Fezejet

 1       1|          lakik benne. De egy lakója mégis van: a szirén. Nem az a
 2       2|            tartottak a városban.~És mégis az történt, hogy mikor a
 3       2|              Utoljára megállapodtam mégis egy ábrándos kifejezésben,
 4       3|         Divatlap” mellett. Akkor ez mégis több, mint egy országkerülő!
 5       3|  társalkodónő vállalkozott rá, hogy mégis elolvassa majd az általam
 6       3|          azért azt az első munkámat mégis úgy szeretem, mint ahogy
 7       4|           látta, nem is hallotta és mégis tudja!~Nem szóltam semmit,
 8       6|     Akármilyen demokrata vagyok is, mégis be kell vallanom, hogy van
 9       6|        tiszteletlenül nyilatkozott, mégis meglőttem volna.~Erzsike
10       6|            száz ökröt tart rendben. Mégis három mérkőzésben kétszer
11       7|         hurcolva magukkal, követték mégis kedvesüket.~Tehát nem ábránd,
12       7|        kisfiú.~Semmijük sem volt és mégis milyen boldogok voltak!
13       8|        érzést költött.~– De mármost mégis szeretném megtudni, hogy
14       8|            Akkor hát sajnálom, hogy mégis nem önt választottam. Milyen
15       9|            megharaptál azóta! De én mégis áldom azt az órát, amelyben
16      11| tudományomhoz mért feladvány. Azért mégis csak megbirkóztam vele,
17      12|             elviselem a haragját. Ő mégis anyám, egyetlen gyermeke
18      13|            koronáját elérjék, de az mégis magas volt nekik.~Ekkor
19      13|            asszonyságéra.”~– „Akkor mégis meg kell mondani önnek,
20      13|        megtehetik. Azért az a hölgy mégis be fogja vinni a várba azt
21      13|        izenetet.”~– „Ennek a titkát mégis szeretném tudni.”~– „Igen
22      13|        nyelvnek kimondani. Én azért mégis azt mondtam a tábornoknak,
23      13|    Abendmahl”.~(– Pedig azért Guyon mégis keresztül törte magát a
24      13|           érte.~– Pfuj! Pfuj! És ön mégis szereti ezt az embert!~–
25      13|            az életet. – Hanem azért mégis leborult a földre, és arcát
26      14|          nem tudom.~– Nem tudja, és mégis hiszi?~– Egész szívemből
27      14|     szorítottam a két karommal.~Hát mégis van, van, van. Hűség, szeretet,
28      15|       vagyok harmincnégy esztendős. Mégis csak főhadnagy vagyok. Ez
29      15|   sincerisatióban, hát szíveskedjék mégis széket húzni ide az asztalhoz,
30      15|        magyar kormánytanácsnak.) Én mégis szerettem volna tudni, hogy
31      16|      magával hordott feleség. És az mégis szerelemmel követi őt mindenfelé,
32      16|        aranyért volt kapható a rum, mégis megszerezte akárhonnan.
33      16|          lovaglóiskolát vezetem. És mégis mellőzve vagyok. Kívánom
34      18|             kevély lettem. Nemzetem mégis csak elismer! Másnak babért,
35      19|              De arra az egyre kérem mégis, hogy a háza melletti kertet
36      20|          valami bűnös indulat.~– És mégis titkolni való?~– Az. Én