      13   |               félni, felvesz majd magához a szekérbe. Azzal a hátulsó
3128      13   |                 magához a szekérbe. Azzal a hátulsó lőcsbe fogózva,
3129      13   |                  fogózva, futottam tovább a szekér mellett, amíg a fortificatio
3130      13   |             tovább a szekér mellett, amíg a fortificatio sáncain túljutottunk,
3131      13   |                 édes jó anyám! Vegyen fel a kocsira. Odavagyok. Nem
3132      13   |              elmaradni, utoljára megfogta a lőcsbe kapaszkodó kezemet
3133      13   |                  lefeszegette az ujjaimat a lőcsről, s aztán nagyot
3134      13   |                 én végigestem az útfélen. A szekér tovább robogott.~
3135      13   |               tartott az erőm. Nem bírtam a lábaimon állni többé, úgy
3136      13   |             vánszorogtam az árok széléig. A halálfélelem ösztöne mondta,
3137      13   |                 rémlátványt érzéketlenül. A menekülő szekerek hármasával,
3138      13   |                  országúton, összeakadtak a tengelyeikkel; volt iszonyú
3139      13   |                    némelyik szekeres arra a vakmerő gondolatra jött,
3140      13   |                  árkon, le az országútról a szabad mezőre; a többi követte
3141      13   |              országútról a szabad mezőre; a többi követte a példáját;
3142      13   |                   mezőre; a többi követte a példáját; olyan közel gördültek
3143      13   |                 akaraterőm sem volt, hogy a lábamat elhúzzam a gördülő
3144      13   |                   hogy a lábamat elhúzzam a gördülő kerekek elől.~Ekkor
3145      13   |                 Ekkor trombitaszó vegyült a zűrzavaros lárma közé. Egy
3146      13   |               igyekezett utat szabadítani a menekülő szekérsorok között
3147      13   |               menekülő szekérsorok között a szénásszekereknek, melyeket –
3148      13   |                   lett nekem magyarázva – a várkormányzóság átszállított
3149      13   |              átszállított az égő városból a Vágon túl fekvő Izsa helységbe.
3150      13   |                 túl fekvő Izsa helységbe. A vezénylő tiszt szitkozódott,
3151      13   |                káromkodott, s kardlapozta a kocsisokat, akik a katonai
3152      13   |            kardlapozta a kocsisokat, akik a katonai vonat útját elállták: – „
3153      13   |                  pugrisok! Ahelyett, hogy a tüzet oltanátok, világgá
3154      13   |             benneteket? Nincs az ellenség a hátatokon! Menjetek az öregapátok
3155      13   |                 lelkébe vissza!”~Nekem ez a hang olyan ismerős volt.
3156      13   |              szakáll, huszáros egyenruha, a fején tollas kalap. Sohasem
3157      13   |                Úgy tűnt fel előttem, mint a mesebeli sárkányölő vitéz.
3158      13   |                  Senki sem ügyelt rám.~Ez a tiszt észrevett. A legnagyobb
3159      13   |                rám.~Ez a tiszt észrevett. A legnagyobb küszködés közepett
3160      13   |                közepett megfigyelte, hogy a lovának lábai előtt egy
3161      13   |                   Hirtelen visszarántotta a paripáját, s a nevemen szólított:~–
3162      13   |             visszarántotta a paripáját, s a nevemen szólított:~– Elsbeth
3163      13   |                    Mi történt vele?~Erről a megszólításról ráismertem.
3164      13   |            megszólításról ráismertem. Ezt a nevet csak egy ember szokta
3165      13   |             emlékezetes színpadi próbákon a szerepemre betanított.~–
3166      13   |                   Nem! Rengetegi kapitány a nevem! Hát a mama hova lett?
3167      13   |           Rengetegi kapitány a nevem! Hát a mama hova lett? Elfutott?
