Fezejet

 501       6   |               sírva fakadt, mikor meglátta az arcképen esett havariát;
 502       6   |            házasságot.)~– Nincs is már meg az a ruhám – mondá Erzsike.~
 503       6   |                   a ruhám – mondá Erzsike.~Az a bizonyos szép ruhája!
 504       6   |                  azt a zsebembe. – Nem jön az ide többet vissza.~A mama
 505       6   |              részvétüket kifejezve, amitől az egészen megvadult. Én kihátráltam,
 506       6   |                 búcsúzási kísérlet nélkül.~Az Erzsike azonban utánam futott,
 507       6   |                   azonban utánam futott, s az ajtóban utolérve, megfogá
 508       6   |                   a gőzösön ültem s néztem az elmaradó füstöt, mely szülővárosomat
 509       7   |         hazaérkeztem, két levelet találtam az íróasztalomon; az egyiket
 510       7   |                 találtam az íróasztalomon; az egyiket Várady Tóni írta,
 511       7   |                Várady Tóni írta, meghívott az újszülött fiának a keresztelőjére;
 512       7   |                   ábránd, de meglevő arany az igazi szerelem! Csak engem
 513       7   |               bolond alchimistának, ha ezt az aranyat keresem.~Petőfi
 514       7   |                  ami alkalmasnak látszott; az egyik első szoba Petőfiéknek,
 515       7   |                 számára.~Őszre beköltözött az ifjú pár; ők tartottak egy
 516       7   |                  boldogok voltak! Júliának az volt az egyedüli mulatsága,
 517       7   |                   voltak! Júliának az volt az egyedüli mulatsága, hogy
 518       7   |                    mulatva.~És énnekem ezt az ő boldogságukat mindennap
 519       7   |                 korszak alatt jelentek meg az „Életképek”-ben bizonyos „
 520       7   |                    ünnepélyesen tiltakozom az ellen, hogy valaha valaki
 521       7   |                  hogy valaha valaki ezeket az én munkáim sorába beiktassa;
 522       7   |                   halálra vágyó fickó volt az a bizonyos Aggteleki.~De
 523       7   |                  egyéb akkor írt munkámon; az összetört kedély kifakadásai,
 524       7   |                   Petőfit is félrevezettem az igaz útról. Maga bevallá,
 525       7   |                Hóhér kötele” című regényét az én „Nyomorék naplója” című
 526       7   |                ébren látjuk. S ott leszünk az elsők között.~Más épeszű
 527       7   |                  között.~Más épeszű ember, az ilyen beszédekre, az ablakon
 528       7   |                ember, az ilyen beszédekre, az ablakon át szökött volna
 529       7   |                kiszaladni a nép közé, hogy az is gyulladjon tőlem lángra.~„
 530       7   |                Férfi sorsa a nő!”~Ha akkor az a hölgy, amikor utoljára
 531       7   |               előkerül.~Így lett volna, ha az a hölgy azt mondja, hogy „
 532       7   |               maradj”. Ha pedig azt mondja az a hölgy, hogy „fuss!” hát
 533       7   |                 itt a népszabadság napja!” az én szép, fiatal arcú, lángszívű
 534       7   |                    közül hárman tűntek el, az akkor kimondott szóért: „
 535       7   |                    is elég lett volna akár az a négy lat ólom, akár az
 536       7   |                   az a négy lat ólom, akár az a kozáklándzsa, akár az
 537       7   |                    az a kozáklándzsa, akár az a gránátszilánk, mely azt
 538       7   |                   azt a hármat megölte…~Ha az a hölgy azt mondja: „fuss!”~
 539       7   |                  Honderűt”.~S kezembe adja az ellenséges lap legújabb
 540       7   |       Szülővárosomból pompás leírása annak az esküvőnek, mely Bagotay
 541       8   |                     Ez tulajdonképpen csak az én beköltözésemmel lett
 542       8   |                elégedve a lakásommal, mely az én életföladatomnak egészen
 543       8   |                    egészen megfelelt; csak az az egy hátránya volt, hogy
 544       8   |                 egészen megfelelt; csak az az egy hátránya volt, hogy
 545       8   |                    egy hátránya volt, hogy az a sok odaszokott szakácsné,
 546       8   |             pesztonka egyre rám nyitogatta az ajtót, azt gondolva, hogy
 547       8   |                  még gyanúba is keverhette az embert az a sok vászoncseléd,
 548       8   |                    is keverhette az embert az a sok vászoncseléd, aki
 549       8   |                    a sok vászoncseléd, aki az ajtómra járt. – Az átelleni
 550       8   |                     aki az ajtómra járt. – Az átelleni szállás korridórjáról
 551       8   |                   éppen oda lehetett látni az én ajtómra. S azon a szálláson
 552       8   |      privátfájdalmas sem.~Ismét belejöttem az arcképfestésbe. Egy karcsú,
 553       8   |                  készülőben a támlányomon; az utolsó ecsetvonásokat tettem
 554       8   |               ecsetvonásokat tettem rajta, az eredetinek nem kellett modellt
 555       8   |                   Egyszer csak kopogtatnak az ajtómon.~– „Szabad!”~Kinyitják,
 556       8   |         cupringerné! – mondám én mérgesen, az arcképemmel levén elfoglalva;
 557       8   |                  elfoglalva; s aztán, hogy az alkalmatlankodó mégsem vonult
 558       8   |                 annál jobban elámultam.~Ez az Erzsike volt.~Delipiros
 559       8   |                 egy füles födeles kosarat.~Az arca barnapiros volt a napsütéstől,
 560       8   |                  hajló hangon. – Én vagyok az Erzsike!~Láttam ám, hogy
 561       8   |                   Erzsike!~Láttam ám, hogy az, de el nem tudtam gondolni,
 562       8   |                  Ön pedig lapszerkesztő!~– Az én lapom nem foglalkozik
 563       8   |               lépcsőn.~A lépcsőre fogta rá az arca lángolását.~Erről eszembe
 564       8   |              pamlaggal.~– Óh nem! Oda nem! Az úriasszonynak való! Jó lesz
 565       8   |                   Hiszen gőzhajó jár.~– De az „uram” nem adhat ám gőzhajóra
 566       8   |                   sorjában. Nézze, itt van az egész útravalóm.~Azzal feltakarta
 567       8   |                    hogy farsangi bohózat-e az, amit most kegyed játszik,
 568       8   |           valóságos parasztasszony vagyok. Az is akarok maradni. Ez igen
 569       8   |                  nem hogy kiírjon valahogy az újságba, hanem tanácsot
 570       8   |                   Hát kitől kérjek mástól? Az egész világ elítél, eltaszít.
