Fezejet

 1       1|          közül előtűnik a telehold; egyszerre arannyá válik az egész tengerszem,
 2       1|             ki minden porcikájából, egyszerre hódító alak lett. A nőnem
 3       1|            aztán a test felső része egyszerre nagyot lódult; azt mind
 4       2|       Várják.~Amint aztán beléptem, egyszerre világos lett előttem a rejtélyes
 5       2|            urak; az utóbbiak között egyszerre szemet szúrt nálam Bagotay
 6       2|             rézkalitkája ajtaját, s egyszerre csak ott termett a kávézó
 7       2|           szóra a félelmetes lidérc egyszerre lehajtotta a fejét, úgy,
 8       3|            elkésve küldetett, tehát egyszerre négyheti szám volt a borítékba
 9       3|          ellenvéleményt mondani; de egyszerre, mintha rögtön valami megszorította
10       4|         darabodat Szigligetihez. Az egyszerre fel fogja benned ismerni
11       5|          tud miattuk aludni – akkor egyszerre ugrott a székéről a városkapitány,
12       6|     kardhegyek kerülgették egymást.~Egyszerre aztán csak odaütött a fejemre
13       6|          drámai fordulat! Hogy most egyszerre Muki lett az okos ember,
14       7|           legújabb számát.~A szemem egyszerre megakadt rajta, ami olyan
15       9|            népszerű, mindenki által egyszerre megérthető rövid modorban.
16       9|       Azonban az egész utca megtelt egyszerre kifeszített esernyőkkel.~–
17       9|           biztatásra minden esernyő egyszerre összecsukódott, a hallgatóság
18       9|            egész néptömeg rázendíté egyszerre~– Lássuk Táncsicsot!~Iszonyú
19       9|             mint én téged?” – akkor egyszerre megperdül a dob az utcán;
20      12|            szép hölgy is rám ismert egyszerre. A hegymászástól kipirult
21      12|          barátomnak az arca azonban egyszerre elkomorodott, mintha csak
22      12|             közé írva a szerepében (egyszerre komor arcot ölt).~– Azonban,
23      12|          targallyrakást, ami azután egyszerre vígan kezdett el ropogni.~
24      12|       tüneményt! Az egész ködfelleg egyszerre fölemelkedik, mint a színpadi
25      12|             a dörgő basszbaritonból egyszerre vékony fisztula hangba térve
26      12|           át. – Hol vannak?~S azzal egyszerre elment a kedve minden meghalástól.
27      12| gondolhattam volna ki jobban.)~– Én egyszerre kéket-zöldet láttam magam
28      12|        eddig a Duna-partot ellepte, egyszerre visszatódult az égő városba,
29      13|    ellenségtől elfoglalt várost!” – Egyszerre tele lett minden utca, mely
30      13|            s az hirtelen felszáll s egyszerre homályos idő lesz, akkor
31      13|    rendkívüli korszakban az emberek egyszerre átalakultak. Akiről azt
32      13|             térre, az egész közélet egyszerre fenekestől felfordult. Nem
33      13|              cigány szokás szerint, egyszerre elkezdtünk szabadkozni,
34      13|           cigányoknak valamit. Arra egyszerre mind előkaptuk hangszereinket,
35      13|    rettenetes fenevadaktól.~Azok is egyszerre megláttak bennünket, s arra
36      13|             az puska. Akkor a dúvad egyszerre háttal fordult, s elkezdte
37      13|            kifőzték a hadifortélyt. Egyszerre fölkerekedtek valamennyien,
38      13|             hitt erősségéből.~Ekkor egyszerre visszafordultak a farkasok,
39      13|       nyakam ellen fordítani.~Ekkor egyszerre puskaropogás támad a közel
40      13|      előléptetését.”~(Mind a ketten egyszerre elnevettük magunkat! „Hát
41      13|         gerillák, hej de vitéz lett egyszerre az én Rengetegim! Ő is lóra
42      13|         hőstettekért. Hej, de akkor egyszerre milyen feszes lett az én
43      13|        várjon a kontójával, s akkor egyszerre fellép a diadalszekérre,
44      13|              Erre az az egész vidék egyszerre feléledt, új győzelmek sorát
45      13|        egész bujkálási színjátéknak egyszerre véget vessen. Kegyednek
46      14|           reménycsillag villant elő egyszerre annak a kis háznak az ablakfénye,
47      14|       éreztem végig, mikor az ember egyszerre arra is hallgat, aki beszél,
48      15|        egyikük sem gondolt.~Erzsike egyszerre baziliszk tekintetet vetett
49      15|         elvitte a jelmezes kosarat; egyszerre erős csengetés támad odakinn.
50      15|           életepárját közénk, akkor egyszerre levetette magát a pamlagra,
51      16|           mintha az orrom elkezdene egyszerre dimenziókban nyerni s világosságot
52      18|         maga mögött, felém fordult, egyszerre nyájas lett az arca a szép
53      18|              hogy a cseresznyeajkak egyszerre szétvonuljanak, a csillogó
54      18|            félrefordította a fejét. Egyszerre világosság támadt a fejemben!
55      18|          hamis mosolygás villant át egyszerre az arcán; olyan mosolygás,
56      18|           tréfáltunk, nevetgéltünk, egyszerre csak végigfutott az egész
57      18|             bizonyítva jól.~Erzsike egyszerre csak nagyot kacagott.~A
58      18|             a Klatopil?”~– Ah, önök egyszerre olyan jó barátnék lettek?~–
59      18|             Milyen hosszú képe lett egyszerre a barátnémnak! Azt kérdezé