3168      13   |                   Ekkor hirtelen leszállt a lováról, a kantárját az
3169      13   |              hirtelen leszállt a lováról, a kantárját az ordinánc kezébe
3170      13   |                  odajött hozzám; fölemelt a karjaira, úgy vitt a szekeréig,
3171      13   |             fölemelt a karjaira, úgy vitt a szekeréig, s ott elhelyezett
3172      13   |              szekeréig, s ott elhelyezett a jó illatos szénába.~Olyan
3173      13   |               Olyan érzés volt az, mintha a paradicsomba vinnének. Aztán
3174      13   |                 vinnének. Aztán rám dobta a köpönyegét. Idekinn hideg
3175      13   |                  Még egyébre is kiterjedt a gondja:~– Ott van az elemózsiás
3176      13   |                talál. Valami ital is lesz a kulacsban. Az jól fog nagysámnak
3177      13   |                féljen semmit. Ott áll még a fügét mutató szűz a vár
3178      13   |                   még a fügét mutató szűz a vár ormán.~Azzal ismét felszökött
3179      13   |                    Azzal ismét felszökött a lovára, s folytatta hatalmasan
3180      13   |                    s folytatta hatalmasan a kommandírozást, hogy a szénásszekereit
3181      13   |         hatalmasan a kommandírozást, hogy a szénásszekereit keresztültörtesse
3182      13   |         szénásszekereit keresztültörtesse a szekértáboron. – Azt hittem,
3183      13   |              vadállat. Azt hiszem, hogyha a mennybéli üdvösségemet kérték
3184      13   |                   is odaadtam volna azért a puha szénában fekvésért
3185      13   |            szénában fekvésért meg ezekért a mohón lenyelt falatokért.~
3186      13   |                sohasem, akkor lecsavartam a csutora tetejét, s a számhoz
3187      13   |          lecsavartam a csutora tetejét, s a számhoz vittem; nem ízleltem
3188      13   |                csak húztam, húztam, ahogy a lélegzetem bírta, amíg a
3189      13   |                  a lélegzetem bírta, amíg a szomjam vágyta; azt hiszem,
3190      13   |               város egy nagy illumináció; a közepében a kálvinista torony;
3191      13   |                  illumináció; a közepében a kálvinista torony; nem egy
3192      13   |                  egy torony, hanem három; a bolondos egyre táncol, jobbra-balra
3193      13   |              táncol, jobbra-balra lógatja a fejét, s valamennyi ember
3194      13   |                 mind ugrálnak, táncolnak, a lakodalmas nép rikontgat
3195      13   |                férfi tanakodott fölöttem: a tábori orvos és „ő”. – „
3196      13   |                   Ezzel Erzsike odalépett a meredély párkányára, két
3197      13   |          párkányára, két kezét összetette a keblén, s arcát hátrafordította
3198      13   |                   hogy megtaszítson, csak a kezével intsen felém. Én
3199      13   |           elvégzem.~Én ijedten kaptam meg a kezét, s elrántottam a szédítő
3200      13   |                meg a kezét, s elrántottam a szédítő sziklapárkányról.~–
3201      13   |                 eszén. S erővel odavontam a parázs mellé.~– De hát „
3202      13   |                     Csendesüljön le. Azok a fegyveresek már itt jönnek
3203      13   |                   Két jámbor erdész volt, a diósgyőri kamarai uradalomból.
3204      13   |                  mulatságot mívelünk itt, a tűz mellett falatozunk.
3205      13   |                   tűz mellett falatozunk. A sziklán hagyott albumomban
3206      13   |                sziklán hagyott albumomban a megkezdett tájkép.~Szép
3207      13   |             tulajdonsértést azáltal, hogy a más fájából tüzet raktam?