 571       8   |                gondolatban sem. Egyedül ön az, akit megbántottam – keservesen.
 572       8   |                keresnem védelmet.~Ilyen ám az asszonyok logikája!~Odaálltam
 573       8   |                 logikája!~Odaálltam eléje, az asztalom széléhez támaszkodva.
 574       8   |                     hogy ne láthasson arra az arcképre amit festek. –
 575       8   |                   amit festek. – Hát, hogy az elején kezdjem – folytatá
 576       8   |              megültük a fényes lakodalmat. Az egész város, a fél vármegye
 577       8   |                volt. Gondolom, le is írták az újságban. Hogyne! Mikor
 578       8   |                   a gavallérok ideáljával. Az egyik visz százezer forintnyi
 579       8   |                    áldása a malaszt, hanem az az általános irigykedés.
 580       8   |                 áldása a malaszt, hanem az az általános irigykedés. A
 581       8   |           egymáshoz illő pár!” Ah, csak ez az egy gyönyörűség maradt meg
 582       8   |               Azután csak erőt vett rajtam az álom. S álmodtam őrült dolgokat.
 583       8   |                 vánkosom nedves volt, ahol az arcom feküdt. Az én ideálom
 584       8   |                volt, ahol az arcom feküdt. Az én ideálom már akkor nem
 585       8   |                   mosdótálat; megmosdattam az arcát s egypárszor bele
 586       8   |                   buktattam a hideg vízbe. Az én hősöm ordított, mint
 587       8   |                  közben el-elnevette magát az Erzsike.~– De hogyan nézett
 588       8   |                   a bajusza csurgóra álló, az öltönyei összedúlva, piszkolva.
 589       8   |                    hát a cimborák! a Nusi, az a Lenci, meg a Blikus! hogyan
 590       8   |                látott soha? Hát azért lesz az ember az első dandy menyasszonya,
 591       8   |                    Hát azért lesz az ember az első dandy menyasszonya,
 592       8   |                 kellett hallanom. Ilyenkor az a virtus, hogy ki tud az
 593       8   |                   az a virtus, hogy ki tud az új menyecskének valami olyan
 594       8   |                olyan bókot mondani, amitől az jobban elpiruljon. Valamennyinek
 595       8   |                    azok is epekedve várták az eltűnésemet; folytathatták
 596       8   |                     azt a rettenetes átkát az asszonyi idegeknek, amiről
 597       8   |                 nagy fájdalomtól elnyomott az álom, valami pokoli lárma
 598       8   |                  ördög szabadult el. – Nem az, csak a férjem érkezett
 599       8   |             érkezett meg, de magával hozta az egész részeg cimboraságot.
 600       8   |                torz pofáknak s azok között az én ábrándomat, dőre szatír-vigyorgással
 601       8   |                   dőre szatír-vigyorgással az arcán. Elszörnyedve ugrottam
 602       8   |                   Elszörnyedve ugrottam ki az ágyamból, takarómat magam
 603       8   |           szobájába, bereteszelve mögöttem az ajtót. Ott dörömbözött sokáig.
 604       8   |               erőszakkal betör, én kiugrom az ablakon. Erre aztán nagynehezen
 605       8   |                     Hirdette a működésüket az ököllel ütögetett asztal.
 606       8   |                nyújtanák a vasat pöröllyel az üllőn. – Csak reggel felé
 607       8   |                Csak reggel felé került elé az én „uram”, mikor már én
 608       8   |                   csapásai fölött. Ez volt az én menyegzőm!~Erzsike a
 609       8   |                    a két tenyerébe temette az arcát. Talán nevetett? Talán
 610       8   |                  Szoktam, de rézpénzben.~– Az mindegy! Önnek mégsem kellene
 611       8   |                   kellene arra vesztegetni az időt.~– Hiszen csak azt
 612       8   |                    időt.~– Hiszen csak azt az időmet fordítom rá, amivel
 613       8   |                    a városok ismeretét meg az állattani albumból az egzotikus
 614       8   |                  meg az állattani albumból az egzotikus virágok és állatok
 615       8   |                 kérdezém.~– Természetesen. Az én „uram” nemcsak a repce
 616       8   |         gentlemannek. Hát nem halogathatta az őszinte leleplezést. Aztán
 617       8   |               Keserű utóízt hagyott csupán az, hogy a hitvesi gyöngédséget
 618       8   |         számítgattam, vajon, mi lesz ennek az ára. S mondhatom, hogy a
 619       8   |                  sohasem csalt; legfeljebb az összeg nagyságára nézve;
 620       8   |                   összeg nagyságára nézve; az túlment a várakozásomon
 621       8   |                  néztem rá, a két kezemmel az asztalra támaszkodva. Ez
 622       8   |                pipa olyan bizalmassá teszi az arcot. Mikor valaki így
 623       8   |                    Mikor valaki így néz ki az emberre, fejébe dugott pipa
 624       8   |                gyóntat. Higgye el ön, hogy az egyik ok, amiért önhöz hűtelen
 625       8   |               amiért önhöz hűtelen lettem, az, hogy nem szivarozott. –
 626       8   |                    nap fújta a havannát.~– Az még csak a havannát, de
 627       8   |             kacagnom. Mivel nem nyerik meg az asszonyok kegyét! Nem! Bagót
 628       8   |                 férj és a nő külön keresik az élvezeteket. Az én férjem
 629       8   |                    keresik az élvezeteket. Az én férjem nem tett mást,
 630       8   |                 csakhogy én ezt a fajtáját az emberi középlénynek rendkívül
 631       8   |                  ismét egyedül lehettem, s az árokpartról teleszedhettem
 632       8   |                     hogy: „mi hát a jó?”~– Az én férjem, a jószágára visszakerülve,
 633       8   |                    ménese, gulyája, s erre az utóbbira különös büszke
 634       8   |          körülhordott könnyű neutischánkán az egész birtokában. Szép uradalom
 635       8   |                  nap be nem lehetett járni az egészet. A gulyáját is megmutatta.
