Fezejet

 1       1|              kérdezé, felnézve rám igaz jó szívét eláruló nagy szemeivel.~–
 2       3|           Eszerint abból semmi sem igaz?~– Azaz, hogy nem „való”;
 3       3|             Minden bizonnyal.~– Az igaz, önnek könnyű. Van egy gazdag
 4       3|        valamit, amiből egy szó sem igaz; de azért követelem, hogy
 5       3|        szomszédba.~A kertjeink, az igaz, hogy csak egypár száz lépésnyire
 6       5|           tűz, túlömlő lelkesülés, igaz érzés, költészet; rajongás!
 7       6|        vette ki belőle a golyót?~– Igaz!~– Orvosi hitelére mondja
 8       6|           hogy elváltak egymástól.~Igaz, hogy az elválás nagyon
 9       6|            Rá kellett hagynom: ami igaz, az igaz. Nemcsak az az
10       6|      kellett hagynom: ami igaz, az igaz. Nemcsak az az igaz, hogy
11       6|             az igaz. Nemcsak az az igaz, hogy én Sámson nem vagyok,
12       6|           nem vagyok, de még az is igaz, hogy száz ökör ellenében
13       7|        Petőfit is félrevezettem az igaz útról. Maga bevallá, hogy
14       8|           amiért nem szivarozom.~– Igaz, hogy ez a férfinak jól
15       8|           Megszólítám: „Péter! hát igaz az, hogy kenddel szokott
16       8|      restelkedve, s azt felelé:~– „Igaz.” – „De, hogy még földhöz
17      11|          megverekszik a farkassal. Igaz, hogy nehezen fejlődik,
18      11| Szakasztott a Bebus. Hát a nővére, igaz, hogy férjhez ment?~– Úgy
19      11|            Sohasem beszéltem vele.~Igaz volt az.~– Hát maga meg
20      12|       sziklapárkányra kiléptem, az igaz, hogy csodaszép látvány
21      12|   szuffiták közül.~– Színtársulat? Igaz, hogy abban járok. Brutusnak
22      12|           hogy megvesztegetett. Én igaz lelkű ember vagyok. Nekem
23      12|           No, mondd meg, te Jutka, igaz lelkedre, ütöttelek-e meg
24      12|            Azt szerettem volna, ha igaz lett volna, mivel gyermekkorunkban
25      12|         üveget is bontottak fel. – Igaz, hogy sokat vétettem ennek
26      12|         ölembe, úgy zokogott. – Ez igaz volt…~(Haj, haj! Amit egy
27      13|           hegedűvel muzsikálni.~Az igaz, hogy a csúnya férgek erre
28      13|         Bem tábornokhoz.”~– Az sem igaz – vetém közbe én –, én tudom
29      13|            Vajon az is mind ilyen „igaz”-e, amire énelőttem esküdni
30      13|    egymásnak mondunk. – Még az sem igaz, hogy Rengetegit valami
31      14|         először nyílik meg a szíve igaz érzelmek előtt. A kezei
32      15|         vagyok. Ez csodálatos; nem igaz?~Rá kellett hagynom, hogy
33      15|            határidőt kért. No, nem igaz?~– Ez igaz.~– Nekem kellett
34      15|           kért. No, nem igaz?~– Ez igaz.~– Nekem kellett a skrupulusait
35      15|         arra a szóra, hogy „atya”. Igaz, hogy ön csak négy évvel
36      15|     gyöngéd turbékolásba), hogy az igaz szerelem áldozatra képes.~
37      15|          Nagy tűz lehetett! Már az igaz.~– És mármost újra kell
38      15| megmondhatta volna önnek, hogy nem igaz.~Erre aztán Erzsike veté
39      15|           nem szabad.”~Annyi szent igaz, hogy én az Erzsike nevét
40      16|          rám lehet ismerni még?~Az igaz, hogy a fizimiskája erősen
41      16|      kedves felesége van.~– Már az igaz, pajtáskám, hogy az egy
42      16|           csak! Ugyanis háromféle „igaz” van a világon.~Az egyik „
43      16|           van a világon.~Az egyik „igaz” az, ami a barátomnak tetszik,
44      16|        nekem nem tetszik.~A másik „igaz” az, ami nekem tetszik,
45      16|           nem tetszik.~A harmadik „igaz” pedig az, ami a barátomnak
46      16|       orrod.~(Nohát ez volt az az „igaz”, ami mindkettőnknek tetszett.)~–
47      17|       utólagos cenzúra mellett egy igaz szót, egy bíztató szót csak
48      18|     kellett a csatatérre mennie.~– Igaz.~– S annak még alig múlt
49      18|         váltói még most is élnek” (igaz is, hogy megvannak; de az
50      18|           tegyem a kezemet. Mennyi igaz, nemes érzés alszik ebben
51      19|         levélben is megírtam neki; igaz gyámatyai gondoskodással.
52      20|        vigasztalónak. Ha kegyed az igaz áhitatban keres menekülést,
53      20|          háborultjának az állítása igaz; hanem a valódi nádmézre
54      20|          valódi nádmézre nézve nem igaz. Azt próbáltam, nem igaz.~–
55      20|           igaz. Azt próbáltam, nem igaz.~– Egyik sem igaz. Ne higgye
56      20|   próbáltam, nem igaz.~– Egyik sem igaz. Ne higgye el. Nincs az