3208      13   |               raktam? Ha igen, megtérítem a kárt; – amire az öreg azt
3209      13   |               nincs semmi panasz ellenem; a targally a szegény emberé,
3210      13   |                panasz ellenem; a targally a szegény emberé, aki összeszedi,
3211      13   |                  összeszedi, idézte erről a klasszikus német balladát,
3212      13   |                  német balladát, amelyben a rossz-szívű erdész a szegény
3213      13   |             amelyben a rossz-szívű erdész a szegény parasztot megfosztja
3214      13   |              szegény parasztot megfosztja a rőzsekötegétől. Tehát olvasott
3215      13   |                 Észrevettük onnan alulról a füstről, hogy az Örvény-kövön
3216      13   |                figyelmeztetni.~– Köszönöm a nagy barátságot. A farkasok,
3217      13   |               Köszönöm a nagy barátságot. A farkasok, úgy tudom, hogy
3218      13   |    impertinenskednek, mintha tudnák, hogy a kormány beszedette mind
3219      13   |                   kormány beszedette mind a puskákat. Csak éppen nálunk
3220      13   |                  csak én akarom befejezni a vázlatomat, amiért ide felfáradtam.~–
3221      13   |              figyelmeztetem az urat, hogy a hóesés hamarább be fog következni,
3222      13   |              mikor ilyen nagy köd fekszik a tájon reggel, s az hirtelen
3223      13   |                szorítottunk, s azzal mind a ketten odább mentek.~– Hát
3224      13   |                    Hát érdemes volt ezért a barlangba bújni? – mondá
3225      13   |                  Van olyan ember sok, aki a nagy veszéllyel szembe mer
3226      13   |           veszéllyel szembe mer szállni s a kis veszély elől elbújik.~–
3227      13   |               példátlan dolog, hogy abban a rendkívüli korszakban az
3228      13   |             Lettek ügyvédekből ezredesek; a háború sok jellemre nemesítő
3229      13   |                azt hittem, hogy Rengetegi a nevével együtt az egész
3230      13   |                 osztrák hadak körülzárták a várost, s a legelső bombát
3231      13   |                   körülzárták a várost, s a legelső bombát beröpítették
3232      13   |               legelső bombát beröpítették a Városház térre, az egész
3233      13   |                Nagyúri családok elhagyták a házaikat, akiké még le nem
3234      13   |                 akiké még le nem égett, s a Cigánymezőn állítottak fel
3235      13   |              laktak. Odáig nem hordtak el a monostori ágyúk bombái.
3236      13   |                   monostori ágyúk bombái. A bódéban megszűnik az erkölcs
3237      13   |             tekintély volt akkor, s annak a karjába kapaszkodva menni
3238      13   |               dicsőség volt. Hogy férje-e a karján vezetett nőnek, az
3239      13   |               ember, vitéz ember! Ez volt a fődolog. S ha ismerőssel
3240      13   |                  Azt mindenki tudta, hogy a válóperem meg van kezdve
3241      13   |                  kérdezték hol lakom, hát a várban! A várban lakás irigylett
3242      13   |                  hol lakom, hát a várban! A várban lakás irigylett állapot!
3243      13   |                állapot! Ott bombamentesek a szobák. Azt hiszem, hogy
3244      13   |                    hogy többen irigyelték a sorsomat, mint szánakoztak
3245      13   |                   is beletaláltam magamat a katonaéletbe. Adtunk koncerteket
3246      13   |                 ellenség legjobban szórta a bombákat a várra, mi felvittük
3247      13   |               legjobban szórta a bombákat a várra, mi felvittük a zenekart
3248      13   |            bombákat a várra, mi felvittük a zenekart a bástya tetejére,
3249      13   |                   mi felvittük a zenekart a bástya tetejére, s ott jártuk,
3250      13   |                  nagy muzsikaszó mellett, a csárdást. Hadd bosszankodjék
3251      13   |              csárdást. Hadd bosszankodjék a német! Nekem hírem volt
3252      13   |              bizony nemigen épültem ettől a beszédtől.)~Erzsike vette
3253      13   |                     Azt tudhatja ön, hogy a télen a komáromi dolgok
3254      13   |                 tudhatja ön, hogy a télen a komáromi dolgok nagyon rosszul
3255      13   |             dolgok nagyon rosszul álltak. A katonai kormányzó gyönge
3256      13   |               gyönge kapacitás volt ahhoz a feladathoz, ami egy ilyen
3257      13   |                védelmezésével együtt jár; a várőrség henyélt és zúgolódott.
3258      13   |                  Árulásról suttogtak! Sőt a tüzérség főparancsnokát
3259      13   |                  fosztották az állásától. A magyar kormányt kellett
3260      13   |              volna értesíteni Debrecenben a veszélyes helyzetről és
3261      13   |              küldeni? Ki vállalkozik arra a vakmerő feladatra, hogy
3262      13   |                   vakmerő feladatra, hogy a Komáromból küldött tudósítást,
3263      13   |                járó tréfa.~Egy este azzal a szóval jön be hozzám a kazamatában
3264      13   |              azzal a szóval jön be hozzám a kazamatában levő szobába
3265      13   |              vesztett ön el engemet talán a kártyán?~– „Kegyedet nem;
3266      13   |              kártyán?~– „Kegyedet nem; de a fejemet. Elvállaltam a debreceni
3267      13   |                 de a fejemet. Elvállaltam a debreceni küldetést. Nagy
3268      13   |               küldetést. Nagy fába vágtam a fejszét; vagy hatot, vagy
3269      13   |                vakot! Ezer forintot adtak a markomba, hogy a szökésem
3270      13   |           forintot adtak a markomba, hogy a szökésem útját teljes sikerrel
3271      13   |                 ebben. Ismerem már ezeket a hippokratészi ábrázatokat.