 636       8   |                   hogy ehhez fogható nincs az egész országban. Törzsgulya!
 637       8   |                nagyon nagy szarvaik vannak az ökröknek.~– Hanem a gulyásnak
 638       8   |              ökröknek.~– Hanem a gulyásnak az alakja igazán meglepett.
 639       8   |                amilyennek képzeljük azokat az ősmagyarokat, akik Ázsiából
 640       8   |                     Barnapiros arca ragyog az egészségtől, sűrű fekete
 641       8   |               fényes tekercsekben, s aztán az a napba néző tekintet, délceg
 642       8   |                  lobogós ingujj; olyan kar az, mint a bronzból öntött
 643       8   |              Megszólítám: „Péter! hát igaz az, hogy kenddel szokott birkózni
 644       8   |                   kenddel szokott birkózni az én uram?”~A megszólított
 645       8   |               földhöz is tudja kendet ütni az uram a birkózásban?” – Erre
 646       8   |                   kapok.” – Ez hát a titka az akrobatai diadaloknak. –
 647       8   |      összehasonlítást téve a magam arca és az övé között. Ozsonna után
 648       8   |                     mintha rendezni akarná az emlékeit.~– Valami tövist
 649       8   |                 Kezdett nekem gyanús lenni az uramnak a nagy gazdálkodási
 650       8   |             buzgalma. Ez a serénység nincs az ő természetében. – Egy reggel
 651       8   |                 kapott, s magával szólítva az agarait, azt mondá, ne várjam
 652       8   |                  azt mondá, ne várjam haza az ebédre, csak este jön vissza.
 653       8   |             Kimentem a kertbe, onnan végig az árokparton a tarlóra, s
 654       8   |                   de felcsapni való vadász az, aki az agarait a maguk
 655       8   |              felcsapni való vadász az, aki az agarait a maguk kényére
 656       8   |               megérti, amit hozzá szólnak. Az én két agaram elkezdett
 657       8   |             szobaajtó felé mentem, elállta az utamat: – „Ne tessék most
 658       8   |             belöktem a kamrába, s rázártam az ajtót. – Azután benyitottam
 659       8   |              mindig tárva szokott állni. – Az asztalon megláttam az uramnak
 660       8   |                      Az asztalon megláttam az uramnak a kalapját, meg
 661       8   |              ruháit levetettem s felvettem az övéit rendre. Ahogy most
 662       8   |                 valami jutott eszembe. Azt az asztalon heverő lovagkorbácsot
 663       8   |                    fának! Most kell hoznod az én ebédemet? Mikor elharangozták
 664       8   |                   a nagyságos asszony!” – „Az ám, Péter, én főztem meg,
 665       8   |                főztem meg, én is hoztam ki az ebédet; a feleséged nem
 666       8   |                 jöhet, ott tanul franciául az én urammal. El is hoztam
 667       8   |             urammal. El is hoztam magammal az uramnak a karikását; ott
 668       8   |                 korbáccsal. Most én vagyok az „asszony” a gulyástanyán!~
 669       8   |                valódi rajongással beszélni az új ideáljáról. Amilyennek
 670       8   |                   Amilyennek Isten teremté az embert. Csupa erő és igazság.
 671       8   |                pipára. Aztán fenékig üríti az „írós” kancsót. Bor csak
 672       8   |                    kínálás. Vizet maga hoz az asszony a kútról. Felét
 673       8   |                  ki a gazda, aztán odaadja az asszonynak: „igyál te is!” –
 674       8   |                  te is!” – Ha nem becsülné az asszonyt, azt kívánná, hogy
 675       8   |                  kívánná, hogy elébb igyék az a kancsóból, nehogy megrontsa
 676       8   |                kancsóból, nehogy megrontsa az urát.~S aztán nem sokat
 677       8   |                    három órakor már felkel az Erzsike. Kimegy az istállóba
 678       8   |                  felkel az Erzsike. Kimegy az istállóba a teheneket megfejni;
 679       8   |               lenni. A kis fejős-szék most az ő trónusa. A habzó friss
 680       8   |                papramorgóval, úgy indul ki az akolból kieresztett gulya
 681       8   |                    pattogat olyan nagyokat az ostorával, mert tudja, hogy
 682       8   |                    azután hozzá kell fogni az aludttej lefölözéséhez,
 683       8   |           harangszó hallik, már ott legyen az étel a leterített bundán.
 684       8   |            szunnyadni a gyepen, a kötényét az arcára terítve; – majdan
 685       8   |              mellett üljön, együtt dalolva az idei nótát: „Lyányok fonják
 686       8   |              moslékot.~– Csupa gyönyörűség az ilyen élet!~Én kétkedve
 687       8   |                 azt mondtam önnek, hogy ez az élet az én eszményképem?
