Fezejet

 1       1|           csókoltak neki. A nagyságos asszony minden táncleckén jelen
 2       2|           állapot. Akinek a nagyságos asszony azokat a becsületbe vágó
 3       3|             hazánkfiától.~A nagyságos asszony azt kérdezte tőlem, hogy
 4       5|        hőskölteményt írt, mint a szép asszony köténye miatt támadt trójai
 5       8|             is szokás. Magam maradtam asszony a társaságban. Örültem,
 6       8|           szája: – „Nini! a nagyságos asszony!” – „Az ám, Péter, én főztem
 7       8|       elszomorodva rebegém:~– Szegény asszony!~Arra ő felkacagott.~– De
 8       8|        korbáccsal. Most én vagyok az „asszony” a gulyástanyán!~S ezt egész
 9       8|            kínálás. Vizet maga hoz az asszony a kútról. Felét maga üríti
10       8|             hogy mire a gazda megjön, asszony, cseléd, mind a guzsaly
11       9|            siettünk ki az utcára. Az „asszony”-nak nem szóltunk semmit.
12       9|             azok nagyon szerettek.~Az asszony mindenütt velem jött.~Elhagyta
13      10|            parasztszekéren utazik egy asszony, görögdinnyéket visz a vásárra,
14      11|             megbízásával jött ide.~Az asszony maga jött volna; de most
15      11|         száján Telepi, hogy bizony az asszony eladta a smaragdos ékszerét,
16      12|           Bálint úr nevetett.~– Ilyen asszony ám ez. Valósággal olyan
17      12|             magát.~– Barátom! Micsoda asszony ez! Egy heroina! Egy Jeanne
18      12|            mint a mesebeli tojásáruló asszony, hogy mit fogok én majd
19      12|                 Ejha! Drága nagyságos asszony! Hát húshagyó kedd van ma
20      12|               ruháját? Szép nagyságos asszony, mondhatom! Nincs magának
21      12|           rákiáltott az asszonyra.~– „Asszony! Te hallgass! Ne járjon
22      12|               szolgálni.~– „Nagyságos asszony. Egyet mondok. Térjen vissza
23      12|           nevetnivaló.~Ekkor aztán az asszony is elkezdett szépen beszélni
24      12|           Béézon, édes szép nagyságos asszony, becsülje meg azt a szép
25      12|          előttük.~Ekkor aztán a másik asszony elszégyenlette magát helyettem; „
26      12|            hazudjuk, hogy a nagyságos asszony csak jól rá akart ijeszteni
27      12|             világosodni. Ez a fecsegő asszony kiszalajtotta a száján a
28      12|               meg, drága jó nagyságos asszony, hogy én kísérhessem haza
29      12|               azt, drága jó nagyságos asszony! Neé szomorítsa meg azt
30      12|             hanem az én szememen.)~Az asszony folytatá a rémlátással teljes
31      12|              Mi esett a szemembe?)~Az asszony folytatá:~– Mikor az ön
32      13|            ostort. A kocsiülésben két asszony ült parasztszűrben. Én csodálkoztam
33      13|            meg kell fizetni. Az egyik asszony odaadott egy százforintos
34      13|              akárhová”. Erre az egyik asszony hirtelen odakiáltott a kocsisnak: – „
35      13|    embertelenségen. Micsoda szívtelen asszony lehet ez, aki ilyen veszedelem
36      13|             áldozatokat tud hozni egy asszony – a hazáért – meg a szeretőjéért!)~–
37      13|       drámákban látunk, hogy egy szép asszony elmegy könyörögni a hatalmas
38      14|            bűnét nem veheti magára az asszony.~Nevetnem kellett rajta.~–
39      14|             elnézi, hogy vesződik egy asszony az egész háztartás terhével,
40      14|            egyszer kiszabadult.~Ez az asszony keresztüllát a lelkemen;
41      14|            Petőfit is elfelejtheti az asszony!~Az az asszony, akit a költő
42      14|        elfelejtheti az asszony!~Az az asszony, akit a költő lánglelke
43      14|    asszonyszívben vetett hitet.~Egyik asszony olyan, mint a másik!~…Nem!
44      14|               a szakállába: „ez ám az asszony; ez aztán a feleség!”~Node
45      15|           folytatá a csevegést a szép asszony. – Tudja, én nem vagyok
46      16|      elgondolkoztam rajta, hogy ez az asszony mennyire megjósolta mindezeket
47      16|             bevásárolja. Gyémántszívű asszony!– És aztán még most is szeret.
48      17|               értesülve mindenről. Az asszony nekem mindent meggyónt.
49      17|             isten is volt, a legszebb asszony férje is volt, mégsem tartotta
50      17|              is afféle szentimentális asszony. Te tudod, hogy milyen sok
51      17|             is elkísérnél”. – Erre az asszony természetesen nagylelkű
52      17|             hat napon át zsugorgat az asszony, a hetediken, a jour fixen,
53      18|              Nincs itthon a nagyságos asszony!~Csaknem letapostuk egymásnak
54      18|                veté oda félvállról az asszony.~No, de ez már alligátori
55      18|            petit-maitre”, ő pedig, az asszony, legegyszerűbb házi öltözetben,
56      18|          életre keltem. Szeszélyes az asszony! Az illik neki.~– Én azon
57      18|          jelenteni, hogy egy kopottas asszony van odakünn egy serdülő
58      18|             inkább.~– Mikor a szegény asszony látta, hogy jól fogadom,
59      18|              akkor ez a szerencsétlen asszony képes azonnal kézen fogni
60      18|              áldott jó teremtés ez az asszony!~Én aztán teljesen megnyugtattam
61      18|             fölébressze! Milyen derék asszony lett volna ebből a nőből,
62      19|            abban a pillanatban a szép asszony csókja nem csattant el másnak
63      19| kacsingatásnak. Énnálam nem böjtöl az asszony, de nem is torkoskodik! –
64      20|              el senkinek. A katolikus asszony talál kétségbeesésében vigasztaló
65      20|            többet haza, szerencsétlen asszony!”~Későn volt. Már kinn volt