3272      13   |                 ön csinálni?~– „Megmentem a becsületemet. Elmegyek az
3273      13   |            elhiszem, hogy ön innen, ebből a bombázott várból szívesen
3274      13   |                 önnek. Adja ide nekem azt a hivatalos értesítést, amit
3275      13   |                    majd én eljuttatom azt a kormány kezébe.~– „Hogyan?” –
3276      13   |                    Én már régen főzöm ezt a tervet. Önnek ebben csak
3277      13   |                 nem tart megszállva, mert a várütegek alatt fekszik;
3278      13   |                addig, amíg én visszajövök a Debrecenből küldött válasszal.”~(
3279      13   |                   már bámulni kezdtem ezt a nőt.)~– És Rengetegi barátom
3280      13   |                 nekem lélekemelő példákat a világtörténelemből, hős
3281      13   |       asszonyokról, akik együtt harcoltak a férjeikkel, Rozgonyi Cicelléről.
3282      13   |                 szerencsésen bevégzem ezt a küldetést, azontúl „Zenobia
3283      13   |                Még aznap este elkészültem a tervemmel. Rengeteginek
3284      13   |                   tervemmel. Rengeteginek a haját, bajuszát, szakállát
3285      13   |         felismerhető ne legyen.~(– Ez hát a kegyed ötlete volt?)~– Azután
3286      13   |                ajtaján. Akkor hozzáfogtam a saját alakom átidomításához.
3287      13   |                hogy olvasva is elmehettem a cigányok között, a hajam
3288      13   |             elmehettem a cigányok között, a hajam annyira lenyírva,
3289      13   |                   soha ki nem mosott ing; a legszurtosabb „malacbanda”
3290      13   |                    Nem álhattam meg, hogy a kezét meg ne szorítsam.
3291      13   |                   tud hozni egy asszony – a hazáért – meg a szeretőjéért!)~–
3292      13   |                 asszony – a hazáért – meg a szeretőjéért!)~– Ez még
3293      13   |                egy bandát. Ha egyedül jár a cigány, elfogják mint kémet;
3294      13   |               rábeszélni, hogy otthagyják a bombázott várost, ahol az
3295      13   |                   mind kiszorították őket a cigányviskóikból. A hús,
3296      13   |                  őket a cigányviskóikból. A hús, kenyér megdrágult,
3297      13   |         negyedmagammal nekiindultam annak a hosszú, bizonytalan útnak
3298      13   |                    Szánkón csak akkor jár a cigány, ha valami uraság
3299      13   |                   s olyan uraság nem volt a vidéken. Útközben, ha találtunk
3300      13   |        csereklyével rakott szekeret, mely a nádasból fűtőszert szállított,
3301      13   |                 de ott meg majd elfagyott a lábunk. Megint csak leszálltunk.~
3302      13   |                  Megint csak leszálltunk.~A legelső faluban, Ógyallán
3303      13   |             cernirozó sereg egy csapatát, a vasas németeket. A cirkáló
3304      13   |              csapatát, a vasas németeket. A cirkáló patrol bekísért
3305      13   |                 patrol bekísért bennünket a parancsoló őrnagyhoz. Az
3306      13   |             förmedt; hogy mertünk kijönni a városból? Mi persze egy
3307      13   |                 értettünk németül; s mind a négyen, cigány szokás szerint,
3308      13   |                   nem lehet ott maradnunk a városban, a honvédek minket
3309      13   |                 ott maradnunk a városban, a honvédek minket állítanak
3310      13   |              honvédek minket állítanak ki a bombák elé, s úgy muzsikáltatnak
3311      13   |                 úgy muzsikáltatnak velünk a sánc tetején; minden ágyú
3312      13   |              minden ágyú mifelénk lő; ezt a cigány ki nem állja!~– „
3313      13   |              Ugyancsak megszeppentem! Nem a velem hozott sürgöny miatt.