 688       8   |             mondtam önnek, hogy ez az élet az én eszményképem? Nádaskunyhó
 689       8   |                  kolomphang, ostordurrogás az én örömem. Már akkor is
 690       8   |                    én örömem. Már akkor is az volt. – S hogy időközben
 691       8   |                    ismerni a nagy világot, az nem változtatott meg. Undorral
 692       8   |                    Azok a félférfiak, azok az ünnepnapi férjek, azok a
 693       8   |                ceremóniázó bűnös nők, azok az etikett-tartó, erkölcsbíráló
 694       8   |               torkig laktam. Tetszik nekem az egész ember: egész bűn.
 695       8   |                   ember: egész bűn. Inkább az olyan férfi, aki nem mossa
 696       8   |                 fokhagymát evett, mint aki az orgiából tér haza s azt
 697       8   |                    megérteni. Hogyan lehet az, hogy kegyednek ezt a boldog
 698       8   |                  háborgatja meg semmi? Hát az az ember, akit ez a kegyed
 699       8   |               háborgatja meg semmi? Hát az az ember, akit ez a kegyed
 700       8   |                 nem folyik-e már többé vér az ereiben, hanem savó? Belenyugszik-e,
 701       8   |              megyei tisztviselő azon fölül az ön parasztideáljának a gazdája.
 702       8   |                Gyuricza Pétert, hanem arra az egy napra felfüggesztem
 703       8   |                    csak illik, s kidobatom az egész hivatalból; más gulyást
 704       8   |           hivatalból; más gulyást fogadok, az asszonyomat pedig odakötöm
 705       8   |                    hogy viselem a testemen az „ön” ütéseinek a nyomát. –
 706       8   |                  Másnap mindjárt odaküldte az ispánját, azzal a szóbeli
 707       8   |                    jószágából, engem pedig az ispán vigyen haza brevi
 708       8   |                    vigyen haza brevi manu. Az ispán addig hencegett, erőszakoskodott,
 709       8   |             vérszemet kapott, nyakon kapta az ispánt s úgy kidobta a házból,
 710       8   |                 kaptak, a négy komondor is az ő pártjukon volt; ne is
 711       8   |              pártjukon volt; ne is álmodja az a hat pandúr, hogy elbánjon
 712       8   |                    futottak hatan hétfelé; az volt a boldogabb, akinek
 713       8   |                  valóságos hősköltemény.~– Az ám! De még nincs vége. E
 714       8   |                 azt a csapást.~– S ki volt az a jó barát?~– Hát ugyan
 715       8   |                  mosolygással cirógatá meg az államat.~– Én? Hisz sohasem
 716       8   |                    Repült a hír szerteszét az országban; kiütött a forradalom.
 717       8   |                     negyvenezer parasztnak az élén, s kezdik az új Dózsa-háborút.
 718       8   |               parasztnak az élén, s kezdik az új Dózsa-háborút. A Mukica
 719       8   |              komornyikjának a ruhájában, s az országból is kifutott. Azóta
 720       8   |                      Hát így fordította el az ön hatalmas keze a nagy
 721       8   |                     Ittunk is aztán nagyot az egészségére.~Erre a sikerre
 722       8   |             ideig-óráig (mert hisz egyszer az is észreveszi majd, hogy
 723       8   |                senkit sem talált otthon, s az ajtóra szegezte az idézést.
 724       8   |               otthon, s az ajtóra szegezte az idézést. Abból tudtam meg,
 725       8   |                    hogy „Vigyen benneteket az ördög!” S megyünk a bíróhoz.~(
 726       8   |                    Szerettem volna bevágni az útját azzal a szóval, hogy „
 727       8   |            beszélni.)~– Én rögtön levettem az ajtóról a hivatalos írást,
 728       8   |           szolgálótól beküldtem a városba, az anyámhoz. Magyarázat végett
 729       8   |    kukoricafoszlányokat használtam.~– Mint az egyiptomiak a papiruszt.~–
 730       8   |                   megesküszöm törvényesen, az én választottammal, s leszek,
 731       8   |               hanem, amint a mama megküldi az örökségemet (amit még a
 732       8   |              hogarthi csoportozatot, mikor az a hölgytrió a kukoricaháncsra
 733       8   |                  ilyen szégyenbe döntöttem az egész családot.~– Volt erről
 734       8   |                    a mama a levél vivőjét, az én szolgálómat is agyonijesztgette:
 735       8   |                   hogy megraknak egy vékát az eladó árucikkekből, azt
 736       8   |              nyomja a fejet, s megkönnyíti az egyensúlyozást.~– S kegyed
 737       8   |                leányáért. S tulajdonképpen az a hetivásárra járás a parasztasszonyoknak
 738       8   |                    jó mulatság, mint mikor az úrhölgyek a promenad-concertbe
 739       8   |                Csak egy kis baj volt vele. Az, hogy az idén a belvizek
 740       8   |                    baj volt vele. Az, hogy az idén a belvizek mind kiáradtak,
 741       8   |                  térden felül, csak néhol, az erek mentén kellett egész
 742       8   |               egész magasan felakaszkodni; az ember azalatt a csizmáit
 743       8   |                véka fülére. Úgy járják ott az utat az asszonyok mind.~–
 744       8   |                     Úgy járják ott az utat az asszonyok mind.~– S kegyed
 745       8   |                 kegyed is nekivágott ennek az útnak?~– Óh, de hányszor!
