Fezejet

 1       1|           dames-jaihoz, úgy tetszett, mintha harminchárom mama, nagynéne
 2       2|             volt; nekem úgy tetszett, mintha az a tüll anglais fodor
 3       2|            azt a pontot, úgy tetszik, mintha abból a kis kerek jegyből
 4       3| ellenvéleményt mondani; de egyszerre, mintha rögtön valami megszorította
 5       3|             száj; két keze hátratéve, mintha rejtegetne bennük valamit.
 6       3|                suttogá. – Olyanforma, mintha az ember álmodnék, aztán
 7       3|          hibáktól el van is torzítva.~Mintha most is előttem állnának
 8       3|               verőfény, úgy tetszett, mintha zöld aranyból volna minden
 9       4|         magával ragadva a város felé, mintha ő tudná itt legjobban az
10       4|             olyan nagyon dühbe hozni, mintha valaki az elhagyott családi
11       4|        kalandunkkal.~Ez, úgy látszik, mintha veszedelmes precedens lett
12       5|             Az volt aztán a hadjárat! Mintha sejtette volna mindenki,
13       6|               lába alá akart gázolni. Mintha csak most akadna meg a szeme
14       6|   szülővárosomat eltakarta. Úgy volt, mintha temetésről térnék vissza.~ ~
15       7|             kellett látnom.~Ez olyan, mintha valaki a poklot még meg
16       8|     parasztmenyecske elnevette magát.~Mintha én ezt a nevető hangot már
17       8|             minden hajaszála úgy fáj, mintha ördögök húzogatnák vasfogóval.~
18       8|             ököllel ütögetett asztal. Mintha kovácslegények nyújtanák
19       8|            dugott pipa nélkül, olyan, mintha bíró volna, aki ítéletet
20       8|     visszakerülve, egészen átalakult; mintha kicserélték volna. A nyalka
21       8|           simogatva a két tenyerével, mintha rendezni akarná az emlékeit.~–
22       8|               fejét hátra-hátravetve, mintha integetne, hogy menjek utánuk,
23       8|           olyan könnyen kitalálhatja, mintha előtte volna. Azt felelte
24       8|          jólesett a vízben a sétálás. Mintha csak a trouvillei fürdőben
25       8|               jeleneten úgy tetszett, mintha a fülembe csendülne a sárgarigó
26       8|              az ajtó kilincsét fogta, mintha félne tőlem.~– Nem szép
27      11|           kicsiny, hegyes bajuszával; mintha négy szemöldöke vagy négy
28      12|            mohos kövön. Úgy tetszett, mintha aludnám.~Egyszer aztán,
29      12|               aludnám.~Egyszer aztán, mintha álmodnám, egy dal hangzott
30      12|               egyszerre elkomorodott, mintha csak instrukcióba lett volna
31      12|           szemei felém voltak emelve, mintha ehhez a rövid történethez
32      12|             emelkedik elő. Rőt erdők! Mintha színaranyból volnának.~–
33      12|          pörölygépek kimért zuhogása, mintha a föld szívének dobogását
34      12|        indított felém. Én úgy tettem, mintha észre sem venném. Mi közöm
35      12|                  Hogy összecafatolta! Mintha a kispiaci korcsmákban hentergett
36      12|                de abban a helyzetben, mintha korbáccsal vertek volna
37      12|            egyik szemét. Úgy vesszük, mintha birkoztunk volna, s egyszer
38      12|            fújt, olyan száraz, forró, mintha fűtött kemencéből jönne,
39      13|               beszélt:~– Még most is, mintha előttem volna az egész kép.
40      13|         szénába.~Olyan érzés volt az, mintha a paradicsomba vinnének.
41      13|             nagyon impertinenskednek, mintha tudnák, hogy a kormány beszedette
42      13|            rárohantak, s megtépázták, mintha megbüntetnék azért, hogy
43      13|              engem vádol és gyanúsít; mintha áruló, vagy nem tudom még
44      14|               össze voltak kulcsolva, mintha könyörögne.~Ha csak egy
45      14|               így nevetve nézett rám.~Mintha tudná, hogy megsebesített,
46      15|             veszik olyan rossz néven, mintha a „kuruc” kálvinisták közé
47      15|              Úgy kommandírozott neki, mintha most is lovon ülne s „terepfutónak”
48      15|               mindig csak rám nézett, mintha könyörögne. Megszántam szegényt.~–
49      16|           szakállból hozzásodortatik, mintha a kettő egy volna, ami az
50      16|              pohár puncsot lenyeltem, mintha az orrom elkezdene egyszerre
51      16|             az útjában álló akadályt, mintha csak valami makacs remonda
52      18|              a szemöldeit összehúzta, mintha valakinek, aki odabent maradt,
53      18|              szólt egész hidegvérrel.~Mintha az csak olyan mindennapi
54      18|               Én úgy éreztem magamat, mintha valami mágikus hatalom egy
55      18|      nyájasságra fordította a dolgot, mintha a kínálkozás magyaros szokását
56      19|            tanácsát. Úgy fogadom azt, mintha atyám mondaná. Szidjon meg,
57      20|           felcserepesedett ajkai elé, mintha vissza akarná tartani a
58      20|             olyan nagyon fáj! Jobban, mintha a sárba dobnák a kenyeremet,
59      20|     émelyegtet. Olyan érzést támaszt, mintha egy enyvtengerben kellene
60      20|                hogy „Mária!” Olyankor mintha mindig tőrt szúrt volna
61      20|               a szemei. Úgy tetszett, mintha az arca is visszanyerte
62      20|            szobámból.~Úgy jött nekem, mintha utána kellene kiáltanom: – „