3314      13   |                    hogy nő vagyok, s csak a képem meg a két kezem cigányfajta,
3315      13   |                vagyok, s csak a képem meg a két kezem cigányfajta, a
3316      13   |                  a két kezem cigányfajta, a többi európai. Akkor el
3317      13   |               veszve. Hirtelen odaszóltam a cigányoknak valamit. Arra
3318      13   |                   rázendítettük con fuoco a Gott erhalte szép himnuszát.
3319      13   |              erhalte szép himnuszát. Erre a hatalmas úrnak kiengedt
3320      13   |                   hatalmas úrnak kiengedt a fagyos ábrázatja. – „No,
3321      13   |          semmirekellők, minthogy tudjátok a tisztességet, hát nem veretek
3322      13   |                rátok, de itt nem maradtok a faluban, hanem rögtön mentek
3323      13   |               majd megtáncoltatom én! Ott a deres.” A klarinétos tréfás
3324      13   |          megtáncoltatom én! Ott a deres.” A klarinétos tréfás fickó
3325      13   |                  eltitkolni: – „Áldja meg a devla ezt a nagy urat, de
3326      13   |                     Áldja meg a devla ezt a nagy urat, de nagy bankóval
3327      13   |                 sagt der Kerl?” – kérdezé a major. – „Gott soll segnen
3328      13   |               grossen Banknoten” Erre még a nagy úr is elnevette magát. – „
3329      13   |                   fagyva, egy falat sincs a gyomrunkban, egy hét óta „
3330      13   |                ismert irgalmat. Bekötteté a szemeinket, szánkóra rakatott,
3331      13   |            rakatott, s úgy kísértetett ki a faluból lovas őrjárattal. –
3332      13   |            zárolva. – Ha egyszer kijutunk a világba, ott azután nem
3333      13   |                   azután nem kell félteni a cigányt, hogy eltévedjen.
3334      13   |                  egész Európán, ha ráveti a fejét. Így vegyegtünk végig
3335      13   |               fejét. Így vegyegtünk végig a Duna mentén, egyik várostól
3336      13   |               Duna mentén, egyik várostól a másikig, s keresztülélveztük
3337      13   |              másikig, s keresztülélveztük a vándorcigányélet minden
3338      13   |                   utasításomba adva, hogy a küldött sürgönyt egyedül
3339      13   |                  küldött sürgönyt egyedül a magyar kormány fejének adjam
3340      13   |                   megtehettem volna, hogy a magyar deréksereggel vonulok
3341      13   |               tovább, ott szívesen látták a cigányzenészt. A jó kedvét
3342      13   |                   látták a cigányzenészt. A jó kedvét a honvéd soha
3343      13   |                cigányzenészt. A jó kedvét a honvéd soha nem hagyta el,
3344      13   |                nem hagyta el, csakhogy az a fősereg fölfelé vonult a
3345      13   |                  a fősereg fölfelé vonult a görbe Tótországba, s az
3346      13   |                ellenséges táborokon, amíg a Tisza partjáig eljutunk,
3347      13   |                   Hová rejtette el kegyed a küldött sürgönyt?~– Az a
3348      13   |                  a küldött sürgönyt?~– Az a hegedűmnek a fenekére volt
3349      13   |               sürgönyt?~– Az a hegedűmnek a fenekére volt belülről felragasztva.
3350      13   |               volt belülről felragasztva. A cigánynak a hegedűjét csak
3351      13   |                 felragasztva. A cigánynak a hegedűjét csak nem szedik
3352      13   |                nem szedik széjjel, amivel a mindennapi kenyerét keresi.
3353      13   |                   fogadjunk, ami elvigyen a másik városig. Minden város
3354      13   |           elhiggye. Ön emlékezni fog arra a rettenetes téli útra a múlt
3355      13   |               arra a rettenetes téli útra a múlt télen?~– Nagyon emlékezem.