 746       8   |                   a puha pázsit nem szúrja az embernek a talpát, s piócák
 747       8   |                  és túrót árulni egyenesen az anyám háza elé. Az igen
 748       8   |               egyenesen az anyám háza elé. Az igen jó állás. Szegletház,
 749       8   |                    Hát a nagyságos mama?~– Az, szegény nem tehetett egyebet,
 750       8   |                    vaj árából bevásároltam az otthon szükséges kősót és
 751       8   |                 fejemre téve, visszatértem az árvizen keresztül azon az
 752       8   |                  az árvizen keresztül azon az úton, amelyen jöttem.~–
 753       8   |                 fejére szokta borítani; ez az esernyő. Azt is csak meg
 754       8   |                 ladikot hozatott a Dunáról az árvízre, s mikor én megindultam
 755       8   |               gázoló útra, utánam evezett. Az sem nekem volt baj, hanem
 756       8   |                     Kicsavarták a kezükből az evezőt, s úgy hagyták ott
 757       8   |                      De már csak kiszáradt az a víz azóta? – kérdezém
 758       8   |                 száraz lábbal járjuk, csak az ereknél kell még levetni
 759       8   |         eltrécselek én itt, s mégsem jutok az elevenjére. Mert hát azért
 760       8   |                  elé kéne menni; aztán meg az anyámasszonyt is meg kellene
 761       8   |                  ki, hát nem vállalná-e el az ügyemet, megszolgálnám szépen.~
 762       8   |                   neki, hogy nem gyakorlom az ügyvédséget. Válóperekről
 763       8   |                    sincs. Ezt nem tanítják az iskolában.~Ekkor aztán komoly
 764       8   |                tőlem, hogy én vállaljam el az ügyét, hanem azért keresett
 765       8   |                   mivel úgy értesült, hogy az én jurátuskorombeli principálisaim
 766       8   |                  attól tartott, hogy ebben az öltözetben el sem fogadják,
 767       8   |                    végett le kellett ülnöm az íróasztalomhoz.~– Szabad
 768       8   |                    ugyan furcsa módja volt az írnisegítésnek. Egészen
 769       8   |                  odadőlt fölém – úgy, hogy az ajkának a forró leheletét
 770       8   |                    forró leheletét éreztem az arcomon s a szívének a dobogását
 771       8   |                  vállamon.~El is rontottam az első levélpapirost, a tavalyi
 772       8   |            frázisnak a hínárjából. – Mikor az ember két szív dobogására
 773       8   |             kénytelen hallgatni!~Ugyanazon az íróasztalon volt az említett
 774       8   |              Ugyanazon az íróasztalon volt az említett arckép is. – Nem
 775       8   |                  én „őelőtte” titkolódzni?~Az íróasztalommal szemben volt
 776       8   |                   szót keresve, felemeltem az írásból a fejemet, meglátom
 777       8   |                   benne. Ah, minő arc volt az!~Nem a levelembe nézett,
 778       8   |               levelembe nézett, hanem arra az arcképre. A szemei lefelé
 779       8   |                    csapkodtak gyorsan alá. Az ajkai szét voltak húzva,
 780       8   |                 láttam. S annak a tükörnek az a sajátsága volt, hogy zöldet
 781       8   |              mögött álló szépasszony, mint az ezeregyéji iblisz, aki a
 782       8   |              levelet kapott, elébb odaadta az inasának, hogy vigye ki
 783       8   |           fenyegető rémkép nem volt sehol. Az iblisz átváltozott kackiás
 784       8   |                  kezébe.~Csak ott állt meg az íróasztalom előtt, a kezébe
 785       8   |           szegletnél fogva, s folyvást azt az arcképet nézte; az arca
 786       8   |            folyvást azt az arcképet nézte; az arca egészen komoly lett.
 787       8   |              valami áruló fény tanúskodott az eltitkolt könnycseppről.~
 788       8   |                  ugyebár, nem fogja kiírni az újságba azt az én történetemet?~
 789       8   |                fogja kiírni az újságba azt az én történetemet?~Biztosítám
 790       8   |                    Biztosítám felőle, hogy az nekem nem szokásom.~– Se
 791       8   |                   se novellába nem írja le az én bolond históriámat. Csak
 792       8   |                 sokkal inkább fel van írva az én homlokomra, mint az önére.~
 793       8   |                írva az én homlokomra, mint az önére.~Összeborzadt! Kétszer
 794       8   |                    is! Azután karjára ölté az úti elemózsiás kosarat és
 795       8   |                vett.~Én ki akartam kísérni az előszoba ajtóig, de visszatartóztatott:~–
 796       8   |                kötelez semmiféle fogadalom az aszkétai életre.~És aztán „
 797       8   |                    még egyszer visszajönne az a szépasszony képébe öltözött
 798       8   |                ezek a forró hallucinációk.~Az íróasztalom fiókjában ott
 799       8   |             íróasztalom fiókjában ott volt az arcképe, melyet egykor vitézi
 800       8   |                  igazítsam ki.~El-elmentem az íróasztalomig, hogy azt
 801       8   |                    szemébe nézzek. – Hanem az a másik arckép ott feküdt
 802       8   |                    másik arckép ott feküdt az asztalomon, s nem engedte.~
 803       8   |                  Legjobb elmenni hazulról. Az egész napot a városban kóborolva
 804       8   |              összetalálkoztam vele valahol az utcán. Késő este vetett
 805       8   |               vetett haza.~Egyedül voltam. Az inasom csak reggel járt
 806       8   |                  amidőn kopogtatást hallok az ajtómon. Az előszoba ajtaját
 807       8   |             kopogtatást hallok az ajtómon. Az előszoba ajtaját bizonyosan
 808       8   |                mind fejembe szaladt, amint az ajtó kinyílt.~Ő jött vissza.~
 809       8   |                  De nem jött beljebb, csak az ajtó kilincsét fogta, mintha
 810       8   |              dobogott.~– Igen jól fogadtak az ügyvéd urak, mindkettő otthon
 811       8   |                    otthon volt. Elfogadták az ügyemet, megbíztattak, hogy
