Fezejet

 1       4|       hölgyei és ifjai között a szegény rabok segélyezésére.~Ha
 2       4|    ilyen – hűtelenül?~No, meg a szegény rabok!~Talán enged magával
 3       6|         Mi lett a kimenetele?~– Szegény barátunk meglövetett.~–
 4       6|     Nekem igen jó pajtásom volt szegény fiú, akit meglőttem. De
 5       6|       száz ökör ellenében az én szegény pegazusom nagyon sovány
 6       6|         jogtalan követelőtől.~A szegény arckép azonban pórul járt;
 7       7|     barátom velem egyenlő sorsú szegény legény volt. És a hölgyeik,
 8       8|       gőzhajóra valót. Csak úgy szegény ember sorjában. Nézze, itt
 9       8|         elszomorodva rebegém:~– Szegény asszony!~Arra ő felkacagott.~–
10       8|       sem nagyobb kár, mint más szegény ember leányáért. S tulajdonképpen
11       8|         a nagyságos mama?~– Az, szegény nem tehetett egyebet, mint
12       8|          Nem ijedek meg!~      ~Szegény principálisaim! Fél év múlva
13       9|  családja körében. Engedjétek a szegény vak embernek a viszontlátás
14      11|        Bebus.~(Lehettem már az. Szegény Bebus! Ő is a hadjárat alatt
15      12|       elég derék ura odahaza? A szegény parasztgulyást kell elbolondítani? –
16      12|    képet láttam kirepülni; az a szegény jó apám arcképe volt. Óh,
17      12|        után hajtott keresztül a szegény apám arcképén. Még azt sem
18      13|    panasz ellenem; a targally a szegény emberé, aki összeszedi,
19      13| amelyben a rossz-szívű erdész a szegény parasztot megfosztja a rőzsekötegétől.
20      13|   tehetünk. Mit mondanak azok a szegény emberek, akiknek a tíz-húsz
21      14|      azt mondom, hogy jól tette szegény Júlia, hogy egy derék jó
22      15|     sajtóhibával. – Hát bizony „szegény az éklézsia: maga harangoz
23      18|        keservesen zokogni kezd. Szegény fiúnak eszébe jutott az
24      18|     Folytassa inkább.~– Mikor a szegény asszony látta, hogy jól
25      18|       Bánságban egy ütközetben. Szegény apám ekkor rászánta magát,
26      18|     egészen elérzékenyítettem a szegény Annát.~– „Lássa ön, milyen
27      18|         ön, milyen jó szíve van szegény Klatopilnak!”~Akkor aztán
28      18|      ilyenforma tartalommal:~– „Szegény barátném! Férjed egész napokat,
29      19|         el a vizitet az utcán – szegény rabok!~Nekem pedig sok volt
30      19|     tessék rossz néven venni! A szegény rabnak jólesik, ha börtöne
31      20|        mézet illeti, amivel egy szegény, könnyen hivő asszonynak
32      20|        szentekbe kapaszkodik, a szegény Ézsaiásnak kiesik a földteke
33      21|    folytatta a munkáját.~      ~Szegény kis Erzsike.~Tavaly kaptam
34      21|  tudassák; senki mással.~      ~Szegény kis Erzsike! Most már én