3356      13   |                  alatt notturnót. Hahaha! A legkeservesebb állapotom
3357      13   |                   Kecskeméttől eljutottam a Tiszáig. A városban feküdt
3358      13   |        Kecskeméttől eljutottam a Tiszáig. A városban feküdt Jellasics
3359      13   |    keresztüldolgoznunk. Részem volt abban a nagy szerencsében, hogy
3360      13   |                esténként ő nagyméltósága, a vitéz banus előtt. Igen
3361      13   |                 elégedve. Kitűnően tudtam a bandámmal együtt egzekválni
3362      13   |           bandámmal együtt egzekválni azt a szép indulót: – „Szláva,
3363      13   |                  mu: Jelacsicsu nas omu!” A délceg „kolo” tánchoz is
3364      13   |               húzni, s különösen kivívtam a megelégedését a melódiateljes „
3365      13   |                  kivívtam a megelégedését a melódiateljes „Schneider
3366      13   |                  bor elég, s ha nagy volt a lelkesedés, dacára a fekete
3367      13   |                 volt a lelkesedés, dacára a fekete pofámnak s a belőlem
3368      13   |                dacára a fekete pofámnak s a belőlem kisugárzó fokhagyma
3369      13   |               kisugárzó fokhagyma bűznek, a tiszt urak mind összecsókolgattak.~
3370      13   |              Erzsike nem mondhatta ki ezt a szót, hogy rögtön a két
3371      13   |                   ezt a szót, hogy rögtön a két arcára ne borítsa a
3372      13   |                   a két arcára ne borítsa a tenyereit. Én aztán kimentettem:~–
3373      13   |                 aztán kimentettem:~– Ezek a csókok nem számítanak, akkor
3374      13   |                   csak képzelheti magában a cigány a paradicsomot, de
3375      13   |               képzelheti magában a cigány a paradicsomot, de az volt
3376      13   |                  paradicsomot, de az volt a nagy baj, hogy nem tudtunk
3377      13   |                    hogy nem tudtunk ebből a paradicsomból kiszabadulni.
3378      13   |               paradicsomból kiszabadulni. A lovagias bán ránk parancsolt,
3379      13   |               főbelövet. Éjszakára, mikor a kötelességünket elvégeztük,
3380      13   |           puskával.~Egy éjjel megszöktünk a kéményen meg a szomszéd
3381      13   |                megszöktünk a kéményen meg a szomszéd háztetőn keresztül. –
3382      13   |                tudtunk kimenekülni én meg a klarinétos és a kontrás.
3383      13   |        kimenekülni én meg a klarinétos és a kontrás. A bőgő nem fért
3384      13   |                  klarinétos és a kontrás. A bőgő nem fért ki a kéménylyukon.
3385      13   |               kontrás. A bőgő nem fért ki a kéménylyukon. S a brúgos
3386      13   |                 fért ki a kéménylyukon. S a brúgos cigány azt mondta,
3387      13   |                 magát csavarni, mint hogy a szerszámát ott hagyja veszni.
3388      13   |                   sem volt már szükségem, a Tisza négy óra járásnyira
3389      13   |                óra járásnyira volt már.~– A tisztektől hallottam, hogy
3390      13   |                tisztektől hallottam, hogy a Tisza melletti füzes erdőben,
3391      13   |                   melletti füzes erdőben, a Szikra csárda körül, magyar
3392      13   |                 Jó szerencsénk volt, hogy a horvát bán táborában nagyon
3393      13   |                volt az előőrsi szolgálat. A város végén volt egy földbevájt
3394      13   |                földbevájt putri, aminőben a főbérlők szoktak nyáron
3395      13   |               granicsárok mind benn ültek a putriban, a puskáik mind
3396      13   |               mind benn ültek a putriban, a puskáik mind oda voltak
3397      13   |                  azt mondta: – „Lopjuk el a puskáikat!” A másik azt
3398      13   |                   Lopjuk el a puskáikat!” A másik azt mondta: „De az
3399      13   |              inaljunk odább. Közel voltak a homokbuckák. Egy sivatag,