 812       8   |                   jó barátomat. – És akkor az egyik ügyvéd, az a magas
 813       8   |                  És akkor az egyik ügyvéd, az a magas termetű, száraz
 814       8   |                     ha kedves kegyed előtt az a mi fiatal barátunk, akkor,
 815       8   |                   mondja ön meg neki, hogy az az út, amelyen ő most olyan
 816       8   |                mondja ön meg neki, hogy az az út, amelyen ő most olyan
 817       8   |                   rohanva halad, egyenesen az akasztófához vezet:” – Erre
 818       8   |                    tevé hozzá: „vagy pedig az öngyilkossághoz”. – Ezt
 819       8   |                    szavak után hátralépett az ajtóból.~Más emberre jeges
 820       8   |                  zuhanyként hatottak volna az ilyen szavak, engem tűzlángba
 821       8   |                engem tűzlángba borított ez az izenet. Volt egy ideálom,
 822       8   |               valaki, azért vért ontok, de az elveimet még a szeretőm
 823       8   |                   S azzal becsaptam előtte az ajtót. Minden ízem reszketett
 824       8   |                ízem reszketett a haragtól.~Az akasztófával ijesztgetnek
 825       8   |                   ők is rohantak ugyanazon az én utamon, melynek a végén
 826       9   |                               IX. FEJEZET ~Az a nő, aki együtt jön velem~
 827       9   |                  kimagasló nagy szellemek; az idő meg volt érve, a per
 828       9   |                érve, a per el volt döntve, az ítélet ott élt minden jó
 829       9   |               voltak; vitatkoztak fölöttük az országgyűlésen, párt párt
 830       9   |                    fölött lebegő végzetet. Az elmúlt év eseményei Galíciában.~
 831       9   |                    hadtesteket mozgósítani az új konföderáció ellen; elvégezte
 832       9   |                  részleteit közölni, hanem az országgyűlésen nem lehetett
 833       9   |               ennél szomorúbb egy sincs. S az a kéz, mely e lapot teleírta,
 834       9   |         átszaladhat a szomszéd lapra is, s az már a magyar nemzet története.
 835       9   |              jelszavától, és festve voltak az érte elesett hősöknek vérétől.~– „
 836       9   |                   hősöknek vérétől.~– „Hát az a bécsi német, akit mi annyit
 837       9   |                    Nem kérvényezünk többet az országgyűléshez, ez süket!
 838       9   |                     Kiáltsunk a nemzethez; az meghallja.~Ekkor írta meg
 839       9   |         lámpavilágnál jöttünk össze négyen az én szobámban: Petőfi, Vasvári
 840       9   |                   készen volt; siettünk ki az utcára. Az „asszony”-nak
 841       9   |                     siettünk ki az utcára. Az „asszony”-nak nem szóltunk
 842       9   |                   kezdődött, hogy nőtt meg az emberlavina. Milyen szónoklatot
 843       9   |         Heckenast-nyomda lett megtisztelve az erőszakolt dicsőséggel.~
 844       9   |                  sajtón. A betűszedőt, aki az első szabad szót kiszedte, „
 845       9   |                sajtónál dolgozott, azalatt az én feladatom volt a Hatvani
 846       9   |                  hol vettem? Jött magától.~Az én kedves, hű kortársam,
 847       9   |                        nem! hazámfiai, nem az az igazi hős, aki meg tud
 848       9   |                     nem! hazámfiai, nem az az igazi hős, aki meg tud halni
 849       9   |                 aki ölni tud a hazáért: ez az igazi hős!”~Ilyeneket mondogattam
 850       9   |                     Eközben elkezdett esni az eső, ez a legreakcionáriusabb
 851       9   |                    minden forradalomnak. – Az én népemet az sem széleszté
 852       9   |             forradalomnak. – Az én népemet az sem széleszté el. – Azonban
 853       9   |                    széleszté el. – Azonban az egész utca megtelt egyszerre
 854       9   |                     mennydörögtem én onnan az utcai szegletkörül. – Ha
 855       9   |               utcai szegletkörül. – Ha már az esőcseppek ellen is ernyőt
 856       9   |           nemsokára golyók fognak hullani, az ellen mit feszítetek ki?~
 857       9   |                 odafurakodott a közelembe.~Az egyikben felismertem „Gertrúd
 858       9   |              Irinyi a nyomdaablakban. Hogy az ajtón lehessen kijönni,
 859       9   |                  századnak. Te kezdőbetűje az evangéliumnak! Láthatóvá
 860       9   |               azóta! De én mégis áldom azt az órát, amelyben a tojásból
 861       9   |                  zászló körül; hol van még az egész nemzet? Hogyan hódítja
 862       9   |                     Hogyan hódítja azt meg az „ige”?~A sűrű tömegen keresztül
 863       9   |                    Ha beszélni akar velünk az alispán, jöjjön ő ide. Most
 864       9   |                    kis törpe embervakarcs; az én segédszerkesztőm az „
 865       9   |                     az én segédszerkesztőm az „Életképek”-nél, a derék
 866       9   |                   kis Sükei. (De aki azért az ő asztmája mellett is végigharcolta
 867       9   |                   mellett is végigharcolta az egész hadjáratot, puskával
 868       9   |                  ke-ke-kell hallgatni most az oko-ko-kos emberekre!”~De
 869       9   |              oko-ko-kos emberekre!”~De hát az okos emberek nem azért jöttek,
 870       9   |            szabadelvű program pontozatait.~Az is szép jelenet volt. A
 871       9   |                 maradt, úgy, hogy utoljára az egész magistratus, a vármegye,
 872       9   |               magistratus, a vármegye, meg az én társaim mind az asztal
 873       9   |                     meg az én társaim mind az asztal tetején álltunk. –
 874       9   |             városház erkélyéről hirdeté ki az ezerfejű sokaságnak, hogy
 875       9   |                volt vége. Délután özönlött az utcára a munkások tömege,
 876       9   |               parancsnokság székhelye. Ott az állambörtön. Abban a börtönben
