Fezejet

 1       1|        táncosnémat megmentsem, saját magamat vetettem oda áldozatul,
 2       2|    létezhetik. Én azzal vigasztaltam magamat, hogy az ilyen szép fej
 3       3|       eszméket; akkor aztán beveszem magamat a mi kertünk kis fagunyhójába,
 4       3|      őszintén. – Én nagyon szerettem magamat. Most már elmondhatom: –
 5       3|           Mással csak nem kísértetem magamat a szomszédba.~A kertjeink,
 6       4|  honoráriumom. Rothschildnak éreztem magamat!~– A regényedet meg majd
 7       4|              színháznak.~Meg kellett magamat adnom.~– Majd elviszem a
 8       8|             Csak azután vettem észre magamat, hogy hát „Mi nekem Hecuba?”
 9      10|           patak fölé; azzal mulattam magamat.~Egy napon a feleségemtől
10      10|            lóval, az ekhós szekéren. Magamat is lefestettem egy akkora
11      11|            addig sehol ne mutogassam magamat, senkivel ne érintkezzem,
12      12|           egy tábor ellen megvédeném magamat ezzel a revolverrel!~Én
13      12|         plajbászt, s hanyattvetettem magamat, úgy kacagtam. Lehetetlen
14      12|           halaktól félek. Nem tudtam magamat elölni. Azt szerettem volna,
15      12|             meg, megalázom, megtöröm magamat, elviselem a haragját. Ő
16      12|              Mikor magam is gyűlölöm magamat!~Ezzel a gondolattal indultam
17      13|       parasztház szobájában találtam magamat. Két férfi tanakodott fölöttem:
18      13|            rajta. Én is beletaláltam magamat a katonaéletbe. Adtunk koncerteket
19      13|              megint fel tudjam húzni magamat; mert a fűzfa odúja egész
20      13|            számomra, hogy aludjam ki magamat. A Jellasics-huszároktól
21      13|              bemutatásával igazoltam magamat.~A hatalmas, daliás alak
22      13|              Egyszóval: áldozzam fel magamat érte.~– Pfuj! Pfuj! És ön
23      14|              tegyék. Azért rejtem el magamat ide, a világ háta mögé.~–
24      14|               mint egyenesen levetni magamat a hegytetőről, abban a hitben,
25      15|        Prágába. – Akire csak rábízom magamat, mind azon van, hogy valamit
26      15|              tett most!~Én mentettem magamat, ahogy tudtam.~– Ezt elébb-utóbb
27      15|            volna vissza.~Meg kellett magamat adnom; ez bizony nagy ügyetlenség
28      16| felsóhajtással végezé:~– „Főbe lövöm magamat! Még mindig semmi avancement.”~
29      17|         képes vagyok előbb főbe lőni magamat, azután a feleségemet. Ugye
30      17|            maradok.~Erősen kicsíptem magamat. Felvettem az új kávészín
31      18|               Hirtelen rendbeszedtem magamat. Azt hiszem, hogy nagyon
32      18|              magukra.~Én úgy éreztem magamat, mintha valami mágikus hatalom
33      18|         barátnéim elől is eltagadtam magamat. Egész kedélybeteg lettem.
34      18|    keserűségem mellett is el kellett magamat rajta nevetnem. Kinéztem
35      18|       kuriális stílusban fejeztem ki magamat?~Egy kicsit nevettem rajta.~–
36      18|              aztán bérkocsiba vágtam magamat. Kihajtattam az indóházhoz,
37      19|              mellett, hogy kiküzdjem magamat a mocsárból a partra; majd
38      19|    alázszolgája”, vagy hogy „ajánlom magamat!” soha az ő szájából nem
39      20|      szigorúan a rendelethez tartsam magamat, mert ez igen komoly szer.