3400      13   |                  terület, ahol egyik domb a másik után következik, némelyiket
3401      13   |                  némelyiket félig kivájta a szél, a völgyeik gyéren
3402      13   |          némelyiket félig kivájta a szél, a völgyeik gyéren benőve csenevész
3403      13   |            nyírfákkal. Kísérteties vidék! A kopár homokoldal fehér,
3404      13   |                   kopár homokoldal fehér, a ráhullott hó még fehérebb,
3405      13   |                   s minden faderék fehér, a lecsüggő ágak zuzmarától
3406      13   |         bukdácsoltunk mi alá-fel; letérve a rendes országútról, hogy
3407      13   |                   meglapulhassunk előlük. A síkon végigseprő szél rögtön
3408      13   |          végigseprő szél rögtön betakarta a lábaink nyomát hóval.~–
3409      13   |            bukkanjunk! – mondá fogvacogva a kontrás:~– Hogy járnának
3410      13   |                   katona van, biztatám én a mórét.~– De szeretnek azok
3411      13   |                mórét.~– De szeretnek azok a „lóger” körül járni; mert
3412      13   |                ott mindig van „deg”.~Ahol a buckák elvégződnek, kezdődik
3413      13   |                  egy messzeterülő lapály, a távolban valami romféle
3414      13   |                 tárgy nagyobbnak látszott a rendesnél; a telehold sápadtan
3415      13   |          nagyobbnak látszott a rendesnél; a telehold sápadtan világított,
3416      13   |                széles nagy udvart kerítve a ködös égen.~– Az a híres
3417      13   |                kerítve a ködös égen.~– Az a híres alpári síkság – magyarázám
3418      13   |          Erzsikének –, ahol az ősmagyarok a honfoglalás döntő ütközetét
3419      13   |          ütközetét vívták Zalán ellen; az a rom pedig a szentlőrinci
3420      13   |               Zalán ellen; az a rom pedig a szentlőrinci pusztatemplom
3421      13   |                   nézve is emlékezetes ez a puszta. Amint nagy igyekezve
3422      13   |               előre, kurta köpönyegeinket a szél ellen fordítva, egyszer
3423      13   |                   egyszer csak azt mondja a legelsőnek lépdelő kontrás~–
3424      13   |               lépdelő kontrás~– Verje meg a devla azt a sok varjút!
3425      13   |                     Verje meg a devla azt a sok varjút! Mért nem alszik
3426      13   |                   nem alszik ez most mind a kálvinista templom tetején?~
3427      13   |                   tőle, hogy mért kellene a varjúnak éppen a kálvinista
3428      13   |                  kellene a varjúnak éppen a kálvinista templom tetején
3429      13   |             templom tetején alunni.~– Hát a kálvinista varjú a kálvinista
3430      13   |                    Hát a kálvinista varjú a kálvinista templom tetején,
3431      13   |               kálvinista templom tetején, a pápista varjú a pápista
3432      13   |                  tetején, a pápista varjú a pápista templom tetején,
3433      13   |                dukál.~Én nem értettem ezt a felekezeti különböztetést
3434      13   |                 felekezeti különböztetést a varjak között; a cigány
3435      13   |           különböztetést a varjak között; a cigány megmagyarázta:~–
3436      13   |                 az egyik varjú hamuszínű, a másik fekete; az egyik nem
3437      13   |                eszik húst, csak magot. Ez a pápista varjú. A másik hússal
3438      13   |                magot. Ez a pápista varjú. A másik hússal él; megeszi
3439      13   |                  másik hússal él; megeszi a földi férget, meg az elesett
3440      13   |                  meg az elesett lovat; ez a kálvinista; mert nem böjtöl.~
3441      13   |                  felzúdul nagy károgással a magasba, hol megint leszáll
3442      13   |                  megint leszáll ugyanarra a helyre, amelyről felrepült.