 877       9   |          versenyzett vele a bölcsességben. Az excellenciás urak tudomásul
 878       9   |                    lett rögtön kitűzve.~De az egyszer extázisba hozott
 879       9   |                egyszerű atillában, karddal az oldalán, a színpad közepére
 880       9   |                  de mind kevés volt.~Ekkor az egész játszószemélyzet elénekelte
 881       9   |                     Éljen Táncsics!~S arra az egész néptömeg rázendíté
 882       9   |                szólni, egymás után, Petőfi az akadémia páholyából, Irinyi
 883       9   |                    mondhatom. Térdig sáros az egésznapi cafolástól; lábaimon
 884       9   |                 üdvözölve, s kezét nyújtá. Az ő arcán nem volt ijedelem.~
 885       9   |                  Amint a néptömeg meglátta az én ázott, sáros alakomat:
 886       9   |                nevetni, holt ember vagyok!~Az a háromszínű szalagcsillag
 887       9   |                    s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte.~Én a
 888       9   |                eljegyzésünk pillanata. Ezt az egész epizódot azért kellett
 889       9   |                  hogyan került azon arckép az én asztalomra, mely a tengerszemű
 890       9   |                  el.~      ~S amilyen volt az eljegyzés, olyan volt a
 891       9   |            eljegyzés, olyan volt a nászút.~Az én lakodalmamnál ágyúdörgés,
 892       9   |                  egyszerre megperdül a dob az utcán; verik a riadót: „
 893       9   |                     Fegyverre polgárok!” – Az olasz sorezred fellázadt
 894       9   |                 szívben, kétségbeesve maga az isteni igazság fölött; akik
 895       9   |        honvédsereggel együtt végigvágtatva az alföldi hósivatagon, vendégszeretetlen
 896       9   |                     azok nagyon szerettek.~Az asszony mindenütt velem
 897       9   |                     fényes pályáját, magát az isteni Olympot, velem tűrt
 898       9   |                palota volt ehhez képest. S az én királyném úgy dolgozott,
 899       9   |                  el soha, amikor éjjelente az ég szakadt a fejünkre.~A
 900       9   |                   újrakezdődött a balsors. Az északi óriás ránk zúdítá
 901       9   |             elégett szalmaboglya; gyűlölve az idegentől, rettegve az ismerőstől,
 902       9   |            gyűlölve az idegentől, rettegve az ismerőstől, rémülete annak
 903       9   |                  világosi katasztrófa után az én életem is be volt végezve.
 904       9   |                  állt.~Vagy a bitófa, vagy az öngyilkosság. – Huszonnégy
 905       9   |              túlélni azt a látványt, mikor az utolsó huszár is kettétörte
 906       9   |                   a kezemet egy forró kéz. Az övé volt. Az asszonyé, aki
 907       9   |                    forró kéz. Az övé volt. Az asszonyé, aki szeret. –
 908       9   |               Mikor minden el volt veszve, az ő szerelme nem veszett el.
 909       9   |                elvitt magával oda.~Ez volt az a „nő, aki együtt jön velem”.~ ~
 910      10   |     parasztszekéren, hogy engem, ott ahol, az országban felkeressen; egy
 911      10   |           Sándornak a feleségével utazott, az vezette nyomomra. Szeged
 912      10   |               forradalomban. – Itt történt az, hogy mikor a lelkész a
 913      10   |              fogjon fegyvert, törjük össze az ellenséget” kurátor uram
 914      10   |                kurátor uram felkiáltott rá az első padból~– „Nem való
 915      10   |                 Valóságos kis odyssea volt az odáig eljutás. Egy kis ekhós
 916      10   |             görögdinnyéket visz a vásárra, az inas, meg a kocsis elöl
 917      10   |                   meg a kocsis elöl ülnek. Az inas vagyok én, a kocsis
 918      10   |                    sem ért.~Amilyen hosszú az út Világostól Békés-Gyuláig,
 919      10   |               olyan hosszan mentünk szembe az előrenyomuló orosz csapatokkal.
 920      10   |                    a kútnál s úgy kötni be az istállóba, aminek az lett
 921      10   |                    be az istállóba, aminek az lett a következése, hogy
 922      10   |               táboron. Itt lakott a nőmnek az atyja, a derék tudós Laborfalvi
 923      10   |                   bal partján vonult végig az út, természetesen híd nélkül,
 924      10   |                   voltak lépésnyi távolban az elterülő mederbe rakva.~
 925      10   |                  gyönyörű völgyben fekszik az a kis helység, ahol a világnak
 926      10   |                asszonyságtól; Rákóczyt meg az ekvipázst más házhoz kellett
 927      10   |            elszállásolni. Telepiné bátyja, az én kedves emlékű jó barátom,
 928      10   |                   ami pénz kerül a házhoz, az a fiúk iskoláztatására való.
 929      10   |                 akkor leszedi a bekecséről az ezüstgombokat, s beküldi
 930      10   |               hogyan élek? Éppen úgy, mint az újszülött gyermek: önmagával
 931      10   |                 kocsis volt. Hanem egyszer az történt vele, hogy amint
 932      10   |                 egyiknek sem jutott eszébe az akkori nevezetes pénzügyminiszternek
 933      10   |                   újra elfoglalja, amíg én az apai örökségemet megkapom;
 934      10   |                    sárhoz tapadtunk.~Éppen az esküvőnknek az évfordulóján,
 935      10   |            tapadtunk.~Éppen az esküvőnknek az évfordulóján, ami egyúttal
 936      10   |            közepett; eltakarva, elfeledve.~Az utolsó hírt Budapestről
 937      10   |               Vigadó és Haas-palota helyén az előbbi évben leégett.) Azonban
 938      10   |                    évben leégett.) Azonban az igazgató, a hajdani konzervatív
 939      10   |              zsarnok intézkedését, s mikor az maga elé idézte, s alkudni
 940      10   |                   Miskolcra fogja küldeni, az atyjához, „Benke Judit”-
 941      10   |               végtelen sötétségbe, amelyet az életemből kitörölt időnek
 942      10   |           összevissza bolyongtam én ezeket az emberhangtalan erdőket.
