Fezejet

 1       2|  esztendővel. Miért nem festette ön le inkább a leányát? az sokkal
 2       2|       örökké megmaradjon.~Fölöttébb le voltam kötelezve.~Ezalatt
 3       2|     közhírré tette, hogy e napokban le fogom arcképezni a leányát,
 4       2|          bókjával.~– Ha én festeném le nagysádat, én a szívem vérével
 5       2|           tüll anglais fodor nagyon le volna csúszva a válláról –
 6       2|             látni.~– Nem vágathatom le, mert éppen az ütér fölött
 7       3|          Csak úgy képzeletből írtam le.~– Mire való az?~– Az egy
 8       3|  legkitalálhatatlanabb. Képzeletből le lehet írni a mocsárvilágot;
 9       3|             ellátva.~– No hát üljön le; majd én mellé ülök, s nézem,
10       4|           kéziratomat; de nem zárta le kulccsal a zárát.~– Hát
11       5|  virágoskert tulajdonosa telepedett le.~– Azt hiszem, a virágnak
12       5|   pisztolyát.~Kevésbé simán folyott le az Irinyi József és Vida
13       6|     magamnak. S íme, másfél év telt le, s mindez megvan. Szerkesztő
14       6|       szorítani Erzsikével, s ő már le is térdepelt előtte, a kalapját –
15       6|             téve a kezemet, – tegye le azt a képet, azt én nem
16       6|   nekiveselkedtem s úgy teremtettem le a Mukit a kanapéra, hogy
17       7|          egy egészséges földindulás le nem dönti.~Petőfi egyszer
18       7|     kegyelméből, Azt a rozsda rágja le kezéről?”~Aztán átvitt a
19       8|          eszembe jutott, hogy talán le is kellene ültetni nálam
20       8|        vármegye ott volt. Gondolom, le is írták az újságban. Hogyne!
21       8|            kellett, hogy ne nyeljen le. Utoljára leültettem egy
22       8|          ingyen.~A levélírás végett le kellett ülnöm az íróasztalomhoz.~–
23       8|            hogy vigye ki és kefélje le.~Mielőtt azonban összehajtottam
24       8|     regénybe, se novellába nem írja le az én bolond históriámat.
25       9|            benne.~A kezdőbetű tehát le volt írva. – De még csak
26       9|       tüzérparancsnok vágtatva jött le a pesti városházára, s azzal
27       9|            ostromolni. Hajnal előtt le volt fegyverezve a lázadó
28      10|          hogy az ő öregét is fessem le olyan kicsibe, mint egy
29      12|           mi lesz? Én nem mászhatok le négykézláb a maga medvebarlangjába.~–
30      12|            Ne járjon a nyelved! Ülj le az asztalhoz és zabálj!
31      12|          hagyott ruháimat, s vessem le a Jutka köntöseit, amiket
32      12|            kellett menekülnöm, hogy le ne sodorjon a töltésről.
33      13|           keresztültörjön az árkon, le az országútról a szabad
34      13|            életez?~– Csendesüljön le. Azok a fegyveresek már
35      13|     elhagyták a házaikat, akiké még le nem égett, s a Cigánymezőn
36      13|             akkor festette volna ön le az arcképemet! Akkor voltam
37      13|             kell őket vizitáltatni. Le kell vetkőztetni.” Ugyancsak
38      13|         aminek az ágát minden évben le szokták vagdalni, úgy, hogy
39      13|             legnagyobb kár, te bújj le az odúbamondá a kontrás.~
40      13|          nagy oldalágat fűrészeltek le, s annak a helyén a fakéreg
41      13|   odarogytam az odvas fa derekához, le nem rogyhattam, mert az
42      13|           nagy sebesen.~A brúgósnak le kellett szállni a szamárról.~
43      13|            huszárnak, hogy szálljon le a lóról, s kardjával oda
44      13|      szokták bízni, hogy hüvelyezze le a titkos kulcs szerint.
45      13|      vargának, hogy – Szálljak csak le a keresztről! – Miután az
46      13|         házunkat, csak a tető égett le; a boltozatok megmaradtak.
47      14|            a fájdalom de az utamról le nem lépek. Ha a nevem alatt
48      14|             jöjjön indulatba. Üljön le ide mellém. Ne féljen tőlem
49      14|       társaságában küzdhetni a soha le nem győzhető eszmékért!~
50      14|           egy hajszálnyit megingok, le kell szédülnön ebbe az örvénybe.~
51      14|            hír nem csaphatott volna le a fejemre. Mártírjaink kínhalála
52      15|          bánatosan keble felé hajtá le az arcát.)~Én egy megfelelő
53      15|             foglaljon helyet, tegye le a sisakot a kezéből, támassza
54      15|           megkívánt biztosítékot is le kell tenni.~– Igen. Hatezer
55      15|          ide az asztalhoz, és tegye le a kezéből azt a szép sisakot
56      15|   kérgesedett.~Végre minden akadály le lett győzve. Én beváltam
57      15|         rendelkezésre; a biztosíték le lett téve, a boa conscriptorok
58      15|             a granát prüszkölve vág le előtte a földbe, s neki
59      17|             sziklaösvényeken fel és le, patakokat, hegyi folyamokat
60      18|           mutatott, hogy hova üljek le. Elvette a kalapomat, ezüstfokosomat,
61      18|           egy egész fejezetet olvas le az ember. Ez ám a sztenográfia.~– „
62      18|             sírt. A pamlagra borult le arccal, így zokogott.~–
63      18|      Megkínáltam őket, hogy üljenek le.~– „Bizony jól esikmondá
64      18|     tanácsolta, hogy Klatopil tegye le önként a kardbojtját és
65      19| tapasztalatokból a következményeket le ne vonja; s ha még egyszer
66      20|         mikor megláttam őt. Egészen le volt soványkodva. A régi
67      20|        megváltoztatására; és senkit le nem beszélek róla. A katolikus
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License