3443      13   |                  valami „deg” lesz.~Amint a domb tetejére felértünk,
3444      13   |                 ijedelmünkre láttuk, hogy a cigány balsejtelme helyes
3445      13   |                  tömeg, egy elesett lónak a hullája. Annak a maradványai
3446      13   |            elesett lónak a hullája. Annak a maradványai fölött vitatkozott
3447      13   |               ötszáz lépésnyire lehettünk a rettenetes fenevadaktól.~
3448      13   |                   arra rögtön ott hagyták a hullát, s csúnya, éles hangú
3449      13   |                végünk van! – jajveszékelt a kontrás. – Megesznek bennünket
3450      13   |            kontrás. – Megesznek bennünket a farkasok!~A klarinétost
3451      13   |           Megesznek bennünket a farkasok!~A klarinétost még ebben a
3452      13   |                   A klarinétost még ebben a halálveszedelemben sem hagyta
3453      13   |          halálveszedelemben sem hagyta el a cigányhumor:~– No, akkor
3454      13   |                 furcsa formában érjük meg a feltámadást.~Én azt mondtam
3455      13   |                  oda nem jöhetnek utánunk a toportyánok.~Az egy vén
3456      13   |               szokták vagdalni, úgy, hogy a koronája csak egy nagy buckó,
3457      13   |                 tanultam, előre feltoltak a cigányok, ők aztán hirtelen
3458      13   |                utánam kapaszkodtak.~Mikor a fa tetejében voltunk, akkor
3459      13   |                  vettük észre, hogy annak a közepén egy nagy nyílás
3460      13   |              közepén egy nagy nyílás van, a fa belseje egész odvas,
3461      13   |                   benne.~– Teérted prímás a legnagyobb kár, te bújj
3462      13   |                  bújj le az odúba – mondá a kontrás.~Én megfogadtam
3463      13   |                   kontrás.~Én megfogadtam a szót, s a fa koronájának
3464      13   |                  Én megfogadtam a szót, s a fa koronájának a nyílásán
3465      13   |                  szót, s a fa koronájának a nyílásán át leereszkedtem
3466      13   |                 nyílásán át leereszkedtem a mély odúba. A hosszú gyapot
3467      13   |               leereszkedtem a mély odúba. A hosszú gyapot nyakravalómat
3468      13   |                tudjam húzni magamat; mert a fűzfa odúja egész a gyökeréig
3469      13   |                  mert a fűzfa odúja egész a gyökeréig ért. – Egy régi,
3470      13   |               oldala is ki volt odvasodva a fának úgy, hogy azon egy
3471      13   |                 egy-egy közel sunnyogott, a klarinétos ráirányozta a
3472      13   |                  a klarinétos ráirányozta a fúvószerszámát, hogy a farkas
3473      13   |        ráirányozta a fúvószerszámát, hogy a farkas azt higgye, hogy
3474      13   |              higgye, hogy az puska. Akkor a dúvad egyszerre háttal fordult,
3475      13   |                háttal fordult, s elkezdte a két hátulsó lábával a havat
3476      13   |            elkezdte a két hátulsó lábával a havat sebesen előre szórni.
3477      13   |              tenni, mikor azt látja, hogy a megtámadott ember védelmezi
3478      13   |               védelmezi magát; teleszórja a szemét hóval.~Mikor aztán
3479      13   |                    Mikor aztán kitanulták a farkasok, hogy nincs nálunk
3480      13   |           vonítottak, s azzal meg kezdték a fűzfa ellen az ostromot.
3481      13   |                 Roppant szökéseket tettek a magasba, hogy a fűzfa koronáját
3482      13   |         szökéseket tettek a magasba, hogy a fűzfa koronáját elérjék,
3483      13   |                   magas volt nekik.~Ekkor a cigányoknak az jutott az
3484      13   |                 hogy ők gyakran hallottak a farkasok zenekedvelő hajlamairól,
3485      13   |            hajlamairól, s elkezdtek nekik a klarinéttal meg a hegedűvel
3486      13   |                   nekik a klarinéttal meg a hegedűvel muzsikálni.~Az
3487      13   |                 muzsikálni.~Az igaz, hogy a csúnya férgek erre abbahagyták
3488      13   |                   az ostromot, körülülték a fűzfát, s a zeneszó mellé
3489      13   |                    körülülték a fűzfát, s a zeneszó mellé elkezdtek
3490      13   |             elkezdtek kardalban vonítani, a hold felé emelgetett sunda
3491      13   |                  sunda pofáikkal, azokkal a nagy seprűforma, lompos
3492      13   |               ideig még mulattatott is ez a jelenet.~Hanem egyszercsak
3493      13   |                egyszercsak eszembe ötlött a dupla veszedelem.~– Héj,
3494      13   |               abba! Az ördög van veletek? A muzsikálással ránk hozzátok
3495      13   |               muzsikálással ránk hozzátok a szerezsánok pikétjét, s
3496      13   |                    Erre aztán abbahagyták a muzsikálást.~Ez, úgy látszik,
3497      13   |                   még nagyobb dühbe hozta a farkasokat. Most már új
3498      13   |                  fogtak.~Kieszelték, hogy a fűzfa egy kissé félre van
3499      13   |                  nekiiramodva, igyekeztek a csapinós oldalon a fára
3500      13   |             igyekeztek a csapinós oldalon a fára felkapaszkodni. Ez