 943      10   |                   utazást a felemás lóval, az ekhós szekéren. Magamat
 944      10   |                    aztán szépen kért, hogy az ő öregét is fessem le olyan
 945      10   |                   van medaillonja. Ez volt az egyedüli maradandó munkám
 946      11   |                 hullani kezdett a bükkmakk az erdőben, váratlan vendégek
 947      11   |              gazdálkodó testvérek, akiknek az egész birtokuk csupa erdőség,
 948      11   |      bagariacsizmákban.~Azért jöttek, hogy az idei bükkmakkot kiárendálják
 949      11   |             tardonai erdőkben. A disznónak az idén nincsen ára, a magyar
 950      11   |                  hosszú lábai vannak, mint az őznek, veres szőre, hegyes
 951      11   |                    hibáját bőven helyreüti az a jó tulajdonsága, hogy
 952      11   |                   télen-nyáron kinn tanyáz az erdőben s maga keresi az
 953      11   |                   az erdőben s maga keresi az élelmét, a gazdának nem
 954      11   |                   testvérnek ezerével volt az ilyen disznaja.~S ezer disznó
 955      11   |                 melankóliát. Akkor kezdett az új bor kiforrni. Megitták (
 956      11   |                  azon forrásában. Jólesett az a paprikás sertéspörköltre.~
 957      11   |                   ábrázatján, s bemutatott az álnevemen, ahogy a faluban
 958      11   |                   öccse? A Bebus?~– De biz az! – a Bebus.~(Lehettem már
 959      11   |                     a Bebus.~(Lehettem már az. Szegény Bebus! Ő is a hadjárat
 960      11   |             hadjárat alatt halt el valahol az útban.)~– Hisz azt én jól
 961      11   |                  beszéltem vele.~Igaz volt az.~– Hát maga meg teátrista
 962      11   |               teátrista volt, úgy tudom.~– Az ám. Az voltam.~– Láttam
 963      11   |                  volt, úgy tudom.~– Az ám. Az voltam.~– Láttam is egyszer
 964      11   |                 télen itt akarnak játszani az új színházban, aztán meg
 965      11   |                   a szülővárosomban ő volt az, aki „Erzsikét” betanította
 966      11   |                    jön érte.~(No, még csak az kellene nekem.)~– Nem tudom,
 967      11   |                  egy kackiás menyecske! No az, tudom, hogy elforgatja
 968      11   |             barátom nem hallotta, lehetett az híres ember. Maga, ugye
 969      11   |             komédiás volt.~Ráhagytam, hogy az valék.~Ekkor a másik testvér
 970      11   |                   testvér vette át a szót. Az volt a tanultabb.~– Értsük
 971      11   |               direktor – magyarázá nevetve az ifjabb testvér. – A forradalom
 972      11   |                 volt olyan előrelátó, hogy az egész kinézését alaposan
 973      11   |                arra vár, hogy újra kinőjön az eredeti szőke haja; akkor
 974      11   |             angazsirozni.~Ennek be kellett az útját vágni.~– Sajnálom,
 975      11   |                   Pesten – „állást” keres, az gyanús ember. Azzal nem
 976      11   |              festeni a Bükk rengetegeiben. Az akkor festett képeimet még
 977      11   |             melynek lombozata már rőtpiros az őszi dértől, míg az ablakokból
 978      11   |               rőtpiros az őszi dértől, míg az ablakokból a vadrózsa sötétzöld
 979      11   |               sziklacsompó derekáig felér, az egyiknek a leveleit rőtbarnára,
 980      11   |                   a nagy dekoratív művész: az ősz. Fenn a toronyszikla
 981      11   |                   a hegyek oldalán, s amíg az egész képet átlátszó lilaszín
 982      11   |                 fut végig, , s ahol elvész az esteli ködben ott egy kis
 983      11   |          szerencsésen bele is buktam) maga az „Örvény-kőrül” kínálkozó
 984      11   |          Örvény-kőrül” kínálkozó panoráma. Az Örvény-kő a Bükk hegység
 985      11   |                   feladattal. Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból
 986      11   |                  hegyek csoportja; ezeknek az árnyéklata már lilaszínekbe
 987      11   |                 sora; olyan kék, mint maga az ég, csak a havas csúcsok
 988      11   |               csúcsok gyémánt fénye képezi az elválasztó vonalat. Ez persze
 989      11   |          elválasztó vonalat. Ez persze nem az én tudományomhoz mért feladvány.
 990      11   |                  hosszú csizmaszárba dugva az éles konyhakés; ezzel azt
 991      11   |                  akinél egyet megtalálnak, az halál fia lesz.~Október
 992      11   |                   humor.~Ő hozta meg nekem az első hírt a külvilágból.~
 993      11   |                 októberi napok eseményeit. Az elhihetetlen, visszaidézhetetlen
 994      11   |                   akinek nem elég büntetés az, hogy kétszer lett elevenen
 995      11   |                  elvette a gyilkoló késnek az élét. S aztán tele volt
 996      11   |                  csak fel a mi napunk! Jön az angol, jön a francia a segítségünkre;
 997      11   |         segítségünkre; a török készülődik, az amerikai az öklét mutogatja. –
 998      11   |                    készülődik, az amerikai az öklét mutogatja. – S ha
 999      11   |                 azzal vigasztalt, hogy jön az amnesztia.~Hanem aztán,
1000      11   |                   a megbízásával jött ide.~Az asszony maga jött volna;